KisJancsi 2013.10.11 01:24:58

@KisJancsi: Mert egy állítást cáfolni ma az internet segíségével ezerszer könnyebb, mert a lehetséges válaszok száma majdnem végtelen, főleg ha laikusoknak válaszolsz. Egy állítást bizonyítani főleg ha ilyenmértékű állíásokról van szó majdnem lehetetlen ha csak nem mozogsz olyan közegben ahonnan kézhez kapod az információt. Ezt remélem elismered.

KisJancsi 2013.10.11 01:28:23

Ok, segítek.

- szerinted elképzelhető e, hogy a CIA segítségével úgy végezzenek kísérleteket időjárás/klima modositasra, hogy senki ne vegye észre, vagy legalábbis ne legyen annyira feltűnő senkinek.

KisJancsi 2013.10.11 01:50:59

@Szilágyi András: Értem. Esetleg ha megtennék, hogy kísérleteznek azokkal a módszerekkel amik a klímát befolyásolnák (nem kísérletet tesznek a befolyásolására, csak gyakorlatban vizsgálják a módszert) akkor mik lehetnének azok a dolgok amik utalhatnának rá? Kicsit lehet megában foglalja a milyen módszerek lehetségesek. Tudom, hogy van egy pár teória... de mégis.

KisJancsi 2013.10.11 00:29:52

Nem hiszem el, hogy vannak akik támogatják a GMO-t? Én megtűröm a hülyéket, csak egy a bajom ha engem is annak akarnak. Nem értek a genetikához - megjegyzem szerintem az itt kommentelőkből egy ha ért olyan szinten amilyen szinten kell ehez a témához. Azt tudom, hogy amit kiszarok az természetes folyamat hoszzú, de nagyon hosszú evolucio eredménye és nem lenne egészséges számomra, pedig nem is génmodosított. Azt tudom, hogy a GMO mentes alma ami a fán megterem az nekem jó és egészséges, a csirke amit hátul az udvarban neveltem az is egészséges. Azt viszont nem tudom, hogy amit az ember megpiszkált és hosszútávú eredményekről nem beszélhetünk az milyen hatással van a szervezetre.

1. Jah, patkányokon tesztelték? Juhéé, az már más hisz tök ugyanaz. Tesztelték éveken keresztül és már szabad is, fogyaszthatod. A gyógyszer ami talán olcsó, természetes lenne és átment egy csomó patkány teszten az nem lehet, mert ugye csak patkány teszt, nincsenek emberi tesztek, sőt nincs rá pénz hogy folytatni lehessen még ha az eredmények kecsegtetők is.

2. Megoldaná az éhezés problémát. Jah, lehet, de leginkább az oldaná meg, hogyha nem költenének bizonyos országok annyit a katonásdiskodásra és az emberek felnőnének. Dehát ez őrültség?! Védelem az kell! De ki a tököm ellen. Nézz magadba. Melyik országra fáj a fogad? Gondoltam, semelyikre. Kit akarsz megölni? Gondoltam, senkit. Ez mind hatalmas színjáték és üzlet ami emberek zsebeit tölti meg. Plusz, hogy jön nekem bármelyik ember, hogy megmondja, hogy most kimegyek és embert ölök? Dehát akkor nem vagy hazafi? Nem, igazából ez nem a polgárok háborúja, hanem annak a 20-30 fasznak akiket ugyhivnak tábornokok/elnökök/miniszterek stb... Ragadjank ők fegyvert és intézzék el egymásközött. Az emberek 98% simán elélne békében egymás mellett - csak ne gyertek nekem az keleti népcsoportokkal, kérlek ne, ne legyél hülye. Szal azt a havi 6 milliárd dollárt mondjuk olyan dolgokra költenék amik érnek is valami lehet könnyebb lenne természetes élelemmel megoldani az éhezés problámáját.

3. Dehát a gazda meg a többi is üzlet miatt csinálja. Persze, az miatt. De hatalmas különbség van aközött amit egy kisgazdász otthon megtermel megának, a pluszt pedig piacra viszi. Az egyik a mennyiségre és a pénzre megy, és szarik minden másra (egészséges? követezmények? isten vagyok?), a másik pedig hasznot csinál a beletett munkájából.

4. Tőlem aki akar eheti, csak az a kurva címkézés. Miért nem engedi?! Ha annyira bízik benne akkor miért nem engedi? Mint vásárló jogom van eldönteni mit veszek. Vagy már nincs?

KisJancsi 2013.10.11 00:34:15

@KisJancsi: Folyt. köv:

5. A genetika mondhatni nagyon gyerekcipőben van még.

1859 Charles Darwin kiadja A fajok eredetét.
1865 Gregor Mendel írása, Kísérletek növényhibridekkel megjelenik.
1903 A kromoszómákat, mint az öröklődés egységeit felfedezik.
1905 A brit biológus, William Bateson először használja a "genetika" szót Adam Sedgwick-nek írt levelében.
1910 Thomas Hunt Morgan kimutatja, hogy a gének a kromoszómán találhatók.
1913 Alfred Sturtevant elkészíti az első kromoszóma genetikai térképét.
1918 Ronald Fisher kiadja A rokonok közötti kapcsolatról a mendeli öröklődés alapján (On the correlation between relatives on the supposition of Mendelian inheritance) – a modern evolúciós szintézis elkezdődik.
1913 A géntérképek azt mutatják, hogy a kromoszómák lineárisan rendezett gének sorát tartalmazzák.
1927 A génekben lejátszódó fizikai változásokat mutációnak nevezik.
1928 Frederick Griffith felfedez egy molekulát, mely átvihető a baktériumok között (l. Griffith-kísérlet).
1931 A crossing over a rekombináció oka.
1941 Edward Lawrie Tatum és George Wells Beadle kimutatják, a gének kódolják a fehérjéket (l. a genetika centrális dogmája).
1944 Oswald Theodore Avery, Colin McLeod és Maclyn McCarty izolálják a DNS-t, a genetikai anyagot.
1950 Erwin Chargaff kimutatja, hogy a négy nukleotid nem stabil arányokban található meg a nukleinsavakban, de néhány szabály általánosnak látszik (az adenin mennyisége azonos a timinével stb.). Barbara McClintock felfedezi a transzpozont kukoricában.
1952 A Hershey-Chase kísérlet bebizonyítja, a fágok és minden más élőlény genetikai anyaga a DNS.
1953 A DNS szerkezete kettős hélix, derül ki James D. Watson és Francis Crick felfedezéséből.
1956 Jo Hin Tjio és Albert Levan meghatározza az emberi kromoszómaszámot, ami 46.
1958 A Meselson-Stahl kísérlet mutat rá a DNS szemikonzervatív replikációjára.
1961 A genetikai kód tripletekben található.
1964 Howard Temin kimutatja, RNS vírust használva a Watson-i centrális dogma nem mindig igaz.
1970 Haemophilius influenzae baktérium tanulmányozása során fedezik fel a restrikciós enzimeket, lehetővé téve a DNS elvágását, és beillesztését .
1977 DNS szekvenálást végeznek egymástól függetlenül Fred Sanger, Walter Gilbert, és Allan Maxam. Sanger laboratóiuma fejezi be elsőként a Φ-X174 bakteriofág teljes szekvenálását.
1983 Kary Banks Mullis kifejleszti a polimeráz láncreakciót (PCR-t), mely a DNS egyszerű sokszorosítását teszi lehetővé.
1989 Az első gént megszekvenálja Francis Collins és Lap-Chee Tsui, amely a CFTR fehérjét kódolja, e gén hibája okozza a cisztikus fibrózist.
1995 A Haemophilus influenzae baktérium genomja az első, amit teljesen megszekvenálnak.
1996 Saccharomyces cerevisiae az első eukarióta genom, melynek szekvenciáját publikálják.
1998 Az első többsejtű eukarióta genom, C. elegans nevű fonalféregé.
2001 A humán genom első piszkozatát párhuzamosan készíti el a Human Genome Project és a Celera Genomics.
2003 (április 14.) A Humán Genom Projekt sikeres befejezése, a genom 99%-át szekvenálták meg, 99,99%-os eredményességgel.

Az amit a természet és az evolucio kurva sokáig alakit azt amjd most az ember cirka ~100 év alatt helyretesz. Az ember szerintem nagyon hülye a genetikához még. Szerintem ott tartunk mint amikor a baba elkezd gagyogni és véletlen kimondja, hogy anyés ráfogják, hogy kimondta, hogy szeretlek anya. Nagyon sok mindent nem tudunk, melyik gén miért és hogyan felel azért amiért. Egy-két gént kicserélünk egy növényben, állatban és elhisszük, hogy okosabb vagyunk mint a természet és a természet bekaphatja. Ha egy családban netán véletlen az anyának volt egy afférja egy barna börű úriemberrel az nem biztos kiderül a leendő gyereknél netán ha megtörténik a "baj". Lehet, hogy majd az unokánál vagy a dédunokánál derül ki. De most X éve mióta vannak GMO növények, és mivel patkányokon tesztelt meg sokan fogyasztják ezért tuti semmi bajod nem lesz tőle. Gratulálok, logika megbukott, evolucio bömből.

Mind1, nekem jöhe itt bárki tanulmányokkal - mert itt mindenki genetikai professzor - meg mindennel de Én nem kérek se GMO-ból, se Monsatóból se semmi ilyenből. Neke nagyon finom az az alma ami a fánkon terem, a krumpli ami az udvarunkban és stb... Aki meg akarja egye, csak CÍMKÉZZÉK AZT A SZART!