Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ziamia

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Szubjektív gyűjtés következik a valóság minimális felnagyításával :) Nagyon sok elképzelés élt bennem még gyermektelen, "nagyvilági" modern dolgozó nőben (ha sztereotípiákat akarok magamra aggatni) arról, hogy milyen is az anyaság, milyen szülőnek lenni, hogyan kell terhesnek…..
Ziamia 2014.06.15 10:20:21
Nekem tényleg az eleje nehéz volt, akkor építettük a kerítést, főzni a munkásoknak, takarítani folyamatosan, mert jönnek a látogatók, meg még állataink is vannak, kertes ház, s amikor a legszívesebben szundiztam volna csak pár percet, akkor: A szoptatás rész... na az igen. Én is jól felkészültem. Haha, csak épp a melleim nem, meg a génjeim sem. Anyám, nagymamám sem tudott sokat szoptatni, a maximum az első gyereknél 2 hét, a többinél egyre kevesebb (Édesanyámnál, Nagymamám azt hiszem még kevesebbet.) Szakirodalom szerint nem öröklődik. Hát persze hogy nem. Erre én is felkészültem, bla bla. És mi lett? Minden igyekezetem ellenére 1 óra alatt sikerült pár cseppett kiszorítani olyan fejő-szerkezettel, mondhatom, kellemes... Mindezt az alatt az idő alatt, amikor már estem össze, és pihenhettem volna egy csöppet. Mindenféle tejtermelő teát meg egyebet ettem, ittam. Harcoltam, nem részletezem, végül úgy döntöttem, itt a gének győztek, nem leszek ideges, szorongó anyuka, a babám pedig legyen boldog, és jóllakott. És igen, jó döntés volt, nem bántam meg. Azóta is folyton felháborít, amikor ilyeneket hallok, hogy fejben dől el meg hasonlók. Nem igaz. Akinek van teje, sikerült kiharcolnia, az örüljön neki, de ne ítéljen el másokat. Hadd legyünk már mi is jó anyjuk a gyermekeinknek! :)

Nem sírok vissza egy időszakot sem, mert egyik sem volt könnyebb a másiknál, csak éppen más fajta nehézséggel kellett megküzdeni. Viszont kihasználtam és kihasználok minden pillanatot, mert tudom, egyik sem tér vissza.

Az első hónapokban valóban nehéz "lepasszolni" a gyereket, de később a saját, meg a gyerek, meg a család érdekében jó dolog "lepasszolni", hogy feltöltődhess. Amikor először vitték el anyósomék egy napra, nagytakarítottam, de nem kaptam a helyem, minden öt percben lestem a szobába, aztán rájöttem, hogy egyedül vagyok. :D De meg lehet szokni, és igen, jó érzés, hogy egy kicsit én is Létezem. :) A gyereknek is jó mással is lenni, egy kis változatosság.

(Most épp tekereg a lelkem, 23 hónapos, anyósoméknál, ezért írok ilyen hosszan... bocsi! De most jól esett visszatekinteni...)