Adatok
Gur
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Azt mondja nekem a barátom (nem, nem a sifferbandi; az nekem nem barátom, hisztis picsák nekem nem barátaim, hisztis picsának itt vagyok én, és két dudás, tudjuk), hogy túlreagálom ezt a kormánynemváltást, a megígért nememlékműileg bezárólag. Szedjük ezt össze.
Mostanában…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Szóval, hát igen. Mondtam, tényleg mondtam, hogy túlreagálod. Ezzel nem a reszicsökkentés harcos támogatására akartalak buzdítani, támogatják azt elegen, és buzdítanak is szintén nem kevesen, hanem abbéli kételyemet fogalmaztam meg néhány tőmondatban (najó, a tőmondatokat kerülöm 3 éves korom óta, de ez most igazából el is tér a tárgytól), miszerint értelmes, elvszerű, és szükséges dolog-e a közösségi oldalon nekiesni másoknak, akik bizonyos dolgokat másképpen (még csak nem is ellentétesen, csak másképpen) látnak és ezt a véleményüket közzé is teszik, talán egy fokkal jobban tolerálhatóan, mint az egyszeri Növényi Norbi simonkai odahanyatlása.
Hadd fogalmazzak még sarkosabban: szerintem nem értelmes, nem elvszerű és nem szükséges ezt tenni. Sőt, azt állítani, hogy azokon úszott el a választás, akik szerint az alapvonalhoz felsorakozott baloldal és annak valamely vezetői nem hitelesek a választók szemében, az nagyjából párban van a "bankok tehetnek a devizahitelekről" és az ehhez hasonló (egyébként igazán jól fogyasztható) felettébb magvas tételekkel.
Nem, nem annyira egyszerű a helyzet, hogy a jó köztársaságpártiak (a tiszta szívű Luke, a snájdig Han Solo és a bájos Leia hercegnő) összecsaptak a gonosz birodalmiakkal(ugye tudjuk jól, Darth Vader kicsoda), még akkor sem, ha egyébként ebből a székből a rossz és rossz közötti választás egyértelműnek tűnik. Na meg persze van még shifferbandi, akit a fidesz juttatott parlamentbe, és bazsarózsát dug le öreg nénik torkán (kinyílva, tövissel!).
Na ne má. Nehogy má virtuálisan megköpködjél valakit, mert azt hiszi, hogy kiegyensúlyozottan kell megnyilatkoznia. Ha valamit gyűlölök az ostoba fideszes demagógiában, az éppen a "majd én megmondom, hogy melyik tankönyvet kell megtanulni, kinek kell szobrot állítani, ki a jó magyar, ki a nem jó magyar" retorika, ami megöli a gondolkodás és a vélemény vállalható szabadságát. Nem azoknak kell nekimenni, akik ehhez (mármint a szabadsághoz) ragaszkodnak. Szerintem. Persze nehéz. Nehéz egyensúlyt találni, ha a pofátlan, gátlástalan nyomulásnak kell ellent tartani. Nehéz, de csak így van értelme. Ez nem baloldali vagy jobboldali érték, ez emberi érték. Szerintem. Értelmesen, elegánsan, tisztelettel (szellemesen, teszem hozzá, ezért járok pl. ide, erre a blogra).
Ezt akartam mondani. És nem azért nem telefonban, mert bárkitől nagyon tartanék, az erre való célozgatás kurvára az ideigeimre megy. Nem azért nem posztolok, mert nem gondolok semmit valamiről. Azért nem posztolok, mert nem érzek késztetést arra, hogy a gondolataimat közösségi oldalakra helyezzem ki. Nem félelemből, ilyen vagyok. Ha feltételezném, hogy burányipéterek közösségi bejegyzései jelentősen kedvező hatást gyakorolnak a világ sorsának alakulására, akkor posztolnék. Akkor talán.
Meg ha felhúznak. Először és utoljára. Egyébként nem, mert olvasni jobban szeretek, haragudni meg érted, érted? Baromarcú.