Adatok
Gergely Ferenczy
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Mivel közeledünk a TÉLI NAPFORDULÓhoz, nézzük, hogy mi is a napforduló a néphagyományban!
Válaszként álljon elsőként itt a Néprajzi Lexikon meghatározása:
" A napforduló nem más, mint két asztronómiai időpont:
1.) a nyári napforduló idején…..
Gergely Ferenczy
2014.01.29 14:14:20
@Gergely Ferenczy: a cím helyesen: "A Hunyadiaktól Karácsonyig"
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
„A Magyar Királyságban a domonkosok feladata volt ennek (inkvizíció) az elvégzése, akik jegyzőkönyveket készítettek…
"A sámánhit legnagyobb ünnepe a karácsony volt. Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: ,Krisztus születése ünnepén, a régi magyarok, a sólyom ünnepét tartják...'" Karácsonykor "a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a sámánok megáldanak..." Vagy: "a régihitűek Urunk születése napján tartják a sólyom ünnepét." Végül következzék a legfontosabb idézet: ",in festo falconarium vulgare karasun dicto' - a solymárok ünnepén amelyet népi nyelven karácsonynak neveznek.
Ez az adat tanúskodik feltevésünk mellett, hogy a sólyom madár és karácsony ünnepe között belső tartalmi és szimbolikus kapcsolat áll fenn." Így már érhető, miért nevezik a sólymot kerecsennek, s miért izgalmas Fehér elébb idézet adatát szem előtt tartva az, hogy oroszul a héja neve korsun. S az is világossá lesz, miért tiltották meg Magyarországon 1238-ban a papoknak a sólyommal való vadászatot.
Fölöttébb izgalmas összefüggésekre világít rá az a nyelvi adat is, hogy az ukrán nyelvjárás őrizte meg a gerecsun formát, mely már némi értelemeltolódás folytán a Juliánus-naptár szerinti december 24-én sütött kenyeret jelenti, viszont a suméroknál a téli napforduló ünnepének neve Gurusunu, mely "mint vallási ünnep hosszú évezredeken át megtalálható Keleten és Július Caesar Kr. e. 56-ban iktatta be a római ünnepek közé a babiloni kalendárium bevezetésekor."
A december hónapot Télelő, vagy Karácson havának is hívták régebben”