Regisztráció Blogot indítok
Adatok
redriver2

2 bejegyzést írt és 16 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Konzervativizmus – alapelvek Itt nincs lehetőség a szellemtörténeti pozicionálásra és vitára, talán elég annyit leszögezni, hogy a konzervativizmus alapvetően szkeptikus a programszerű és doktriner módon erőltetett emberi megoldásokkal (social engineering) szemben, tiszteli az…..
redriver2 2015.05.17 19:27:36
Elég tömény anyag, így első olvasat után csak az alapelvekre reagálnék először.
Nem vagyok jó az izmusok definiálásában, de elképzelni sem tudom, hogy honnan, miből származik a konzervativizmusnak ez a leírása. A politikai konzervativizmusnak ilyetén sajátosságaival én még soha sehol nem találkoztam. Az az érzésem, hogy a szerző kitalált egy konzervativizmust. Vagy még inkább: az összes politikai izmus hibáit csokorba gyűjtve és negatív címkével ellátva, az így kapott elvhalmazt elnevezte konzervativizmusnak. Semmi bajom ezzel, csak hát a konzervativizmusnak a nevében is ott van a konzerv, azaz megőrizni az eddigit, ragaszkodni a status quo-hoz. Gondolom, erről azért kell szemérmesen hallgatni, mert ma miféle status quo-hoz kéne - vagy egyáltalán: lehetne! - ragaszkodni Közép-Kelet-Európában...? A konzervativizmusnak nem igazán jellegzetessége, hogy tiszteli az egyéni autonómiát, sőt! Lételeme a hagyományokkal legitimált tekintélyelvűség. Nem kell ezt szégyellni, ez van. Lehet ezt is jól csinálni. Az angol minta ma erre a legjobb példa: csaknem teljesen mindegy, hogy a Labour, vagy a toryk vannak a kormánykeréknél, a közép-európai átlagember nem is képes különbséget tettenérni közöttük. Talán az angoloknak sikerült leginkább egybeolvasztani a társadalom és állam működtetésében a kulturális konzervativizmust a politikai liberalizmussal. És viszont. A Beatles-eket, akik aligha nevezhetők a kulturális konzervativizmus bajnokainak, a királynő lovaggá ütötte, ezzel legitimálta, beemelte őket a hagyományok elismertségébe, elfogadottságába - a politikai liberalizmus jegyében. Mert ha a népnek ez ennyire tetszik, akkor egy liberális hatalom így őrzi meg a meglévő tradíciókat, és nem azzal próbálkozik, hogy a divatokat ördögtől valónak hirdesse meg, és eltörölje a föld színéről. Valaha régen Manchesterben a City volt a polgári réteg futballcsapata, és a United a munkásnegyedeké. Ma ennek semmi jelentősége - ki-ki hagyományosan szurkol egyiknek vagy másiknak, akár bankigazgató, akár esztergályos. A United két legendás edzője pedig skót, és mindkettő Sir. (Sir Matt Busby és Sir Alex Ferguson)Összeszoktak, összeértek ezek a dolgok a célszerű kormányzás jegyében.
Úgy vélem, nem kell ezt túlbonyolítani. A konzervativizmus legfőbb vonása a változások fékezésének, a tradíciók őrzésének szándéka. A liberalizmusé a szabadság megőrzése és bővítése, az egyén és a közösség viszonyának az autonómia jegyében történő állandó vizsgálata, figyelése. A szocialistáké pedig a társadalom tömegeinek jólétéért kell(ene) harcolniuk, hogy a szép eszmék és jelképek parádéja közepette, éhen ne haljanak az alsó milliók. Ahol bármely értékrendből szitokszót csinálnak, ott jön létre a szélsőség uralma, ott bukkan föl a diktátor és siserehada.
Ahol mindhárom a maga eredeti formájában jelen tud lenni a közéletben, ott csak a hangsúlyok változnak időnként, az élet élhető és a nagy kátyúk és bukkanók kiegyenlítése felé halad. Normálisan, szépen, egyenletesen.
Szerintem.
redriver2 2015.05.17 22:08:33
"Mindenekelőtt szeretnék az érték-alapú társadalmi szemléletet terjeszteni a kapcsolati és érdek-alapú, informális érdekérvényesítés helyett." -írod.
Minden párt ezt mondja, így kezdi. Aztán a hatalomban ülve rájön, hogy ez nem megy. Egyfelől azért, mert a mamelukhadat ki kell elégíteni, másfelől meg - és ez a nehezebb része - az egyének többségében ez nagyon mélyen gyökeredzik. Ha az értékrend szerinti cselekvés ellentétes az egyéni érdekkel, csak töredéke az emberiségnek az, aki az érték mentén megy tovább.
Én jobban bíznék az olyan kormányzati koncepcióban, amely az érdekek artikulálását szorgalmazza, és a valódi érdekképviseletek vitáit komolyan veszi, az egyezkedésekben moderátorként, kiegyensúlyozó tényezőként részt vállal. Érték alapú áldozat kontra egyéni érdekérvényesítés - ez társadalmi méretekben nem működik. A törvényhozásban az érdekeknek egy egymás melletti, kiharcolt rangsorának kellene megjelennie, és a kormányzati gyakorlatban működtető erővé válnia. Erős polgárság nélkül a polgári értékek hangoztatása, érvényesítésük szándéka csak lózung. Sem az oligarchiának, sem a nyomorban élőknek nem érdeke a polgár érdeke, ezért nem is követik azt semmi rábeszélésre. Reális gazdasági koncepcióval, normális adórendszerrel, emberközpontú szociális hálóval lehet ezen változtatni, mert ez ad lehetőséget a tömeges felemelkedésre, a polgárrá válásra. A stabilitás. De ehhez olyan elit kellene, aki képes hosszabb időre berendezkedni, és tudja azt, hogy mindig kellenek majd emberek, akik megetetik a disznót, megfejik a tehenet, leszedik a paradicsomot, megvarrják a ruhát, vezetik a mozdonyt, és felszolgálnak az étteremben.És ezeknek is élni kell.
1000 leütés Miért küzdünk? 2015.05.03 10:11:12
Küzdünk a személyes életünkért, a családunkért, a barátainkért és az országért. Az a célunk, hogy mindenki felismerje: az ország elhanyagolása és átadása egy szűk politikai bűnözői körnek és társutasainak visszahat mindenki személyes életére. Amikor visszatérően…..
redriver2 2015.05.04 21:43:02
Ugyan semmi értelme itt kommentelni, hiszen eltűnnek a kommentek, de hát ráérek éppen...
Az adózás rendje, valamint az állam és piac viszonya már régesrég egy nagy katyvasz. Toldják-foldják az eddigi marhaságokat, ötletelnek, és leöntik az egészet morálfilózásos generálszósszal a korrupcióról. Egynek sincs ötlete, tudása, bátorsága semmihez, ami komoly változásokat hozhatna. Van, amit megörököltünk a rendszerben, van, amit innen-onnan lemásoltunk, de egy kockás papíron nekiállni kiszámolni és megtervezni, hogy hányan vagyunk-leszünk, mire van szükségünk (nem igényünk, kéremszépen, hanem szükséglet!), mire elég az, amink van, mi kell még hozzá, honnan lehet azt megszerezni és hogyan, és ehhez hasonló földhözragadt kérdésekre választ keresni - na, ez nem megy egyik gittegyletnek sem. Nem azt mondom én, hogy ezt aztán meg is kell/lehet csinálni, de legalább tudjunk már annyit, hogy mit rúgunk fel, mitől térünk el és mennyire, és meddig, mindenféle globális meg belpolitikai kampányszempontok miatt.
De a magyar ún. elitnek összesen nincs annyi esze, tehetsége meg tisztessége, hogy megértse a szűk agyával a "jut is, marad is" pofonegyszerű elvét. Korrupció mindig volt, van és lesz, nem ezzel kéne mindig smirglizni. Ha van mellette normál üzemmód, működés, akkor a korrupció elviselhető szintre szorítható. De itt csak pitiáner hülyeség, irigység meg változó színösszetételű plakátfilozófia van. Nem párt kell ebbe az országba még öt, hanem civilkurázsi, egymás felfedezése, kis civil köröcskék ezrei, akik fütyülnek a politikusokra és nem aszerint válogatják a barátaikat, hogy Vityka vagy Fletó hívei-é. Merthogy ez Fradi-Újpest téma, és ott a helyén is van. Nade a mindennapjainkban...?!?
redriver2 2015.05.04 23:50:07
@HaFr: Jogos, bár nem paranoiás vagyok, hanem idétlen. De most már megleltem mindent, amit kerestem, tényleg nem tűntek el.
redriver2 2015.05.06 11:07:57
@naphegyi vince: Magyarországon a politika már rég egy erősen beszűkült értelemmel bír: verbális polgárháborút jelent mindössze. Az embereknek újra kellene tanulniuk az alapfogalmakat, pl. azt, hogy a politika a sokaság ügyeivel való foglalkozást jelenti, nem pedig primitív szurkolótáborok sárdobálását. Ehhez pedig csak a kisebb, belátható és átlátható közösségek tudnak jó gyakorlóterepet jelenteni. Amíg az elit forgatókönyve szerint vesz részt a jónép a "politikában", addig nem a saját hazai pályáján focizik, hanem a kijelölt gettópályákon. És a kispadokon meg a lelátón olyan edzők, gyúrók, vezérszurkolók ülnek, akiknek csak az a céljuk, hogy bejuthassanak a VIP-páholyokba. A pályán meg agyonrugdossák egymást azok, akik képtelenek megérteni, hogy ilyen körülmények között minden gól - öngól.
Van itt valahol egy nagyszájú és önelégült mikrovállalkozó, aki gyűlöli és megveti a plebejusokat, mert nincs annyi esze, hogy végiggondolja: mi lenne belőle meg az ő nagyszerű cégéből, ha nem lennének utak, közlekedés, hírközlés, iskolák, rendőrség, bíróságok, hivatalok, kórházak... Ezekben mindenütt emberek dolgoznak, akik alkalmazottak és nem mikrovállalkozók, mert ezeket a munkákat nem lehet piti gebinesként elvégezni. Ezeket az államnak kell működtetnie, és akik ezekben dolgoznak, ki mástól várhatnák a megélhetésüket biztosító jövedelmet, mint az államtól?
Na, ez a szájaskodó mikrovállalkozó prototípusa a magyar középosztálynak. Ezektől vártok ti előrelépést, felelősségvállalást? Ugyan már... Ez a derékhada minden, a társadalmi szolidaritást szétbombázni akaró diktátornak, ezek fanatizálhatók leginkább a többiek iránti megvetésre és gyűlöletre. Mert elég rámutatni egy csoportra: ezek miatt jut neked kevesebb - és máris hőzöngenek a plebejusok, a menekültek, a bankárok, az újságírók, a kékszeműek, vagy bárki ellen. A középosztály nagyszerűsége egy mítosz. Ennek nyomán keletkezett a közhiedelem, hogy aki szegény, az egyben tudatlan/hülye/erkölcstelen is.
És amíg ez így van, addig minden fáskamrából szalajtott zsebdiktátor és csapata azt csinál velünk, amit akar.
Miközben a frakciójának elhízott férfisovinisztái szélesen vigyorognak Szél Bernadetten, és a kormányfő egy napon belül képes beszélni a határok lezárásáról és/vagy a bevándorlók (menekültek?) kitoloncolásáról és (nem először, ha csökken a népszerűsége) a…..
redriver2 2015.05.04 23:36:00
@HaFr: Nem az én sérelmem, csak végignéztem a válaszaidat. Nem túl biztató a jövőre nézve... sok bizalmatlansággal, kiábrándult gyanakvással, legyintéssel fogsz találkozni, ha tényleg beszállsz a polhirigbe - a népet meg nem lehet leváltani akkor sem, ha épp kellemetlen, sőt, igazságtalan.
Tudod, az a baj, hogy minden politikai alakulat elhitte már, hogy más kvalitások, attitűdök kellenek a választási győzelemhez, és mások a jó és tisztességes kormányzáshoz. Én nem hiszem, hogy ez így van. Érdemes lenne kipróbálni egyszer a kampányban is az igazat mondani: emberek, rohadtul kicsi a mozgástér, csodát nem tudok ígérni, de hadd próbáljam meg, van bennem elszántság a rendcsináláshoz. És elővenni a kockás papírt, és leszedni a falról a szlogeneket.
Érdekes kísérlet lenne, hogy mit lehet egy ilyen stílussal elérni a kampánynak csúfolt mocsokhajigálás közepette...
redriver2 2015.05.05 07:05:42
@Ceriak: Sarkos megfogalmazás, de értem, és azt hiszem, van is benne igazság. Bár én ezt nem pitiánerségnek nevezném, sokkal inkább értetlen túlérzékenységnek. Ha majd lesz egyszer egy olyan feltörekvő alakulat, akik nem sértődnek meg a bizalmatlanságon, hanem bátran és őszintén beismerik, hogy ők sem tudnak garanciát adni arra,
- hogy jobban fogják csinálni;
- hogy tudják: a hatalomhoz vezető hosszú és göröngyös úton erodálódik a jellem;
- hogy ez velük is minden fogadkozás és szándék ellenére megtörténhet;
és akik majd végre nem valami/valaki ELLEN, hanem valamiÉRT lépnek ki a porondra az arénában, na, majd azokra érdemes lesz nagyon figyelni és segíteni, szurkolni. Politikai programnak az nagyon kevés, hogy le Orbánnal!, mást sem hallottunk az elmúlt 25 évben, mint hogy "abcúg valakik!". Ezért kéne lelkesednünk? Meg azért, hogy az elit és a sajtó társasjátékot játszik egymással egy negyedszázada? És nem csak egymással, hanem egymásnak. Mi közöm nekem ehhez?
A szomszédomhoz van közöm, a sorstársaimhoz van közöm, a barátaimhoz, akikkel sör mellett megbeszéljük a napi sárdobálást, de bele nem megyünk, nem nevezünk be az iszapbirkózásba.
És nekem mondhatja bárki, hogy ez állampolgári felelőtlenség. Nem az. Józanság. Ha a piacon nincs választék, csupa bóvli van, akkor nem veszem meg csak azért a bóvlit, mert az árusnak helypénzt kell fizetnie. Ha majd egyszer nagyon sokan leszünk ebből a műfajból, akkor talán lesz egy alakulat is, aki nem lenéz, és ostorozza a kívülmaradást, hanem kiizzad nehány új ötletet.
Addig meg megy tovább a dagonya...
redriver2 2015.05.05 19:40:17
@HaFr: Az a kérdés, mi a cél?
Mert ha a hatalom megszerzése a cél, akkor ez nyilván nem vezet célra. Ha viszont a jó irányba változtatás a cél, akkor a negatív kampányban megszerzett hatalom erre nem a megfelelő eszköz. A magyarországi rendszerváltás egy felülről, elit által vezérelt aktus volt, olyan is az egész. Ez az elit osztódik, polarizálódik azóta is, egymás kezéből kapkodják ki a marsallbotot, és mindössze egyetlen dolgot kormányoznak: a közvéleményt. Nem az országot, nem a tényleges folyamatokat - azok mennek, ahogy esik, úgy puffan alapon, olyan hektikusan, hogy már egy évre sem lehet előre tervezni, mert ki tudja mi jut eszükbe éppen az uraknak... Az ország közvéleményét kormányozzák, ez a híres-nevezetes hungarikum, a magyar permanens kampány. Én valami húsz éve mondtam először egy fideszes sajtájon: ha minden párt minden réteget képviselni akar, az csak egyet jelenthet. Azt, hogy semmiféle rétegnek nem lesz képviselete a parlamentben. És így is lett. Önmagukat és a szűk holdudvarukat kivéve nem képviselnek senkit és semmit. Viszont a társadalmi kohéziót és a szolidaritást sikerült kemény munkával miszlikbe szétszaggatniuk, és borgőzös neokon és ballib, hunormagoros és tüllkeresztény elméletekkel mindenféle dumafrontokat nyitni. Olyan hülyék lettünk, hogy még tapsolunk is azoknak, akik megmajmoltak mindannyiunkat. Ez az egész elit a Kádár-éra neveltje, az akkori ki nem mondott alapjelszó a vérükben van: a kutya ugat, a karaván halad. Csak Kádár a római világból mindkét szót megtartotta ugyanakkor: panem et circenses (kenyeret és cirkuszt), mára már lassan csak a cirkusz maradt millióknak. És ha szepegni mernek, hogy hát azért kenyér is kellene, akkor az urak megsértődnek, hogy miért nem vagyunk elég lelkesek. Nem a bal-jobb az igazi, tényleges megosztottság, hanem a fent és lent. Kérdés, hogy a lent élők mikor fognak erre végre rádöbbenni.
Kell-e? Csak amennyire az élettől. Meg a levegőtől. Meg az apánktól. Ugyanis a kapitalizmus valóság. Csak a hozzá való viszonyunk változhat. A tőke, vagy tágabban magántulajdon alapú társadalom, amelyben a tulajdonát mindenki átfordíthatja befektetésbe (teszi tőkévé) akár…..
redriver2 2015.03.18 10:29:02
Ez így leegyszerűsítés. A ma létező kapitalizmus éppúgy nem azonosítható az emberi szükségletek kielégítésére irányuló értékteremtési folyamattal, mint a megvalósult szocializmus. Ezt az útkereső közgazdászok már elég régóta tudják. A cikkben én a status quo fenntartásának erős igényét érzékelem inkább, semmint egy korrekt elvi alapvetést.
Azzal természetesen egyetértek, hogy az orbáni államkapitalizmusnak nem alternatívája a negyedszázada megbukott államszocializmus kísérlete. De úgy vélem, mára eljutottunk arra a pontra, amikor a XIX. században keletkezett izmusok hasznavehetetlenek. Kiürültek, túlélték önmagukat, a kapitalizmustól a nacionalizmuson át a szocialista internacionalizmusig mindegyik, kivétel nélkül csak papírízű homályt terjeszt. Bármire bármelyik címke rányalható: semmi jelentősége. A címkék eltávolításával esetleg láthatóvá válna végre a civil egymásrautaltság, az együttműködés értelme, az az alapvető törvényszerűség, hogy a saját jogaimat leghatékonyabban a másik ember jogainak természetes tiszteletben tartásával tudom védeni. Ez az élet törvénye: élni és élni hagyni. Az a törvényhozás, kormánypolitika, amelyik ezt mindig szem előtt tartja, az viszonylagos békét, nyugalmat eredményez.
A folytonos harci láz, ellenségkeresés a percemberkék legalantasabb ösztöneinek terméke és kiszolgálója is egyben. Akármilyen színű címkét is ragaszt magára.
Tegnapi cikkünk folytatása. A tegnapi írás inkább a tankönyv szakmai minőségét taglalta, ez pedig rátér az erkölcstankönyv erkölcsi problémáira. Erényekről, vallásról, társadalomkritikáról A könyv az első oldalán sorolja az erényeket. Ennek nagy előnye, hogy a könyv…..
redriver2 2014.04.08 22:40:02
@mim: Visky Ferenc: Méz a sziklákból c. könyvében van egy figyelemre méltó mondat:
"Az a keresztyénség, amely erkölcsöt hirdet és nem a váltságot, elárulta Urát, de elárulta a világot is."
A szerző erdélyi református lelkész volt, megjárta a Secu börtönét...
1. Megtérés, hit, gondolkodás Úgy vélem, ahhoz, hogy a kételkedésről tudjunk érdemben beszélgetni, szükséges először arról szólni, hogy mi a megtérés, mi a hit – azaz, mi az, amiben megbillenünk, kételkedni kezdünk. Tegyük föl a kérdést keresztyén tanítóknak,…..
Abban a reményben kezdtem el ezt a blogot, hogy talán nem én vagyok az egyetlen, aki nem csak hallgatni és olvasni szeret Istenről és Jézusról, hanem gondolkodni is, és szívesen megosztaná a gondolatait, felismeréseit, örömeit és kételyeit másokkal. Biblikus keresztyén hívőnek…..
Van egy téma, amely bár a nem hívők számára jellemzően ismeretlen, a katolikusok között egyre többször merül föl, és néha még megosztó viták melegágya is. Méghozzá egy kortárs látnoknő állítólagos próféciái: a nagyfigyelmeztetésnek nevezett…..
redriver2 2013.11.03 08:34:26
@Khonsu: Na, pontosan erről van szó. Bárki tud ilyeneket irkálni, aki nyitott szemmel járkál a világban, és valamelyest ismeri a Jelenések könyvét. Valaki, aki ismerte Ferenc pápát, fogott egy szerencsétlen nőt, beszerelt a szobájába egy rejtett hangszórót, és diktálja szegénynek a marhaságokat, amikbe bele tudja ágyazni a Ferenc pápa elleni uszítást. A pápa ugyanis elkövette a létező legnagyobb bűnt, amit a püspök és bíboros urak nem fognak lenyelni: forszírozza a vagyoni és luxusügyeket. Amit már Ratzinger is pedzegetett amúgy, de hamar leállították, ő pedig belátta, hogy neki ehhez nem lesz elég az ideje, végigvinni úgysem tudná. Ezért inkább egyéb területeken igyekezett rendet rakni Augias istállójában, előkészíteni némileg a terepet, aztán gyorsan lemondott, hogy utódjának minél több ideje maradjon a tisztogatásra.
Bár nekünk, protestánsoknak is lenne valami ilyen főmuftink, mert a vagyonkérdés ám minálunk is tabu, a jólétet nagyonis védik, ennek érdekében Jézus szavait is képesek úgy csűrni-csavarni, hogy Ő maga sem ismerne rá a saját tanítására.
redriver2 2013.11.03 09:35:08
@Igényes: Ez még akár rendben is lenne (bár nem igazán jézusi felfogás), de mi a helyzet a férfiakkal? Azok mind tiszták, és ezért van az, hogy őket ab ovo megbecsülésben részesíti az egyház?
redriver2 2013.11.03 09:45:49
@Igényes: Te se sokat hallottál még Jézusról, úgy látom. Tudsz róla, hogy Ő azt mondta: a pogányokon uralkodnak az ő fejedelmeik, de közöttetek nem így lesz (ne így legyen)? Most akkor a katolikus egyház pogány szervezet, vagy te nem értesz semmit az egészből?
Mindannyian ismerjük a vádakat, melyek szerint a halloween egy, az egyházi elnyomás alól megmenekült, kelta druidák által kedvelt ünnepi pogány szertartás, mely egészen a kereszténység előtti időkig nyúlik vissza. Még ma is megülik ezen ősi ünnepet a modern kori pogányok és…..