Adatok
Krajcsír
0 bejegyzést írt és 20 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Jó egy hete kiélezett vita folyik arról, hogy vajon Szaúd-Arábia és Törökország beváltja-e fenyegetését, és szárazföldi haderővel beavatkozik Szíriába? Ez nemcsak azt jelentené, hogy az Iszlám Állam és a többi hasonló terrorista szervezettel csapnának össze, hanem a szíriai kormányerőkkel és a…..
Krajcsír
2016.02.23 08:43:54
Kedves @Világpolitika:
Ebben az esetben kénytelen vagyok egyetérteni 191919 és más külföldi elemzővel/szakértővel: hiába a hitetetlenül fejlett fegyverrendszer, amerikai és más nyugati haditechnológia, sőt külföldi (amerikai, ausztrál, brit, latin-amerikai) zsoldosok jelenléte, a jemeni háború egyszerűen egyfajta szaúdi anyag és állóháborúvá alakult át. Az interneten - legalábbis addig, amíg a Youtube valamiért le nem szedi - sorakoznak az olyan videók, ahol a húszik és a jemeni hadsereg egységei komoly veszteségeket okoznak a szaúdi csapatoknak, kilövik a páncélosaikat (még az M1-Abrams tankokat is zsákmányolnak és majd robbantanak fel), leszedik az Apache-helikoptereiket, elfoglalják a szaúdi területen lévő bázisaikat stb. Ezeken a videókon gyakran észrevenni olyan alapvető hibákat, mint például nincs őrség és szinte "játszva" lerohanják őket a húszik.
Pedig aztán, és ebben igaza van, Szaúd-Arábia már a harmadik legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező országa a világon, a legutóbbi adatok szerint még Oroszországot is megelőzte. Ennél sokkal durvább mutató, hogy az elmúlt négy évben - Katarral együtt - 275 (!) százalékkal nőtt a fegyverimport nagysága és ezzel Rijád lett a világ legnagyobb fegyverimportőre, megelőzve Indiát. Erről jelent meg pont tegnap egy cikk: www.middleeasteye.net/news/arms-sales-saudi-arabia-qatar-over-275-1719346706 Viszont kérdés, hogy Rijád mennyire tudna egyszerre két katonai kalandot finanszírozni, ilyen gazdasági helyzetben. Mert az alacsony olajár - mégha erről kevesebb is az információ - Szaúd-Arábiát is rendkívül megviseli. Tavaly például 98 milliárd dollárnyi költségvetési deficitet produkáltak (miközben 2014-ben ez még "csak" 30 milliárd dollár körül volt), kb. 150-250 milliárddal csökkent a tartalék, szociális programokat töröltek el, építkezések álltak le, olajáremelés volt ellentétben a világ legtöbb részével (igaz magyar mércével mérve még mindig alacsony), megindult a privatizáció (Aramco), csökkent a külföldi muszlim szervezeteknek folyósított pénz stb. Szóval igencsak veszély lenne magára a szaúdi monarchiára nézve, ha Szíriában ugyanolyan elhúzódó szerepvállalásra kellene számítania, mint Jemenben.
Ebben az esetben kénytelen vagyok egyetérteni 191919 és más külföldi elemzővel/szakértővel: hiába a hitetetlenül fejlett fegyverrendszer, amerikai és más nyugati haditechnológia, sőt külföldi (amerikai, ausztrál, brit, latin-amerikai) zsoldosok jelenléte, a jemeni háború egyszerűen egyfajta szaúdi anyag és állóháborúvá alakult át. Az interneten - legalábbis addig, amíg a Youtube valamiért le nem szedi - sorakoznak az olyan videók, ahol a húszik és a jemeni hadsereg egységei komoly veszteségeket okoznak a szaúdi csapatoknak, kilövik a páncélosaikat (még az M1-Abrams tankokat is zsákmányolnak és majd robbantanak fel), leszedik az Apache-helikoptereiket, elfoglalják a szaúdi területen lévő bázisaikat stb. Ezeken a videókon gyakran észrevenni olyan alapvető hibákat, mint például nincs őrség és szinte "játszva" lerohanják őket a húszik.
Pedig aztán, és ebben igaza van, Szaúd-Arábia már a harmadik legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező országa a világon, a legutóbbi adatok szerint még Oroszországot is megelőzte. Ennél sokkal durvább mutató, hogy az elmúlt négy évben - Katarral együtt - 275 (!) százalékkal nőtt a fegyverimport nagysága és ezzel Rijád lett a világ legnagyobb fegyverimportőre, megelőzve Indiát. Erről jelent meg pont tegnap egy cikk: www.middleeasteye.net/news/arms-sales-saudi-arabia-qatar-over-275-1719346706 Viszont kérdés, hogy Rijád mennyire tudna egyszerre két katonai kalandot finanszírozni, ilyen gazdasági helyzetben. Mert az alacsony olajár - mégha erről kevesebb is az információ - Szaúd-Arábiát is rendkívül megviseli. Tavaly például 98 milliárd dollárnyi költségvetési deficitet produkáltak (miközben 2014-ben ez még "csak" 30 milliárd dollár körül volt), kb. 150-250 milliárddal csökkent a tartalék, szociális programokat töröltek el, építkezések álltak le, olajáremelés volt ellentétben a világ legtöbb részével (igaz magyar mércével mérve még mindig alacsony), megindult a privatizáció (Aramco), csökkent a külföldi muszlim szervezeteknek folyósított pénz stb. Szóval igencsak veszély lenne magára a szaúdi monarchiára nézve, ha Szíriában ugyanolyan elhúzódó szerepvállalásra kellene számítania, mint Jemenben.
Az idei esztendő Mianmar számára a vágyott politikai reformok megvalósulását, a demokrácia kiépülésének kezdetét jelentheti abban az esetben, ha az október végi - november eleji választásokon Ang Szán Szu Csí ellenzéki politikusnő – akinek nagy esélye lenne a győzelemre –…..
Abdullah szaúdi király halála hosszú időre befelé fordítja az arab világ vezető hatalmának figyelmét miközben a régióban évtizedek óta nem látott hatalmi átrendeződés zajlik. A most kialakuló hatalmi vákuum lehetőséget nyújt Irán számára a geopolitikailag…..
Krajcsír
2015.01.27 11:34:54
"a közel-keleti stabilitásban érdekelt Egyesült Államok"
Ezt most komolyan gondolja a cikkíró? Washington békét és stabilitást szeretne a régióban? Akkor először fel kellene hagyni a különböző iszlamista és nem egyszer terrorista csoportok támogatásával, főleg Szíriában.
Másodszor Irán úgy van beállítva, mint valami gonosz terjeszkedő ország a Közel-Keleten, amit mindenáron meg kell állítani és a "derék szaúdiak mindent megtesznek ezért, micsoda hősök". Csak közben azt felejti el a cikkíró, hogy 10 szélsőséges közel-keleti szervezetből 6-7-et Rijád támogat pénzzel, fegyverrel és nem ritkán emberanyaggal (többek közt a börtönökben ajánlják fel opcióként: vagy maradsz megrohadni, vagy mész harcolni Szíriába, Irakba stb.) És akkor még nem beszéltünk arról, hogy Európában az összes vahabita-szalafita csoportot, hálózatot és szélsőséges prédikátort mind szaúdi támogatásokból működik. Talán azt sem kell részletezném ,hogy a WTC elleni támadást végrehajtói között mely állampolgárok voltak döntő többségben.
Szóval Szaúd-Arábia nélkül ezek a csoportok szépen visszaszorulnának, ha nem is mindegyik. Ha valakik, akkor ők csináltak a közel-keleti konfliktusokból "szektás harcot", ahol ennyire számít a szunnita-síita hovatartozás ( a hetvenes évek előtt nem nagyon találunk ilyen esetet országok közötti konfliktusok esetében). Az uralkodói réteg nem bírt szabadulni a "feltartóztatni először az arab nacionalizmust, majd az iráni síitákat" eszméjétől, egyszerűen 1970-es évek óta így fogják fel az eseményeket. A legszebb, hogy most Róháni alatt már távozóban van ez az iráni felfogás a "nagy geopolitikai harcról", aminek az eredménye Irán szépen kitör abból az elszigeteltségből, amibe 1979 után került. Teheránnak - és hangúlyozom a politikai elitnek, mivel a Forradalmi Gárda még mindig akívan folytatja ezt a regionális párharcot - olyan államokkal vette fel újra a kapcsolatokat, mint a szunnita Marokkói Királyság, ami nagy szó, ismerve a két ország történelmét.www.al-monitor.com/pulse/originals/2015/01/iran-morocco-diplomacy-economy-sunni-shiite-islam-jihadist.html
Ezt most komolyan gondolja a cikkíró? Washington békét és stabilitást szeretne a régióban? Akkor először fel kellene hagyni a különböző iszlamista és nem egyszer terrorista csoportok támogatásával, főleg Szíriában.
Másodszor Irán úgy van beállítva, mint valami gonosz terjeszkedő ország a Közel-Keleten, amit mindenáron meg kell állítani és a "derék szaúdiak mindent megtesznek ezért, micsoda hősök". Csak közben azt felejti el a cikkíró, hogy 10 szélsőséges közel-keleti szervezetből 6-7-et Rijád támogat pénzzel, fegyverrel és nem ritkán emberanyaggal (többek közt a börtönökben ajánlják fel opcióként: vagy maradsz megrohadni, vagy mész harcolni Szíriába, Irakba stb.) És akkor még nem beszéltünk arról, hogy Európában az összes vahabita-szalafita csoportot, hálózatot és szélsőséges prédikátort mind szaúdi támogatásokból működik. Talán azt sem kell részletezném ,hogy a WTC elleni támadást végrehajtói között mely állampolgárok voltak döntő többségben.
Szóval Szaúd-Arábia nélkül ezek a csoportok szépen visszaszorulnának, ha nem is mindegyik. Ha valakik, akkor ők csináltak a közel-keleti konfliktusokból "szektás harcot", ahol ennyire számít a szunnita-síita hovatartozás ( a hetvenes évek előtt nem nagyon találunk ilyen esetet országok közötti konfliktusok esetében). Az uralkodói réteg nem bírt szabadulni a "feltartóztatni először az arab nacionalizmust, majd az iráni síitákat" eszméjétől, egyszerűen 1970-es évek óta így fogják fel az eseményeket. A legszebb, hogy most Róháni alatt már távozóban van ez az iráni felfogás a "nagy geopolitikai harcról", aminek az eredménye Irán szépen kitör abból az elszigeteltségből, amibe 1979 után került. Teheránnak - és hangúlyozom a politikai elitnek, mivel a Forradalmi Gárda még mindig akívan folytatja ezt a regionális párharcot - olyan államokkal vette fel újra a kapcsolatokat, mint a szunnita Marokkói Királyság, ami nagy szó, ismerve a két ország történelmét.www.al-monitor.com/pulse/originals/2015/01/iran-morocco-diplomacy-economy-sunni-shiite-islam-jihadist.html
Látszólag egy több éve tartó vita zárult tegnapelőtt, midőn az ukrán külügyminiszter nyíltan kijelentette: „nem lehet szó kettős állampolgárságról, pont!” Pavlo Klimkin szavai valószínűleg további lejtőre helyezik a magyar-ukrán kapcsolatokat, mivel egy hazai…..
A nagyhatalmak (P5+1) és Irán a héten Bécsben tárgyalnak az iráni nukleáris kérdés megoldásáról, bár a megegyezésre adott határidő éppen ma jár le, szinte kizárt, hogy minden fél számára megnyugtató megállapodás szülessen. Jelen cikk iráni szemszögből mutatja be a…..
Krajcsír
2014.11.25 13:39:51
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nos ezt én igencsak kétségbe vonom, hogy nem lenne neki megfelelő hordozórakétája. Azért tavaly decemberben, amikor Észak-Korea fellőtte az első műholdját elég nagy pofon volt a világ hírszerző szervezeteinek, sőt megkockáztatom még Kína is pislogott. Erre bizony senki nem számított, mivel az akkoriban nyilvánosságra hozott jelentések szerint Phenjan max csak 2014 januárjában lett volna képes fellőni. Még Phenjan azt nyilatkozta december 11-én, hogy szét kell szedni a rakétát, meg elhalasztják a kilövést. 2012. december 12-én azonban fellőtték azt és leszámítva a pár órás működést, nagy sikerként lett elkönyvelve. Nem a műhold, hanem a hordozórakéta miatt: az Unha-3 már IBM rakétának számít, amivel el lehet érni USA nyugati partjait (persze az más kérdés, hogy el is tudná a rossz navigációs rendszer miatt, vagy a azonnal leszednék a térség haditengerészetei)
Krajcsír
2014.11.26 11:35:29
@Kovacs Nocraft Jozsefne: "De konkrétan egy fanatikus teokrácia kezében lévő atomfegyvertől sokkal,de sokkal inkább tartanék, mint Izrael atomfegyvereitől."
Irán már egyáltalán nem az a "teokratikus" diktatúra, mint a nyolcvanas években. Hasszán Róháni alatt jelentős változások vannak, szinte állandó a mérsékeltek és a konzervatívok között vita (lásd internet) és a társadalom jelentős átalakuláson megy keresztül (elég csak megnézni a különböző cikkeket Iránról, hogy a nyugati média mekkora hamis propagandával igyekszik befeketíteni az országot). Amúgy meg pont, hogy Irán síita teokratizmusa akadályozza meg az atombomba előállítását: Khomenei ajatollah, Irán korábbi Legfelső Vezetője fatvát bocsátot ki arról, hogy Irán nem állíthat elő tömegpusztító fegyvert. Ennek okát a rendkívül véres iraki-iráni háborúhoz lehetne visszavezetni, amikor is Irak egymás után lőtte ki a vegyi fegyvereit az iráni hadseregre és civilekre. A támadásokban körülbelül 100 000 ember vesztette életét, s további 250 000 - 300 000 szerzett maradandó sérülést. Habár egyes elemzők szerint a fatva csak „papírforma", és az iráni kormány meg tudná kerülni, de ezt a valóságban nagyon nehéz lenne kivitelezni, és óriásit kockáztatna vele az iráni vezetés. Egy fatva megszegésével a törvény szerint bíróság elé állítható akár az elnök is. Ha esetleg ezt mégis sikerülne megúszni vagy elkerülni, még mindig ott a Legfelső Vezető, vagyis esetünkben Ali Hamenei. Ő pedig rendelkezik akkora hatalommal, hogy megbuktassa a fatvát megszegő iráni elnököt. És akkor nem is beszélve arról, hogy Roháni számára ez a fatva megszegése, aki ugye egy iráni vallástudós, egy valóságos eretnekséggel és istenkáromlással érne fel, ha megszegné Khomenei fatváját a tömegpusztító fegyverekről
Én jobban tartok Pakisztán, India meg Észak-Korea atomfegyvereitől, mert ezeknél tényleg sokkal nagyobb a kockázat, mint Irán esetében. Észak-Koreánál Kim Dzson Un pillanatnyi szeszélye határozza meg, India esetében egy elmérgesedő pakisztáni-indiai, de akár kínai-indiai konfliktus esetén is bevetné, miközben Pakisztánnál az a legnagyobb veszély, hogy valamilyen tálib csoport szerzi meg a rakétát.
UI: És amúgy Izrael is majdnem bevetette a fegyvert, legalábbis néhány történetíró szerint. 1973-ban az előrenyomuló egyiptomi seregre akartak rádobni egy atombombát, s a repülőgép már fel is szált
Irán már egyáltalán nem az a "teokratikus" diktatúra, mint a nyolcvanas években. Hasszán Róháni alatt jelentős változások vannak, szinte állandó a mérsékeltek és a konzervatívok között vita (lásd internet) és a társadalom jelentős átalakuláson megy keresztül (elég csak megnézni a különböző cikkeket Iránról, hogy a nyugati média mekkora hamis propagandával igyekszik befeketíteni az országot). Amúgy meg pont, hogy Irán síita teokratizmusa akadályozza meg az atombomba előállítását: Khomenei ajatollah, Irán korábbi Legfelső Vezetője fatvát bocsátot ki arról, hogy Irán nem állíthat elő tömegpusztító fegyvert. Ennek okát a rendkívül véres iraki-iráni háborúhoz lehetne visszavezetni, amikor is Irak egymás után lőtte ki a vegyi fegyvereit az iráni hadseregre és civilekre. A támadásokban körülbelül 100 000 ember vesztette életét, s további 250 000 - 300 000 szerzett maradandó sérülést. Habár egyes elemzők szerint a fatva csak „papírforma", és az iráni kormány meg tudná kerülni, de ezt a valóságban nagyon nehéz lenne kivitelezni, és óriásit kockáztatna vele az iráni vezetés. Egy fatva megszegésével a törvény szerint bíróság elé állítható akár az elnök is. Ha esetleg ezt mégis sikerülne megúszni vagy elkerülni, még mindig ott a Legfelső Vezető, vagyis esetünkben Ali Hamenei. Ő pedig rendelkezik akkora hatalommal, hogy megbuktassa a fatvát megszegő iráni elnököt. És akkor nem is beszélve arról, hogy Roháni számára ez a fatva megszegése, aki ugye egy iráni vallástudós, egy valóságos eretnekséggel és istenkáromlással érne fel, ha megszegné Khomenei fatváját a tömegpusztító fegyverekről
Én jobban tartok Pakisztán, India meg Észak-Korea atomfegyvereitől, mert ezeknél tényleg sokkal nagyobb a kockázat, mint Irán esetében. Észak-Koreánál Kim Dzson Un pillanatnyi szeszélye határozza meg, India esetében egy elmérgesedő pakisztáni-indiai, de akár kínai-indiai konfliktus esetén is bevetné, miközben Pakisztánnál az a legnagyobb veszély, hogy valamilyen tálib csoport szerzi meg a rakétát.
UI: És amúgy Izrael is majdnem bevetette a fegyvert, legalábbis néhány történetíró szerint. 1973-ban az előrenyomuló egyiptomi seregre akartak rádobni egy atombombát, s a repülőgép már fel is szált
Krajcsír
2014.11.26 20:07:32
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ezt a fatvát eredetileg csak Khomenei tudná visszavonni, de mivel ő halott, ezért ez aligha történne meg. Persze elméletileg tényleg lehetséges lenne, hogy Khamanei egy "ellenfatvát" vezetne be, de ez nyílt szembehelyezkedés lenne a 'nagy ajatollahhal" és ez bizony nem kevés feszültséget okozna a vallási bíróságokban, a vallástudósoknál, meg az Őrzők Tanácsában, ami megbénítaná az országot. Tehát pont, hogy ez a vallásossága akadályozná meg, mivel az iráni klériukusok már egy vessző vagy kihagyott szó miatt egész hetes hitvitákat vezetnek. Akkor mi lenne egy fatva megszegése esetén? Max a Forradalmi Gárda lenne erre képes, ha túlságosan megerősödne a perzsa országban, de ez ismét csak nagyon nehezen képzelhető el.
Ezenfelül most Izrael indult el egy nagyon nem jó irányba, mégpedig egy nacionalista-vallási diktatúra felé. És ezt most nem én mondom, hanem az izraeli ellenzék. Nem tudom figyelte-e, de ez az új "alaptörvény" igencsak kiverte a biztosítékot az országban. Tehát lehet fanatizmus tekintetében lassan utoléri Iránt, amely viszont egyre inkább mérséklődik...
Ezenfelül most Izrael indult el egy nagyon nem jó irányba, mégpedig egy nacionalista-vallási diktatúra felé. És ezt most nem én mondom, hanem az izraeli ellenzék. Nem tudom figyelte-e, de ez az új "alaptörvény" igencsak kiverte a biztosítékot az országban. Tehát lehet fanatizmus tekintetében lassan utoléri Iránt, amely viszont egyre inkább mérséklődik...
Hétfőn este a helyi nagyesküdtszék ítéletet hozott a még augusztus 9-én St. Louis-ban lelőtt fegyvertelen fekete tinédzser ügyében. A döntés értelmében a halálos lövéseket leadó rendőr ellen nem emelnek vádat. A város Ferguson nevű elővárosában ennek köszönhetően újra…..
Theresa May belügyminiszter holnap hozza nyilvánosságra a brit kormány friss terrorizmus ellenes törvény tervezetét. A javaslat több érdekes és vitára okot adó fejezetet is tartalmaz – például a terrorgyanúba keveredett állampolgárok átmeneti kitiltását az Egyesült…..
Krajcsír
2014.11.26 11:40:05
@fehérfarkas: Van ezzel kapcsolatban egy nagyon jó kínai mondás. Az eredetiség megőrzése kedvéért angolul írnám ki és nem fordítanám le: “Who can remove the tiger from the room? Only the one who put it there.
Én igazán megértő szoktam lenni a magyar politika népszórakoztatásra kitalált dolgaival. Nem a legszebb dolog hülyíteni a választót, de többé-kevésbé a világ minden részén alkalmaznak ilyen fogásokat. Nagy kárt nem is okoz, egészen addig, amíg maguk a politikusok nem hiszik el…..
Krajcsír
2014.11.16 09:00:24
@szoja122: NEM AZ USA ROBBANTOTTA KI EZT A BELPOLITIKAI VÁLSÁGOT!
Persze, hogy nem, hisz ez belpolitikai ügy. De az amerikaiak nem így dolgoznak hogy ők robbantják ki a válságokat, nem azt a helyi vezetésre hagyják és a rossz politikájára. Szépen megteremtik a feltételeket arra, hogy minél zabosabb legyen a hangulat és ha tényleg elkezdődik az elégedetlenség, akkor kihasználják, meglovagolják és még nagyobbra fűtik az, amúgy jogos tüntetéseket és részt vesznek a társadalom polarizációjában. Szépen megfigyelnek, információkat gyűjtenek - lásd korrupciós mikortól is tart - megvárják a kedvező feltételeket arra, amikor nagyra hág a népharag, majd aztán bummm. Nézd csak meg Ukrajnát, Szíriát, Líbiát, ahol ez volt a recept. Nézd meg, hogyan kezdődött és mi lett belőle. Mindenhol jogosan kezdődtek a tüntetések az államfő/kormány ellen, de nézd meg most mi lett belőlük: Ukrajna gazdasági csőd és elvesztett keleti területek, Szíriában tombol az Iszlám Állam, valamint Líbiában pedig káosz van,ahol nincs kormány és miniszterelnök. Nem szeretnék ilyen sorsot Magyarországnak...
Egy gyakorlati példával élve: van egy száraz erdő. Ebben az erdőben gyerekek felelőtlenül (értsd ez alatt a kormány) elkezdenek játszadozni a tűzzel. Ez meglátja egy ott sétáló ember. Először tűri, majd végül oda megy, teleszórja avarral a területet, hogy minél jobban terjedjen a kialakuló tűz. A gyerekek lehet csak egy bokrot égettek volna le szerencsétlenkedésükkel, de a férfi beavatkozásának köszönhetően igazi erődtűz jött létre, miután nem marad más csak kiégett erdő.
Persze, hogy nem, hisz ez belpolitikai ügy. De az amerikaiak nem így dolgoznak hogy ők robbantják ki a válságokat, nem azt a helyi vezetésre hagyják és a rossz politikájára. Szépen megteremtik a feltételeket arra, hogy minél zabosabb legyen a hangulat és ha tényleg elkezdődik az elégedetlenség, akkor kihasználják, meglovagolják és még nagyobbra fűtik az, amúgy jogos tüntetéseket és részt vesznek a társadalom polarizációjában. Szépen megfigyelnek, információkat gyűjtenek - lásd korrupciós mikortól is tart - megvárják a kedvező feltételeket arra, amikor nagyra hág a népharag, majd aztán bummm. Nézd csak meg Ukrajnát, Szíriát, Líbiát, ahol ez volt a recept. Nézd meg, hogyan kezdődött és mi lett belőle. Mindenhol jogosan kezdődtek a tüntetések az államfő/kormány ellen, de nézd meg most mi lett belőlük: Ukrajna gazdasági csőd és elvesztett keleti területek, Szíriában tombol az Iszlám Állam, valamint Líbiában pedig káosz van,ahol nincs kormány és miniszterelnök. Nem szeretnék ilyen sorsot Magyarországnak...
Egy gyakorlati példával élve: van egy száraz erdő. Ebben az erdőben gyerekek felelőtlenül (értsd ez alatt a kormány) elkezdenek játszadozni a tűzzel. Ez meglátja egy ott sétáló ember. Először tűri, majd végül oda megy, teleszórja avarral a területet, hogy minél jobban terjedjen a kialakuló tűz. A gyerekek lehet csak egy bokrot égettek volna le szerencsétlenkedésükkel, de a férfi beavatkozásának köszönhetően igazi erődtűz jött létre, miután nem marad más csak kiégett erdő.
Krajcsír
2014.11.16 10:09:37
@jjulie: Lehet, hogy engem már áttanulmányoztak és talán emiatt - és több éves külpolitikai elemző gyakorlatom miatt is - jobban átlátom a világbeli eseményeket és helyzeteket mint te, valaha is fogod. Téged még arra sem méltattak, hogy felfigyeljenek rád és sültkrumplival megegyező IQ-al.
@szoja122: Nem mondtam egy szóval sem, hogy nem a mi felelősségünk. Igen ezt mi okoztuk magunknak, akik elmentek vagy éppenséggel nem mentek el szavazni. Ennek meg is lesz a "jutalma" és böjtje, de egyet tanultam meg a diplomáciában: soha semmi nincs véletlenül és minden az időzítésen múlik. Aligha véletlen, hogy most húzzák elő azt az ügyet, amikor a Déli Áramlat projektben aláfeküdtünk Moszkvának (a jelentés szerint már 2013 óta megy a kutatás a korrupciós cégek irányába, de minden jel szerint azért egy "fecnit" kaptunk, mert ezek még a kutatás jegyzetei voltak, tehát még mindig titokban tartott volna a nyomozás, ha nem kérdeznek rá). De ha nem hiszel nekem nézd meg a környező országokat: Csehország - Necas bukása - és Szlovákia, ahol Fico alatt is rezeg a léc, mert nem akarta, hogy NATO csapatok állomásozzanak az ország területén. Micsoda véletlen, hogy ott is most egy korrupciós botrány dúl, csak senki nem figyel fel arra...
@szoja122: Nem mondtam egy szóval sem, hogy nem a mi felelősségünk. Igen ezt mi okoztuk magunknak, akik elmentek vagy éppenséggel nem mentek el szavazni. Ennek meg is lesz a "jutalma" és böjtje, de egyet tanultam meg a diplomáciában: soha semmi nincs véletlenül és minden az időzítésen múlik. Aligha véletlen, hogy most húzzák elő azt az ügyet, amikor a Déli Áramlat projektben aláfeküdtünk Moszkvának (a jelentés szerint már 2013 óta megy a kutatás a korrupciós cégek irányába, de minden jel szerint azért egy "fecnit" kaptunk, mert ezek még a kutatás jegyzetei voltak, tehát még mindig titokban tartott volna a nyomozás, ha nem kérdeznek rá). De ha nem hiszel nekem nézd meg a környező országokat: Csehország - Necas bukása - és Szlovákia, ahol Fico alatt is rezeg a léc, mert nem akarta, hogy NATO csapatok állomásozzanak az ország területén. Micsoda véletlen, hogy ott is most egy korrupciós botrány dúl, csak senki nem figyel fel arra...
Krajcsír
2014.11.17 14:15:23
@polyvinyl: Az első (Szíriával kapcsolatos dologhoz): Tudom én, hogy hol tevékenykedett a "Jóbarát", mivel a Mary A. Ryan-díjat adományoztak neki a "szíriai válság során folytatott kiemelkedő külszolgálati tevékenységéért" (Forrás: www.thefreelibrary.com/U.S.+Department+of+state... ) Én nem értem, ezt a díjat miért kapja, mivel hivatalosan - idézve Washingtont - ez azzal jár, hogy "This award recognizes achievement and extraordinary leadership in the provision of services to U.S. citizens domestically as well as abroad. The award consists of a certificate signed by the Secretary of State and $10,000." Hát Szíriában akkor valamit nagyon sikeresen csinált nem épen pozitív értelemben... És még arra lennék kíváncsi, hogy életrajza szerint mi az a 15 afrikai ország, ahol tanácsokat adott. Erről nincs szó, de megnézném, hogy mennyiben volt kormányválság, puccs vagy polgárháború...
A másikhoz: A fenébe. Pedig gyerekkoromban, amikor megkérdezték tőlem oviban mi szeretnék lenni, egyből azt válaszoltam: balliberális aktivista! Komolyan készültem rá, elolvastam a nagy liberális nyugati műveket (Mill, Tocqille) és olyan dolgok voltak benne, miszerint nem minden ember egyenlő és nem szabad mindenkinek szavazati jogot adni. Hát ekkor jöttek a Szíriusziak és felszabadították az agyamat, és még Patakival is lepacsiztam :D
A másikhoz: A fenébe. Pedig gyerekkoromban, amikor megkérdezték tőlem oviban mi szeretnék lenni, egyből azt válaszoltam: balliberális aktivista! Komolyan készültem rá, elolvastam a nagy liberális nyugati műveket (Mill, Tocqille) és olyan dolgok voltak benne, miszerint nem minden ember egyenlő és nem szabad mindenkinek szavazati jogot adni. Hát ekkor jöttek a Szíriusziak és felszabadították az agyamat, és még Patakival is lepacsiztam :D
Zökkenőmentesen zajlottak le az első szabad parlamenti választások az „arab tavasz” bölcsőjében. A következő hónapokban eldől, vajon Tunézia lesz-e a XXI. század első demokratikus arab állama.
A nemzetközi médiában eltörpült a brazil és ukrán választások visszhangja…..
Az „arab tavasz”, valamint 9/11 a közel-keleti régió erőviszonyait alapjaiban változtatta meg. A 21. század első felére Irán rendkívül megerősödött, és ez a folyamat a „síita félhold” kialakulásához, valamint a Szaúd-Arábia vezette szunnita blokkal való geopolitikai…..
Krajcsír
2014.10.08 08:27:12
Habár én is egyetértek nagyjából a "síita félhold" koncepcióval, azért a szakmai és tudományos közegben, nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is (pl. N.Rózsa Erzsébet, Sógor Dániel) sokan tagadják és elutasítják ennek létezését, vagy alakulását. Valamilyen szempontból igazuk van, főleg Szíria és Irán kapcsán: Szíria egy nyíltan szekuláris (közel-keleti nézőpontból már-már ateista) jellegű rendszer, miközben Irán nyíltan teokratikus, s ezért ha ideológiai szempontból nézzük a két ország jó kapcsolatát, akkor bizony ez önellentmondásos. Sőt ebbe még azt is bele kell vesnni, hogy az alavitákat is csak a 70-es években ismerték el muszlimoknak a síita vallástudósok. Inkább azt mondják, hogy a régió nem a szunnita-síita ellentét, hanem egy "hármas játszma", vagyis a vahabizmus, Muszlim Testvériség és a szekuláris erők (hadsereg) harca.
A másik, hogy Jement egy kicsit ki lehetett volna bővíteni, hogy mi történik ott (persze a nyugati és a magyar média alig foglalkozik vele, de kortánt sem jelentéktelen ami ott zajlik) A síita húszik ugyanis gyakorlatilag megdöntötték a kormányt és egyre inkább Irán-szatellitállammá kezd válni az ország, persze ha nem szakad szét. Azért Szaúd-Arábia számára igencsak bosszantó, hogy a hátsó udvarában pont egy Teherán szövetséges alakulgat, amit még Bahreinnél sikerült megakadályozni. Ha érdekel valakit, a jemeni helyzetről szóló cikkem keletport.hu/index.php/politika/117-obol/2295-a-jemeni-esemenyek-legnagyobb-gyoztese-iran
A másik, hogy Jement egy kicsit ki lehetett volna bővíteni, hogy mi történik ott (persze a nyugati és a magyar média alig foglalkozik vele, de kortánt sem jelentéktelen ami ott zajlik) A síita húszik ugyanis gyakorlatilag megdöntötték a kormányt és egyre inkább Irán-szatellitállammá kezd válni az ország, persze ha nem szakad szét. Azért Szaúd-Arábia számára igencsak bosszantó, hogy a hátsó udvarában pont egy Teherán szövetséges alakulgat, amit még Bahreinnél sikerült megakadályozni. Ha érdekel valakit, a jemeni helyzetről szóló cikkem keletport.hu/index.php/politika/117-obol/2295-a-jemeni-esemenyek-legnagyobb-gyoztese-iran
Európából nézve az idei év külpolitikai eseményeinek fősodrában egyértelműen az orosz-ukrán válság és Vlagyimir Putyin személye áll. Az orosz elnök előbb önkényesen átrajzolta a krími határokat, majd úgy kezdett háborúba Kelet-Ukrajnában, hogy közben csak külső…..
Miközben Núri al-Maliki leköszönő iraki miniszterelnök foggal-körömmel ragaszkodott hatalmának megőrzéséhez, az Iszlám Állam (IS, korábban ISIS) szunnita terrorszervezet stratégiai fontosságú területeket foglalt el, így egy Belgium nagyságú országrészt tart ellenőrzése…..
Bár a sajtó fókuszában jelenleg a folyamatosan eszkalálódó izraeli-palesztin és orosz-ukrán konfliktus áll, nem szabad elfelejtenünk, hogy az aktuális krízisek száma sajnos korántsem áll itt meg. Az egyik ilyen, jelenleg még a sajtó vakfoltjában lévő helyzet például azok a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Válaszom a kérdéseire:
1. A tapasztalat abból fakad, hogy a török hadsereg a kilencvenes években gyakorlatilag egyedül szállt szembe a PKK-val, valamint részt vett az Irakban zajló kurdisztáni konfliktusokban is. Szaddám Huszein bukása után pedig nem egyszer hajtott végre katonai akciókat Irak területén az ott lévő PKK állások ellen. Ezek katonai szempontból török sikereknek számítanak. Plusz hozzatenném, hogy Törökország az 1924-es létrejötte óta sokkal több közvetlen fegyveres konfliktusban (szíriai és iraki határháborúk, ciprusi invázió, belső véres összecsapások - nemcsak a kurdokkal, hanem a szürke farkasokkal) volt része mint Szaúd-Arábiának 1932 óta. Rijád ezekben is többnyire csak akkor vett részt, ha volt mögötte erős külföldi támogatás (lásd.1991-es Öböl-háború), vagy nem közvetlenül a hadseregét küldte, hanem pénzt, fegyvereket, esetleg kisebb egységeket (pl. észak-jemeni polgárháború, de ide sorolhatóak az arab-izraeli háborúk is). Csupán egyetlen alkalom volt, amikor csak egyedül, közvetlenül próbált meg háborút vívni: Jemen 1934. Annak a vége katonai szempontból csúnya vereség lett.
A másik lényeges különbség, hogy a török társadalom, még az ilyen erőteljes iszlamizációs politika árnyékában is, sokkal militárisabb és hadsereg/katona központúbb, mint a szaúdi. Persze ez egy szubjektív vélemény, de egy török katona előbb harcol, ont vért vagy sebesül/hal meg egy török államért, mint egy szaúdi a monarchiáért vagy az uralkodócsaládért (s még ekkor is a jobbik esetben inkább az iszlámért/vahabizmusért teszi, semmint a szaúdi hercegecskékért, akikről úgyis tudják, hogy milyen életszínvonalon élnek és hogyan tartják be a vallási előírásokat. Rosszabbikban pedig anyagi és társadalmi előnyökért).
2. Itt most úgy említettem a 200 000-et, amennyi hivatalosan a szaúdi haderő létszáma, nem amennyit tudnának küldeni Szíriába vagy akár Jemenbe ( a cikk elején benne van, hogy egy szíriai beavatkozás esetén a szaúdiak egy 3500 fős fegyveres és 6500 kiszolgáló alakulattal támogatna egy esetleges török katonai fellépést.) Ez csak azért fontos, mert "papíron" és "diplomácia + propaganda" szintjén nagyon jól néz ki, hogy az "iszlám NATO-nak" ekkora ereje van. Ha összeadjuk a törököt, szaúdit, meg egy-kettő Perzsa-öböl menti monarchiáét, máris lehet úgy lehet mutogatni, hogy "nekünk egymillió katonák" van, miközben másnak nincs ekkora ereje. Persze az már más kérdés, hogy mekkora erőt képviselnek valójában és vehetőek komolyan egy háború esetén.