Adatok
ameee
36 bejegyzést írt és 0 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Őszintén nem annyira van kedvem neki ugrani ennek a leírásnak. Írni fárasztó. Főképpen akkor, amikor valami értékeset szeretnél leírni. Az első pánikrohamommal kapcsolatban valamiért két dologra emlékszem. A szőnyegre és a régi bútorainkra a szüleim lakásának nagyszobájából. Nem igazán tudom miért…..
Sejtess bizalmas légkört
Kelts benne kíváncsiságot
Ha kíváncsi, kelts benne izgalmat
Ha megvan az izgalom, elkezd vágyakozni
Csinálj vele amit csak akarsz..
Rég volt. Azért néha elgondolkodom azon, hogy mennyire jó ötlet-e ez a blog. Ide írom le minden szánalmam, gyengeségem, bárki elolvashatja, megtalálhatja. Úgysem érdekel senkit. Igazából csak megint nem érzem jól magam, illetve volt annyi történés, amin újfent elgondolkodtam.
Kezdjük veled.…..
Ahogy elkezdtem ezt a bejegyzést, eszembe ötlött valami amit mindenképp meg kell néznem, úgyhogy egy pillanat. Itt vagyok. Nem éreztem rá sajna eléggé pontosan. Viszont 2-3 hete, hogy 5 éve megismerkedtünk. Igazából mindegy, csak ha már megnéztem valamit, gondoltam megjegyzem. Szóval megműtöttek.…..
Amikor még jártam a pszichiátriára és megcsináltam a híres nevezetes rorschach tesztet, akkor pont ez volt az egyik dolog amit a doktor nő megállapított. Minden egyes kis tintapacára csak szavakat mondtam. Nem egy történet jutott eszembe, nem is kezdtem az érzéseim boncolgatni, csak letudtam egy…..
Ez akár lehetne egy évértékelő is. Ez viszont nem igaz. Ez nem évértékelő lesz, hanem amolyan életértékelő. Eddigi életértékelő. Igazából évértékelőt szerettem volna, viszont ahogy elkezdtem, rájöttem, hogy talán jobban illene hozzám ez a forma. Csak foglaljunk össze gyorsan engem. Talán segít az…..
ÄME
Válaszok – 1.: Miért ilyen érzékeny számomra, hogy ki hány emberrel feküdt le?
2019.12.02 23:13:41
Neked (is), de nem rólad. Monogámia. Őszintén szólva erről a témáról nem igazán hallgattam vitákat. Úgyhogy e része aztán valóban tőlem ered. Egytől egyik saját gondolat, mármint kezeljük helyén ezt, hogy saját. Az eleje az evolúciós szint, ezt gyorsan letudjuk, ezt már mindenki ismeri. Vannak hímek…..
Újra elkezdett gyötörni, hogy nincs válasz. Nem soká már két éve, hogy valami véget ért, két éve, hogy elkezdődött valami más. Azóta nagyon sok minden történt. Sokkal több dolog, mint arra valaha számítottam volna. S milyen szépen is hangzik ez. Így arra számíthatnánk, hogy nem is olyan rossz dolog…..
S Pár órával ezelőtt még szánt szándékomban állt egy bejegyzés megírása. Végül ez csupán az imént került végleges elhatározásra. Túl sok a nem tudom. Felmerülhetne a kérdés, hogy minek írom ezt a blogot, mikor érződik, hogy oly sokszor magamnak szánom, utalok, amit csak én érthetek, megjegyzéseket…..
Nem tudom mikor írtam utoljára de már rég. Lassan négy órája fekszem, melegem van, fáj mindenem. A héten alapvetően fájt mindenem. Nem voltam, nem vagyok jól. Ennek ellenére haladok. Mindent csinálok, a mindennél többet csinálok, ennek megvannak az eredményei. Nem ragadtam meg, habára olykor…..
Nagyon sokat viccelődök most a nőkkel. Mármint nem nőkkel beszélgetek és viccelődök velük, hanem úgy a női nemmel viccelődök, felhasználom őket a humorhoz, mint egy eszközt. Félig-meddig az az igazság, hogy nem viccelek. Persze amikor arról beszélek, hogy raboljunk el nőket és őszi lehulló falevelek…..
Vagy valami olyasmi. Mert ugye bár ha megírom a blogom valakiről, akkor úgy én kitépem a lelkét és közszemlére teszem. Itt egyébként érdekes kérdés az, hogy miért fél az illető, ha közszemlére teszem. Talán mert tudja, hogy mi lesz rá a reakció, ezért takargatja, félti. Sajna szuverén joga ezt…..
Ez hangzott el legutóbb, ami igazán megfogott. Borzasztóan szomorú egy ily elnyelő gondolatot hallani, gombóc a toroknak. Egyszerre kimerevedik tekintetünk, szorul lélegzetünk, nem ereszt. Szemünk önkénytelenül is ellábad sajnálatában és csak bámulunk magunk elé, csodáljuk a fény játékát megtört…..
Meg kell, hogy mondjam, őszintén nem örültem, mikor a doktor nő azt kérte tőlem, amit én tőle. Egy értékelést, egy összegzést. Másfelől viszont, talán jobb is lesz így. Egy számára fel nem vázolt történetben írta rólam, egy számomra teljesen ismeretlen ember, aki mindössze alaposan megfigyelte egy…..
A címből valami borzasztóan szomorú dologra asszociálhatnak. Nekem sem teljesen felel meg, de sajna, többre most nem futja. Vegyes. Legmélyebb magasság, most a mocsok legmagasabb szintjére gondolok, avagy a mocsokban a legmagasabb szintre. Szerencsére az utóbbiról van szó, persze elkeverve szépen az…..
Ez amolyan hiánypótló lesz. Semmi értelme nincs és nem is fog semmiről szólni. Valahogy az előző bejegyzésem után elkapott olykor-olykor egy afféle hév, hogy írnom kell, valami nyomja a lelkem. Amikor ilyen állapotba kerültem valami mindig megzavart. Azóta csak várom, hogy újra átélhessem azt az…..
Erre vártál! Sok időnek kellett eltelnie, de most eljött a pillanat, uralhatod, szolgál téged s meghunyászkodik akaratod előtt. A tied, vedd el! Miért ennyire gyötrelmes számomra az írás? Leütni pár billentyűt nem túl fáradalmas tevékenység, míg is kínozza testem a gondolat, mikor magam papírra…..
Felvetődött a kérdés hogy képes lennék-e megbocsájtani. Nehéz kérdés. Úgyhogy úgy gondolom, hogy át kell gondoljam. A gond megint az idealizált és a valóságos világom határán keresendő. Megtudok-e bocsájtani? Természetesen. Lehetséges? Ez az igazi kérdés. Az gondolom teljesen egyértelmű hogy minden…..
Legnehezebb írásom előtt állok. Nehéz lesz, mert nehéz már újat mondani. Nehéz, mert nagyot akarok mondani. Érzem, hogy sok minden van bennem, de azt is, hogy dermedt, nem akar kijönni. Nem lesz egységes, mint ahogy jómagam sem vagyok egyben jelen pillanatomban. Feldúlt vagyok, kavarog nagyon sok…..
November megint. Úgy tűnik ez igazán az életgondjaim meleg ágya. No akkor vázoljuk is fel a történetet ...Volt egy kis gond a barátnőmmel. Pontosan most nem tudom mikor, nem olvastam vissza, de le van írva, egy éve ez időtájt volt. S bizony azóta eltelt egy egész év. S mondhatni jól éreztem magam,…..
Indítsd el. Hallgasd és olvass!Nem is tudom hogy kezdjem. Hogy újra probléma azt már kár is fejtegetni. Legyünk egyenrangúak.Túl sokat panaszkodom. Hangulat ember vagyok. Ha jó kedvem van, akkor bearanyozom a napod, ha nem, megakarlak ölni. Néha lusta. Sokat panaszkodom, kritizálom a dolgokat az…..
Most már egészen biztos hogy előző életemben valami kurva rosszat tettem, vagy a mostanit szarul éltem, esetleg bár csekélynek tartom rá az esélyt, valami elképesztően jó fog velem történni. A múlt héten, vagy lehet a héten, már nem tudom, összefolynak a napok, azt kaptam egy szerencsesütiben hogy A…..
Több mint egy év telt el. Egy egész éve nem sírtam! Miért nem? Mert nem volt hozzá kedvem, vagy mert nem voltak gondolataim. Lehet hogy voltak gondolataim csak nem mertem őket megosztani. Esetleg nem tudtam hogy ezek-e a saját gondolataim. Persze boldog is lehettem gondok nélkül. Voltam is. De azért…..
Nagyjából fél év telt és visszaolvasván írásaim néha kissé nevetve néha a fájdalom édes émelyítő finomságát éreztem. Néha elgondolkozom azon hogy minden rendben van-e velem. Élvezem ha fáj, valamiért tetszik, gyönyört okoz. Véleményem szerint ez annak tudható be hogy igazából még sosem éreztem igaz…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz