Regisztráció Blogot indítok
Adatok
sotwar

0 bejegyzést írt és 7 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
1945. április 14. Franklin Roosevelt amerikai elnök temetési menete a Fehér Ház felé, Washingtonban Az elnök a jaltai konferencia után hazatérve folyamatos fáradtságra panaszkodott. Március 29-én birtokára, a georgiai Warm Springbe utazott pihenni. Április 12-én ebéd után egy portréhoz ült modellt,…..
Így majdnem egy év után úgy döntöttem, hogy felélesztem ezt a rovatot, meg úgy általában megjött a kedvem az íráshoz, szóval még lehet számítani új bejegyzésekre a közeljövőben. Valamint azt is leszögezném, hogy a fő felületem továbbra is a Filmnéző Podcast marad, de mint írtam megjött az ihlet az…..
Sziasztok ismét! Sajnos nem fért ki az új rész egyben... de most nem kell két hetet várnotok, mert csak ketté kellett vennem a két posztot, meg ha már nem kell odafigyelnem a terjedelemre, ki is bővítettem egy-két dologgal és képpel, úgyis volt, amit már csak amiatt nem tettem bele.…..
sotwar 2014.03.24 20:55:03
Üdv!
Nagyszerű, kiváló, olvasmányos blog! Köszönöm!

Minden részhez lett volna kérdésem, de ezeket mások feltették helyettem, így ezidáig csak passzív szemlélő voltam.
De ebben az utolsó részben van, amit nem értek. Konkrétan az elsüllyed hajót utólagosan ért sérülések, robbanásnyomok Admiralitás általi magyarázatát. Idézem a blogból: "a Lusitania a II. világháború alatt sérülhetett meg tengeralatti aknáktól, illetve német tengeralattjárók támadásaitól. Ekkoriban ugyanis a kezdetleges szonárokkal felszerelt tengeralattjárók tévesen hihették azt a Lusitaniáról, hogy ellenséges tengeralattjáró, és mélyvízi bombákkal vagy torpedókkal támadhatták meg."
Lehet, hogy rosszul tudom, de tudtommal a II. világháborús tengeralattjárók semmit sem támadtak meg pusztán szonár alapján. A támadások alapvető feltétele volt az optikai célzás (pl. periszkóp). A torpedó beállításához és a sikeres találathoz szükséges volt a céltávolság, célsebesség, irányszög stb. megállapításához. Tudtommal a korabeli torpedókat sem a több tíz méter mélyen lévő célpontok ellen fejlesztették ki. Azt pedig pláne elképzelhetetlennek tartom, hogy egy német tengeralattjáró parancsnok egy vélt, nem beazonosítható, láthatatlan célpontra lőjön ki egy torpedót. Torpedóból eleve kevés fért el egy búvárnaszádon, nem hisze hogy pazarolták volna.
Azt pedig tényleg soha sehol sem hallottam, hogy egy atlanti portyára induló német tengeralattjárót mélyvízi bombákkal szereltek volna fel. Aknákkal a hajózó útvonalak támadására igen, de mélyvízi bombákkal? A mélyvízi bomba tengeralattjárók ellen való és a vízfelszínről dobják a búvárnaszád fölé. Tengeralattjárók tudtommal nem vadásztak mélyvízi bombákkal tengeralattjáróra. Sőt torpedóval is csak a vízfelszínen haladó vagy éppen merülőfélben lévő tengeralattjárót lőtt ki másik tengeralattjáró (pl. 1915. augusztus 5-én az Osztrák-Magyar U5 is így süllyesztette el az Olasz NEREIDE-t).
Szóval szerintem az Admiralitás részéről egy nagy vicc az, hogy német tengeralattjáró torpedót lő egy tengerfenéken pihenő elsüllyedt hajóroncsra, vagy mélységi bombát vet ki rá.
Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy háborús időkben, vagy a két világháború között az angol kikötők védelmét ellátó tengeralattjáró elhárító felszíni őrhajók személyzetét gyakoroltatták a roncs fölött. Hiszen adva vagyon a nagy víz alatti fémtárgy a szonárral való megtalálás gyakorlásához. A viszonylag sekély mélység sem volt akadály, hiszen a mélyvízi bombákat általában "menetből" dobták ki, így azok nem a bombavető hajó alatt, hanem mögött robbantak.
Ha pedig valamiféle nyomokat is el szándékoztak tüntetni az éles mélyvízi bombavetéssel, akkor két legyet ütöttek egycsapásra. A hajószemélyzet is gyakorol és a Lusitania is elpusztul.

Kérem a hozzáértőket, hogy javítsanak ki, ha rosszul tudom, rosszul gondolom a dolgokat.

Előre is köszönöm. :)