Adatok
Perceval
294 bejegyzést írt és 247 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Más stílusban, más tematikával itt is vagyok:
https://www.facebook.com/profile.php?id=100092038944954
..
Évtizedek óta nem pusztán igényelem a belső életet (manapság énidő), hanem úgy is alakult, hogy rengeteg időt tudtam arra fordítani, hogy átgondoljam (és túlgondoljam), kiérleljem, újra meg újra átpörgessem, távlatokba helyezzem a gondolataimat, az életemet, vagy az engem körülvevő világ valóságát.…..
Ebben a társadalomban a támogatás valami egészen mást jelent, mint amit jelentenie kellene. Nálunk okoskodást jelent, vagyis véleményezzük a másik ötletét, célját, elmondjuk a buktatókat, hogy miért hülye, ha belevág, miért nem éri meg. Ha szeretjük, akkor rázúdítjuk a szorongásainkat, az…..
A jó embernek nem a rossz az ellentéte, hanem a köznapi - a se nem jó, se nem rossz, a hol ez, hol az. ..
Régebben mindig az igazságot kerestem a könyvekben, a könyvek által. Ha úgy éreztem, hogy egy adott könyv nem kínál valamiféle elfogadható végső választ, akkor lényegében értelmetlen. Mára ez oda szelídült, hogy inkább inspirációt, ihletet várok az írásművektől. Eképpen egy hitvány semmitmondó mű is…..
A szociális médiát elöntik a szépelgő idézetek. Ezek mind ugyanarról szólnak: az emberek végtelen vágyairól és igényeiről. Természetesen mindig mások felé, az élet felé, a világ felé, az Isten felé. Csupa sóvárgás, semmi önkritika, semmi gondolat arról, hogy miként kellene nekik jobbá válniuk.…..
Amikor a legutóbbi párom elköltözött tőlem, nagyon elcsodálkozott a támogató, korrekt, elfogadó hozzáállásomon, mondván, ilyenben még nem volt része. Természetesen a viselkedésemnek számos oka volt, de egyet tartok olyannak, amiről érdemes megemlékeznem, főleg mivel nem volt jó érzés szembesülni…..
Ezoterikus körökben alapvetés, hogy az élet célja a tapasztalatszerzés, a megtapasztalás. Anélkül, hogy elkezdeném elemezni, milyen sokféle tapasztalás lehetséges, megjegyezném, hogy visszatekintve az életemre nem látom, nem találom az életkorral növekvő bölcsesség értékét (sokaknál még a…..
"Nincs Igazság, csak törvények vannak." (Bulgakov: A Mester és Margarita)
A legtöbbször azzal találkozom, hogy emberek cipelik a batyujukat, amelyben a személyes traumáik rejtőznek. Ezek a traumák azután kisebb-nagyobb mértékben kihatnak az életükre. De ezek mindig az ő traumáik, ezeket ők…..
Valami, vagy minden, amit gondolok, hiszek, vágyok, és ami ezek által vagyok, az illúzió. A konfliktusaimon, elválásaimon, a falnak csapódásaimon, de még a beszélgetéseimen keresztül is olyan, mintha egyik oldalon lenne az Élet a maga ösztönös, organikus, törékeny, spontán, olykor vakon önző, olykor…..
Olykor elgondolkozok, hogy vajon mire reagálok a jelenben? Arra, és csak arra, ami aktuálisan történik, vagy egyúttal egy sor múltbéli történésre? Ha kellően sérült vagy, akkor sohase csak a jelenre adsz választ, mert a múlt érzékenysége minden pillanatban kihat a döntéseidre. Akkor anyád rideg…..
Nem szívesen, de olykor vissza-visszaolvasom magamat, és mindig kettős érzésem van. Egyfelől nyilván az önkifejezés a célom, és ha a tartalmat megítélem, akkor ahhoz mérten teszem, hogy mennyire sikerült elmondanom amit szerettem volna. Vannak írások, amelyekre büszke vagyok, másokra kevésbé.…..
Mindenképpen tiszteletben tartom a kérésedet, hogy te nem szeretnél erről a témáról beszélni, és lezártad a kérdést. Jogod van - miként mindenkinek joga van - határokat húzni, megválasztani, hogy mi érint kellemetlenül, miről szeretnél, és miről nem szeretnél beszélni. Jogod van elvárni, hogy a…..
Ha túl sokat és túl intenzíven ismételgetünk, teszünk meg valamit, akkor bekövetkezik a ráunás, a csömör. Olykor tudatosan élek ezzel a pszichológiai mechanizmussal, ha szabadulni akarok érzéstől, gondolattól, engem érő hatástól. Felszabadítom az összes rendelkezésemre álló időt, hogy szinte…..
A közelmúltban le kellett zárnom egy szenvedős, lélekromboló ismeretséget. A helyzet sajátosságából fakadóan ezt egy nem túl hosszú levélen keresztül tehettem meg, ám mivel mindig érdekelt, hogy kívülről minek látszanak a dolgaim, ezért megmutattam valakinek, akinek megbízok a véleményében. Én azt…..
Nagyon sok önsegítő gondolat áramlik, amelyek lényege, hogy ugyan a körülöttem bekövetkező eseményeket nem befolyásolhatom, de azt, hogy mit hozok ki belőle, az rajtam múlik. Azt is elmondják, hogy ne tápláljam a negatív gondolatokat, kerüljem a mérgező embereket. Hogy csak azokat tartsam magam…..
X művésznő épp arról mesél egy interjúban, hogy mivel a szüleit mélységesen tisztelte, ez megalapozta az önbecsülését. Mindeddig soha nem jutott eszembe a lehetőség, hogy a szülők iránti érzések (hiánya) milyen módon hat ki az ember önértékelésére. Anélkül, hogy ehhez most részletes gondolatokat…..
Engem is sújt a 'közösségi média betegség', vagyis hogy mások életére rálátva olykor kevésnek érzem a sajátomat. Azonban én nem annak ülök fel, ami oly gyakori, nevezetesen hogy mások életét teljesebbnek, boldogabbnak, sikeresebbnek látjuk - legtöbbször nem is tudnám annak látni, hiszen a megannyi…..
Visszatérő csalódása az életemnek a vetítés: amikor a reménytől, a lelkesedéstől, vagy akár valamiféle lelki éhségtől vezetve belevetítek másokba olyasmit, ami alig, vagy egyáltalán nincs ott. Nem bennük csalódok, hanem az emberi természet vágyvezérelte esendőségében - a saját rövidlátásomban. ..
A legerősebb ellenérzést bennem a spiritualitás váltja ki. Ha van számomra az emberi nyomorúságnak, pótcselekvésnek, kapaszkodásnak, önáltatásnak, fontoskodásnak végpontja, hát az abban a szellemi kavalkádban és képzelgésben testesül meg, amit spiritualitásnak szokás nevezni. Ez a mindenáron hinni…..
Olykor megérint a felismerés, hogy a szomorúság nem egyéb, mint egyfajta önsajnálat: még mindig azt hiszem, hogy önértékem révén valami másra vagyok érdemes, mint ami jutott. Miért hiszi mindig az ember, hogy többet, jobbat, szebbet érdemelne, hogy a boldogság neki jár, és hogy a világot minden…..
Sokszor hallgatok interjúkat, amelyekben emberek nyilatkoznak az érzéseikről, az életükről, a megbánásaikról, a jelenről, a világról, az értékekről, stb...
Miért? Miért forog állandóan minden akörül, hogy az egyén mit érez, mit gondol, mit tartana jónak. Teljesen érdektelen, nem ad hozzá a…..
A lényeglátás valami olyasféle tevékenység, amikor fogjuk a limonádét, kivonjuk belőle a szirupot, amit a fogyaszthatóság kedvéért felhígítottak, és kijelentjük, hogy valójában ez maga az ital. Persze a kérdés mindig ott lebeg az egész felett, hogy mi a valóság: a limonádé, vagyis az Élet, amiben a…..
Egyre jobban megrémiszt, hogy akármennyire józanul és reálisan szeretném látni a körülöttem levő világot, benne az egyes emberekkel, nem tudok én se megszabadulni attól, hogy sokszor magamon keresztül látom a többieket, magamat vetítem ki másokba, és sokszor remélek ott rokonságot, együtt…..
Vannak bántalmazó kapcsolatok - de én azt hiszem, hogy akármilyen személytelennek tűnik, az Élet maga is lehet bántalmazó. ..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz