Adatok
Rita Gellért
0 bejegyzést írt és 39 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ajánló
„Analógia és hálózatmodell” – tudományos szakcikk. (In: Kádár Edit–Szilágyi N. Sándor szerk.: Analógia és modern nyelvleírás. Erdélyi Múzeum-Egyesület: Kolozsvár. 2013. 66–87.)
Ezúttal egy olyan dolgozatot ajánlok, ami látszólag nem kapcsolódik a…..
Rita Gellért
2013.11.30 15:50:21
A tanulmányban is megemlített Kovács László cikke a hálózatkutatásról, melyben példákon keresztül mutatja be, hogyan használhatók fel a modern hálózatkutatás eredményei a szociolingvisztikai vizsgálatokban: www.c3.hu/~nyelvor/period/1351/135107.pdf
Rita Gellért
2013.11.30 16:05:07
@Cservenyák Dia: érdekes, hogy Kovács László a cikkben azt írja, hogy jelenleg nincs olyan hálózati modell, amely a társadalmi hálózat felépítését kielégítően leírni, éppen ezért a szociolingvisztika és a hálózatkutatási eredmények összekapcsolása nem is olyan egyszerű.
Rita Gellért
2013.11.30 16:10:39
@ponges: Szerintem már eleve problémás az a felvetésed, miszerint a nyelvet kellene úgy alakítani, hogy minden esetben általános érvényű szabályokat tudjunk hozni, valamint mikor azt sérelmezed, hogy miért nem voltak képesek egyes nyelvek esetében "normális" szabályokat alkotni. Egyetértek Szandival, hogy itt már maga a feltételezés - azaz, hogy valakik megalkotják önkényesen a szabályokat, amelyeket aztán a többi beszélőre rákényszerítenek - is téves.
Ajánló
„A morfoszintaktikai szabályok és a pszicholingvisztika” – tudományos szakcikk. (In: Benő Attila–Fazakas Emese–Kádár Edit szerk.: „…hogy legyen a víznek lefolyása…” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére. Erdélyi Múzeum-Egyesület: Kolozsvár.…..
Rita Gellért
2013.11.25 15:41:37
@szilvási: A kurrens grammatikaelméletekbe nem igazán illeszthető be, hiszen mint ahogy te is írod, itt az analógia és mintakövetés elve nem működik, márpedig a történeti összehasonlító nyelvészet, az újgrammatizmus,a strukturalizmus és a formális nyelvészet is használja a szabály-analógia elvet (még ha a formális nyelvészet szabálynak is álcázza a kivételeket).
Rita Gellért
2013.11.29 11:34:07
@audrey1201: Nyelvtanulás szempontjából biztos hasznos mondjuk eredeti nyelven nézni sorozatokat, hiszen ez segíthet a hangsúlyozásban, a helyes kiejtésben, esetleg különböző szófordulatok megjegyzésében,de ugyanilyen fontos lehet különböző cikkek, blogok olvasása az adott nyelven:nyilván meg kell találni a legideálisabb módszert, amivel a nyelvtanuló nem kényszerként éli meg a tanulást. Én például nagyon sok zenét hallgattam és a dalszövegeket fordítottam magyarra:ezt kifejezetten élveztem és sok szót is tanultam vele.
Rita Gellért
2013.11.30 15:35:35
@ponges: én is találtam ezzel kapcsolatban egy cikket (www.beszed.hu/megkesett_es_akadalyozott_beszedfejlodes_diszfazia): itt azt írja, hogy általános motoros ügyetlenség is okozhat ilyen problémákat, mivel a beszéd rendkívül finoman összerendezett mozgásokat igényel. Lehet, hogy a te esetedben is erről volt szó, hisz írtad, hogy 3 éves korodig járni sem tudtál.
Ajánló
„Nyelvtörténet: a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika keresztmetszetében” – tudományos előadás. (A PPKE Elméleti Nyelvészet Tanszékének és Magyar Nyelvészet Tanszékének „Nyelvelmélet és diakrónia” konferenciája. Budapest. 2013. 11. 19.)
Most egy olyan…..
Rita Gellért
2013.11.30 15:35:17
@Mária Ivancsó: a szóasszociációnak alapvetően 3 típusát különítik el: "a) Az ún. szabad szóasszociáció, amikor egy (előre) meghatározott hívószóra kell a kísérleti személynek kimondania az első szót, ami eszébe jut. b) A szűkített szóasszociációs tesztekben a hívószóra meghatározott kategóriájú választ várnak (például ellentétet, hasonló hangzást). c) A nyitott tesztekben az adatközlőnek egy meghatározott jelentéskategórián belül (pl. állatok vagy bútor) kell annyi szót mondania, ahány eszébe jut."
Rita Gellért
2013.11.30 15:35:21
@Cservenyák Dia: ezzel kapcsolatban én is találtam érdekes dolgokat: elvileg ezt a görbét alkalmazzák a daganatos sejtek szaporodásának vizsgálatánál, és nem csak a gyümölcsök érési folyamatának követésénél, de az állatok egyes egyedei növekedésének mérésénél is.
Rita Gellért
2013.11.30 15:35:28
@Mária Ivancsó: www.nyest.hu/hirek/asszoci-aliz-acio-avagy-a-mai-gyermekek-gondolatvilagarol: cikk a szóasszociációs kísérletekről, annak kezdeteiről és alkalmazásáról.
Ajánló
„Nyelvelsajátítás és kétnyelvűség I. és II.” – tudományos ismeretterjesztő rádióbeszélgetés. (Takács Tibor szerk., mások közreműködésével: „Tér-Idő. A tudomány világa.” MR1–Kossuth Rádió. Budapest. 2013. 11. 18. és 11. 19.)
Ezúttal egy olyan…..
Rita Gellért
2013.11.29 01:23:55
@ponges: www.paramedica.hu/200804/04_mukodunk1/index.htm: itt egy cikk, mely többek között arról is ír, hogy vajon álmodnak-e a magzatok.
Rita Gellért
2013.11.29 18:06:57
@ponges: találtam még egy cikket azzal kapcsolatban, hogy álmodnak-e a magzatok (link: www.gyermekevek.hu/xs_terhesseg_szules/cikk/miert_ejjel_a_legelenkebb_a_magzat_). Itt arról írnak, hogy a magzat alvásának jelentős részét a gyors szemmozgásokkal járó úgynevezett REM fázisok teszik ki, melyeket a megszületés után majd álomképek is kísérnek. Peter Hepper, a belfasti Queen’ University magzati pszichológiával foglalkozó szakembere szerint az agyi fejlettségnek el kell jutnia egy bizonyos szintre, hogy megkezdődjön a gyermek- és később felnőttkorra jellemző alvási-ébrenléti periodicitás kialakulása. A magzat még nem „álmodik” olyan értelemben, ahogyan a gyerekek és felnőttek álmodnak – ennek az ideje csak ötéves kor körül érkezik el. Magának az alvásnak a funkciója azonban alapvetően már a magzati életben is ugyanaz: segít rendszerezni és feldolgozni az emlékképeket és tapasztalatokat.
Az újszülöttek, akik anyanyelvük jellegzetes hanglejtés- és nyomatékmintáit már magzati korukban megismerték, ezeket használják vezérfonalakként ahhoz, hogy a beszédfolyam hangsorainak kódját alaposabban is megfejtsék. A meghatározott hangsúlyviszonyokkal rendelkező nagyobb…..
Rita Gellért
2013.11.25 16:12:47
@Mária Ivancsó: Igen, sokszor még politikai okok is közrejátszanak abban, hogy mit tekintenek külön nyelvnek, vagy nyelvjárásnak. Például hivatalosan a montenegrói is külön nyelvnek számít, a nagyfokú hasonlóság miatt azonban mégis sokan a szerb egyik nyelvjárásának tekintik.
Amikor a szülőszobában egy baba felsír, meghatódva azt érezzük: egy új élet vette kezdetét. Akkor is óriási jelentőségű pillanat ez, ha ma már a kísérletekből tudjuk, a nyelv szempontjából a születés egyébként nem is egészen a legelső lépések megtételét jelenti, sokkal…..
Rita Gellért
2013.11.03 17:12:10
@audrey1201: Amerikai kutatók eredményei alapján a magzatként már két nyelvnek kitett csecsemők egyforma érdeklődést mutatnak mindkét nyelv iránt és képesek azok megkülönböztetésére, ami hozzájárul ahhoz, hogy ne keverjék össze a későbbiekben a két nyelvüket, így szerintem nem valószínű, hogy hangsúlyozási hibákat vétenének.
Rita Gellért
2013.11.25 15:27:03
@Szandi1990: megkértem a 8 éves öcsémet, hogy írja le szótagolva az Alexandra nevet és valóban, nála is a következőképpen történt: A-lex-and-ra. Az oxigén szó esetében -mivel az még leírva ismeretlen volt számára- pedig úgy szótagolt, ami hallás után a leghelyesebbnek tűnt, azaz ok-szi-gén.
Rita Gellért
2013.11.25 15:41:35
@Grover89: Igen, én még ma is csinálok olyat, hogy mondjuk azokat a megtanulandó fogalmakat és kifejezéseket,amelyeket nehezen bírok megjegyezni, kis versikékbe foglalom.
Ajánló
„Innátizmus? – egy pszicholingvisztikai kérdés és a szociolingvisztika elmélete-módszertana” – tudományos szakcikk. (In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs szerk.: Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia —…..
Rita Gellért
2013.11.20 18:09:46
@szilvási: szerintem a tanulmány erre a kérdésre választ ad: "Ennek a hátterében leginkább a diszciplínának az a szokásos értelmezése állhat, ami a szociolingvisztikát a nyelvtudomány egy tematikus területeként, a közösségi nyelv és – kicsit leegyszerűsítve – a szociológiai mutatók összefüggését vizsgáló ágaként határozza meg. Ebből
a nézőpontból pedig a kognitív nyelvi képesség eredete egyrészt irreleváns, másrészt nem is magától értetődő, hogy az innátizmus tétele ehhez egyáltalán viszonyul-e valahogy, és ha igen, akkor illeszkedik hozzá, vagy éppen ellentétben áll vele."
a nézőpontból pedig a kognitív nyelvi képesség eredete egyrészt irreleváns, másrészt nem is magától értetődő, hogy az innátizmus tétele ehhez egyáltalán viszonyul-e valahogy, és ha igen, akkor illeszkedik hozzá, vagy éppen ellentétben áll vele."
Rita Gellért
2013.11.25 15:18:17
@ponges: talán már valamelyik cikkben elhangzott ezzel kapcsolatban, hogy a babák a méhben hallják a ritmust, a nyomatékokat és a hanglejtést, de azt, hogy konkrétan mi hangzik el, nem igazán. Mivel azonban ezeket a sajátosságokat már érzékelik, ezért lesz meghatározó szerepe a zenehallgatásnak, éneklésnek, mondókázásnak. Például a hangszeres zenére történő ritmikus mozgás és tánc, vagy a zenés szertartással egybekötött anya-magzat gondozás Kínában ma is terápiás- és fejlesztőeszköz a magzati stimulációs technikák között.
Az emberek együtt élnek a nyelvvel, nap mint nap beszélnek és meghallgatnak, írnak és olvasnak. Olyan szoros kapcsolat ez az emberek és a nyelvük között, ami erősebb és tartósabb a legjobb házasságnál is. Egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy a nyelv valamilyen formában…..
Rita Gellért
2013.11.20 18:09:55
www.youtube.com/watch?v=OxElpJCdAv0: itt van még ezzel kapcsolatban egy videó. Egyébként ahogy néztem, ez az ún. babajelnyelv szinte teljes mértékben az angol jelnyelvre épít.
Rita Gellért
2013.11.20 18:09:58
A nyelvelsajátítással kapcsolatban találtam egy nagyon érdekes oldalt, ami a babajelbeszédről szól (a link: www.babakezek.hu/mia.html):ez egy módszer, amely a jelbeszédet használja fel ahhoz, hogy a kisgyermekekkel kommunikáljunk hónapokkal a verbális kommunikáció megjelenése előtt. Mindig a beszédet kísérő jelről van szó, tehát a szó kimondásával együtt történik és a babák természetes gesztikulálási hajlamára épít. Nektek mi a véleményetek erről?
Rita Gellért
2013.11.21 19:04:34
@ponges: Mit értesz tökéletes grammatika alatt? Szerintem tökéletes nyelvről, így tökéletes grammatikáról sem beszélhetünk. Nem gondolom, hogy valamiféle rangsort lehetne felállítani a nyelvek vagy grammatikák között, márpedig a kérdésed ezt feltételezi.
Ajánló
„Csecsemők és nyelv – Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól?” – tudománynépszerűsítő program. (Kutatók Éjszakája 2013. Debrecen. 2013. 09. 27.)
Ha kíváncsi vagy az előadásra, nézd meg a diaanyagot, illetve olvasd el az eseményről készített egyetemi…..
Rita Gellért
2013.11.18 20:03:11
@szilvási: az ELTE Babalabor honlapján különböző videókat is találsz a vizsgálatokról( például nézési idő vizsgálat, szemmozgás-követés, utánzás):babalabor.hu/faq.html
Rita Gellért
2013.11.20 18:10:01
@ponges: A baba sírásának mindig oka van,általában valamilyen kellemetlen érzést akar a tudomásunkra hozni: éhes, fájdalma van, beteg, álmos stb. Viszont gyakran előfordul, hogy a kisbaba unatkozik, és a sírás ilyenkor a figyelem felkeltésére irányul, így nem minden esetben köthető negatív hatáshoz.
Rita Gellért
2013.11.20 18:10:13
@ponges: A National Geographic honlapján érdekes cikk jelent meg ezzel kapcsolatban: "Eddig is ismert volt, hogy a magzat reagál a külső zajokra, az anya szívverésére, hallja a zenét, s világra jötte után felismeri annak dallamát, most azonban sikerült azt is igazolni, hogy erős külső hanghatásokra akár már az anyaméhben is "sírva is fakadhat". A sírás már a 28. héttől megfigyelhető. Az új-zélandi kutatók tizenegy magzatot vizsgáltak ultrahangos felvételek segítségével. A kutatók az alacsony decibelű hangoknak kitett magzatoknál megfigyelték, hogy a pici kezdetben fészkelődik, sóhajtozik, ám ha sokáig hallja a számára kellemetlen hangokat, behunyja a szemeit, kidugja nyelvecskéjét és "rázendít": arcmimikája az ordító csecsemőkére jellemző."
Ajánló
„Dajkanyelv” – tudománynépszerűsítő rádióbeszélgetés. (Elhangzott a Friss Rádió „Egyetem tér” című műsorában. Debrecen. 2013. 10. 01.)
Ezúttal egy rádióbeszélgetést ajánlok a felnőttek csecsemőkhöz és babákhoz intézett beszédéről. (A műsorban…..
Rita Gellért
2013.10.31 16:27:26
@Mária Ivancsó: Minden bizonnyal, hiszen például a nyelvtanárok esetében is megfigyelhető ez a speciális nyelvhasználat, azaz eltúlzott dallamívek, rendkívül jól artikulált mondatok stb. Jelenleg van egy magántanítványom, akinek olaszt tanítok, és magamon is észrevettem, hogy az órán sokkal „tisztábban” és lassabban ejtem a szavakat, valamint jobban megnyomom azokat a szótagokat, amik hangsúlyosak.
Rita Gellért
2013.11.02 09:06:30
@audrey1201: Én a mostani tanítványommal két hónapja foglalkozom és teljesen az alapoktól kezdte az olasz tanulását; szerintem ekkor még igenis fontos, hogy jobban artikuláljak és kicsit eltúlozzam a dallamíveket (például az olasz esetében általában a szó utolsó előtti szótagja hangsúlyos, erre nem olyan könnyű átállni a magyar után). Nyilván a későbbiekben ez egyre kevésbé lesz jelen, mint ahogy egy idő után már a gyerekeknél sem használjuk a dajkanyelvet.
Rita Gellért
2013.11.18 20:03:24
@ponges: www.youtube.com/watch?v=_JmA2ClUvUY: ezzel kapcsolatban nekem rögtön ez a videó ugrott be (bár itt ikrekről van szó, köztük nyilván nagyon erős a kapcsolat, ami már az anyaméhben elkezdődik). Kutatások szerint a csecsemők képesek valódi interakcióba lépni társaikkal, de főként a nonverbális kommunikációt használva, így szerintem nem lehet a gügyögést és a "valódi" beszédet párhuzamba állítani.
Azt mondják, már az újszülöttek felismerik anyanyelvüket, sőt mintha más nyelvekkel szemben ez iránt valami eredendő lojalitást is éreznének, mintha a szívük kezdettől fogva az anyanyelvükhöz húzna. Vajon van ennek a meglepő kijelentésnek bármiféle alapja, vagy ez is csak egy…..
Rita Gellért
2013.11.06 17:26:50
@szilvási: Raffai Jenő: Megfogantam, tehát vagyok című könyvének van egy fejezete (Prenatális stressz- posztnatális személyiségfejlődés), ami pontosan azzal foglalkozik, hogy a terhesség alatti stressznek milyen hatása van a babára. A szerző említi Alessandra Piontelli megfigyelését: "a mama, mialatt Giannival terhes volt,végig erőteljesen szorongott, ami főleg a babája fejlődésével kapcsolatos állandó és egyre fokozódó aggodalomban nyilvánult meg. Gianni, a sorozatos ultrahangos megfigyelése alatt végiga méh egyik sarkába húzódva kuporgott mozdulatlanul, kezét védekezően az arca elé tartva, mint aki folyamatos félelem, vagy fenyegetettség állapotában van. Olyannyira átvette anyja szorongását, hogy egyáltalán nem volt hajlandó kijönni a méh sarkából, ezért császármetszést kellett alkalmazni, holott ennek biológiai oka egyébként nem volt. Születése után elég hamar kiderült, hogy a fejlődésben mennyire visszamaradt:félénk, szorongó, kontaktusképtelen kisfiú lett belőle, aki idejének túlnyomó részét a szoba sarkában elbarikádozva, magányos játszadozással töltötte."
Rita Gellért
2013.11.08 19:09:11
@szilvási:ezzel a témával kapcsolatban még Alessandra Piontelli: A magzattól a gyermekig című könyvét ajánlanám. Nagyon érdekes kérdésekre keresi a választ: van-e folyamatosság az anyaméhen belüli és a szülés utáni „viselkedés” között? Hol kezdődik a mentális és az érzelmi élet? Az eredmények hogyan világítják meg az ősi „öröklődés vagy nevelődés” hatásának vitáját? Hatással vannak-e az anyai érzelmek a magzatra? Milyen összefüggés van a születés utáni környezet és a méhen belüli viselkedésminták között?
Rita Gellért
2013.11.18 20:03:15
Ajánló
„Gügyögés kicsiben és nagyban” – tudománynépszerűsítő cikk. (Nyelv és Tudomány 2013. 08. 22.)
Hamarosan jön a következő blogbejegyzés, addig is egy kis olvasnivalót ajánlok a dajkanyelvről.
Anyát hallgatni jó! (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra)
A felnőttek a…..
Rita Gellért
2013.11.02 11:36:30
@szilvási: Réger Zita: Utak a nyelvhez c. könyvében ír a Pápua Új-Guineában élő kaluli népcsoportról, ahol például kifejezetten helytelenítik a dajkanyelvi szavak használatát, itt a gyermekközpontú modelltől eltérően a kisgyermeknek szóló beszédet nem a gyermek megnyilvánulásai inspirálják: „Az érvényes társadalmi normáknak megfelelő beszédmód szabja meg, mit mond a felnőtt a kisgyermeknek. A kaluli felnőttek így nem teremtenek a kisgyermekek szükségleteihez, igényeihez, értelmi és nyelvi szintjéhez szabott helyzeteket, hanem a spontánul adódó helyzetekbe vonják be gyermekeiket, mihelyt ezt a siker reményében megtehetik.”
Rita Gellért
2013.11.03 16:22:21
@szilvási: Szerintem kulturálisan meghatározott,mivel a kaluliknak teljesen más elképzelésük van a babákkal kapcsolatban: szerintük a nyelv előtti fejlődési korszakban a gyermek még nincs birtokában az értelmi képességeknek, ezért teljesen felesleges hozzá beszélni. Ők valójában nem csak a dajkanyelvet utasítják el, hiszen az első félévben gyakorlatilag néhány megszólításra korlátozódik a gyermekeknek szánt beszéd.
Az emberek egészen eltérően viszonyulnak ahhoz a tényhez, hogy a kismamák gyakran beszélnek magzataikhoz: a különféle vélemények két szélsőséges álláspont között helyezkednek el. Vannak, akik egyenesen azt gondolják, a kis pocaklakók nemcsak hogy hallják, de értik is, amit…..
Rita Gellért
2013.10.30 14:17:59
@Mária Ivancsó: Körülbelül a 10-18. hónap között megjelennek az egyszavas kijelentések: ez az úgynevezett holofrasztikus szakasz. 18 hónaposan a gyermekek nagy többségénél megjelennek a kétszavas kijelentések, tehát másfél – két éves korra általában már rendelkeznek akkora szókinccsel, hogy elkezdjenek az 1-2 szavas mondatok helyett hosszabbakat alkotni, és esetleg bonyolultabb toldalékos szerkezeteket használni. Ebből is látható, hogy a „nyelvtan” feltűnése csakis a szókincs növekedésével történhet meg.
Rita Gellért
2013.10.31 18:13:59
@nagyibugyi: www.nyest.hu/hirek/lehet-e-a-jelnyelv-anyanyelv: érdekes cikk a siket csecsemőkkel kapcsolatban, ami arra keresi a választ, hogy vajon nekik mi lesz az anyanyelvük: a jelnyelv, amit nem láthattak, vagy a hangzó nyelv, amit nem hallhattak?
Rita Gellért
2013.11.02 10:21:32
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz