Adatok
Gottcha
0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A francia író neve hallatán sokaknak bizonyára csak a „Behódolás” című, tavaly Európa-szerte nagy vihart kavart regény ugrik be. De tévedés lenne azt hinni, hogy ez Houellebecq (ejtsd: Volbekk) egyetlen, vagy egyedüliként botrányt okozó regénye. Írónk és az eddig megjelent hat regénye már a…..
Gottcha
2017.03.21 12:18:27
www.kochxbos.nl/work/926/michel-houellebecq-crivain-tude-01
Gottcha
2017.03.29 12:24:37
@Szabolcs282: igen, kitalált figura. A világhálón viszont létrehozták a profilját, és ha csak felületesen keresel rá úgy tűnik, hogy létezik. Valójában nem létezik, engem is átvertek. Mondjuk nem bánom, a könyv olvasásakor jobban esett, hogy egy valós figuráról van szó... Ugyanakkor ez a virtuális világ hibája, hogy nem létező személyeket is kreálhatnak.
Gottcha
2017.03.29 12:28:27
Valóban krízisről beszélhetünk a Heineken kontra Csíki sör esetében? Ha igen, akkor ez mégis kinek volt krízis? Miben lódít, mit használ ki a székely sörgyár tulajdonosa, miben hibázott a Heineken Hungária vezérigazgató asszonya? Egyáltalán, mi az a krízistérkép? Mindenre választ kaphattunk a Magyar…..
Gottcha
2017.02.28 14:16:43
Én itt nem érzékelem a megfelelő péeres szakmai hozzáállást. Távolságtartónak kell lenni, másfelől a péeresnek szükséges alaposan ismerni a teljes történetet, és az érdekgazdák szempontjait kéne figyelembe vennie elsősorban és nem a jogi, vagy üzleti érdekeket, konfliktusokat. Az utóbbit megteszi a többi szakma.
De vegyük sorra: az ipari sörgyártás Csíkban a 19 század végén kezdődött, ez német licencre történt lásd erről bővebben (www.sorcikk.eu/sortortenelem/a-csikszeredai-sorgyar/). Ezt a technológiát újította fel a csíkszentsimoni gyár, amelynek terméke teljesen más mint a Ciuc Premium. A csíki (nagy)sörgyár 1974-ben indult és Harghita (ez szintén román megnevezés) nevű sört gyártott. Ez akkoriban, azért volt fontos, hogy Ceausescu megyésítéséhez hozzájáruljon. A sörrel (is) akarták létrehozni a megyei identitástudatot, amit mai napig nem sikerült a Csík-, Udvarhely- és Gyergyószék összeerőltetése nyomán létrehozott térséggel megtenni. A kilencvenes évek elején (amikor már a magyar nyelvhasználat nem volt korlátozva) indították útjára a Ciuc Premiumot, amellyel az országos piacot célozták meg és nem nagyon figyeltek a helyi érdekgazdákra, térségre. Igaz az alkalmazottakkal jól bántak, de a környezetvédelmi előírásoknak csak alig egy pár éve felelnek meg, sokáig szennyezték a gyár mögött folyó patakot. A gyárat magánosították az addigi igazgatója lett a főrészvényes aztán eladta először a Brau Unionnak, majd a Heinekenek. Ha jól tudom 1998-ban kellett dönteni, hogy Szászrégenben vagy Csíkszeredában maradjon a sörgyár, mert a multi akinek mindkét ingatlan a tulajdonában volt csak az egyiket akarta fejleszteni. Csíkszeredában gyártanak Heinekent, Silvát stb. de a Ciuc Premiumot is más gyárakban is előállítják. Ez egy nagyipari sör és nem kisipari mint a szentsimoni.
A két terméket lehetetlen nem lojális versennyel vádolni, mert teljesen más a két sör előállítási technológiája, így nem lehet a termékeket sem összetéveszteni.
Most vizsgáljuk meg az elnevezést:
Még tíz évvel ezelőtt szervezték a Csíki Sör Kupa nevű jégkorongtornát, úgy öt éve már ez sincs megtartva, de használták a megnevezést, ez viszont nem márkanév. A Ciuc Premiumot, azért hívták csíki sörnek a helybeliek mivel magyarul szeretik megnevezni a terméket. Szellemi lopásról tehát némiképp lehet szó, de ez nem csak a szentsimoniak, hanem a Heineken hibája is, mert nem vette figyelembe a helyi érdekgazdák akaratát. Mindazonáltal szellemi tulajdon eltulajdonítása miatt kellett volna kérjen kárpótlást, de nem volt etikus részéről azon márkanév betiltatása, amit se nem használt, se nem védett le.
A másik vállalkozás tulajdonosa némiképp környezetromboló tevékenységből, az Úz-völgyi vízierőmű építéséből alapozta meg vagyonát, ezt a román állam, nemcsak, hogy lehetővé tette, hanem anyagi támogatásával annak idején szorgalmazta is (mint hasonló úgy 400 erőmű építést országszerte), az anyaország pedig az erőművet megvásárolta. Ebből a tőkéből, a tulajdonos a német piacot megkutatva észlelte, hogy Csíkban nincs kézműves sör. Összefogva egy szlovákiai magyar és egy más tulajdonossal 50, 25, 25 százalékos arányban Hollandiában bejegyezte cégét (ami ettől függetlenül nem holland), mivel ott jobban védik a vállalkozások érdekeit, mint más uniós országban. Egy eltékozolt szeszgyár romjaira építette kisiparát, munkahelyet teremtve Csíkszentsimon községben. Ott jelenleg 120 alkalmazott dolgozik, tudomásom szerint a csíkszeredai gyárban 400 térségbeli lakósnak biztosít munkát.
A szentsimoni tulajdonos, mivel észlelte, hogy a Csíki Sör márkanév nincs levédve (hatalmas hiba szerintem) elindította új terméket ezen a néven.
Szerintem a Heineken el kellett volna fogadja a helyzetet, esetleg a szellemi termék eltulajdonításáért kellett volna kárpótlást kérjen, utána pedig hagyja a másik piaci szereplőt élni.
Nem így történt és a jelenlegi állás szerint mindkét cég hatalmasat veszít. A Heineken azon veszít, hogy Magyarországon bojkottálják termékeit, így talán a kért kárpótlás sem fogja fedezni veszteségeit, ha a szentsimoniaknak ki kell fizetni a kártérítést akkor bebuknak, avagy átköltöznek Magyarországra ahol védelmet fognak kapni, de az eredeti térség marad ismét egy leromlott gyárral és száznál több munkanélkülivel.
De vegyük sorra: az ipari sörgyártás Csíkban a 19 század végén kezdődött, ez német licencre történt lásd erről bővebben (www.sorcikk.eu/sortortenelem/a-csikszeredai-sorgyar/). Ezt a technológiát újította fel a csíkszentsimoni gyár, amelynek terméke teljesen más mint a Ciuc Premium. A csíki (nagy)sörgyár 1974-ben indult és Harghita (ez szintén román megnevezés) nevű sört gyártott. Ez akkoriban, azért volt fontos, hogy Ceausescu megyésítéséhez hozzájáruljon. A sörrel (is) akarták létrehozni a megyei identitástudatot, amit mai napig nem sikerült a Csík-, Udvarhely- és Gyergyószék összeerőltetése nyomán létrehozott térséggel megtenni. A kilencvenes évek elején (amikor már a magyar nyelvhasználat nem volt korlátozva) indították útjára a Ciuc Premiumot, amellyel az országos piacot célozták meg és nem nagyon figyeltek a helyi érdekgazdákra, térségre. Igaz az alkalmazottakkal jól bántak, de a környezetvédelmi előírásoknak csak alig egy pár éve felelnek meg, sokáig szennyezték a gyár mögött folyó patakot. A gyárat magánosították az addigi igazgatója lett a főrészvényes aztán eladta először a Brau Unionnak, majd a Heinekenek. Ha jól tudom 1998-ban kellett dönteni, hogy Szászrégenben vagy Csíkszeredában maradjon a sörgyár, mert a multi akinek mindkét ingatlan a tulajdonában volt csak az egyiket akarta fejleszteni. Csíkszeredában gyártanak Heinekent, Silvát stb. de a Ciuc Premiumot is más gyárakban is előállítják. Ez egy nagyipari sör és nem kisipari mint a szentsimoni.
A két terméket lehetetlen nem lojális versennyel vádolni, mert teljesen más a két sör előállítási technológiája, így nem lehet a termékeket sem összetéveszteni.
Most vizsgáljuk meg az elnevezést:
Még tíz évvel ezelőtt szervezték a Csíki Sör Kupa nevű jégkorongtornát, úgy öt éve már ez sincs megtartva, de használták a megnevezést, ez viszont nem márkanév. A Ciuc Premiumot, azért hívták csíki sörnek a helybeliek mivel magyarul szeretik megnevezni a terméket. Szellemi lopásról tehát némiképp lehet szó, de ez nem csak a szentsimoniak, hanem a Heineken hibája is, mert nem vette figyelembe a helyi érdekgazdák akaratát. Mindazonáltal szellemi tulajdon eltulajdonítása miatt kellett volna kérjen kárpótlást, de nem volt etikus részéről azon márkanév betiltatása, amit se nem használt, se nem védett le.
A másik vállalkozás tulajdonosa némiképp környezetromboló tevékenységből, az Úz-völgyi vízierőmű építéséből alapozta meg vagyonát, ezt a román állam, nemcsak, hogy lehetővé tette, hanem anyagi támogatásával annak idején szorgalmazta is (mint hasonló úgy 400 erőmű építést országszerte), az anyaország pedig az erőművet megvásárolta. Ebből a tőkéből, a tulajdonos a német piacot megkutatva észlelte, hogy Csíkban nincs kézműves sör. Összefogva egy szlovákiai magyar és egy más tulajdonossal 50, 25, 25 százalékos arányban Hollandiában bejegyezte cégét (ami ettől függetlenül nem holland), mivel ott jobban védik a vállalkozások érdekeit, mint más uniós országban. Egy eltékozolt szeszgyár romjaira építette kisiparát, munkahelyet teremtve Csíkszentsimon községben. Ott jelenleg 120 alkalmazott dolgozik, tudomásom szerint a csíkszeredai gyárban 400 térségbeli lakósnak biztosít munkát.
A szentsimoni tulajdonos, mivel észlelte, hogy a Csíki Sör márkanév nincs levédve (hatalmas hiba szerintem) elindította új terméket ezen a néven.
Szerintem a Heineken el kellett volna fogadja a helyzetet, esetleg a szellemi termék eltulajdonításáért kellett volna kárpótlást kérjen, utána pedig hagyja a másik piaci szereplőt élni.
Nem így történt és a jelenlegi állás szerint mindkét cég hatalmasat veszít. A Heineken azon veszít, hogy Magyarországon bojkottálják termékeit, így talán a kért kárpótlás sem fogja fedezni veszteségeit, ha a szentsimoniaknak ki kell fizetni a kártérítést akkor bebuknak, avagy átköltöznek Magyarországra ahol védelmet fognak kapni, de az eredeti térség marad ismét egy leromlott gyárral és száznál több munkanélkülivel.
A Falnál
Abban a Vakondtúrás vagy milyen nevű koszfészekben nyitunk, ahová Samu elsuvasztotta Szegfűt és a kis Samukát, hogy majd itt jó dolgotok lesz ill. biztonságban itten lesztek, nem másutt. A kocsma-bordély, ahol a gyereklány és csecsemője bujkál, igen vidám hely, most…..
Gottcha
2014.06.08 23:08:55
@XocoLatte: Pont ettől a kuszaságtól életszagú az egész, ha meggondolod a történelemben is ez van. Főleg ha a középkorról van szó. vannak olyan személyek, országok akikrők, amelyekről többet tudunk másokról kevesebbett. Akkoriban is, ott is a pénz és a befolyás irányított mindet mint a GoT-ba és néha kiszámíthatatlan pillanatokban győztek az elnyomottak, ideig-óréig nyeregben is voltak, utána megint visszajött a befolyás.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz