Regisztráció Blogot indítok
Adatok
mindenfélét összeolvasó Sárika (törölt)

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2013.09.30. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Örülünk, Vincent? Túlélőkészlet választások utánra 2014.04.07 09:00:00
Most hogy indul a Második Négyéves Terv, a Vincentblog fontosnak tartja, hogy hasznos életvezetési tanácsokkal lássa el a tegnapi eredmények iránt azért nem annyira lelkes olvasóit. Lássuk be, nem lehettek olyan vérmes reményeid, de ha mégis elmulasztottál felkészülni, a Vincent…..
mindenfélét összeolvasó Sárika (törölt) 2014.04.07 09:43:43
pim.hu/object.ae7582eb-dac6-44cf-addf-49143822b4e6.ivy

(kicsit görgetni kell, ha nem látható, hallható)
Örülünk, Vincent? Vincent választási matiné 2014.04.06 12:00:00
  Unatkozik a kampánycsendben? Türelmetlen? Nem tudja mit kezdjen magával, amíg bejönnek az első eredmények? Ideges? Nézegessen velünk kisfilmeket! A Vincentblog mostantól kétóránként filmekkel igyekszik elviselhetővé tenni a várakozás nehéz perceit. (Angol tudás szükséges)…..
mindenfélét összeolvasó Sárika (törölt) 2014.04.06 12:44:13
Örülünk, Vincent? Voksot kellett volna hoznunk B+! 2014.04.06 07:00:00
Itt a Vincent választási chatposztja! Mindent leírhatsz amit láttál, hallottál, gondolsz, vagy csak tudni szeretnél! Posztunk nyitva áll az esélylatolgatás, részvételi adatok, pártos golyóstollak, láncszavazás, plakáttépkedés, buszoztatás, importszavazók, remények és…..
mindenfélét összeolvasó Sárika (törölt) 2014.04.06 09:20:04
Örülünk, Vincent? Miért nem jó... 2014.03.25 18:54:38
Tézis1: A magyar választó (mármint a többség) nem valakire/valamire szavaz, hanem valaki/valami ellen. E tétel egzakt bizonyítására persze képtelen vagyok, úgyhogy aki nem ért egyet, nyugodtan hagyja itt abba, a továbbiak ugyanis — szándékom és reményeim szerint — a…..
mindenfélét összeolvasó Sárika (törölt) 2014.03.26 09:42:30
Kányádi Sándor

A PRÉDIKÁTOR KÖNYVE
1. részének 9. versére
Ami volt ugyanaz lesz majd
és ami történt ugyanaz fog történni…

kiszolgáltatottnak lenni mit jelent
kérdezte a kisebbik fiam vacsora
közben a torkomon akadt a falat
riadtan nézhettem mert a tizen-
harmadik évében járó kisfiú szinte
bocsánat kérően kezdte magyarázni hogy
az utcán egy néni meg egy bácsi a
bácsi káromkodott is a káromkodást
értette nehogy elismételd szólt
rá az édesanyja te is mindent meg
hallasz amit nem kellene no persze
mondtam csak úgy ide is oda is hát nem
ti mondtátok hogy kérdezzek meg mindent
tőletek amit még nem értek hát persze
mondtam megint fölálltam s az utcára
szolgáló nyitott konyhaablakot ösztö-
nösen behajtottam majd becsuktam
annak rendje és módja szerint a
feleségem meg a lépcsőházra szolgáló
ajtóra vont a tekintetével sebtiben
párnázatot oda is lépett mintha csak
arról akarna meggyőződni sikerült-e
értem már értem ne is magyarázzatok kösz
még azt is mondta üvöltötte a bácsi hogy a
végén minket is mint a zsidókat kösz
köszönöm a finom vacsorát megszánt minket
bement a szobába mi pedig szótlanul
tettünk-vettünk a góluszban gettóban élő
családok történelmétől s no persze a
csukott ablaktól hirtelen megáporodott
levegőjű harmadik emeleti konyhában

1984
Örülünk, Vincent? A szürke kardigán találkozása a Porschéval 2014.02.21 21:23:41
              Lengyel László az ATV-n mondta el Friderikusz Sándornak, hogy "európai színvonalú közgazdaságtant" műveltek Magyarországon a nyolcvanas években. Kötter Tamás ezzel szemben arról beszél a Mandinernek, hogy a felső menedzser réteg elhitte a szocialista mesét a…..
mindenfélét összeolvasó Sárika (törölt) 2014.02.22 00:02:00
Jótündér írása adta az egyik pofont, a fal meg a másikat.
Muszáj volt előkeresni ezt a 2002. decemberi Krasznahorkai interjút, amelyet Varga Lajos Márton készített.

"[...] Egy biztos: az volna jó, ha irodalommal csak költők és csak írók foglalkoznának megint, és olyanok nem, akik azt gondolják, hogy írónak, költőnek lenni az valami foglalkozás, olyanok nem, akik szerint az irodalom, a művészet voltaképpen csak az egyik módja a társadalmi érvényesülésnek, a sikernek, amiért egyszer, a sebességkapcsoló legmagasabb állásában zúgva el az ámuló világ előtt, például, na, nézd csak, még Nobel-díjat is lehet kapni. Ez teljes félreértés. Az ilyenek válasszanak egy foglalkozást, s akkor minden bizonnyal boldogabbak is lesznek. A művészet gyakorlását nem lehet választani, az soha nem vezethet semmiféle sikerhez, az csupán egy kopár sziget az ordenárévá lett létezés körülményei közt, egy szinte megközelíthetetlen, s mára már el is feledett, érdektelenné vált, koszos és szabad bugyor, ahol a rendszeresen végzett művelet mindig rituális.

– Miért szenved ennyire attól, hogy nemcsak írók és költők vannak jelen az irodalomban?

– Mert felzaklat, hogy még ebben a koszos és szabad bugyorban sem hagyják békén az embert. Eddig csak a hatalom korrumpálta művész volt jelen, most már itt van a domesztikált művész is, aki a piaci viszonyok teljes jogú szereplője, és aki művét, mint egy darab nemes szappant kínálja egy olyan világban, amelyben ő is magától értetődőnek tartja, hogy a szappan: áru, így hát a nemes szappan is az.

– És mi a baj ebben?

– Az elháríthatatlan zavar. A hazugság förtelmes ténye a dologban: hogy valami másnak mutatja magát, mint ami valójában. A domesztikált művész terméke ugyanis úgy tesz, mintha maga is az emelkedett artikulációért, mintha maga is a kínzó ismeretelméleti gyötrelemből, s mintha maga is abban a koszos bugyorban készült volna. De: nem. Mert abban a koszos, abban az érdektelenné vált, abban a szinte megközelíthetetlen bugyorban: szabadság van."
Örülünk, Vincent? Idézet a reggeli kávéhoz 2014.01.10 08:00:00
A baloldali politikusok úgy érzik, rá vannak kényszerítve arra a módszerre, hogy botránykeltéssel „háborús hangulatot” próbáljanak teremteni Kövér László, 2013. november 13...
mindenfélét összeolvasó Sárika (törölt) 2014.01.10 08:55:31
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása