Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Ábel1995

0 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog ÉFM - 1. kérdés 2013.11.18 10:21:40
A városi logisztika egyre bonyolultabb problémákat vet fel a közutak mind nagyobb fokú leterheltsége, a városi dugók miatt. Mit gondol: ki kellene telepíteni a pl. Csarnokot, és a hasonló logisztika-igényes létesítményeket a városközpontból? Vagy mi a megoldás? Inspirációként:…..
Ábel1995 2013.11.21 00:09:28
Magyarország városain áthaladva megfigyelhetjük, hogy a városok szélére tervezett ipari övezeteket lassacskán újra körbenövi a város. Ez a városfejlesztési stratégiáknak teljes mértékben ellentmond, mivel a cél az lenne, hogy a lakóövezeteket, illetve a belvárosokat elkülönítsék az ipari/kereskedelmi övezetektől.
Aztán a kitelepült egységekhez jól működű és minőségi infrastruktúrát - leginkább közlekedést - kell kialakítani.
Persze ez feszültségeket is okoz, mivel az így a belvárosokból kiterelt fogyasztók már nem a főtéri üzletekbe járnak vásárolni, -ahol esetenként drágábbak a termékek, mivel a bérleti díj jóval magasabb, illetve nem lehet parkolni, mert a városok szívében általában kaotikus a parkolási helyzet -, hanem kibuszoznak az ingyenes járattal a város szélére.
Ez a probléma pl. Szombathelyen teljesen életszerű.
A konkrét kérdésre válaszolva: a Csarnokot semmi esetre sem telepíteném sehova, éppen jó helyen van ott, ahol van. Egyrészt az épület gyönyörű, igazi ékessége a fővárosnak, ezen funkcióra építették, másrészt valódi kuriózum: melyik főváros szívében van ilyen jellegű létesítmény? A Belvárosban lakóknak pedig bevásárlásaik alkalmával lehetőségük van hatalmas választékból jó áron beszerezni a szükséges termékeket.
(Véleményemet még inkább alátámasztja az a tény, hogy a Csarnoktól néhány száz méterre lakom. Ilyen módon elfogult is vagyok…)
Vállgazd Blog ÉFM - 2. kérdés 2013.11.18 10:22:37
Az üzleti szakemberek szerint a vevők ma nem annyira termékeket és/vagy szolgáltatásokat akarnak vásárolni, hanem komplex "megoldást" szeretnének kapni problémáikra. Mi a véleménye: ténylegesen igénylik a fogyasztók a komplex megoldást, vagy a gyártók/szolgáltatók "sózzák…..
Mire használja ill. tartja használhatónak a Facebookot ill. a Wikipediát az egyetemi tanulmányaiban, a tudása megosztásában és a kapcsolatai építésében és ápolásában? Miért lehetnek előremutatóak, és milyen hátrányai lehetnek e megoldásoknak? Inspirációként:…..
Ábel1995 2013.11.15 00:13:19
Mielőtt a feltett kérdésre válaszolnék, megpróbálom megfejteni a Facebook sikerének titkát.
Volt már közösségi oldal számtalan, aki barátokat, ismerősöket hozott össze, de a Facebook-on a kommunikáció formája az újszerű. Oda-vissza kommunikálunk, ajánlunk, véleményt írunk, lájkolunk, kommentelünk, játszunk, regisztrálunk… Valójában az életünket éljük a világ előtt.
Hogy mitől létezik ez az általunk teremtett lény? Az emberek milliói éltetik, hiszen hatalmas üzlet áll mögötte: hirdetések milliói, cégek sok százezrei vannak a felületen, és tolakszanak be virtuális életünkbe.
És ebben a Facebookon jelenlévőknek óriási a felelőssége: ha nem megfelelő terméket, szolgáltatást, minőséget képviselünk, akkor annak gyorsan híre megy. És bizony ebbe bele lehet bukni, amire számtalan példát fel lehetne sorolni.

De ha ésszel használja az ember a Facebookot és a Wikipédiát, és tisztában van a korlátaival, akkor hatalmas lehetőség és segítség is az egyetemi tanulmányaink alatt. Mind a személyes kapcsolattartás terén, mind az oktatásban a diákok hasznosíthatják az elérhető alkalmazásokat.
Csoportokat alakítunk ki, anyagokat töltünk fel, információkat gyűjtünk össze és rendszerezünk a segítségével.

Igazából azt nem értjük már, hogy hogyan tudták az előttünk élő generációk az életüket élni ezen felületeken való megjelenés nélkül...?
Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának? Szívesen…..
Ábel1995 2013.11.14 23:51:38
Magyarországon a távmunka egyelőre gyerekcipőben jár: nem elterjedt munkavégzési forma.
Nem kedvelt a munkáltatók körében, hiszen a távmunkában való alkalmazáshoz nagyfokú bizalom is kell: ha nincs folyamatos kontroll alatt a dolgozó, vajon maximálisan elvégzi-e a munkáját? Természetesen ez ellenőrízhető, hiszen a kiadott munka elvégzése, visszaküldése jól kontrollálható. (Könyvelőirodai, tervezőirodai, informatikai munkákra gondolok elsősorban.)

A távmunka előnyei között sorolnám föl a munkaadó szempontjából a nulla rezsiköltséget, a nulla bejárási költséget, a kisebb konfrontációs felületet a munkavállalók között, a rugalmas munkabeosztást, a GYES-en, GYED-en lévők, illetve a csökkent munkaképességűek alkalmazásának lehetőségét, a foglalkozás növelését a leszakadó térségekben.
Hátrányának tudnám be, hogy a munkahelyi közösségnek nem, vagy csak érintőlegesen tagja a távmunkás, kiesik a mindennapi “emberek közti” létből. ezáltal szociális szférája esetlegesen beszűkül, nem dolgozhat, vagy csak korlátozottan és virtuálisan csapatban, illetve kevés munkakör van, amely alkalmas a távmunkára.

Úgy gondolom, hogy mint sok minden másnál, - utalnék itt az előző héten feltett kérdésre, ami az alkalmazotti, illetve a vállalkozói lét kérdéskörét firtatta - itt is az egyén beállítottsága a döntő abban, hogy valaki alkalmas-e távmunkára vagy sem.
Ha az egyén amúgy motivált, van önfegyelme, bírja a magányt, akkor egy próbát megér a távmunka.
Ha viszont a pörgés kell valakinek, valamint a csapat ereje és biztonsága, hogy a maximumot kihozza magából, akkor inkább válassza a megszokott és általános foglalkoztatási formát.
Mit gondol, hogyan lehet értékes és kapós munkavállalóvá válni az egyetemi évek során? A tanulmányokra vagy a vállatoknál megszerezhető gyakorlati tapasztalatok megszerzésére kell-e koncentrálni? Hazai vagy külföldi elhelyezkedési lehetőséget érdemes-e elsősorban szem előtt…..
Ábel1995 2013.11.07 23:57:06
Az egyetemi évek alatt megszerzett elméleti tudás biztos alapokat kell, hogy adjon a leendő munkahelyen - feltéve, hogy a “szakmában” helyezkedik el az ember.
De mindezeken túl ma már a munkahelyeken megkövetelnek olyan kompetenciákat is, amelyeket nem biztos, hogy az egyetemi évek alatt el lehet sajátítani. Ezért mindenképpen fontos, hogy kihasználjunk minden olyan lehetőséget, ami - nem csak a szakmai - fejlődésünket szolgálja. Tapasztalatokat kell szerezni a lehető legtöbb helyről. Erre gyakorlatilag minden munkahely, önkéntes munka, diákmunka, családi vállalkozásban eltöltött nyár, külföldi ösztöndíj megfelelő - hiszen minden szervezetnél tanulhat az ember valami újat, nem tudva, hogy azon tudást majd hol, mikor tudja hasznosítani.
Itt arra a tudásra és tapasztalatra is gondolok, amelyeket sokszor a gyakorlatban jobb elsajátítani - miután az elméleti alapokat megtanultuk - : szervezési feladatok megoldása, tárgyalástechnika kipróbálása, kommunikációs készségek fejlesztése, prezentációk készítése, előadása, idegen és ismeretlen terepen való munkavégzés, alkalmazkodás a munkatársakhoz, közösségben való dolgozás, a monotónia eltűrése… És még hosszasan lehetne azokat a szituációkat felsorolni, amit egy kötetlenebb önkéntes munka során kipróbálhat a diák, felkészülve az “éles bevetésre”.
Mindezek miatt találom jó gondolatnak a ma már bevett gyakorlatként alkalmazott gyakornoki munkavégzést. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló kipróbálhatja a másik felet, és ha kölcsönös a szimpátia, akkor létrejöhet a - remények szerinti - hosszútávú kapcsolat.
Alkalmazottként vagy vállalkozóként vonzóbb-e a munka világa? Milyen érvek szólnak az alkalmazottként és milyenek a vállalkozóként való pályakezdés mellett? Inspirációként: http://evinet.hu/2011/07/korlatok-nelkul-esely-vagy-teher http://fivosz.hu/article/2010/mi_a_fivosz/…..
Ábel1995 2013.11.07 23:36:19
A klasszikus kérdés: alkalmazott vagy vállalkozó?
Úgy gondolom, hogy ez egy frissen a munkaerőpiacra kikerülő fiatal számára nem is életszerű kérdés, hiszen hacsak nem rendelkezik jelentős tőkével, illetve nem családi vállalkozásba született bele, akkor a vállalkozóvá válás útja igencsak rögös lenne.
A vállalkozói lét sokak számára igencsak vonzó - az átlagosnál magasabb életszínvonal, látszólag kötetlen munkaidő, főnök-lét, munkavacsorának kikiáltott pénzszórás….
De a valóság messze áll ettől. Lehet, hogy a vállalkozó jövedelme magasabb, mint az alkalmazott havi bére, de ezen magasabb jövedelmet jóval több munkával, jóval nagyobb felelősséggel, sokkal több lemondással éri el. Sokszor halljuk, hogy a magánszférában nincs hétvége, nincs nyaralás. És ez sokszor igaz is: ha a vállalkozó nem dolgozik, akkor jövedelme sincs. Nincs pontosan kiszámolt szabadsága, ami közel 30 munkanapra megilleti. Vagy ha megengedi ezen luxust magának, akkor számolnia kell ennek költségeivel: bevétele ezen időszakra nincs, kiadásai pedig ugyanúgy vannak, hiszen a járulékokat fizetnie kell.
Az alkalmazott, ha beteg, lelkiismeretfurdalás nélkül táppénzre megy - nem érdekli, hogy a táppénz első 15 napján a munkáltatója fizeti meg az állam helyett a járulékait.
És mindenekelőtt a tőke kérdése: ahhoz, hogy valaki vállalkozó lehessen jelentős befektetésre van szüksége. Üzlethelyiséget kell vennie/bérelnie, céget kell alapítania, engedélyeket kell beszereznie, ügyfélkört kell kialakítania, beszállítókat kell keresnie, estleg alkalmazottakat felvennie… Ezernyi dolog, amire a gyárkapun belépőnek gondolnia sem kell, mert az ő munkahelyét valaki kitalálta, felépítette, üzemelteti. Az ő képzéséről, ellátásáról, szabadságolásáról, munkahelyi környezetéről gondoskodik. Aztán ha a munkavállaló úgy gondolja, jobb helyet talál, akkor továbbáll.
Tudom, hogy sarkosak a leírt mondatok, de személyes tapasztalataim vezéreltek a gondolatok papírra vetésében.
És hogy teljesen összezavarjam a kommentem olvasóit: mindezek ellenére is a vállalkozói létforma mellé teszem le a voksomat.
Sokkal több kreativitást, egyéni gondolatot, problémamegoldást kíván a vállalkozói szféra, összevetve az alkalmazotti léttel.
Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért?…..
Ábel1995 2013.10.30 22:11:42
Teljesen egyetértek “pápacity” hozzászólásával: Véleményem szerint nincs olyan szolgáltatás a világon, amin ne lehetne valamilyen szinten javítani, nincs olyan vállalati rendszer, amely ne működhetne olajozottabban és nincs olyan használati tárgy, amit ne lehetne praktikusabb elkészíteni vagy egy jobb termékkel helyettesíteni.
De véleményem szerint egy terület az innováció terén igencsak mostohagyermek: a környezetvédelemre gondolok. Az élet bármely területén végrehajtott innováció csak akkor válhat teljessé, ha a környezeti szempontokat is figyelembe veszik végrehajtásuk során.
Egy másik tantárgyunk olvasásra ajánlott cikkében feszegették azon kérdést, hogy a gazdasági válságból való kilábalásnak mi lesz az útja, vagyis melyek lehetnek azok az iparágak, amelyek fejlesztése véget vethetne a gazdaság lejtmenetének? Úgy gondolom, hogy az egyik ilyen ágazat a környezetvédelem. Az ezen a területen bevezethető és bevezetendő innovációk egyrészt húzóágazattá is tehetnék a környezetvédelmet, másrészt ez az a terület, amellyel komolyan foglalkozni kell globális és helyi szinten is, mert a problémák szőnyeg alá söprése nem oldja meg az égető környezeti gondokat.
És maguk a környezetvédelmi innovációk a gazdaság minden területét átszövik, az egész világ környezeti problémájának megoldását jelenthetik, vagyis az ezen ágazatba fektetett pénz biztosan megtérülne a jövőben.
Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. mobiltelefon, számítógép) körében megfigyelhető „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb élettartammal…..
Ábel1995 2013.10.30 21:46:52
Véleményem szerint a beépített avulás az egyik - ha nem is alapvető feltétele rohamosan fejlődő világunknak. Ha a fogyasztók egyre újabb és újabb termékekért állnak sorba, akkor a tervezőknek egyre újabb és újabb, egyre jobb, egyre többet tudó, egyre “okosabb” termékekkel kell kirukkolniuk. És valóban, ahogy előttem is írtátok: gyakorlatilag az innovációban határ a csillagos ég… És ez így is van jól: mindig törekedni kell az újításra, a jobb minőségre, a könnyebb használhatóságra. Íly módon a cég ösztönözve van arra, hogy újat alkosson. Hiszen ha az embereknek új terméket kell vásárolnia - mivel a régi elavult, tönkrement -, akkor olyanra fognak vágyni, ami jobb, szebb, mint amilyen a régi volt. Ha viszont a cég nem fejlesztene, akkor esetleg a vásárlók elpártolnának a cégtől, és előnyben részesítenének egy másik gyártót, márkát, és annak a termékeit vásárolnák.
Így a cégek versenyeznek, ami a termékek minőségének javulását eredményezi.

Persze, azért a folyamatos újításnak, innovációnak van egy ellentábora is: sokan úgy vélik, hogy felesleges funkciókat tartalmaznak az eszközök. Erre egy személyes példával hozakodnék elő: nagybátyám véleménye szerint teljesen felesleges, hogy a mobiltelefonokat másra is lehessen használni, mint telefonálásra. Mindaddig ez volt a véleménye, amíg egy éjszaka, több száz km vezetés után, térkép és helyismeret nélkül tanácstalanul állt egy ismeretlen terelőúton. Ekkor tett jó szolgálatot a telefonból elérhető GPS.
Milyen előnyei vannak a saját márkás termékeknek a fogyasztó számára? Veszélyben vannak-e a gyártók márkái? Ön melyiket és miért részesíti előnyben? Inspirációként: http://kereskedelem.tlap.hu/magazin/sajat-markas-termek-fogalma/;…..
Ábel1995 2013.10.23 22:41:55
Saját véleményem helyett szeretnék néhány adatot megemlíteni, amit egy 2010-es online felmérésből válogattam - a felmérésben 53 ország több mint 27 ezer lakója vett részt. (Forrás: Nielsen)
A megkérdezettek több mint fele arról számolt be, hogy sajátmárkás terméket vásárolt a válság ideje alatt, és 91 %-uk azt nyilatkozta, hogy ezen szokásán a gazdasági válságból való kilábalás után se fog változtatni.
De a kutatás azt is kimutatta, hogy egy adott kategória vezető márkái nem esnek áldozatul a kereskedelmi márkáknak.
A felmérés szerint a sajátmárkák 35 %-os piaci részesedésűek Európában, míg az Egyesült Államokban ez az arány 20 % alatti. A vásárlók egyre jobban megismerik, megszokják a sajátmárkás termékeket, egyre jobban bíznak bennük, ezért ezek ma már nem csak alacsony áraikkal képesek a fogyasztókat megfogni. Ám az is megfigyelhető, hogy a sajátmárkák fejlődésének része ezen termékek drágulása is.
A tanulmány szerint a “hagyományos” márkáknak nem lesz más választása, mint hogy egyenlő félként kezeljék a sajátmárkákat. A felmérésben a megkérdezettek több mint egynegyede (29%) szerint a legtöbb sajátmárkás termék minősége vetekszik a hagyományos márkájúkéval. Ennél is többen (35%) nyilatkoztak úgy, hogy egyes sajátmárkás termékek jobb minőségűek, mint a gyártóiak.

Még egy dolgot szeretnék megjegyezni, ami véleményem szerint fontos, ha a sajátmárkás termékekről, illetve a gyártói termékekről beszélünk: egyáltalán nem mindegy, hogy hol, milyen termék esetén vagyunk hajlandóak “bevállalni” a sajátmárkás ( pl. TESCO Gazdaságos) terméket.
Vannak szituációk, amikor a márka “árulkodik” a vásárlóról - mondom ezt úgy, hogy a sznob jelzőt mindjárt magamra is vállalom...
2.Mit gondol, egy termék ill. egy társadalmi ügy vonzerejét növeli-e, ha ismerős arc vagy arcok reklámozzák ill. népszerűsítik? Véleménye szerint pl. a londoni olimpikonjainknak van-e ilyen vonzerő  növelő értéke  vállalatok ill. társadalmi szervezetek…..
Ábel1995 2013.10.23 21:47:57
Véleményem szerint nagymértékben növeli egy termék vagy társadalmi ügy vonzerejét, ha ismerős arc népszerűsíti azt. És igen: a londoni olimpikonjainknak egyértelműen van ilyen vonzerejük. Főként a sportolók az egészséges élet és a sport mellett, a dohányzás ellen kell, hogy kampányoljanak, így válik a mondanivalójuk hitelessé. Nagyon meg kell gondolnia mind a cégnek, aki felkéri az ismert személyt, mind magának az arcát, személyiségét adó hírességnek, hogy milyen terméket, szolgáltatást népszerűsít. Ha nem jól “lövik be” a reklámot - azaz nem illik össze az arc a termékkel, nem hiteles az előadás -, akkor nem fogja a reklám megszólítani az embereket, a leendő vásárlókat.
A magyar sportolók közül Gyurta Danira esne az én választásom is, ha reklámozni szeretnék valamit: gyakorlatilag mindenki ismeri, fantasztikus eredményeket ért el, szimpatikus - igazi reklámarc.
A külföldi sztárok közül egyet említenék: Brad Pitt arca lett a leghiresebb Chanel illat, a No. 5 reklámarca 2012-ben. Igazi szenzáció volt ez egy éve: első alkalommal népszerűsített férfi egy igazán ikonikus női parfümöt. Véleményem szerint az ötlet zseniális volt: a sztárt nők milliói imádják szerte a világon.
És mint minden reklámnál, itt is nagyon fontos, hogy valami miatt egyedi, megkülönböztető, más legyen, mint a többi: valamiért figyeljenek fel rá.
Még egy dolog, ami megemlítendő, amire utaltak az előttem szólók is: bizony hatalmas kockázatot vállal az a cég, aki előre, ismeretlenül köt meg egy reklámszerződést annak reményében, hogy később befutó lesz a sportoló. De ha jó a megérzése, és valóban sztár lesz a kiszemelt egyén, akkor egy kizárólagos reklámszerződéssel hatalmas bevételt érhet el.
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként egy cég küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia? Honnan gyűjtene információkat? Inspirációként:…..
Ábel1995 2013.10.10 21:00:34
Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy megismerjük a vállalati stratégiáját azon cégnek, ahová munkavállalóként szeretnénk elhelyezkedni. Ha nem ismerjük, hogy mik a vállalat hosszú távú célkitűzései, ezek megvalósulásához milyen erőforrásokra van szüksége, mik a cég lényeges fejlesztési akciói, akkor nem tudjuk, hogy nekünk mi lehet ebben a szervezetben a szerepünk, hol lenne a helyünk: vagyis ha nem tudjuk a céget pozicionálni, akkor magunkat sem tudjuk.
A vállalkozás stratégiájának fontos részét képezi az, hogy miként tud alkalmazkodni a környezetéhez, miként tudja befolyásolni a környezetét. Ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor mi is jobban tudunk alkalmazkodni, idomulni a leendő munkahelyünkhöz. Így sokkal inkább lojálisabbak tudunk lenne a szervezethez, amelyben dolgozni szeretnénk. És a feltétlen lojalitást ma már a munkahelyek nagy többsége el is várja…
Véleményem szerint a vállalat stratégiájából álláskeresőként nem lehet kiemelni részeket, mert a vállalatot egészében képviseli a stratégiája: nem lehet egyes részeivel egyetérteni, egyes részeit elvetni. Ha összességében egyetértünk a célokkal és az oda vezető utakkal, akkor el tudjuk fogadni, hogy ennek a cégnek a részévé váljunk.
Hogy honnan tudunk mindezekről tájékozódni? A multinacionális cégek missziója ma már elérhető a világhálón, de az ismertebb vállalatok küldetésnyilatkozata a róluk szóló híradásokból, cikkekből könnyen kiolvasható.
Hogyan határozná meg a BKV termékét? Mi jellemzi a BKV értékláncát? Fogyasztóként (utasként) hol lát javítási lehetőséget az értéklánc tevékenységeiben? Inspirációként: http://www.bkv.hu/upload/M_166/rek4/1099.pdf; http://www.youtube.com/watch?v=VqZN2crV70E Kedves…..
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását! Inspirációként:…..
Ábel1995 2013.10.04 02:35:08
Azt hiszem, erre a kérdésre is az én kommentem lesz az utolsók egyike. Ezért kénytelen vagyok valami újról beszélni, nem elismételni az előttem szólókat.
A három területből kettő, melyet megjelölnék, ahol az állami szerepvállalás szerintem elengedhetetlen: a talán már mindenki által említett egészségügy és nyugdíjrendszer fenntartása.
Hogy ez a jelenlegi rendszerben történjék-e, vagyis pl. az egészségügyi ellátások teljes ingyenességével, vagy valamiféle kevert rendszer bevezetésével - ez hosszabb vita tárgya.
De hogy ebben az államnak újraelosztó minőségében szerepet kell vállalnia, az véleményem szerint nem kérdés.
A harmadik terület, amit talán konkrétan senki sem említett: a környezetvédelem. Ez olyan terület, melybe biztosan semmilyen piacgazdasági szereplő pénzt nem fektet: ezt kizárólag az állam tudja fenntartani, működtetni, szabályozni.
Újabb személyes élménnyel hozakodnék elő (mint tettem ezt a külföldi tanulmányokkal kapcsolatos kérdés esetében is). Az első előadásaink egyikén hangzott el az Audi kontra homoki futrinka esete: mi a fontosabb, egy biológiai sokszínűséget mutató, gyakorlatilag érintetlen természeti környezet, vagy a munkahelyeket teremtő gyárbővítés?
A kérdés hasonló volt itt a nyugati határszélen is, a városban, ahol lakom: Szentgotthárdtól 500 méterre, a heiligenkreutzi ipari parkba hatalmas méretű és kapacitású hulladékégetőt tervezett építeni egy osztrák hulladékkezelő cég, a Begas. A kötelező lakossági fórumokon minden szép és jó elhangzott: még az uralkodó szélirányt is megfordították a cég jól megfizetett szakemberei. És úgy tűnt, minden hiába: három nemzeti park határába, a háborítatlan Őrség és az érintetlen Vendvidék közepébe, a fantasztikus klímájú Alpokalja kristálytiszta levegőjébe 60 méteres kémények füstje tűnt fel a láthatáron. És itt ki tud segíteni? Ha az állam nem alkalmazza ez esetben szerepvállalását - és itt most nem anyagi szerepvállalásról beszélünk -, ha a köztársasági elnök személyesen nem beszél az osztrák kancellárral, ha a miniszterelnök nem áll ki a szentgotthárdi polgárokért, ha a civil összefogás nem olyan erős, mint amilyenné végül is vált ----- akkor ma már én sem Szentgotthárdon laknék, és a ma virágzó, gyönyörű kisváros magyar Csernobillá vált volna.
Hát úgy gondolom, ékes példája ez az állami szerepvállalásnak a környezetvédelem területén.
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat?  Inspirációként:…..
Ábel1995 2013.10.04 02:01:37
Azt hiszem, az én kommentem az utolsók egyike lesz. Az előttem szólók sok mindent elmondtak a külföldi egyetemi tanulmányokról pro és kontra is.
Megpróbálom sajátos nézőpontból vizsgálni a problémát. Szerencsés helyzetben vagyok a kérdéssel kapcsolatban, mert rengeteg - ha nem is közvetlen, de - közvetett tapasztalattal, véleménnyel találkozom.
Szentgotthárdon lakom, az ország nyugati csücskében, a hármashatár városában. Tőlünk Ausztria 2 km-re, Szlovénia 15 km-re fekszik. Számtalan ismerősöm, rokonom, osztálytársam hagyta itt a magyar oktatási rendszert, és folytatta tanulmányait Ausztria vagy Szlovénia nagyvárosaiban: Grazban, Bécsben, Ljubljanában vagy Mariborban. Érettségi után osztályunkból négyen mentek külföldre tanulni.
Az ő élményeiket, tapasztalataikat még nem, de a korábbi években külföldre ment diákok véleményeit, benyomásait tolmácsolhatom.

Ami a külföldi tanulás mellett szól:
- A szlovén állam minden magyar diák után ösztöndíjat fizet, amelynek összege a magyarországi minimálbér közelében van.
- Akár Grazba, akár Ljubljanába megy a diák, lehetősége van az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt egy úgynevezett nulladék év elvégzésére, ami kizárólag a nyelvi képzésre szolgálja. Ez az év kiváltható egy felsőfokú nyelvvizsgával, vagy szeptemberben egy, az egyetemen letett komplex nyelvi vizsgával.
- Maga a képzés Ausztriában ingyenes, tandíj nincs.
- A grazi egyetem olyan hatalmas méretű, hogy napokig bolyonghat az ember az épületek között: ugyanazon intézmény hallgatója az orvostanhallgató, az építész és a jogász is. Így az áthallgatás, a párhuzamos képzések lehetőségének gyakorlatilag csak az időkorlát szab határt.
- A magyar diákok számára mindkét ország tanulmányi osztályain magyar anyanyelvű ügyintézőt foglalkoztatnak.
- A képzés színvonala nehezen összehasonlítható a magyar rendszerével: például a jogászképzés Ausztriában bolognai rendszerű, a hároméves képzés után a hallgatók 90 %-a abbahagyja az egyetemet, a megszerzett végzettséggel az osztrák közigazgatásban már el lehet helyezkedni, jól lehet keresni.
- Az évek során gyakorlatilag anyanyelvi szinten tanulható meg az adott nyelv.

Ami a külföldi tanulás ellen szól:
- Habár tandíj nincs, de az osztrák kollégiumi díj (300 EUR) és az albérleti díj (600 EUR) előteremtése nagy anyagi áldozatokat kíván.
- Bizony korlát az idegen nyelvi környezet is. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a rengeteg kint tanuló magyar társaságát keresik, együtt bérelnek lakást, és kis magyar közösségként élnek kinn. Így a nyelvi kompetenciáik nem javulnak, illetve éppen az adott ország másságát nem ismerik meg. Sokan a lakhatási költségek kiküszöbölése végett inkább bejárnak (Szentgotthárdtól Graz 60 km-re fekszik), de így végképp elvész a nyelvtanulás és a beilleszkedés lehetősége, vagy mindenesetre meghosszabbodik az ideje.
- A speciális képzések, szabályzók, jogszabályok miatt a diplomát kezében tartó friss munkavállaló elsősorban megszerzett tudását az adott országban tudja kamatoztatni, illetve a jobb fizetések miatt nem is igyekszik haza. Habár itt speciális helyzet alakul ki - és ez természetesen nem csak Szentgotthárdon van így, hanem a nyugati határszélen mindenütt: a legjobb opció a következő: Dolgozz külföldön, de élj Magyarországon! A kinn megszerzett magas jövedelem itthoni elköltése a legjobb befektetés. De természetesen ezt nem általánosíthatjuk, gyakori, hogy a kinn tanulók kinn is maradnak.

És hogy nekem erről mi a véleményem? Tanulnék-e külföldön? Idézném valamelyik blogtársamat: én is a lábammal szavaztam. Ha nyugatra indulok, akkor 60 km-re járnék egyetemre, így, hogy keletre indultam, 300 km-t utazok. Most így döntöttem. Hogy később változik-e a véleményem, nem tudom...