Regisztráció Blogot indítok
Adatok
The Real Glow

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Így az év vége felé lassan már megállapítható, mi volt az esztendő legnagyobb botránya. Sokáig úgy tűnt, a trafik-mutyi és a szocik bajai videóhamisítása viszi el a pálmát – aztán jött Horváth András adóellenőr és kipakolt. A NAV - most már csak volt – munkatársa nem…..
The Real Glow 2013.11.14 11:09:47
További gondolatok:

(1. gyűlölöm az atuomatikus jelszó megjegyzést, a másik gépemről nem tudom belépni, nem emlékszem magamra).

2.
Örülök azoknak, akiknek segítettem!

3. Áfacsökkentés, mint megoldás:
@Szevasztok: Persze, segítene. De ez egyben azt jelenti, hogy a boltok polcain is csak 5% vagy 10% lesz az áfa a tömegáruknál. Ez persze jó nekünk, fogyasztóknak, de a költségvetésnek komoly kiesés. LEHET, hogy ezt ellensúlyozná, hogy ezeken a terüelteken csökkennének az áfacsalások. Vagy nem. Pontosan számszerűíteni nagyon nehéz.

A sertéseknél azért hozták meg ugyanezt könnyebben, mert félsertést, élősertést fogyasztó úgysem vásárol, tehát minimális a költségvetési hatás. Ugyanezt étolajra, cukorra nem működik, hogy csak a "köztes" lépéseknél csökken az áfa.
Zárójeles megjegyzés: nem vagyok 100%-ig biztos benne, hogy az Európai Bíróság előtt megáll akár a sertéses alacsony áfa, ha valaki megtámadná. Vannak olyan ítéletek, amik szerint aggályos lehet, hogy ha azonos jellegű, pláne egymással versengő termékekre más és más áfakulcs vonatkozik. (Pl. sertéshús vs. marhahús).

4. Fordított adózás mint megoldás:
@qwertzu: képzeljük el, hogy a cukorra fordított adózás vonatkozik. Innentől kezdve, ha egy vevő vásárláskor bemond egy adószámot, és közli, hogy ő cég, akkor ő áfa nélkül vásárolja meg a terméket. Az eladónak semmi módja nincsen a gyakorlatban, hogy ellenőrizze: a vevő valós adószámot mondott-e be, és pláne, hogy ő tényleg annak a cégnek a nevében vásárol-e, vagy igazából egy egyszerű ember, aki a NAV honalpjáról kinézett egy cégnevet. Sőt, az adóhatóság sem fogja tudni, a bemondott cégnevű társaság valóban bevallotta-e az áfát a vásárlás után, csak ha az eladó ellenőrzése után rögtön továbbmegy a vevőhöz. De még ha rá is jön, a vevő nem saját cégnevet és adószámot mondott be, mit tud csinálni a NAV? Bünteti az eladót?
No és a milliónyi adószám országában ezek után ki lenne az, aki cukrot áfásan vásárolna a boltokban, ha ehelyett áfa nélkül is vásárolhatna féllegális helyeken?
A fordított adózás átka, hogy tönkrevágja az áfa alapvető előnyét. Az áfa előnye az, hogy az eladó minden esetben köteles befizetni az adót, válogatás nélkül. (Ha nem teszi, a revizor utóbb megtalálja, és követeli tőle az adó megfizetését).
A vevőnek kell majd a visszaigénylés során bizonyítani az adóhatóság felé, hogy ő jogosult visszakapni azt. Így ellenőrizhetőbb adónem.
Minél elterjedtebb a fordított adózás, annál könnyebb kibújni a "minden esetben az eladó kötelezően befizeti az áfát" követelmény alól.

5. Mit tehet a NAV? Miért nem dolgoznak?
Nem tudom. Nagyon-nagyon okos embereknek, más országokban sincs tökéletes megoldása.
Ha valóban a Tesco/Auchan/stb-ben eladott termékek áfájából lenne az 1000+ milliárd csalás, könnyű lenne a dolog. Kéne egy egyszerű szabály: a legnagyobb kiskereskedelmi hálózatokra kötelező és azonnali adatszolgáltatást előírni, ha új beszállítótól rendelnek meg árut az érzékeny termékkörökben. Vagy ha egy korábbi beszállítójuktól az előző évi rendelés mennyiségétől jelentősen többet rendelknek. Kötelező adatszolgáltatás lenne az első rendelés előtt. Ha késve teljesítik, úgy a bejelentésig leadott rendeléseik értékének mondjuk 5%-a lenne a bírság.
A NAV revizorok meg kapásból mehetnének a bejelentett új beszállítóhoz, és végigellenőriznék a termékláncot - nem hónapokkal később, hanem azonnal.

De az a gyanúm, hogy ennyire nem egyszerű a képlet - a valóban döbbenetes áfacsalások többsége nem a magyar kereskedelmi láncoknál landol. Fiktív árukkal történik a számlázás, amik sosem léteztek. Vagy ugyanazt a létező árut újra és újra és újra és újra eladják, minden alkalommal zsebrevágva utána az áfát. Nem hiszem, hogy a nagy magyar vagy multicégenél landol az "eláfacsalt" áruk nagy része, sajna.

6.
@Nikorene: egyetértek én is. Valószínűleg a nagyáruházak beszerzői is sejtik, tudják, amikor csalóktól vesznek - nem hülyék. Csak nem nagyon tudnak mit tenni.
a) Vegyenek szándékosan drágább beszállítótól, és adják drágábban? Ahogy mondod, a konkurencia lesöpörné őket.
b) Ha minden nagyobb bolt elkezdene drágább beszállítóktól vásárolni, éppen hogy a versenyhivatal és a kormányzat kapná el őket, többé-kevésbé jogosan, hogy szándékosan drágítják az alapvető élelmiszereket, kartelleznek, és a fogyasztókat átverik a felvert árakkal.
c) Komolyan, milyen eszközeik vannak, amivel a gyanús cégeket elkezdik kiszűrni? Milyen hírverést csinálnának a beszállítóik, ha pofára elküldenék őket, mert gyanúsan olcsó az áru amit eladnak?

7. Amúgy nem akarok én multik fogadatlan prókátora lenni. Persze, "optimalizálják" ők az adókötelezettségüket elég hatékonyan. Törvényes, legfeljebb nem túl erkölcsös megoldásokkal csökkentik a magyar nyereségadó-kötelezettségüket. Ettől függetlenül TB-t, áfát fizetnek be bőven.
The Real Glow 2013.11.14 11:15:47
@karaván2: Ja.
Az irányelvet éveken keresztül kicsit... sajátosan alkalmazták APEH ellenőrzéseken. Példa érvelés, de nem volt ritka:
"A vevő X.Y. magánszemélynek adta le az áru megrendelését. X.Y. azt állította magáról, ABC társaság nevében jár el. Ellenőriztük ABC társaságot, a társaság székhelyén nem volt fellelhető, a posta is visszapattant tőlük. ABC társaságnak bejelentett alkalmazottja nem volt.
X.Y. nyilván hamisan állította magáról, hogy ABC társaság képviselője, hiszen ABC társaság nem jelentett be az adóhatóságnál alkalmazottat. Így az adózó, amikor X.Y-nal szerződést kötött, akkor nem is ABC társasággal kötött szerződést, hiszen X.Y. nem képviselhette szabályosan ABC társaságot. Így az ABC társaság nevében kiállított számla, amit az adózó befogadott, fiktív.
Igaz, ugyan, hogy az adózó levonási joga nem csorbulhatna a rajta kívül álló körülmények miatt, de ez a rendelkezés nem vonatkozik a fiktív számlák esetére."