Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Deak

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Sokat lehet hallani a lakosság eladósodottságáról, különösen a deviza-alapú hitelekről. Egyéni hitelfelvevőként milyen szempontokat mérlegelne annak eldöntésére, hogy igénybe vegyen-e hitelt, milyen összegűt és milyen típusút? …..
Deak 2013.11.29 01:18:39
Ha valakinek olyan az anyagi helyzete, akkor könnyen mondhatja, hogy a hitelfelvétel mennyire értelmetlen és felesleges. Én is úgy vélem, hogy csak az esetben szabad erre az útra lépnünk amennyiben nincsen más választásunk, vagy elengedhetetlenül szükséges a dolog.
A korábbi hozzászólókhoz hasonlóan, szintén elengedhetetlennek tartom hitel felvétel előtt annak a mérlegelését, hogy valóban szükséges e számomra az így elérni kívánt összeg.
Vissza fogom tudni fizetni, vagy még rosszabb helyzetbe taszítom magamat és a környezetemet azáltal, hogy adósává válok valamelyik banknak?
Ér-e számomra annyit egy-egy luxuscikk megvásárlása, hogy emiatt kockáztassam a jövőmet?
Vannak esetek amelyben, az egyszerű ember előtt nincs más út mint, a bankok kínálta kölcsönök. Például egy olyan soktagú családnál, ahol bár a szülők biztos jövedelemmel rendelkeznek mégsem engedhetik meg maguknak, hogy egy összegben kifizessék, egy esetleges ház építésének költségeit. Nekik is figyelembe kell venniük azt azonban, hogy képesek lesznek-e fizetni a havi törlesztőrészletet ( az egyéb költségeik mellett).
Olyan az állások, hogy a hitel lejártáig biztos, hogy nem veszítik el azt. Valamint, hogy milyen esetleges költségek merülhetnek fel 5-10 év múlva.
Rövid futamidejű kölcsön felvételére, pedig csak azt tudom elképzelni logikus okként, hogy valamilyen vészhelyzet, miatt van szükség a pénzre. Pl. egy beázás ami miatt a biztosító nem fizet, tönkrement fűtésrendszer, vagy olyan eset amikor abszolút nélkülözhetetlen a kölcsön.
Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának? Szívesen…..
Deak 2013.11.14 16:50:19
Az internet világában a távmunka szerintem egyre természetesebbé, egyre elfogadottabbá és egyre szükségesebbé válik.
Az, hogy mennyire elfogadható és eredményes ez a fajta munkavégzés az két dologtól függ, a munka típusától és a munkát végző személytől. A személyes interakció hiánya valóban negatívumként határozható meg a távmunka esetében. Ezzel szemben a munka gördülékenyebbé, és eredményesebbé válhat az esetben, ha az ember akkor ül le dolgozni amikor hangulata életereje van hozzá és nagyobb lendülettel több energiával lát a feladat elvégzéséhez. Azonban az ilyen munkát csak olyan személy végezheti eredményesen akinek van annyi önkontrollja, mellyel be tudja osztani az idejét és nem hagyja utolsó pillanatra a feladatok elvégzését.
Úgy gondolom szükséges, hogy személyes kapcsolatok épüljenek ki munkatársainkkal, illetve, hogy ne csak egy számítógép előtt ülve szerezzünk üzleti tapasztalatokat. Mégis tagadhatatlan, hogy a távmunka fejlődése megállíthatatlan, hiszen nincs szükség hozzá irodára, és sokkal gazdaságosabb lehet a vállalat számára is amennyiben otthon végzi az alkalmazott a feladatát. Mindezek mellett családcentrikus megoldás is lehet ez a munkatípus, olyanok is munkálkodhatnak így akik esetleg nem tudnak eljutni a munkahelyükre, mint például a kismamák.
A legnagyobb előnye pedig véleményem szerint az, hogy akár a világ másik feléről elvégezhető bármilyen feladat.
Végezetül, a fentebb leírtakat is figyelembe véve nem végeznék szívesen távmunkát, mert elszigetelve érezném magam, és sokkal nehezebben tudnám fenntartani, megújítani a baráti kapcsolataimat. Valamint kevésbé lennék motivált mintha, egy jól felszerelt irodában dolgoznék, munkatársaim közelében.
Mire használja ill. tartja használhatónak a Facebookot ill. a Wikipediát az egyetemi tanulmányaiban, a tudása megosztásában és a kapcsolatai építésében és ápolásában? Miért lehetnek előremutatóak, és milyen hátrányai lehetnek e megoldásoknak? Inspirációként:…..
Deak 2013.11.12 00:25:37
Napjainkban a Facebook az a közösségi portál, amelyen az intenzív részvétel a társasági élet meghatározó alapja. Itt értesülünk az eseményekről, rendezvényekről, van, hogy itt történik a hivatalos regisztráció, jelentkezés is ezekre. Egy helyen kommunikálhatunk összes ismerősünkkel, és tökéletesen helyettesíti a skype-ot és az msn-t egyaránt. Továbbá a külföldi és távoli ismerősökkel való kapcsolattartásban is központi szerepe van.
Tanulmányi szempontból is óriási segítséget jelent. Egy-egy group conversation során meg tudjuk beszélni problémáinkat a csoporttársakkal, illetve a facebook csoportokban is bármikor kérhetünk segítséget, vagy linkelhetünk olyan weboldalakat melyek társainknak nyújtanak segítséget.
A Wikipédia véleményem szerint, egy zseniális oldal, amely non-profit szervezetként működik és nagyon hasznos lehet egy-egy kutatás kiinduló pontjának. Természetesen az információ gyakran lehetnek félrevezetőek, vagy elavultak, viszont olyan összefoglaló képet kaphatunk általa egy egy témáról amelynek segítségével sokkal könnyebben folytathatjuk a keresést.
Lényegében egy olyan könyvtárról beszélünk, amelyben mindenki szabadon oszthat meg anyagokat, információt itt van a közös pontja a facebookal. Ez bár jó dolog mert nagyon sok nézőpontot ismerünk meg mind két portálon keresztül, sokszor hiteltelenné teszi az oldalakon található információkat. Ugyanakkor szerintem ez a jövő, hiszen az interneten terjedő információknak nem lehet határt szabni.
Alkalmazottként vagy vállalkozóként vonzóbb-e a munka világa? Milyen érvek szólnak az alkalmazottként és milyenek a vállalkozóként való pályakezdés mellett? Inspirációként: http://evinet.hu/2011/07/korlatok-nelkul-esely-vagy-teher http://fivosz.hu/article/2010/mi_a_fivosz/…..
Deak 2013.11.08 23:50:05
Szerintem, nem mondható ki valakiről egyértelműen, hogy vállalkozói vagy beosztotti munkakör lenne alkalmasabb. Illetve az eldönthető, hogy valaki nem lenne jó vállalkozó, azonban azt sokkal nehezebb megítélni, hogy vajon jó lenne-e.
Azok számára lehet vonzóbb a vállalkozói lét, akik magabiztosak, vannak ötleteik (reális, működőképes ötletek), illetve szükségük van olyan hitre (ahogy azt Kuczi Tibor is említi), amely képessé teszi őket arra, hogy fejest ugorjanak egy bizonytalan jövőbe. Hiszen nem mondható meg biztosra, hogy kifizetődő, lesz-e a befektetésük.
Ugyanakkor nem mondható bizonyosan, hogy nagyobb stressznek van kitéve egy vállalkozó mint az alkalmazott. Hiszen nagyon sok dolgozónak óriási elvárásoknak kell megfelelnie, bár arányaiban kisebb veszteség éri, ha ez nem sikerül és esetleg elbocsátják, de lehet, hogy ezzel az élete ugyanúgy romba dől, mint egy vállalkozónak a vállalat fizetésképtelensége esetén.
Minden a két oldalnak megvannak a maga előnyei, egy vállalkozó:
a maga ura (de nincs is, aki megmondja, neki, hogy hogyan döntsön adott szituációban)
rendelkezik az idejével (ez jelentheti azt is, hogy heti hét nap dolgozik, illetve önfegyelmet igényel az idő ésszerű beosztása)
magasabb a jövedelme mint az alkalmazottaknak ( ugyanakkor el is veszítheti mindenét)
ki kell építenie egy új "brandat", hogy az ő termékét vásárolják
az alkalmazott:
kötött munkaidőben dolgozik
meg kell felelnie az elvárásoknak
lassan kell végigjárni a "szamárlétrát"
bármikor elbocsáthatják
Tehát mind a két oldalnak megvannak a maga előnyei és hátrányai is. Mindezek mellett szerintem is hasznos az, ha valaki alkalmazottként indul el a munka világában, mert így olyan plusz tudáshoz, és tapasztalatokhoz juthat, amelyeknek hiányában sokkal kevesebb lenne az esélye egy sikeres vállalkozás elindítására.
Mit gondol, hogyan lehet értékes és kapós munkavállalóvá válni az egyetemi évek során? A tanulmányokra vagy a vállatoknál megszerezhető gyakorlati tapasztalatok megszerzésére kell-e koncentrálni? Hazai vagy külföldi elhelyezkedési lehetőséget érdemes-e elsősorban szem előtt…..
Deak 2013.11.08 23:33:32
Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy valaki "jó" munkavállalóvá váljon, az első lépés az, hogy a megfelelő egyetemen végezze tanulmányait. Azonban sokaknál hiba, hogy úgy érzik, azzal, hogy egy jó nevű egyetem padjait koptatják már megvan a garanciájuk arra, hogy alkalmazzák őket a későbbiekben az általuk elképzelt munkakörben. Azonban kiemelkedő jelentősége van annak is, hogy milyen intenzitás jellemzi a munkavállalót tanulmányai során, az egyetemen számtalan lehetőség kínálkozik arra, hogy differenciálódjunk a többiektől, hogy kicsit többé váljunk mint az átlag. Ez jelentheti azt is, hogy többet tanulunk, hogy bejárunk az előadásokra, az extra előadásokra, ahol olyan szakemberek illetve üzletemberek prezentációiból tanulhatunk akik, valószínűleg nem ok nélkül tartanak ott ahol tartanak.
Emellett fontos szerepe van a kapcsolatok kiépítésének is, amire szintén rengeteg lehetőség kínálkozik. A diákszervezetekben való részvétel, vagy akár a beadandó dolgozatok készítése során esélyünk van arra, hogy olyan emberekkel vegyük fel a kapcsolatot akik a későbbiekben még segítségünkre lehetnek a munkavállalás idején.
Mindezek mellett a legfontosabbnak a gyakorlati tapasztalatot tartom, amelyet ilyenkor a legjobb megszerezni, véleményem szerint. Az egyetem mellett, ha jól osztjuk be az időnket nagyon sok alkalmunk lehet diákmunkákat vállalni. Így eljuthatunk olyan vállalatokhoz, ahol az elvégzett munkát később szakmai tapasztalatként mutathatjuk fel, és előnyünk származhat belőle munkakeresés esetén. A lényeg szerintem az egyensúlyon van, amelyet fel kell állítani a munka és a tanulás között, látogathatók az előadások és a szemináriumok amellett, hogy aktívan dolgozunk, de nem szabad hagyni, hogy a mérleg nyelve átbillenjen valamelyik oldalra. Szerintem a megszerzett elméleti tudás, egyenlő mértékben hasznos a gyakorlati tapasztalatokkal, így mindkettőre hasonló mértékben kell koncentrálni.
Végül, nem hiszem, hogy fontos lenne eldönteni ilyen korán eldönteni, hogy itthon vagy külföldön szeretnénk dolgozni. Meg van az esélye, hogy az egyetem elvégzése után, itthon is kaphatunk olyan munkalehetőséget amely tökéletesen megfelel az elvárásainknak. Ugyanakkor mindenképpen szükségesnek és hasznosnak tartom, azt, hogyha valaki 1-2 évet külföldön dolgozik, mind a nyelvtanulás, mind annak a tudásnak a megszerzése miatt amely nem biztos hogy itthon ugyanúgy elsajátítható. Természetesen szem előtt kell tartani a külföldi munkavállalás veszélyeit, és a cikkben is említett 11 szempontra is mindenképp érdemes odafigyelni.
A fent említett okok mellett, persze előnyt jelent a magas szintű nyelvtudás, illetve minél több nyelv minél magasabb szintű ismerete. Az állásinterjú során az első benyomás, melyen szintén javíthatunk ha nem az egyetem után vállalunk először munkát, és már gyakorlottal a hátunk mögött jelenük meg az interjún. Illetve a személyes tulajdonságok, mint az improvizáció készség, magabiztosság, türelem, józan ész, udvariasság és a megjelenés is.