Regisztráció Blogot indítok
Adatok
brandon1

0 bejegyzést írt és 233 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A régi Ateista és Agnosztikus Klub tiltása Aki ezt a blogot követi, az tudja, hogy volt egy "Ateista és Agnosztikus Klub" oldal a Facebookon évek óta, a végén 2134 követővel. Ezt a Facebook oldalt oldaldobozban, a szokásos módon ajánlottam ezen a blogon, mert az a Facebook oldal volt…..
brandon1 2018.02.20 21:12:39
@Brendel Mátyás: "Az, hogy valakinek meg van kötve a keze, és az, hogy szubjektív, vagy önkényes, az nem egymást kizáró dolog."
Az az egyik nagy baj, hogy már a kiinduló postodban van egy kurva nagy ellentmondás:

1. "Előfordult, hogy csak néztem, hogy amit töröltek, az szerintük mi a jó édes kurva anyjukba ütközik bele?! Az oldal tiltásánál egyébként arról sem kaptam értesítést, hogy milyen post miatt tiltottak, egyszerűen csak annyit, hogy sok volt a törölt tartalom."
Ennek ugye az a lényege, hogy nem tudod, miért törölték a tartalmakat és végül miért tiltották az oldaladat. Konkrétabban: még azt se lehetett tudni, hogy mennyi volt a törölt tartalom, mert az alatta levő screenshotból ez nem derül ki.

2. "Tudni kell, hogy bárminek a törléséhez két dolog kell a Facebookon:
A) Egy feljelentő.
B) Egy moderátori döntés."
Ebből az A) feltételt eddig semmivel sem igazoltad, és részben ellentmond 1-nek, mivel ott azt állítottad, hogy nem lehetett tudni, miért törölték az oldaladat a moderátorok.
Miután ilyen irtózatos hisztit vágtál ki, most már lassan illene igazolnod is az A)-t! Tehát, hogy pontosan értsd: NEM azt, hogy feljelentés UTÁN törölnek postokat, mert az triviális, hanem azt az ettől különböző, de fontos állításodat, hogy feljelentés NÉLKÜL nem törölhet a moderátor egyetlen postot sem a facebookon!

"Tehát van három true positive, egy fél tucat true negative. 100%-os korrelációval."

Te faszfej, nemcsak neked vannak ateista oldalaid a facebookon! Van még több más a tiedétől függetlenül működő magyar ateista oldal is, amit nem töröltek/tiltottak le eddig a moderátorok, azok mind false positive ellenpéldák.
brandon1 2018.02.21 18:13:04
@Brendel Mátyás:
"1) Ez értelemszerűen így van, ha egy kicsit is gondolkodsz. A Facebook nem tudhatja végignézetni gyakorlatilag akárhány moderátorral sem az összes kommentet."

Ez legfeljebb azt bizonyítja, hogy sokszor kell feljelentő, azt viszont nem, hogy mindig kell. Ugyanez a 2. és 3.-ra is érvényes.

"Mi a jó bödüs faszod köze van a kettőnek egymáshoz?!"

Hülyegyerek, még mindig: honnan a jó büdös faszból veszed, hogy feljelentés alapján törölték? Amit a Zuckerberg az újságoknak nyilatkozik azt készpénznek veszed és beszopod, pedig elég nagy képtelenség: több ezer moderátor - több mint 40 nyelven - jut heti több millió hozzászólásra.
Hát, nem csoda, hogy nem győzik! Csak kínos nekik elismerni, hogy algoritmussal szűrnek. De nem kell nagy erőfeszítést tenni ehhez a felismeréshez, a 444 újságírója már megtette.

Ezért újra kérdezem: honnan tudod, hogy SOHA nem algoritmus alapján törli a facebook a sértő kommenteket? És honnan tudod, hogy a te oldaladdal nem ez történt?

"Ami viszont belefér, hiszen tudjuk, hogy a facebook moderáció munkapontja a korlátos erőforrások miatt eleve nem nagy a lefedettség"

Elég életszerűtlen amit írsz. Ha valaki keresztény moderátor, és már törölte az oldaladat, miért nem csap le a többi ateista oldalra is, miért nem keresi meg és jelenti fel őket mint felhasználó. Megtehetné.

Amúgy elég vicces, hogy már mióta vinnyogsz itt annak ellenére, hogy az új 2.0 oldalad működik.

Még valami: ha ugyanolyan éles szemmel vizsgálnád a vallás és a tudomány viszonyát, mint ahogy eddig felismerted, hogy mely állítások között nincs ellentmondás, akkor hamar rájönnél, mennyire értelmetlen az ateizmusod, mivel egyetlen olyan állítása sincs a kereszténységnek, amit megfelelően értelmezve ne lehetne összehangolni bármelyik tudományos eredménnyel. Mindenki jobban járna, ha inkább erre fordítanád az energiádat a vinnyogásod helyett.
brandon1 2018.02.24 08:34:43
@Brendel Mátyás: "A Facebook nem tud MI moderálást csinálni, szakemberek nyilatkozták."

Ezt elsősorban a Facebook szakemberei nyilatkozták."Facebook has no plans to automatically scan for and remove potentially offensive content, Ms. Bickert said." bits.blogs.nytimes.com/2015/03/16/facebook-explains-what-it-bans-and-why/

Ezek szerint tehát, te bízol a Facebook szakembereinek a nyilatkozataiban, anélkül, hogy első kézből ismernéd a részleteket. Akkor viszont, baszd meg, bízzál abban a moderátor szakemberükben is, aki törölte az oldaladat, mert valószínűleg ő sem ok nélkül tette!

Egyébként, ezek után nem igazán értem, milyen típusú hozzászólásokat vársz ehhez a poszthoz. Azonkívül, hogy anyázzunk és sajnálkozzunk együtt Matyikával, amiért a nátyi keresztyén moderátyor igasságtyalanul kibatyta az atyeista oldalát a fatyebookról.

Pedig, ha Matyika visszafogná magát, és nem nácizná le csípőből a vele egyet nem értőket, hanem végre magába szállna egy kicsit, akkor talán kevésbé emlékeztetne a kommunista Dimitrov elvtársra, aki közismerten egyből lefasisztázott mindenkit, aki nem tűnt neki harcos antifasisztának.
  Társadalmunkban elterjedt rémisztgetés, hogy a nyugat a jövőben el fog iszlámosodni. A menekülthullám okán most a nácik úton-útfélen ezt hangoztatják, még az olyan, kormányon lévő nácik is, mint Rogán Antal. Ebben a cikkben bemutatom, hogy Európa - hacsak nem jön egy évben ide 500 millió…..
brandon1 2018.02.16 19:49:43
@Brendel Mátyás: "A magyar és az iszlám kultúrakör definiciójakor olyan konstruktív definícióra, kritériumokra lenne szükség, amely alapján meghatározható az, hogy mi tartozik a magyar és az iszlám kultúrakörbe"

Nem szükséges ennyire akadémikus részletekbe belemenni. 2012-ben még úgy látszik, te is tudtad legalább nagy vonalakban, hogy mi az az iszlám kultúra, mivel ezt írtad:
"Az iszlám kultúra sajnos nagyon a keresztény középkor tükrét állítja elénk: élőben láthatjuk, milyen lehetett az inkvizíció, milyenek lehettek a vallás-háborúk. Milyen lehetett, amikor hittel fanatizált emberek lincselnek, rombolnak."

Sőt akkor már előre is jelezted az a helyzetet, ami évek óta kezd kialakulni Európában - ezt írtad a szélsőséges iszlamista szervezetek akcióit általánosítva:

"az iszlám fanatizmus erősödik...Mi ateisták gondolkodunk (legalábbis erősen ajánlom), és nem legyinthetünk erre, mert tudjuk, hogy ha a vallásos szekták egymásnak esnek, és ezt szótlanul nézzük, akkor mi is benne leszünk az áldozatok között. Értünk is jönni fognak."
ateistaklub.blog.hu/2012/07/03/a_hit_amely_hegyeket_nem_mozgat_meg_de_muemlekeket_rombol

Igazad volt, ha az iszlamistákra vonatkoztatjuk, amit írtál. Jönni fognak értünk, de még könnyebben jöhetnének értünk, ha beengednénk az illegális migránsokat az országba.
Jelenleg, ahogy a 2012-es írásod címében is jelezted, az iszlám az a hit, amelyik műemlékeket rombol és terrorakciókat szervez, nem a kereszténység. És, jelenleg már ott tartunk, hogy ha ugyan Magyarországon még csak átutaznak, de Európa más országaiban már kezdik megvetni a lábukat az iszlám terroristák.
brandon1 2018.02.16 22:47:01
@Brendel Mátyás: "én azért a statisztikákban, meg magamban bízok, mert én is sokat éltem NémetországbaN"

Akkor ha a statisztikában bízol, itt van a legfrissebb felmérés, ami szerint:

1. A németek 35 százaléka attól tart a legjobban, hogy terrortámadás áldozata lesz. Vagyis a terrorveszély miatti félelem vezeti náluk a listát.

2. Ez az arány a 10-11 éves gyerekek körében 73 százalék.

3.A legtöbben a németek közül, 74 százalék, az Iszlám Államot sorolják az első helyre a országot kívülről fenyegető veszélyforrások között.

www.epochtimes.de/politik/deutschland/angst-regiert-deutschland-alle-fuerchten-sich-vor-anschlaegen-und-gewaltverbrechen-sogar-die-kinder-a2348903.html
brandon1 2018.02.17 08:49:48
@Brendel Mátyás: "azt írom, hogy az iszlám kultúra tükröt állít a keresztény kultúra elé, akkor itt megengedhetjük azt, hogy az "iszlám kultúra" nem egy élesen körülhatárolható dolog"

Ezzel semmiben nem mondasz ellent annak, amit írtam, hogy nagy vonalakban meg tudod mondani, hogy mi az "iszlám kultúra", mert te is megengeded, hogy ha nem is élesen, de durván körbehatárolható!

"A szekularizmus az, amelytől remélhetjük, hogy a kereszténység és az iszlám nem esik egymásnak."
Tévedés. Az iszlám nem a kereszténységet támadja elsősorban a nyugati társadalmakban, hanem elsősorban éppen a liberális szekularizmus és a szekularizmusnak köszönhető eredményeik miatt támadja azokat, alapvetően azért, mert tudományos,technikai, gazdasági fejlettség, és ebből következően sok iszlám országgal összehasonlítva életszínvonal terén sokkal előrébb tart a Nyugat. És a szekuláris liberális világnézet miatt is, amivel az iszlám egy totalitárius rendszert állít szembe. Nem pusztán vallás, hanem behálózza az élet minden területét, mindenki előtt ismert, hogy az iszlám jog, politika és oktatási rendszer nem választható szét a vallástól.

Tehát az arab világ túlnyomó része, ami politikaliag és gazdaságilag stagnál, a fejlettsége és a liberális szekularizmusa miatt dühös a Nyugatra. Érthető is, ha egyszer azt látja rengeteg muszlim, hogy a "hitetlenek" milyen jólétben élnek, miközben az ő népük nélkülöz és elmaradott, akkor irigységet és dühöt érez, hiszen szerintük ők azok, akik az egyedüli igaz istenben hisznek, és mégis velük történik ez, nem a "hitetlenekkel". És onnan nézve lényegében mindegy, hogy a "hitetlen" az agnosztikus, ateista, keresztény vagy buddhista-e. A lényeg az, hogy sokkal jobban élnek náluk.
Vagyis az iszlám világ lényegében ideológiai nem pedig vallási konfliktusban áll a Nyugattal. A liberális, szekuláris, fejlett gazdaságilag és technikaliag fejlett nyugati társadalom a fő ellenségképe, nem pedig a kereszténység.

"A 6-11 éves gyerekek 80 százaléka szánta a migráns gyerekeket az iskolában vagy szomszédságban.Úgyhogy be kéne fogadni meekülteket, ha a gyerekekre hallgatunk!"

Mekkora egy aljas csúsztató geci vagy te.
1. Abból, hogy a gyerekek szánják a már befogadott migráns gyerekeket, nem következik, hogy a még be nem fogadott migránsokat - felnőtteket és gyerekeket - be akarnák fogadni.

2. A kulcsmondat itt nem ez, hanem az előző:
"Der World Vision-Studie zufolge äußerte jedes vierte Kind im Westen Deutschlands Angst vor mehr Zuzug von Ausländern. Im Osten Deutschlands taten dies 45 Prozent der Kinder."

Vagyis Németország nyugati részén minden negyedik gyerek aggódik a külföldről érkező migránsok további bevándorlása miatt. A gyerekek 45 százaléka aggódik emiatt Németország keleti részén.
Úgyhogy ha ezt összevetjük a 80 százalékkal, aki sajnálja a migráns gyerekeket, akkor látható, hogy érvénytelen a következtetésed, mert simán összefér a már befogadottak sajnálata azzal, hogy nem akarnak befogadni további menekülteket!
Mindenki érti, hogy a cím nyilvánvalóan abszurd, de nyugi, Orbán Viktor "gondolataira" alapozok. Orbán ugyanis azt az ordénáré hazugságot találta mondani, hogy: " tény az, hogy az összes terrorista alapvetően migráns, a kérdés csak az, hogy mikor emigráltak az Európai Unióba"…..
A portfolio.hu a napokban közölt egy alapos cikket a KSH számításai alapján Magyarország demográfiájának alakulásáról a jövőben. Na most én alapból nem szoktam az ilyenektől beijedni, de 6,5 millió az ország ellátására már kezd kevés lenni, akkor komoly automatizálásra…..
brandon1 2017.11.20 06:28:14
@Brendel Mátyás: A bevándorlók behívása rövid távú "megoldást" jelenthet ugyan, de hosszabb távon gondolkodva ennek az előnyét lerontja, hogy a bevándorlóknak is itt Magyarországon kell majd a nyugdíjukat fizetni! Mivel a valódi problémát a behívásukkal nem oldod meg, hanem csak elodázod és az újragenerálódik hosszabb távon, erre az egyedüli "megoldás" a még több bevándorló behívása lesz majd, ami oda fog vezetni, hogy 2-3 generáció múlva, vagyis kb. száz éven belül már a többségi társadalmat alkotják majd a bevándorlók, a magyarok pedig kisebbségben lesznek, ha abból indulunk ki, hogy már a következő pár évtizedben is 2-3 milliót akarnál betelepíteni. Ez világos abból is, hogy Magyarországon fogy a népesség, azokban az országokban viszont növekszik, ahonnan a bevándorlók jönnek, és semmi okunk nincs feltételezni, hogy akik itt náluk telepednek le azokra ez a tendencia nem érvényes. Ha neked nincsenek gyerekeid, akkor ez neked nem számít, de van itt pár százezer magyar rajtad kívül, a mai fiatal huszonéves, harmincéves korosztály, akiknek vannak, vagy nemsokára lesznek gyerekei, és akik a gyerekeik meg az unokáik jövőjét is fontosnak tartják és nem akarják, hogy az unokáik vagy akár a dédunokáik kisebbségként nőjenek fel a saját hazájukban!
És ne gyere azzal, hogy akkor én mondjam meg, mi lenne a valódi megoldás, mert azt én nem tudom, azt viszont tudom, hogy amit te akarsz az nem megoldás mert hosszabb távon csak tovább ront a helyzeten!
A szubjektív idealizmust George Berkeley neve fémjelzi, és a legjobb összefoglalójának a "Három dialógust" tartják, amelyben egy bizonyos Philonous és Hylas vitatkozik egymással. A dialógusok az adott korban, és korábban is, Platón óta bevett, viszonylag élvezetes módjai annak, hogy egy filozófus a…..
brandon1 2017.06.30 22:35:54
@Brendel Mátyás: "természettörvények nem léteznek, hanem érvényesek" Már ez is egy hülyeség. Ha elfogadod az igazság korrespondenciaelméletét, akkor el kell fogadnod azt is, hogy a természettörvényeket leíró mondatokat a világban létező tények teszik igazzá, mert ezeknek felelnek meg.

"miért létezik isten?" Itt nincs szükség isten létezésének indoklására, a kérdés az, hogy a tapasztalatunk mitől rendszeres és konzisztens. A teista szerint a válasz az isteni akarat következetességében kereshető.

"mi igazolja, hogy isten a természettörvények magyarázata, és nem más? ugyanis erre sincs független igazolásod." De van, mert ez a következtetés a legjobb magyarázatra típusú érv. Sokkal jobb magyarázat ugyanis a tapasztalat eredetére és rendszerességére, mint a megismerhetetlen anyagi szubsztancia.

"ez olyan hülye indoklás, mintha azzal jönnél"

Egyáltalán nem hülye indoklás. A tudományban elfogadott az idealizáció módszere. en.wikipedia.org/wiki/Idealization

Hülye indoklás az, amit te adtál: "Mi elsőre azt látjuk, hogy a tapasztalataink ilyenek, ezalapján feltételezzük, hogy a realitás ilyen. Ez elég kézenfekvő" Kézenfekvő a faszt. Már Hume leírta, hogy a testek folyamatos és független létezésében az emberek nem filozófiai érvek alapján, hanem ösztönösen hisznek. Ez nem filozófia, mert ebben Hume szerint a gyerekek meg a parasztok hisznek a legösztönösebb módon. És úgy látszik, te is.
Ateista Klub A szabad akaratról 2014.10.02 23:21:26
A legutóbbi ateista sörözésen a szabad akarat kérdésről volt szó. Ez egy olyan téma, amely a vallással és az ateizmussal nincs szoros kapcsolatban. Igazából a hívők és az ateisták is gondolhatják azt, hogy létezik szabad akarat, és azt is, hogy nem. Éppen ezért én eddig nem írtam a témáról, mivel…..
brandon1 2017.04.14 21:02:51
@Brendel Mátyás: "A mérlegelésnél a döntése követlezményei alapján mérlegel. Ez csak determinisztikus univerzumban lehet." Lehet olyan univerzumban is, ami nem teljesen csak részben determinisztikus, ahol a szabad döntés eredményeként létrejövő akarás következményei determináltak, de maga a döntés nem az.

"Ha mérlegel, és az alapján dönt, akkor a döntése determinisztikus okozata a mérlegelésének. Ugye E mérlegelés alapján az A opciót választja." Ha két opció között szabadon választ, akkor nem. Például dönthet egy racionális és egy irracionális lehetőség között. Más szóval, dönthet arról, hogy hallgat-e az eszére vagy sem. Valójában tehát E>(A1vA2) a helyzet pontos leírása, ami az A3...An-t zárja ki, de azt, hogy A1 és A2 közül melyiket választja, ő maga határozza meg. Ez nem véletlen, mert nem passzívan történik vele valami, hanem a saját tudatos kontrolljától függ, hogy mire szánja el magát.

"Egy ilyen emberről kiszámíthatóan tudhatjuk, hogy nem alkalmazkodik a közerkölcsökhöz és a törvényekhez."

Nem tudhatjuk. Mi van, ha előtte büntetlen volt, és hirtelen ötlettől vezérelve vétett életében először vétett a törvény ellen.

"Azt az embert, akinek a döntése valóban véletlen". Ilyen ember nincsen, nem értem miről írsz. A nem beszámítható ember belső kényszertől hajtva cselekszik.

"addig a te emberednél azt pontosan tudjuk, hogy 50% eséllyel fog ölni." Feltéve, hogy feldobja a pénzt. De azt nem tudhatjuk, hogy adott szituációban feldobja-e vagy sem. Az a kiszámíthatatlan, hogy feldobja-e az érmét vagy sem. Persze ettől általában még lehet kiszámítható. Ha eddig soha nem dobott érmét, akkor azért nem zárható börtönbe, mert nem tudjuk róla, hogy fog-e feldobni érmét.

"Először is az, hogy fütyül a közerkölcsre, és törvényre" Miért gondolod? Lehet, hogy be akarja tartani ezeket, és általában be is tartja, de adott helyzetben az önmegvalósítási vágya erősebb a betartásukhoz szükséges motívumnál.

"A büntetés valószínűleg az, hogy a legközelebbi választáson bukik. Ez is büntetés" Itt nyilván a választóira gondolsz, de ez nem valódi büntetés. Nagyon bizonytalan és kiszámíthatatlan a hatása, egyáltalán tudhatjuk, hogy visszatartja-e a politikust a további aktív politizálástól és hazudozástól. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Mindkettőre láttunk már példát. Márpedig, pont ez lenne az értelme, mint írtad, "aaz feltételezzük, hogy Józsi büntetésének OKSÁGI KIHATÁSA van... jövőbeli cselekedeteire" Itt ez egyáltalán nem biztosított, ezért nem ésszerű feltételezni.

Amúgy a parlamenti vizsgálóbizottságok felelősségre vonhatnak politikusokat és megállapíthatják a politikai felelősségüket anélkül, hogy annak bármilyen szankciója lenne. Ez is felelősségrevonás, büntetés nélkül.
brandon1 2017.04.23 11:07:19
@Brendel Mátyás: A büntetés témájával eltértünk a kiinduló kérdéstől, ami az volt, hogy a szabadság hétköznapi felfogása kompatibilista-e vagy sem. Szerintem egészen világos, hogy nem az. Ugyanis, a hétköznapokban az átlagember általában nem büntet, hanem sokkal gyakrabban neheztel, hibáztat, haragszik másokra, akik helytelenül döntöttek illetve rosszat tettek, vagy pedig saját magát okolja utólag a saját rossz döntései miatt. Az ilyen attitűdök ellentmondanak a kompatibilizmusnak. Tegyük fel, hogy az átlagember megbíz egy céget lakástakarítással, aztán azt látja, hogy trehány felületes munkát végeztek a takarítók. Haragszik rájuk, mert azt gondolja, hogy csinálhatták volna jobban is, amit csináltak, végezhettek volna minőségi munkát, ha odafigyelnek és lelkiismeretesen dolgoznak, mert szabadon választhattak a munkához való lehetséges hozzáállások (lelkiismeretes-trehány) között. Ha viszont a determinizmus igaz, akkor a takarítók nyilván nem tudtak volna jobban dolgozni, mert nem választhattak és akarhattak volna mást, mint amit ténylegesen akartak, mivel az akaratukat a természettörvények és a korábbi események determinálták. Számtalanszor előfordul olyan eset, amikor mások nem az elvárásaink szerint csináltak valamit, és emiatt azt gondoljuk, hogy csinálhatták volna jobban is, amit csináltak. Ez viszont szükségszerűen hamis egy determinisztikus világban, így ha a determinizmus igaz, akkor számtalanszor tévedünk a hétköznapokban mások (és saját korábbi tetteink) megítélésében és a hozzájuk való attitűdjeinkben. Ezért nem igaz, amit írtál: "a szabad akarat elsősorban autodeterminációt jelent. Azaz azt, hogy "azt csinálsz, amit akarsz". Ez a szabadság hétköznapi felogása is." Egyáltalán nem ez a szabadság hétköznapi felfogása, ez csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A takarítókat részben csakugyan azért mondhatók szabadnak, mert a munkájukat külső akadályok nélkül végezték, de a megrendelő azért hibáztatja őket, mert meg van győződve róla, hogy szabadon választottak a lehetséges hozzáállások közül, és ezért ha akarták volna, tudták volna jobban végezni a munkájukat. Az a szó, hogy "trehány" előfeltételezi azt a meggyőződést, hogy szabadon, de szándékosan lelkiismeretlenül dolgozott valaki, tehát a vele kifejezett erős értékítélet azon alapul, hogy csinálhatta volna jobban is, amit csinált. Egy determinisztikus világban az ilyen és hasonló szemrehányások értelmetlenek.
brandon1 2017.04.24 17:34:45
@Brendel Mátyás: Lehet, hogy én magyaráztam eddig rosszul, ezért megpróbálom még egyszer. A harmadik lehetőséget, amiről írtam, tekintsd egyfajta determinált világnak. Olyannak, amiben kezdődhetnek oksági sorok olyan akarati aktusokkal, amik szabadon hozott és előzetes okok által nem meghatározott döntések. Egy ilyen világ és egy véletlenszerűségen alapuló világ között óriási különbség van. Az utóbbiban egy döntést úgy tapasztalnánk, mint mondjuk egy izomrándulást. Semmilyen kontrollunk nem volna felette, ezért meglepetésként érne. Abban a világban, amiről én írok, a döntéseiket tudatos mérlegelés után hozzák meg az emberek, és igen, adott esetben ezek a döntéseik lehetnek szeszélyesek is, ami azt jelenti, hogy mások számára nem kiszámíthatók, pedig beszámítható állapotban hozták őket. De saját magukat nem lepik meg, mert másoknál jobban ismerik a saját preferenciáikat. Ebben a világban az előzetes események legfeljebb befolyásolják a döntéseiket, de nem kényszerítik őket arra, hogy egyik vagy másik cselekvési lehetőség mellett döntsenek. Érted, mi a különbség befolyásolás és determinálás között, vagy magyarázzam el? Ez tehát egy olyan, részben determinisztikus univerzum lenne, ami tartalmaz nem előzetes oksági sorok által determinált, ugyanakkor nem véletlenszerű döntéseket is. A tudomány szerint a mi világunk nem ilyen, hanem teljesen determinált.

"ha valaki azt gondolja, hogy ha a takarítók munkája tényleges véletlen lenne, azaz ha az Univerzumot 100-szor ugyanolyan feltételek mellett lefuttatva 50-szer jó, és 50-szer rossz munkát végeznének, akkor pont, hogy nem hibáztathatnánk a takarítókat a rossz munkáért" Aki hibáztatja a takarítókat a rossz munkáért, az se azt nem gondolja, hogy véletlen volt a döntésük, se azt, hogy előzetes múltbeli oksági sorozat határozta meg. Azt gondolja, hogy teljes mértékben rajtuk múlott, hogy gondos vagy trehány munkát akarnak-e végezni, de ők lusták voltak, ezért az utóbbit választották, pedig semmi se kényszerítette őket erre. Végezhettek volna gondos munkát is.

"ha azt gondoljuk, hogy a trehány munkának a takarítók az OKAI. Azaz, ha azt gondoljuk, hogy a takarítók auto-determinisztikus módon végeztek trehány takarítást" Itt már majdnem megérted a hétköznapi ember gondolkodását. Nem gondolja azt, hogy az univerzumot újra kellene futtatni. Csak annyival kell kiegészíteni, hogy az auto-deterministzikus mód a hétköznapi ember számára nem csak a külső kényszer hiányát, hanem ennél jóval többet, a lehetőségek közti szabad választást jelenti. Azt gondolja, hogy a takarító így döntött, de épp azért, mert nem determinálták előzetes okok, dönthetett volna másképp is, és akkor gondos munkát végzett volna. Ez se egy teljesen determinisztikus világban nem volna lehetséges, amiben minden esemény előzetes okok által determinált, sem pedig egy véletlenszerűen működő világban.

Egy olyan világban, amit bemutattam, lehetne választani a racionális és irracionális alternatíva között. Az autótolvajos példád azért hibás, mert semmiféle racionalitás nincs az autólopásban. Biztos ezért tetted te is idézőjelbe. Ezt írtad: "Egy autótolvajnál meg ugyanez a dolog lehet annyira egyértelmű, és az ő erkölcse, preferenciái, észbeli képességei szerint annyira "racionális". Azért hibás egyrészt, mert egy autótolvajnak ebben a vonatkozásban nincsenek erkölcsei a szó semmilyen normális értelmében. Őt az erkölcs hiánya jellemzi. Érdekesen érvelsz, amikor amellett kardoskodsz, hogy a determinisztikus/véletlen fogalompár bináris ellentétpár, az erkölcsnél viszont képtelen vagy megérteni, hogy lehet valaki erkölcstelen is. Másrészt, az, hogy a tolvaj saját preferenciái szerint cselekszik, nem teszi őt racionálissá, mert vannak irracionális preferenciák is. Ez egy végletes példából érthetőbbé válik: tegyük fel, hogy egy depressziós ember már nem bírja elviselni az életét, és ahelyett, hogy pszichiáterhez menne, öngyilkosságot követ el. Senki nem mondaná, hogy racionálisan preferálta a halált, amikor valószínűleg életben maradhatott volna, ha elmegy pszichiáterhez és beszedi a gyógyszert, amit felírnak neki.

Ezért tehát nincs igazad abban, hogy az emberek a mérlegelés eredményeként nem dönthetnek hülyeség mellett, mert mindig a számukra legracionálisabb döntést hozzák. Olvass utána, elég nagy irodalma van a gondolkodási hibák és az irracionális döntéshozatal témájának. Kezdheted Kahneman és Tversky írásaival, ők ezért kaptak Nobel-díjat.
Mivel a Magyar Tudomány nem adott nekem lehetőséget Kampis György cikkére viszont-válaszolni, ezért a többi cikkhez hasonlóan neki is csak blogban tudok válaszolni, amit most meg is teszek. Ebben a blogpostban természetesen már olyan stílusban is megfogalmazom a véleményem, ami túlmegy azon a…..
brandon1 2017.04.10 19:09:10
"Az ilyen típusú konkrét kérdésekre a történészek a Popper által leírtak miatt nem képesek törvényeken alapuló magyarázatot adni."
@Brendel Mátyás: "De."

Tudsz adni hivatkozást adjál olyan tudományos műre, amiben történész törvényszerű magyarázatot adott konkrét történelmi eseményre? Hol olvastál ilyesmit?
brandon1 2017.04.14 22:43:49
@Brendel Mátyás: Kamuzol, nem léteznek történelmi törvényszerűségek, soha egyetlen történésznek se sikerült még ilyet megfogalmazni és igazolni. Nyilván ezért nem tudtál erről szóló hivatkozást adni.
Más kérdés, hogy visszatérő mintázatok előfordulhatnak néha, de ezek újbóli előfordulása annyira sok tényező együttesétől függ, hogy gyakorlatilag előrejelezhetetlen. A másik probléma, hogy leértékeled az egyén szerepét. Biztosra veheted például, hogy Napóleon nélkül Franciaország és Európa történelme egészen másképp alakult volna. Az ő jó és hibás döntéseit nem lehet az N-D sémában általános törvényekkel magyarázni, mert azokban benne volt a személyisége, a rendkívüli képességei és a csak rá jellemző motívumai is. Kitörölheted a segged az olyan "magyarázattal" amiben az általános "törvény" ilyesmi: "Minden esetben, ha valaki Napóleon, akkor..." Nevetséges lenne.
brandon1 2017.04.17 08:44:09
@Brendel Mátyás: "Ezen történelmi törvényszerűség alapján ha találunk egy pénzérmét Caesar arcképével, akkor az igazolja azt, hogy létezett egy Caesar nevű uralkodó"
Akkor tehát az iszlám országok uralkodóinak létezésére nincs bizonyíték, mert az iszlám tiltja az emberábrázolást a pénzérméken is? Vagy, ha mégis van rá bizonyíték, akkor elmagyaráznád, miért nem elégséges az ilyen más típusú bizonyíték Caesar létezésének igazolására is?

Amúgy történelmi események résztvevőinek létezése csak előfeltétele az események magyarázatának. Olyan törvényszerűségek kellenének, amikkel a háborúk, hadjáratok, forradalmak, államformák változásai stb. magyarázhatók. Én nem állítom azt, hogy ezekre ne lehetne magyarázatot adni: lehet, de nem az N-D sémában, mert nincsenek ilyen törvényszerűségek. Vagy, az uralkodóknál maradva: Ugyan milyen törvényszerűségből vezethető le az, hogy egy uralkodó polgári törvénykönyvet vezet be, mint amilyen a Code Napoléon?
Frankó dolog a Facebookon a Sceptical Inquirert bejelölni, mi sem demonstrálja ezt jobban, mint a napok hírei. Egyik nap az Inquirertől megkaptam egy szkeptikus kritikát egy bizonyos könyvről, és pár nappal később  már meg is érkezett a nagy felhajtás Magyarországra is az…..
brandon1 2017.02.18 22:54:39
Parnia itt is világosan megfogalmazza: "Contrary to perception, death is not a specific moment but a potentially reversible process that occurs after any severe illness or accident causes the heart, lungs and brain to cease functioning. If attempts are made to reverse this process, it is referred to as 'cardiac arrest'; however, if these attempts do not succeed it is called ‘death’.""www.express.co.uk/news/science/670781/There-IS-life-after-DEATH-Scientists-reveal-shock-findings-from-groundbreaking-study
Egyébként a cikkben van egy majdnem szenzációs hír is: However, the most significant finding of the study is that of a 57-year old man who is perhaps the first confirmed outer body experience in a patient.The man was able to recall with eerie accuracy what was going on around him after he had ‘died’ temporarily. "This is significant, since it has often been assumed that experiences in relation to death are likely hallucinations or illusions occurring either before the heart stops or after the heart has been successfully restarted, but not an experience corresponding with 'real' events when the heart isn't beating. In this case, consciousness and awareness appeared to occur during a three-minute period when there was no heartbeat."
brandon1 2017.02.19 14:40:35
@Brendel Mátyás: "nem a "klinikai halál" fogalma érdekel itt minket." Bánom már, hogy leírtam ezt a kifejezést. De nem változtat azon, hogy tévedsz ebben: "Ha valami újraéleszthető, akkor nem halt meg." Mert tegyük fel, hogy valakinek leáll a szíve, a légzése, az agyműködése. Ez a biológiai halál. Jön a halottkém és megállapítja a halál beálltát. Utána az illetőt újraélesztik. A halottkém nem fogja emiatt helyesbíteni az újraélesztés előtti időpontban tett megállapítását. Vagyis, az illető meghalt, a szó eredeti értelmében halott volt, csakhogy a halál még reverzibilis állapotában volt, ahonnan aztán onnan visszahozták az életbe.

"ennyire sok eset közül, ha egyet találtak, akkor az valószínűleg inkább mérési hiba." Ha a beszámolója a szívleállás után eltelt háromperces időtartam alatti eseményekről szól, és megfelel az aközben történteknek akkor nem értem, mit mérhettek szerinted hibásan? Mégse állt le a szíve?

"a vita tárgya az, hogy van-e a halál után élet. ezt elég nyilvánvalóan nem úgy értik, hogy vissza elehet-e hozni klinikai "halálból" az embereket, mert ez nem vita tárgya, hiszen előfordul." Természetesen, nem úgy értik. Parnia azt kutatja, hogy a biológiai halál (cardiac arrest) állapotában létezhet-e tudatos észlelés. Ő is mondja, hogy ez a tudomány mai álláspontja szerint paradoxon, mert az uralkodó materialista paradigma az agyműködés=tudat azonosságot fogadja el. Ha a kísérletekben nem találnak agyműködés nélküli észlelésre utaló bizonyítékot, akkor a tudat teljes mértékben agyfunkció, vagyis a materializmus helyes. Ha viszont kiderül, hogy szerezhetők tapasztalatok ilyen állapotban (testen kívüli észleléssel), akkor ez azt támasztja alá, hogy a dualizmus lehet az agy-tudat probléma megoldása.
"Bible defense of slavery", ezt a hangoskönyvet azzal az elképzeléssel töltöttem le, és kezdtem el hallgatni, hogy nyilván egy kritikát fogok olvasni arról, hogy a Biblia hogyan védelmezi a rabszolgatartást. El sem tudtam volna képzelni, hogy a librivoxon egy olyan könyvet olvasnak fel, amely…..
brandon1 2016.04.27 23:14:31
Az a különlegesnek mondott jelenség, hogy a matematika képes jól megmagyarázni a világ dolgait a hívők érvelésében egyrészt a tervezettségből vett istenérv részeként szerepel. Itt az a kérdés, hogy miért is olyan rendezett a világ, hogy matematikailag leírható legyen?! A…..
brandon1 2016.04.18 22:30:53
@Brendel Mátyás: "1) van egy nem még nem kimért ellenállás
2) van egy nem még nem megmért bolygó, vagy csillag vagy neutroncsillag, vagy fekete lyuk" Ezek a felsorolt példák az utolsó lehetséges kivételével, mind "közönséges", nem pedig sötét anyagból (energiából) vannak. Az a különbség, hogy az utóbbi természetét alig ismerik a tudósok, az előbbiéről viszont már sokkal többet tudnak.
brandon1 2016.04.18 22:33:19
@Brendel Mátyás: "mi a különbség?!" Leírtam már, az 5%-nyi "közönséges" anyagi világon belül jogosultak az általánosítások, de az 5%-ról a maradék kb. 95%-nyi csaknem teljesen ismeretlen természetű létezőre nem jogosult általánosítani.
brandon1 2016.04.18 22:43:15
@Brendel Mátyás: Képzeld el, hogy egy földönkívüli egy bolygónak olyan részén él, ahol köröskörül csak szárazföldet ismer, nincs a környezetében víz (mondjuk valamiféle szilíciumalapú életforma, aminek nincs szüksége vízre az életben maradáshoz). Megméri a tárgyak súlyát, és úgy általánosít, hogy a bolygó egészén állandó marad a súlyuk. De téved, mert az óriási bolygónak csak az 5%-a szárazföld, amin ő él, a többi részét óceán borítja.
A gonosz problémája A mostani bejegyzés sorozatnak továbbra is az a célja, hogy bemutassa David Kyle Johnson filozófus érvelését, mely szerint nagyon sok istenhívőnek el kell fogadnia, hogy egy szimulált világban élünk. Az előző bejegyzésben megismerkedtünk a szimulált világok…..
brandon1 2015.12.06 20:29:28
@Koós István: Nincs igazad. A cikk szerint elsősorban a halál a rossz, a gonosz vagy a rossz az "erkölcsileg negatív hatás", és az ember által elkövetett típusára a szándékos gyilkosságot hozza példaként. A gyilkosság viszont nem feltétlenül okoz szenvedést (pl. ha az áldozatot lelövik és azonnal meghal), mint ahogy a vulkánkitőrés vagy szökőár sem, ha valakit éjszaka ér, és alszik, miközben elsodorja és megfullad, (vagy élve elég). Pompei lakosainak haláláról itt olvashatsz: nem szenvedtek sokat. nol.hu/archivum/nem_megfulladtak__elegtek_pompeji_lakoi-708051. A szenvedés pedig szintén a rossz része, de az a keresztény ember számára evidens, hogy az ember a földi életben szenved, amiről a Biblia is elismeri, hogy büntetés. Ahogy Pál apostol írja, "szeretnék Krisztussal lenni, de a ti javatokra vállalom a kereszt további hordozását.” Olvasd el a Prédikátor könyvét is, abban benne van, hogy a világ tele van igazságtalansággal és szenvedéssel.
Friss hír, hogy az agyátültetés nemcsak, hogy lehetségessé válik, de jelentkező is lenne rá, egy mozgáskárosult ember, akit  Valerij Szpiridonovnak hívnak. Ebben a blogban, és ebben a postban itt most nem arról fogok értekezni, hogy ez orvosilag mennyire reális, a New Scientist…..
brandon1 2015.04.11 21:18:53
@idofiu: Azt bizonyítottam, hogy HA igaz lenne a kiinduló "én=agy" állítás, AKKOR értelmesnek kéne lennie annak, amiről tudjuk - igen, igazad van, alapból tudjuk - hogy értelmetlen, tehát a kiinduló állítás, amit igaznak feltételeztünk, nem lehet igaz. Reductio ad absurdum típusú bizonyítás megvan? Ha cáfolni akarod, akkor mutass rá, melyik lépésben van a hiba és pontosan mi is az!

"egyébként az agy és te nem pontosan ugyanaz, mint ahogyan a számítógép és a számítógépen futó program sem ugyanaz"

Az azonosság igen-nem kérdés, nincs olyan, hogy "azonosabb" vagy "kevésbé azonos", tehát ha elismered, hogy (mint írod) "nem pontosan ugyanaz" az agy és az én, akkor te nem vagy materialista, mert ez másképp fogalmazva azt jelenti, hogy "az agy és az én különböznek egymástól"
brandon1 2015.04.11 22:32:18
@Brendel Mátyás: "az én számítógépem nem lehet azonos azzal a hardverrel, amely itt van előttem, hiszen mondhatom azt, hogy "a számítógép hardvere"."

"A számítógép hardvere" kifejezésnek kizárólag akkor van értelme, ha a számítógépre úgy gondolsz, mint hardver és szoftver együttesére. És ha így gondosz rá, akkor igen, különbözik a hardver a számítógéptől, mert nem igaz, hogy hardver=hardver+szoftver.

"valójában a természetes nyelvek pontatlanok, nem mindig egyértelműek, ellentmondásosak, rossz kifejezések is vannak, metaforikus kifejezések is vannak benne."

Kétségtelenül vannak benne ilyenek is, de "az én agyam" leírás az nem ilyen. Ez ugyanis semmivel se pontatlanabb, kevésbé egyértelmű, ellentmondásosabb, rosszabb vagy metaforikusabb, mint mondjuk "a(z én) gyomrom". Mindenki tökéletesen érti mindkettőt, aki tud magyarul.

"a személyazonosság nem egy matematikai ekvivalenciareláció. ilyen szigorú matematikai feltételeknek nem felel meg."

Mielőtt még összehordanál itt mindenféle sületlenséget, érdemes leszögezni, hogy alapvetően egyetlen azonosságreláció létezik, a logikai, és az bizony ekvivalenciareláció. A személyazonosságot egy kiterjesztett jelentésben tényleg "időbeli azonosság"-ként szokták értelmezni, de adott időpillanatot rögzítve ebből is pontosan a logikai ekvivalenciarelációt kapjuk, különben nem nevezhetnéd azonosságnak.
Ez a kép a Boko Haram gyalázatos pusztításáról az Európa parlament híroldalán található. Bizonyára nem hamis. Sok állítólag hamis kép is kering a neten. Harrach Péter azt találta nyilatkozni a minap, hogy: "Sem a sajtó-, sem a szólásszabadság nem terjedhet ki a…..
brandon1 2015.02.03 06:18:23
@Brendel Mátyás: "spekulatív, tényektől elszállt, relativizálható, önellentmondásos és gyenge vízió"

Jól jellemezted azt a sok faszságot, amit itt összehordtál.
brandon1 2015.02.03 19:03:56
@Brendel Mátyás: "láthatóan nem fogtad fel annak a jelentőségét, hogy mi volt a probléma abban, hogy minden évben Isztambulból indult el a török hadsereg, és a hatóköre az kb Magyarországig ért el."

Fitymafej, még ezt is rosszul tudod, Bécs 1683-as ostrománál az Isztambultól majdnem 300 km-rel nyugatabbra levő Edirnéből indult a török sereg.

en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Vienna

"arra meg ugye egy kurva büdös érved sincs, hogy miért lenne az baj, hogy ha Európa keresztény helyett muszlim lett volna a középkorban"

Az ilyen faszfejekkel szemben mint amilyen te vagy, nem is igen lehet érvelni, hiszen neked nem számít a művészet, pl. az, hogy az iszlám tiltja az emberábrázolást, és így egy muszlim középkori Európában szinte egy darab reneszánsz vagy barokk festmény vagy szobor se készülhetett volna el.
brandon1 2015.02.04 22:03:55
@Brendel Mátyás: "belekötsz egy gyakorlatilag lényegtelen kis részletbe."

Te baromállat, itt villogtál még az előbb azzal, hogy milyen jól ismered a hadtörténetet, aztán amikor kiderül, hogy mégse, akkor hirtelen "lényegtelen kis részlet"-nek nevezed.

"ban iszlám művészet is, mégha az olyan kutlurbunkó"

Kultúrbunkó te vagy kisöreg. Érzéketlen tapló állat vagy, akinek szemmel láthatólag mindegy lenne, ha kitörlődnének évszázadok legjelentősebb műalkotásai a művészet történetéből. Ehhez képest tényleg nincs jelentősége annak, hogy még helyesírásból is megbuknál.
A keresztények hitviták során gyakran jönnek azzal az állítással, hogy a keresztény hit az olyan egyedi dolog, amihez semmi nem fogható, és ezzel magyarázzák, hogy miért pont ebben hisznek, és, hogy miért hisznek ebben. Amikor a vitában részletezni kell a keresztény mítosz…..
brandon1 2015.01.25 19:25:41
@Brendel Mátyás: A keresztény hittanban sem újdonság ez. Mózes alakja Jézus előképe.

www.parochia.hu/nyiradony/konyvek/katekezisek/Isten_elokeszitette_Jezus_foldi_eletet.htm
brandon1 2015.01.26 19:38:02
@Brendel Mátyás: "akkor is ötletforrás lehetett ahhoz, hogy Jézus kereszthalál története is lehet akár kitalált is."

Na de az evangélistákon kívül Tacitus és Flavius is ír Jézusról. Ők is kitalálták volna?
"Vágjátok le őket addig, hogy ne legyen zaklatás, s legyen az egész hitvallás Allahé!" Korán. 8. szúra 39. (Aki azt hiszi, hogy ez egy kiragadott vers, az nézze meg, hogy az egész 8. szűra a dzsihádról szól! Végig, következetesen harcra uszít a hitetlenek ellen, és a kiirtásukra…..
brandon1 2015.01.24 19:16:06
@Brendel Mátyás: Javaslom, neked is, hogy nézd meg A mindenség elmélete című filmet. Abból látni fogod, hogy milyen egy "intelligens ateista". Röviden: egyáltalán nem olyan, mint amilyen te vagy. Hawking ateista létére nemhogy nem kampányol a vallások ellen, hanem 25 évig élt együtt anglikán vallású feleségével, és a házasságuk alatt három gyermekük született.
brandon1 2015.01.24 21:53:48
@Brendel Mátyás: "s ha Hawkingnak sclerosis multiplexe van, akkor nekem is be kell szereznem, különben nem leszek rendes, intelligens ateista?!:)"

Mondjuk ha szerinted Hawking a betegsége miatt annyira intelligens, vagy amiatt ateista, akkor feltétlenül szerezd be te is, talán rajtad is lendít majd előre egy nagyot.:)
brandon1 2015.01.24 22:38:23
@Brendel Mátyás: "Hawking kampányol a vallások ellen. Nem olyan vehemensen, mint Dawkins, vagy mondjuk én, de hát lehetünk különbözőek, ugye."

Baromi nagy különbség van aközött, hogy valaki, pl. Hawking ateistaként elmondja, hogy személyesen mesének tartja a mennyországot, és aközött, hogy valaki, pl. te a vallások eltörlését szorgalmazza.

"viszont nem tudod, hogy akkor ateista volt-e. Ezt csak nemrég tette egyértelművé."

A film szerint már az volt mielőtt megismerkedett a feleségével. A megismerkedésükkor jellemezte magát "intelligens ateista"-ként, aztán még többször is egyértelműen utalt rá. Van okom azt gondolni, hogy ez igaz, mert a film a felesége önéletrajzi írásán alapul.
Korán 8. szúra, 60. vers Angela Merkel a Charlie Hebdo merénylet utáni beszédében a következőket állította: 1) Szerinte nem az iszlám felelős a terrorizmusért. 2) De felvetette a kérdést, hogy miért van az, hogy ennyi iszlám fundamentalista van, és, hogy ilyen gyakran…..
brandon1 2015.01.17 22:22:27
@Brendel Mátyás: Egyrészt: azzal, amit a főtitkár mond, nem az egyéni véleményét mondja, hanem a NATO-nak, a világ legerősebb katonai szövetségének állásfoglalását, ismerteti. A tagállamoknak összesen majdnem egymilliárd lakosuk van. Az ő megválasztott képviselőik gondolkodnak így. Illetve, az EU és NATO tagállamok között elég komoly átfedés van ugyebár (a 28 NATO-tagállamból 22 EU-tag is).

Ami arra utal, hogy a te elképzelésed totál irreális és megvalósíthatatlan, mert a te 5), 6), 7) pontjaid ellentmondanak ennek az álláspontnak. Hiába erőlködsz, amit te képviselsz, a mögött nem áll semmilyen komolyan vehető politikai vagy katonai vagy gazdasági erő, szemben azzal, amit a NATO és az EU képvisel. Nem kérdés, hogy a kettő közül melyik akcióterv valósul meg: nem a tied, hanem a NATO-é és az EU-é.

Továbbá: mit kezdesz azzal a ténnyel, hogy "a muszlimok túlnyomó többsége elítéli a terrorizmust".
Ha ez igaz, akkor van majdnem egymilliárd muszlim, aki egyetért veled a terrorizmus elítélésében. Őket nem kellene bántani és elítélni a vallásuk miatt, mert nincs rá ok. Erre int a főtitkár, és a józan ész is.
brandon1 2015.01.18 08:28:37
@Brendel Mátyás: "az adott kérdés nem katonai kérdés."

Ez nem igaz, részben katonai kérdés is, hiszen pl. Párizsban a hadsereget is mozgósították:

www.ibtimes.com/charlie-hebdo-attack-has-paris-high-alert-military-aid-police-french-minister-1776994

"amit mondott az ténylegesen képviselné egy jelentős mennyiségű állampolgár véleményét"

Az Észak-atlanti Tanács álláspontját képviseli, amiben a tagországok demokratikusan megválasztott külügyminiszterei vagy állam- és kormányfői vesznek részt. Ennyi elég, mármint annak, aki érti, miről van szó.

"amit én mondok, az nem is egy katonai vagy politikai akció"

Itt már szerintem nem mondasz igazat, mert ugyan nem katonai, de nyilvánvalóan szakpolitikai döntéseket/lépéseket igénylő kérdésekről írtál. Lássuk részleteiben: idézek tőled:

"az iszlámot elítéljük az iszlám terrorizmusért. De nem csak az iszlámot, az összes vallást elítéljük,Az összes vallásnak a gyerekded, komolytalan, irracionális mese kategóriába kell kerülnie, amelyet nem vesznek komolyan."

- Ugye, ennek megvalósításához kultúr- és oktatáspolitikai akciótervre van szükség.

"az összes vallástól megvonjuk a tiszteletet, nem gondoljuk azt, hogy a pap, lelkész vagy imám vagy rabbi, vagy más vallási vezető bölcs, nem hívjuk meg a vitaműsorokba szakértőnek, nem kérdezzük meg szakértőként erkölcsi kérdésekben!"

- Ezzel médiapolitikai akciótervet vázoltál fel.

"a vallásoktól megvonjuk a szent tehén státuszt. Nincs külön érzékenységük, nincsenek előjogaik, nem kapnak külön támogatást, nem jár nekik hittan óra, nem jár nekik egyházi iskola."

- Ez egyértelműen egy egyházpolitikai akcióterv aminek gazdaságpolitikai (költségvetési) vonatkozása van.

Tehát ismételten mondom: a NATO és az EU közös akciótervébe beletartozik az, amit a főtitkár mondott, és az szöges ellentétben áll a te szakpolitikai akcióterveddel, így ennek megvalósulási esélye nulla.
brandon1 2015.01.18 10:17:14
@Brendel Mátyás: "kurvára nem akarom, hogy az állam tegyen ebben lépéseket."

Most vagy pofátlanul hazudsz tovább, vagy írd le, hogy gondolod nem-állami eszközökkel pl. annak megvalósítását, hogy "nem kapnak az egyházak külön támogatást"
"nem hívjuk meg a vitaműsorokba szakértőnek"
"nem jár nekik hittan óra, nem jár nekik egyházi iskola."
Ezt az írást újra posztolom, mert mai hír, hogy meghalt Hankiss Elemér. A könyvet olvasva párszor fordult elő egy olyan érvelés, hogy az élet értelmével Hankiss azért van gondban, mert olyan gyorsan elmúlik. Nem volt nagyon hangsúlyos, de lehetett érezni, hogy ez a könyv egy kicsit…..
brandon1 2015.01.12 19:12:09
Brendel Mátyás: "a magyar konszenzus meg erről az, hogy ez totál értelmetlen cél."

Itt már megint trükközöl és csúsztatsz egy nagyot. A leírásnak ezen a baromi részletes szintjén első hallásra lehet, hogy egyesek ezt értelmetlen célnak tartanák. De ha azt mondanád valakinek, hogy szenvedélyesen űzöd a síelést mint téli sportot, fogadjunk, hogy nem tartaná senki értelmetlennek. Ha meg azt mondanád, hogy rendszeresen jársz sportolni, azt még kevésbé. Persze, tudod, hogy minden általános konszenzus alól lehetnek kivételek, mondjuk egy autista lehet, hogy nem érti, hogy mi a jó az úszásban, hiszen csak vizes lesz tőle az ember, sőt gyakran még fázni is lehet az elején, amikor amikor bemegy az ember a medencébe. És igen, ha a hagyományos sportoktól elindulsz az extrém sportok felé, ott már nem találsz olyan nagy mértékű konszenzust.

Ezzel tehát egyáltalán nem cáfoltad meg azt, hogy a célok feloszthatók értelmesekre és értelmetlenekre. Nagyon széles körű közmegegyezés van arról, mi az értelmes időtöltés (értelmes cél), és mi nem az. Hogy példát mondjak, az emberek nagyon nagy része értelmetlen időtöltésnek tartja azt, ha otthon vagy és egész nap vered a segged a földhöz. Ha mondjuk dolgozol, sportolsz, azt az emberek túlnyomó része értelmesnek fogja tartani. Aki értelmes célokat tűz ki, értelmes tevékenységekkel tölti ki az életét, az értelmes életet él. Aki meg nem, az nem. Ez ilyen egyszerű. Mi a faszt nem értesz ezen?

És van úgy néha, hogy csak az utókor állapítja meg, hogy egy adott ember élete értelmes volt, vagy sokkal értelmesebb, mint ő maga életében gondolta, mert csak a halála utána ismerik meg és kezdik el értékelni a munkásságát. Gondolj például Mendelre.
brandon1 2015.01.13 06:57:17
@Brendel Mátyás: "mivel az emberek többsége nem síel, ezért de, igen."

Te baromállat, hogy a faszba írhatsz ilyen faszságot? Nem kell ahhoz csinálni valamit, hogy értékelni tudja az ember a teljesítményt. Egymillió ember között mondjuk jó ha egy pár műkorcsolyázó akad, aztán mégis milliók nézik a téli olimpián ezt a versenyszámot, és valószínűleg még azok se tartják értelmetlennek, akik nem nézik, legfeljebb nem érdekli őket. Vedd már észre, hogy nem autistákból áll a világ!

"viszont szinte senki nem mondaná, hogy ez az élet értelme."

Megint csalsz, mert itt nem is az volt a kérdés, hogy mi az élet átfogó értelme. Itt egy konkrét célnak (sportolás) az értelmességéről volt szó.

"ennek milyen jelentősége van Mendel számára?!"

Ez pont téged cáfol. Ebből ugyanis az derül ki, hogy az értelmesség vizsgálatánál nem kizárólag az számít, hogy valaki szubjektíven értelmesnek éli-e meg az életét. Persze, ez számít a legtöbbet. De tegyük fel, hogy valaki totál depressziós, mindent sötéten lát, aztán elmegy a pszichológushoz, aki ráveszi, hogy vegye észre az értelmes és jó dolgokat az életében. Tehát már akkor is volt potenciálisan felismerhető értelem az életében, amikor ő még nem látta azt. Persze nem objektív adottságként, hanem olyasmiként, amit az emberek túlnyomó része értelmesnek tart. Sőt még az is elképzelhető, hogy a kezelés után magát hibáztatja majd, hogy miért nem volt addig elég nyitott az értelmes dolgokra, amit a pszichológusa felismertetett vele.

"jelenti-e ez azt, hogy "az ember magassága 170 centi?"

Te fasz, ezt úgy szokták mondani, hogy az átlagember 170 centi magas. Azért nem illik ide ez a példa, mert az átlagmagasságtól való eltérést senki nem tartja abnormálisnak, az "élet értelménél" viszont annál különcebb vagy deviánsabb valaki, minél inkább eltér a társadalmi szinten elfogadott normáktól. Ha te az életed napjait faszveréssel töltöd, számíthatsz arra, hogy nagyon kevés ember fogja értelmesnek nevezni az életed.
brandon1 2015.01.13 20:32:24
"ha valaki nem síel, mert számára nincs értelme"

Te hülye, arra nem gondolsz, hogy ezerféle oka lehet annak, hogy valaki nem síel? Lehet, hogy szegény, és nincs rá pénze, lehet, hogy beteg, lehet, hogy nincs rá igazán sok ideje, lehet, hogy lusta, lehet, hogy nem meri kipróbálni - folytatni lehetne a sort. ÉS, csak azokról a célokról mondhatja el valaki, hogy számára értelmetlenek, amikről azt gondolja, hogy soha életében nem próbálná megvalósítani. A felsorolt esetekben nem erről van szó, hülyegyerek! Valójában nagyon kevés emberről tudom elképzelni, hogy alapból értelmetlennek tartaná a saját maga számára a síelést!

"evolúciós okokból egy csomó alapvető dologban vannak olyan közös ösztöneink"

De a sportolás nem ilyen, nem triviális, ezért amit írsz, az nem tartozik ide.

"de, csak az számít. az emberek SZÁMÁRA Mendel élete utólag felértékelődött."

Vedd észre, hogy adtál magadnak egy óriási pofont, mert itt elfogadod, hogy Mendel élete lehet értelmes más emberek számára is. Ezzel ugyanis ellentmondasz annak az állításodnak, hogy "Az élet értelme ugyanis a maga rosszul megfogalmazott módján nem jelenthet többet annál, mint, hogy emberek célokat tűznek ki maguk elé." Hiszen Mendel értelmét értelmesnek tarthatja az is, aki semmilyen, a genetikával összefüggő célt nem tűzött maga elé egész életében. Vagyis: ahhoz, hogy ezt kimagyarázd, el kell ismerned, hogy az "értelem" szót két nagyon különböző értelméről van szó.

"a pszichológus az égadta világon semmit nem tud azért tenni, hogy egy kilense értelmesnek találjon valamit, amit nem talál annak, és a pszichológus annak talál."

Kurvára tévedsz, te nagyokos: "the professional helps clients explore and discover meaning and engagement in their lives"

bobswriting.com/psych/tindle-couns.html

"elmész te a kurva anyádba a deiánsozásoddal! faszfej!"

Te menj oda, felőlem annyit síelsz amennyit akarsz, a faszomat se érdekli. Amit írtam az az általános véleményt mutatja be, és ez, ha tetszik, ha nem, ilyen. De ez nem az én egyéni véleményem! És még az se biztos, hogy téged bárki deviánsnak tartana!

"az, hogy az emberek többsége számára mi értelmes, nem jelent semmit, csak egy statisztikai adat."

Egy faszt az. Egy ember élete megítélésénél, ahogy Mendel példája is mutatja, nem csak az számít, hogy ő szubjektíven milyennek éli meg. Gondolj egyes hegymászókra, akiket már szerintem is indokoltan tartanak felelőtlennek, ha elhagyják a családjukat azért, hogy valamilyen extrém veszélyes útra induljanak! Kitűzték a célt, meg is valósítják, de tudhatják, hogy 50%-nál nagyobb az esélye annak, hogy nem térnek vissza. Vakmerő felelőtlen hülyék. Értelmesnek gondolják az életüket, közben nem is az. Vagy ha szerinted mégis az, akkor magyarázd meg, hogyan lehet az, hogy indokoltan mondják róluk: "Értelmetlenül haltak meg."
A héten mindenféle hírekben szerepelt, külön kiemelték, külön cikkeztek róla, hogy a hatoslottón milyen különös számok jöttek ki: öt szám egymás után. Sok hírben beszámoltak arról, hogy ez mennyire kis valószínű esemény, és, hogy nem csoda, hogy senki nem nyert, hiszen…..
brandon1 2015.01.07 06:36:45
@Brendel Mátyás: Irracionális indítékkal nem foglalkoztam. De most, hogy említetted, lehet, hogy ilyesmiről van szó. Állítom viszont, hogy a legtöbb emberben a szubjektív bizonyosság érzése ugyanannyira erős, ugyanannyira biztosak abban, hogy 6 egymást követő számot nem fognak kihúzni, mint abban, hogy holnap felkel a nap.

@jvizkeleti: Nem is vitattam, hogy igaz az egyforma valószínűségekről szóló állítás. Egy pszichológiai magyarázatot szeretnék kapni arra, hogy miért nem gondolja senki azt, hogy 6 egymás melletti számot fognak kihúzni. Ellenben a saját számhatosát mindenki nagyon-nagyon kis mértékben ugyan, de esélyesnek tartja, különben nem játszaná meg. Nem paradoxon ez?
Kezdem azzal, hogy az elmefilozófia miért is fontos az ateizmus szempontjából. Bár az, hogy fontos, világos, hiszen ateista-hívő viták nagyon sokszor futnak ki erre a kérdésre, és gyakran itt el is vesznek.:) 1) A halál utáni életben való hit nagy mértékben támaszkodik a…..
brandon1 2014.10.15 06:25:32
@Brendel Mátyás: "ha esetleg a hangoknál vitatod a qualiák meglétét, a színeknél még mindig megmarad a kérdés."

Lehet, hogy igen, lehet, hogy a "computing hue" választ ad rá. Mindenesetre szerintem a hétköznapi nyelvhasználat megerőszakolása olyat mondani, amit itt te erőltetsz, hogy a színeket "érezzük". Azt írod: "A pirosság érzése benned, az egy szubjektív érzés". Normálisan úgy fogalmaz az ember, hogy a színeket látja, nem pedig érzi. Na mindegy.

Viszont azért is érdekes, amit írsz, mert mint bizonyára te is tudod, a qualia-kat sokan a tudatos élmények kb. "valamilyenként átélni" karaktereként határozzák meg. Így pl. az SEP szócikke is: "There is something it is like for me to undergo each (conscious) state, some phenomenology that it has" Na mármost egy adott hang esetében az a helyzet, hogy ha valaki hallja a hangerősséget, hangmagasságot, hangszínt, akkor neki már pusztán ennélfogva, bármilyen "belső érzés" megléte nélkül is lesz egy "what it is like to hear a sound" élménye. Te viszont tagadod, hogy ezzel qualiára tett volna szert az illető. Akkor hogy is van ez?

Nekem legalábbis van ilyen élményem, és szerintem az emberek egy jelentős része is ezt mondaná, ha megkérdeznénk őket.(Pár embert már megkérdeztem, nekik vagy nincs, vagy bizonytalanok. Amit már inkább el tudnék képzelni "belső érzés"-ként a hangoknál, az mondjuk egy zenemű esetében a dallam és az általa kiváltott érzés/hangulat együtt. A dallamnak a tempóval és ritmussal együtt biztos, hogy sokkal komplexebb fenomenológiája van, mint egy különálló hangnak.)
brandon1 2014.10.15 18:23:08
@Brendel Mátyás: "1) A hétköznapi szóhasználatban a "pirosat érzek" simán elmegy."

Már megint milyen roppant érdekeset írsz. Ha ez hétköznapi nyelvhasználat, akkor én miért nem hallottam még sohasem ilyesmit, egyik színnévvel se? Hozzáteszem, még azok se, akiket megkérdeztem.

@Brendel Mátyás: "a "pirosság" névvel nem a színt, hanem az érzést neveztem el".

Na ez aztán igazán fasza döntés volt részedről. Ebből is látszik, hogy mennyire világosan fogalmazol, és mennyire nem félrevezetően használod a szavakat. Fogd már fel, hogy ez nem úgy megy, hogy csak úgy elnevezgetsz egy pár dolgot tök megtévesztően, aztán egy újabb szónál már a (szerinted) konszenzusos hétköznapi jelentésére próbálsz hivatkozni!

@Brendel Mátyás: "ez egy roppant kérdéses állítás:

"1) nevezhetem azt az élményt belső érzésnek"

Igen. Nevezheted. Teljesen mindegy, hogy minek nevezed, a filozófusok kváliának nevezik, és az ilyen élményeknek a már felsorolt jellemzői (hangmagasság, hangerősség, hangszín) kvantifikálhatók és előrejelezhetők.
brandon1 2014.10.18 15:11:09
@Brendel Mátyás: "hallottál, csak nem emlékszel rá."

Ezzel a mondatoddal tettél egy empirikusan ellenőrizhetetlen, vagyis gyakorlatilag értelmetlen állítást. Most jó neked?

"fogd már fel, te hülye, hogy nem te vagy a döntőbíró abban, hogy mit hogyan szoktak nevezni, vagy mit hogyan nevezhetek"

Segíteni akartam, erre te lehülyézel, és hisztizel. Ne hisztizz, hanem fogalmazz pontosan!
Aki ilyen félrevezetően, pontatlanul fogalmaz,ahogy te tetted, annak a gondolatai is homályosak!

Brendel Mátyás: "ezek a jellemzők nem az élmény jellemzői, hanem a hang jellemzői."

Eredendően nem a hang jellemzői, csak származékosan azok. A hangmagasság pl. a fizikai hang frekvenciájától függ, de az egyetlen oka annak, hogy a hangok frekvenciáit, ezeket a fizikai jellemzőket metaforikusan "magas"-nak és "mély"-nek mondjuk, az, hogy a hangÉLMÉNYEKBEN ilyenként jelennek meg, ugyanis az emberi elme egy mentális térben kijelölt alacsony-magas skálára képezi le a hangélményeket.

"az élmény egész biztosan nem eme jellemzők összessége"

Miért vagy ebben ennyire biztos? Találtál még valamilyen mérhetően változó összetevőjét?

"a qualia vita azon folyik, hogy eme élmény miből áll, és hogyan magyarázható."

Ez csak részigazság. Ezenkívül még olyan kérdésekről is szól, mint hogy milyen mentális állapotoknak vannak qualiáik, fizikaiak-e a qualiák, funkcionalizálhatók-e, illetve van-e az állatoknak qualiáik.

A SEP szócikkéből az is kiderül, hogy a qualia kifejezést négy különböző értelemben lehet használni. Te a négy közül a legszűkebb értelmezését választottad, pedig tágabb értelmezései is vannak. "One can agree that there are no qualia in the last three senses I have explained, while still endorsing qualia in the standard first sense."

plato.stanford.edu/entries/qualia/

Ezért tartom elképesztőnek, hogy szerinted én "szavakon lovaglok", miközben, mint láthatod, a SEP szócikk szerzője is tisztában van azzal, milyen sok múlik a pontos fogalmazáson. Nem véletlenül indít azzal, hogy megkülönbözteti a "qualia" szó jelentéseit!
Ateista Klub Tény-e az evolúció? 2014.08.31 18:13:14
Először is a kép kapcsán van egy fontos tudnivaló. Nincs semmiféle igazolása annak, hogy Einstein ezt írta, vagy mondta volna, azon kívül, hogy sokan tulajdonítják neki. Tehát valószínűleg nem mondta, nem írta, ez is egyike az elterjedt hamis idézeteknek. A hamis idézeteknek,…..
A végtelen nemcsak a filozófusok régi problémája, hanem a gyerekeké is. „Vajon a világ végtelen?”, „Vajon a számok sora végtelen?” – kérdezik a gyerekek. Amikor ezt kérdezik, akkor szülőként, tanárként nem azt válaszoljuk nekik, hogy „De hát mit is jelent az, hogy…..
brandon1 2014.09.01 18:57:45
@FMR: Hülyegyerek, ne szájaskodj itt, hanem találj, ha tudsz, egy olyan alternatív végtelenfogalmat, ami nem a halmazelméleten alapul, és a matematikusok is komolyan veszik. Aztán gyere ide másokat kioktatni!
Tegnap a Facebookon indítottam egy képes mappát ezeknek a filmeknek, de aztán a privát oldalamon megosztva elszabadult a pokol, és barátaimnak, ismerőseimnek hála sikerült összegyűjteni pár igazi gyöngyszemet azokból a filmes jelenetekből, momentumokból, karakterekből amelyek anno…..
Sok mindenben nem értünk egyet. A filozófiai vitáktól, a dühös facebook - vagy épp Filófaktor ;) - kommenteken keresztül a vallásháborúkig minden azt mutatja, hogy az emberek a legalapvetőbb kérdésekben sem képesek megegyezésre jutni. Ez persze nem nagy újság, amióta világ a…..
brandon1 2014.08.01 13:58:00
@ipartelep: "A filozófia hülyeségéről folytatott vita - egy minőségen felül - maga is filozófiai vita. Tehát, a filozófiát egészében hülyeségező vagy nem éri el azt a minőségi , mélységi, értelmességi szintet, hogy filozófiát műveljen (ez esetben nincs értéke a mondandójának), vagy, eléri, és akkor paradox módon a saját szövegét is lehülyeségezi (vagyis azt mondja, hogy ő maga is hülyeségeket beszél). Szóval ebből nehéz lesz jól kijönnie"

Miért vagy ennyire barom? Vagy nem tudsz olvasni? Már leírtam: semmi ellentmondás vagy paradoxon nincs abban, ha valaki (mint Brennan) azt gondolja, hogy a filozófiának egy egészen pici szelete nem hülyeség csak, ami pedig nem más, mint az ő érve, amivel bizonyítja teljes általánosságban, miért hülyeség az összes többi filozófiai probléma.
brandon1 2014.08.02 18:13:42
@ipartelep: Nagyon vicces, ahogy tovább égeted magad. Ha olvastad volna Brennant, nem vagdalkoznál itt össze-vissza.

@ipartelep:"maga is filozófiai állítás, és így önellentmondásos" Harmadszor írom le: semmiféle, se ön- se másmilyen ellentmondás nincs abban, ha valaki azt gondolja, hogy az egész filozófia értelmetlen, a metafilozófiából pedig kizárólag a filozófia értelmetlenségét bizonyító érv helyes.

@ipartelep: "Mint azt korábban leírtam, a filozófia "célja" többrétű, összetettebb annál, MINTSEM, HOGY CSAK az igazság feltárásával foglalkozzék (elmeséltem kb. 4-5 másikfajta "célját").

Épp emiatt kellett volna elolvasnod Brennan cikkét, mielőtt ezeket leírtad, mert így hiába fárasztottad magad. Ő is leírja a filozófia - egészen pontosan másik három - "célját" az igazság feltárásán kívül. Csak épp hozzáteszi azt is, hogy Yet, ultimately we want a defence of (the epistemic, truth-seeking) type "If we do not get that, there is something disappointing about the philosophical enterprise."

Ezzel Platón óta az egész filozófiai hagyomány egyetértene, leszámítva a kontinentális és a posztmodern filozófusokat.

@ipartelep: "A kezdeti nézeteltérésekből származó viták hasznos, praktikus, nagyon jó eszközei a tisztázásoknak."

Brennan amikor egyet nem értésről ír, épp az olyan "rational disagreement" eseteket említi, amik evidensen léteznek minden filozófiai kérdéssel kapcsolatban, és ahol nincs lehetőség az érdemi vitára, meggyőzésre, tisztázásra. El kellett volna olvasnod a cikkét.
A napokban sajnos megint kiújult az Izrael és a Hamasz konfliktusa a Közel-keleten, és mint ilyenkor általában, most is rengeteg kérdés vetődik föl azzal kapcsolatban, vajon meddig jogos az erőszakra erőszakkal válaszolni, vajon mit engednek még meg a háború játékszabályai (ha…..