Regisztráció Blogot indítok
Adatok
drabron

0 bejegyzést írt és 14 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2013.09.27. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Pénzügy 2. kérdés 2013.11.25 13:14:04
Sokat lehet hallani a lakosság eladósodottságáról, különösen a deviza-alapú hitelekről. Egyéni hitelfelvevőként milyen szempontokat mérlegelne annak eldöntésére, hogy igénybe vegyen-e hitelt, milyen összegűt és milyen típusút? …..
drabron 2013.11.26 14:49:05
Hitelfelvétel előtt érdemes számos szempontot mérlegelni. Véleményem szerint a leglényegesebbek:
- Szükségünk van e egyáltalán a hitelre. Mérlegelni kell, hogy az adott mennyiségű pénzt más forrásból be tudjuk e szerezni (pl.: fizetési előleg kérése; szülőktől, barátoktól pénz kérése; vagy ha nem sürgős kis takarékoskodás, s csak utána vásárolunk már saját pénzből).
Személy szerint nem ajánlanám senkinek, hogy hitelből vegyen kisebb értékű (pár százezer forintos) elektronikai vagy háztartási készüléket. Véleményem szerint a kisebb jövedelműek adósságspirálja sokszor innen indul ki. Továbbá én a hitelkártyát sem preferálom, bár itt kisebb az esélye az adósságspirál kialakulásának, mert a kártya tulajdonos legtöbbször magasabb jövedelmű.
Ha kimerítettünk minden lehetőséget, akkor a hitelfelvételkor kell számos dologra odafigyelni.
- a hitel futamideje, kamata, THM.. Fontos, hogy pontosan tisztában legyünk melyik hónapban pontosan mennyit kell majd fizetnünk. Érdemes kiszámolni, hogy a havi jövedelmünk hány százaléka fog majd elmenni hitelre. Ha ez túl magas, újra át kell gondolnunk, hogy tényleg érdemes e belevágnunk.
- A devizahitelnél sajnos nem lehet előre kiszámolni a törlesztőrészletet, így én ezt a hitelfelvételi konstrukciót csak a gazdagabb embereknek ajánlanám. Ennek oka, hogy ha komolyabban megemelkedik a kamat, a hitelfelvevő nagy valószínűséggel magas jövedelme miatt nem kerül komolyabb bajba.
Vállgazd Blog Pénzügy 1. kérdés 2013.11.25 13:13:07
A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését. Érdemes-e igénybe venni? Milyen érvek szólnak az igénybevétele mellett és ellen?…..
drabron 2013.11.25 21:44:10
Véleményem szerint a Diákhitel felvételt nagyon fontos alaposan átgondolni. Először is mérlegelnünk kell, hogy a megszerezni vágyott diploma segítségével milyen esélyekkel tudjuk visszafizetni a hitelt. A továbbiakban megpróbálom összefoglalni a Diákhitel előnyeit és hátrányait.
Előnyök:
- Nagyon kedvező kamatozása (7,5%, illetve 2% kamat), és hosszú futamideje miatt rendkívül kedvező mind a Diákhitel 1, mind pedig a Diákhitel 2. Kedvező benne, hogy a törlesztést csak a diploma megszerzése után kell elkezdenünk, és hogy az első években nagyon alacsony a kötelezően visszafizetendő összeg.
- A Diákhitel 1 szabadon felhasználható, így az arra rászoruló kezdő egyetemistáknak érdemes felvenni. ((A Diákhitel kedvező kamatozását mutatja, hogy régebben amikor még magasabbak voltak a betéti kamatok, néhány jó eszű egyetemista tanuló még hasznot is húzott Diákhitel 1-en. Mivel valamikor a betéti kamatok magasabbak voltak, mint a Diákhitel kamatai, így nem volt nehéz pénzt csinálni a Diákhitel 1-ből.))
- A Diákhitel 2 néhány diáknak az egyetlen megoldás, hogy olyan helyen tanuljon tovább, ahol igazán szeretne.
Hátrányok:
- Nem tudhatjuk teljesen pontosan, hogy a gyorsan változó munkaerőpiacon milyen igények lesznek 5 vagy 10 év, így a hitel felvétele elég kockázatos. Előfordulhat ugyanis, hogy az egyetemről kikerülve nem találunk munkát. Emiatt csak annyit tanácsolhatok, hogy a hitelfelvétel előtt nézzük meg, hogy a választott szakunknál mekkora a kikerülő hallgatók között a munkanélküliségi arány. Ha ez kiugróan magas, akkor véleményem szerint kerülni kell a hitelfelvételt.
- A Diákhitel 1által igényelt pénz szabad felhasználású. Így az összeg könnyen kifolyhat a virgonc, élni és bulizni vágyó egyetemista kezéből, akinek életében talán most először van saját "jövedelme". Emiatt fontos, hogy a szülő tisztában legyen azzal, hogy gyermeke hogy bánik a pénzzel. Ha a gyermek "szórja a pénzt", fontos hogy a szülők ezt valahogy megelőzzék (pl.: kisebb adagokban adják oda a pénzt gyermeküknek).
Vállgazd Blog ÉFM - 2. kérdés 2013.11.18 10:22:37
Az üzleti szakemberek szerint a vevők ma nem annyira termékeket és/vagy szolgáltatásokat akarnak vásárolni, hanem komplex "megoldást" szeretnének kapni problémáikra. Mi a véleménye: ténylegesen igénylik a fogyasztók a komplex megoldást, vagy a gyártók/szolgáltatók "sózzák…..
drabron 2013.11.21 21:06:16
Véleményem szerint napjaink fogyasztója már nem terméket vagy szolgáltatást keres, hanem megoldást keres problémájára. Ennek a kielégítése csak komplexebb formában lehetséges, vagyis a megvásárolt termék nemcsak egy egyszerű termék lesz, hanem szolgáltató funkcióval is bírni fog. Jó példa erre az IT-ipar, ahol a termékek szolgáltató funkciói - legtöbbzsör a felismert látens igény hatására - folyamatosan bővülnek. Napról napra bővül például az Android alkalmazáshálózata, amely rendkívül megkönnyítheti életünket. Az egyszerűbb, sokak által használt alkalmazások (időjárás előrejelzés, játékok) és a szűkebb, egyénibb körre leszűkülő alkalmazások (térkép az egyetem belső területéhez, hogy a hallgató el ne tévedjen; eltűnt kutyát megtalálni segítő app) sora folyamatosan bővül. A technológiát kezelni tudó egyén életét nagyban átalakítja és egyszerűbbé teszi, hogy egyetlen eszköz, a mobiltelefonja segítségével ennyi mindent el tud intézni. A bővülő alkalmazásszám idővel minden extrém igényeinket kielégítheti. Erre meg is van a technológiai háttér, hisz a Moore-törvény értelmében kétévenként feleződik 1MB tárhely ára, így a bővülő alkalmazásszám elhelyezése sem probléma.
Vállgazd Blog Információ - 1. kérdés 2013.11.11 11:50:39
Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának? Szívesen…..
drabron 2013.11.13 16:13:18
A távmunkának számtalan előnye és hátránya van, így minden egyes embernek személy szerint kell döntenie, hogy ez a típusú munkavégzés mennyire felel meg neki rövid- vagy hosszútávon. A távmunka előnye, hogy csökkennek az utazási költségeink, ennek következtében növekedhet az aktívan eltöltött órák száma. Továbbá a távmunka lehetővé teszi a kötetlen munkavégzést, mi dönthetjük el, hogy mikor, mennyit, s hogyan dolgozunk. A távmunka hátránya, hogy a távmunkás kevésbé kapcsolódik a vállalathoz, mint egy hagyományos munkavállaló, ez csökkentheti a motivációt és a munkavégzési hatékonyságot. Emellett a távmunkás számára nagy gondot jelenthet a munkaidő és magánélet összehangolása, hisz a kettő egy színtéren zajlik, nem különül el egymástól térben. A pozitívumok és negatívumok minden egyes egyén számára másféleképpen súlyozódnak, így nem célom lándzsát törni se a hagyományos, se a távmunkás munkavégzés mellett. Viszont van néhány eset, amikor a távmunkás munkavégzés az egyetlen lehetőség, hogy egy egyén dolgozhasson. A kismamák (vagy kismamák férjei) például csak távmunkában képesek dolgozni, hisz csecsemő a nap 24 órájában törődést igényelhet. Ugyanez az eset, ha családban egy fizikailag vagy mentálisan sérült személy él. Ők is némely esetben 24 órás törődést igényelhetnek.
Én személy szerint olyan embereknek ajánlanám a távmunkát, akik nem kedvelik annyira a vállalati légkört, s össze tudják egyeztetni a munkát a szabadidővel és a családdal. Emellett fontos a motiváció fenntartása. Ha munkánkban sok a kihívás, akkor szerintem a távmunkásokban is könnyen fenntartható a motiváció. Más esetben nagyon egyénfüggő a kérdés.
Ha egy kicsit kitekintünk, akkor az a trend figyelhető meg, hogy a távmunkához kapcsolódó negatívumok a jövőben enyhülhetnek. Fejlődnek a technológia eszközök, így a digitális technika segítségével digitálisan (tv-képernyőn keresztül, holografikusan kivetítve) is ott lehetünk a munkahelyünkön. A technológia alkalmazásával továbbá talán elkülönülhet a távmunkás életében a munka és a magánélet (digitális eszközök ->látható, s ő is látja a többieket ->munka ; nincs benne a "digitális térben"->magánélet). A változások miatt szerintem a távmunka a jövőben jobban elterjedhet.
Vállgazd Blog Információ - 2. kérdés 2013.11.11 11:52:10
Mire használja ill. tartja használhatónak a Facebookot ill. a Wikipediát az egyetemi tanulmányaiban, a tudása megosztásában és a kapcsolatai építésében és ápolásában? Miért lehetnek előremutatóak, és milyen hátrányai lehetnek e megoldásoknak? Inspirációként:…..
drabron 2013.11.13 15:36:50
A közösségi média a 2000-es évek elején jelent meg. Gyors terjedését és népszerűségét jól mutatja, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalra, a facebook-ra a fejlett világban a potenciális felhasználók (kb.: a népessség 30-35%) már mind regisztrált. A facebook gyors elterjedésének oka, hogy megkönnyítheti munkánkat, segítheti az ismerősökkel való kapcsolatfenntartást, s emellett kikapcsolódási lehetőség is. A munkánkat, vagy tanulmányainkat úgy segítheti, hogy a munka-, osztály- és szaktársak külön csoportot hozhatnak létre, ahol egymással kommunikálhatnak. Ide iskolai anyagokat tölthetünk fel, szakmai konferenciákra hívhatjuk fel egymás figyelmét, vagy a témához kapcsolódó kérdéseket tehetünk fel... Így a csoportban egy "tudásfelhő" jöhet létre, ahol az egyén a saját tudását megoszthatja a csoporttársaikkal, vagy az egyén tudásra tehet szert a többi csoporttárstól. A facebook továbbá segíti az ismerősökkel való kapcsolattartást. A facebook-kal gyorsabban, hosszabban, s olcsóbban tudunk ismerőseinkkel kapcsolatba kerülni. Emellett nyomon követhetjük ismerőseink legfontosabb életeseményeit akkor is, ha messze élnek tőlünk. A közösségi média segítségével így a távolságokból fakadó kapcsolattartási problémák sokkal inkább leküzdhetők. A facebook emellett kikapcsolódást is nyújthat. Egyes emberek órákat töltenek el azzal, hogy a facebook üzenőfalukon megjelenő képeket, cikkeket, mémeket böngészik vagy kisebb játékokkal játszanak. A facebook-t tehát ha jól használjuk sok problémánkra adhat megoldást, s emellett egy jó kikapcsolódási eszköz is. Viszont a közösségi média nagyon sokszínű, rengeteg kihívója van a facebook-nak, így itt nagyon gyorsan jelennek meg új ötletek, alkalmazások, amelyek tovább segíthetik, hogy a felhasználok az "online közösség" előnyeit még inkább kihasználhassák. A Twitter például a rövid kommenteket, üzeneteket részesíti előnyben, ahol az ember minden egyes témában azonnal leírhatja érzéseit, gondolatait. A LinkedIn pedig egy üzleti közösségi oldal, ahol a munkavállalók, s a munkaadók találhatják meg egymást. A Viber, Skype a kapcsolattartást könnyíti meg, az Instagram pedig a képek, s videók megosztására specializálódik. Ezeken túl még számtalan közösségi oldal létezik, amelyek a facebook által kínált lehetőségeket próbálják meghaladni . Ez a hatalmas, s minőségi választék az oka annak, hogy a facebook népszerűsége csökken a fejlett államok fiataljai között, amely komoly kihívások elé állítja a vállalatot.
A Wikipédia szerintem egy nagyon jó ötlet, ami nagyban megkönnyítheti az életünket. Az önkéntesek irományait folyamatosan ellenőrzik, így a legtöbbször már egy kiegyensúlyozott, jól felépített cikket olvashatunk el, amelyből komoly információkra tehetünk szert. Néha azonban rossz cikkekbe is belefuthatunk, s arra valamikor csak utólag jövünk rá, hogy a cikk nem volt éppen kiegyensúlyozott, vagy sok valótlanságot tartalmazott. Emiatt nem ajánlanám a Wikipédiát forrásnak komolyabb dolgozatokhoz, viszont a mindennapi életben a számomra új fogalmaknak, cégeknek én ott szoktam utána nézni, s eddig nagyon jó tapasztalataim vannak. Továbbá azért sem ajánlanám dolgozatokhoz forrásnak, mert nem tudjuk ki a szerzője a cikknek (egy komolyabb szakember a témából <-> túl lelkes önkéntes). Végezetül pedig még annyit, hogy általában a rossz dolgozatok tele vannak Wikipédia forrással, így ha a tanár belefut egybe, akkor máris gyanakvóbban olvassa végig a beadandó dolgozatodat.
Vállgazd Blog Emberi erőforrás gazdálkodás 1. kérdés 2013.11.04 10:19:56
Mit gondol, hogyan lehet értékes és kapós munkavállalóvá válni az egyetemi évek során? A tanulmányokra vagy a vállatoknál megszerezhető gyakorlati tapasztalatok megszerzésére kell-e koncentrálni? Hazai vagy külföldi elhelyezkedési lehetőséget érdemes-e elsősorban szem előtt…..
drabron 2013.11.08 01:57:19
Szerintem nagyon fontos a tanulmányok alatt végzett gyakornoki munka. A gyakornoki munka sokat segít az egyetem után az első 8 órás munka megtalálásában és a munka világának megismerésében. A vállalatok ugyanis komolyan értékelik az adott tanuló szakjához kapcsolódó szakmai gyakorlatot vagy csak az egyszerű munkatapasztalatot, ugyanis az emberek másként élik meg az egyes életszakaszok határait. Nagyon sok évfolyamtársam számára ugyanis óriási ugrás a középiskolához képest az egyetem, ez a munka és az egyetem közötti váltáskor talán még fokozottabban érvényesül, ezért fontos hogy az új "életstílusra" már az egyetemi évek alatt felkészüljünk. Az egyetemi szakhoz kapcsolódó gyakornoki munka továbbá segíti az elméleti tudás elismerését, továbbá a gyakornoki munka is segítheti az elméleti anyag gyakorlatibb megtanulását, megoldását. A külföldön végzett munkavállalás pedig a munkaadók szemében egy jó mutatója annak, hogy a tanuló a nyelvet nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is használni tudja. Sajnos a válság miatt csökkent a fizetett gyakornoki állások száma, ám szerintem nagyon fontos a gyakornoki munka, így akár ingyen is megéri gyakornoki állást vállalni. Ennek oka, hogy így a jövőben jobb eséllyel szerezhetünk komolyabb állást az egyetem után, plusz a munka világának légkörét is megízlelhetjük valamennyire a gyakornoki idő alatt. A korábbi kommentekben említették a specializáció szükségességét, vagyis hogy egy témakörben mélyebb és igazán széles tudással rendelkezzünk. Szerintem nagyon fontos, hogy az ember csak akkor specializálódjon egy témára, ha az igazán érdekli, nem érdemes szerintem specializálódni komolyabb érdeklődés nélkül, mert ha nincs érdeklődés, akkor a leendő munkánkban hamar kiéghetünk.
Vállgazd Blog Innováció 1. kérdés 2013.10.28 11:23:13
Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. mobiltelefon, számítógép) körében megfigyelhető „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb élettartammal…..
drabron 2013.10.31 22:40:39
A 20. század kezdete óta egy termék átlagos élettartalma folyamatosan csökken. Az ajánlott cikkben nagyon jól leírják, hogy a termékek egyre komplexebbé válnak, egyre több és egyre kisebb alkatrészeket, részegységeket gyömöszölnek egy telefonba, számítógépbe vagy éppen egy autóba, így ma már nem versenyképes hosszú életciklusú termékeket árulni. Egyrészt mert rendkívül drága egy ilyen gép, kevésbé hatékony és egy gyorsan változó világban viszonylag hamar elavul. A legtöbb komment rámutatott erre. Emmelett az is előtérbe került, hogy egy átlagos fogyasztó hogyan viszonyul a rövid élettartamhoz ( átverésnek tartja; a vállalat csak eladási számait kívánja fenntartani). Másrészről felmerül a kérdés vajon mekkora igény van hosszabb élettartalmú termékekre, s ez hogyan érintené a vállalatokat (csökkenő eladási szám, és az innováció esetleges lassulása visszahatna a fogyasztóra). Én ezt szeretném egy kicsit más aspektusban megvilágítani. A termékek elavulási ideje az utóbbi ötven évben óriásit csökkent. Rengeteg ember van aki lecseréli az egy éve vett Apple termékét a legújabbra, ami már egy kicsivel fejlettebb technológiával rendelkezik. Ez tovább fűti a vállalatokban azt a hozzáállást, hogy az elavulása idő kicsi legyen, hisz a vásárlójuk többsége úgyis hamar lecseréli termékét. Szerintem ez a koncepció hosszútávon nem fenntartható. Egyrészt így rengeteg elektronikus termék kerül a szemétbe, a termékek komplexitásuk miatt (túl sok anyagot tartalmaznak, és túl kicsi mennyiségben) nem újrahasznosíthatók. Így egyrészt maga a már nem használt termék elhelyezése, másrészt a felfutó kereslet erőteljes bányászatot, nyersanyag-kitermelést indukál, ami óriási mértékben megterheli a környezetet. Sajnos a legtöbb vállalat még ha akarna se tudna ezen a téren egy fenntarthatóbb termelésre váltani, mert ez a fajta tudatosság, ez a másfajta szemléletmód még nincs meg sajnos egy átlagfogyasztóban.
Vállgazd Blog Innováció 2. kérdés 2013.10.28 11:25:14
Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért?…..
drabron 2013.10.30 23:11:10
Minden vállalatnak törekedni kell az innovációra a fennmaradása érdekében. A hatékonyabb vállalatszervezés, az új technológiák beépítése az értékteremtési folyamatba vagy az új technológiák létrehozása nagyban növelheti egy vállalat versenyképességét. Az innováció súlya természetesen eltérő a különböző iparágakban. Az IT szektorban a vállalatok túlélésének záloga, hogy minden évben egyre hatékonyabb terméket dobjanak a piacra, ezért ebben a szektorban a vállalatok a bevételük nagy hányadát K+F-re fordítják. Egy szektorban természetesen természetesen változhat,hogy milyen típusú innovációra van igény. Pl. az autóiparban 1973-ig nem volt cél, hogy az autók fogyasztása alacsony legyen, ám az olajárrobbanás és a fenntartható fejlődés alapvetően felülírta ezt. Az évtizedünkben zajló erős innovációs verseny alapvetően rendezheti át a autópiacot. Ha a belsőégésű motoroknál kevesebbet fogyasztó elektromos és hidrogén meghajtású autók versenyképessé tudnak válni, akkor könnyen bajba kerülhetnek az ebben nem fejlesztő autógyártók.
A környezetvédelem fontosságát sok egyén, sok nemzet és sok vállalat felismerte. Ezek a szereplők új, környezettudatos "életmódjukkal" egymást is serkentik. Egy kizöldülő vállalat alkalmazottjait jobban fogják érdekelni a környezetvédelmi kérdések -> A több környezettudatos ember több vállalatot serkent "kizöldülésre". A több zöldülő vállalat még több alkalmazottat érinthet meg... A "zöld innováció" így folyamatosan terjed. Az állam pedig feladatát teljesíti, képviseli az egyének közös akaratát. Pl. Németországban társadalmi közmegegyezés van a megújuló energiaforrásokra való átállásban -> az állam drágábban felvásárolja a megújuló energiaforrásból származó energiát. Így a még nem versenyképes megújuló energiaforrások száma folyamatosan bővül, a gyártókat ez komoly bevételhez juttatja. A bevételből innovációra költhetnek, ami 10-20 év múlva elvezethet oda, hogy a megújulók versenyképesek legyenek.
Továbbá véleményem szerint, az államnak alapvető feladata van az alapkutatások támogatásában és ritka, egyedi innovációt igénylő problémák kezelésében.
1. alapkutatás: A legdrágább alapkutatás egyik vállalat által sem finanszírozható, ezeknek az állam, vagy államok feladatának kell lenni (olyanok, mint az infrastruktúra beruházások, ezek is csak állami szinten kivitelezhetők). Jó példa erre a Nagy Hadronütköztető (LHC). a beruházás a világ fejlett részének összefogása nélkül soha sem jöhetett volna létre. Az alapkutatás eredményei viszont 20-30 év múlva beépülhetnek a termelésbe, s hatékonyabbá tehetik a gazdaságunkat. Hasonló példa a fúziós atomreaktorok kérdése. Ezt a fejlett régiók közül az EU tartja kiemelten fontosnak. Cél, hogy az évszázad második felére megjelenhessenek a hatékony fúziós atomreaktorok. Ha az alapkutatás sikerrel jár, az egy csapásra fogja megoldani a világ energiaproblémáját. Ezek a gigaberuházások csak állami szinten (vagy több állam szintjén) megoldhatók.
2. egyedi innovációt igénylő problémák: Sok betegség csak kevés embert érint. Emiatt itt a vállalatoknak nem éri meg kutatni, ezért az itteni kutatásban erősíteni kell az állami kutatóintézetek részvételét. Továbbá nagyon károsnak tartom, hogy több pénzt költenek el ma a kopaszodás elleni orvosság felkutatására, mint a malária elleni védőoltás megtalálására (a maláriával fertőzött legtöbbször szegény afrikai, gazdag kopasz viszont rengeteg van -> ez a kapitalizmus egyik hibája, amit valahogy kezelni kell)
Viszont a vállalat is benyomulhat olyan területre, ahol korábban csak az állam innovált. Jó példa erre az űripar, ahol ma már inkább a magánvállalatok (SpaceX, Orbital Sciences) kapnak megrendeléseket. A NASA tehát kiszervezi tevékenysége egy részét, ha a magánvállalkozások alacsonyabb árat kérnek, mint amennyiért a NASA el tudná látni ezt a tevékenységet. A Virgin Galactic pedig ma már az űrturistákat próbálja magához édesgetni. Korábban fel sem merülhetett, hogy az államokon kívül más be tegye az űriőarba a lábát.
Összességében elmondható hogy a verseny kikényszeríti az innovációt, de nagyon fontos hogy az állam a kevésbé jövedelmező vagy túl nagy befektetést igénylő területeken ínnovatőrként lépjen fel. Az innovációk által ugyanis hatékonyabbá válik a gazdaság, nő a termelékenység, bővül a GDP.
Vállgazd Blog Marketing - 1. kérdés 2013.10.21 11:38:00
Milyen előnyei vannak a saját márkás termékeknek a fogyasztó számára? Veszélyben vannak-e a gyártók márkái? Ön melyiket és miért részesíti előnyben? Inspirációként: http://kereskedelem.tlap.hu/magazin/sajat-markas-termek-fogalma/;…..
drabron 2013.10.25 00:39:42
Általánosságban jellemző a saját márkás termékekre, hogy olcsóbbak és minőségük kevéssé vagy alig marad el a márkás termékektől. Véleményem szerint növekvő keresletükben alapvetően szerepet játszik, hogy a magyar vásárlói réteg rendkívül árérzékeny. A 2008-as gazdasági válság a társadalom árérzékenységét még inkább kiélezte, így a termékek nemcsak az élelmiszereknél, hanem magasabb árfekvésű termékeknél is potenciális kihívói lehetnek a márkás termékeknek. Nem hiszem azonban, hogy a gyártók márkái veszélyben lennének, mert saját meglátásom szerint a társadalom alapjaiban alulbecsüli ezek termékek minőségét, rangját. Így tartós konjunktúra esetén jelentősen visszaesne a forgalmuk. Továbbá a híresebb márkás termékek régóta folytatott reklámjai és kampányai alapvetően megágyazták társadalmi "rangjukat", így nagyon sok ember nem cserélné le őket semmilyen saját márkás termékre. Én személy szerint csak márkás terméket vásárolok egy bizonyos jövedelem felett. Ennek oka, hogy bennem is meg van az a félelem, hogy a saját márkás termékek esetleg rosszabb minőségűek, így nagyobb jövedelmet nem kockáztatok a kipróbálásukra. Továbbá a műszaki termékek vásárlásánál arra is odafigyelek, hogy a márkás termékek közül is lehetőleg a leginnovatívabb cégtől vásároljak. Ezzel próbálom díjazni a fejlesztésüket, innovációjukat, s előtérbe helyezni őket az "utánzó" vállalatokkal szemben. Ezzel ha én egyedül nem is fogom tovább szítani az innovációs versenyt, de legalább egy tényleg "építő, alkotó" vállalat fejlődéséhez járulhatok hozzá. S nem utolsó sorban így a legmodernebb eszközöket használhatom.
Vállgazd Blog Marketing - 2. kérdés 2013.10.21 11:39:50
2.Mit gondol, egy termék ill. egy társadalmi ügy vonzerejét növeli-e, ha ismerős arc vagy arcok reklámozzák ill. népszerűsítik? Véleménye szerint pl. a londoni olimpikonjainknak van-e ilyen vonzerő  növelő értéke  vállalatok ill. társadalmi szervezetek…..
drabron 2013.10.24 23:56:25
A cégek és a társadalmi ügyeket képviselő szervezetek alapcélja, hogy termékeik kitűnjenek a reklámzajból. Véleményem szerint a híres emberek szerepeltetése a reklámokban meghozhatja a sikert. Az emberek szívesen mesélnek akár egymásnak is azokról a reklámokról, amelyekben kedvenc sportolójuk, színészük szerepel. Nagyon fontos azonban, hogy a híresség személyisége és tevékenysége ne üssön el a cég népszerűsítendő termékétől. Nem lehet sportolóval cigarettamárkát vagy híres kortárs festővel sportkocsit reklámozni. Az ember csak akkor hisz a reklámban szereplő hírességnek, ha tudja, hogy a hírességnek bővebb rálátása van egy termék piacára, mint egy átlagembernek. Másik nagyon fontos dolog, hogy a reklámban szereplő híresség népszerűségét a reklám készítői reálisan felmérjék. Egy népszerűtlen celebbel is ki lehet tűnni ugyanis a reklámzajból, ám ez a termék eladhatóságát biztosan rontja. A híresség népszerűségét fel lehet mérni az interneten található különböző adatok kiértékelésével (pl. ami az egyik inspirációs cikkben is szerepelt: mekkora figyelmet kap a versenyző az Olimpia alatt), vagy a cég saját maga szervezhet egy kisebb piackutatást, hogy eldöntse kivel éri meg leginkább termékét reklámozni. Sajnos ezek a reklámok könnyen visszaüthetnek, ha a reklámarcok botrányokba keverednek, ezért nagyon fontos, hogy a cég ezt a kockázatot minimalizálni tudja. Ezt a kockázatot sportolók esetén lehet talán a leginkább minimalizálni. Ha egy cég sok fiatal, tehetséges sportolót szponzorál, akkor könnyebben és nagyobb rálátással tud dönteni, hogy ki lehet a cég termékének következő arca. A magyar olimpikonokra jellemzője, hogy sajnos csak aránylag kis számuk van benne a mindennapi köztudatban. Így egy kevésbé híres sportolóval való reklám futtatása nagyon időkorlátos lehet. A sportoló médiaszereplése versenye (pl.: Olimpia, Világbajnokság..) táján a legerősebb, így a reklám igazán csak ekkor lehet hatásos. Ugyanis ha a versenyző nincs benne annyira köztudatban, mint Gyurta Dániel vagy Cseh László, akkor két Olimpia között készített reklám egy kevésbé híres kajakozóval nem igazán kifizetődő.
Vállgazd Blog A stratégia alapjai 1. kérdés 2013.10.07 11:12:10
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként egy cég küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia? Honnan gyűjtene információkat? Inspirációként:…..
drabron 2013.10.11 08:48:12
Az előttem szólok nagyon jól leírták hogyan szerezhetünk információt egy cégről (internet, barátok, expók..) és miért fontos ez számunkra (tudunk e azonosulni a cég küldetésével, profiljával..). Én például ha lesz választási lehetőségem, nem szívesen dolgoznék dohányipari cégnél, mert az elveimmel szembemennek ezek a tevékenységek. Ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy én nem fektetnék nagy hangsúlyt, hogy egy interjú előtt amennyire csak lehet kielemezzem egy cég küldetését, s vállalati felépítését. Ennek fő oka, hogy az interneten és vállalati honlapokon lévő információk sokszor nagyon kiegyensúlyozatlanok, így csak előre eltorzítják a vállalatról kialakított képünket. Minden ember számos példát tudni felhozni életéből, hogy valamiről azt hallotta hogy milyen jó/rossz és mikor odakerült, pont az ellentettjét tapasztalta. Emiatt én azt javaslom, hogy az ember pályázzon meg egy állást, ha tetszik neki annak küldetése, és majd a munkahelyen döntse el, hogy tényleg jó az állás, s vállalat vagy sem. Egy tapasztalatlan, fiatal pályakezdő legtöbbször amúgy sincsen teljesen tisztában azzal, hogy milyen munkát is szeretne. Emiatt nagyon fontos, hogy sokféle típusú munkát kipróbáljon karrierje kezdetén.
Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy nem csak mi gyűjthetünk információt egy cégről, hanem egy cég is egy leendő munkavállalójáról. Emiatt fontos odafigyelnünk, hogy a digitális lábnyomunk "tiszta" maradjon. Rengeteg embert utasítanak vissza a cégek, mert a közösségi oldalakon megdöbbentő képeket találtak róla vagy az illető a politikai nézeteit túlságosan kiteregeti.
Vállgazd Blog A stratégia alapjai 2. kérdés 2013.10.07 11:14:15
Hogyan határozná meg a BKV termékét? Mi jellemzi a BKV értékláncát? Fogyasztóként (utasként) hol lát javítási lehetőséget az értéklánc tevékenységeiben? Inspirációként: http://www.bkv.hu/upload/M_166/rek4/1099.pdf; http://www.youtube.com/watch?v=VqZN2crV70E Kedves…..
drabron 2013.10.09 22:47:51
Mivel vidéki vagyok így eddig nem sok élményem volt a BKV-val, de szerencsére az eddigiek mind nagyon pozitívak voltak. A sűrű járatindítások miatt Budapest belső kerületeiben szinte nincsenek távolságok, percek alatt el lehet jutni A-ból B-be. A belső kerületekben az ember számtalan lehetőség közül választhat, hogy mivel utazik (busszal, trolival, villamossal vagy metróval), s utazása közben akár változtathat is eredeti tervén. Én például 2-es villamossal, 47-49-es villamossal, vagy akár a 3-as metróval is elindulhatok az albérletembe az E épületől, így ha az egyik útvonalon esetleg valami baleset történt, még úgy is gyorsan hazajutok. A BKV járművei összességében tényleg nagyon rossz állapotban vannak, de az alapfeladatuknak (A-ból B-be szállítás) legtöbbször teljesen megfelelnek. Én ezt úgy szoktam mondani, hogy a BKV "fapados" szolgáltatást nyújt utazóinak és semmi többet. Viszont sokat elárul egy nagyváros tömegközlekedésének fenntartási költségeiről, hogy a még a BKV is sokszor csak állami rásegítéssel képes talpon maradni. Ennek fő oka a vállalat profilja, vagyis hogy a tömegközlekedés rendkívül drága. Nyugat-Európa nagyvárosaiban szinte az összes tömegközlekedési vállalat komoly állami támogatást kap hogy az "autós életmóddal" versenyképességben felvegye a versenyt. Erre még annak ellenére is szükség van, hogy az ott élők sokkal környezettudatosabbak és a fizetési moráljuk is sokkal erősebb, mint a magyaroknak. Ezek jól példázzák hogy milyen nehéz helyzetben van a BKV. Egy ilyen környezetben nagyon nehéz a vállalat a dolga, hogy igazi alternatívát nyújtson az "autós életmóddal" szemben, de néhány fejlesztés javíthat a róla kialakított képen:
- A járatsűrűségek további differenciálása. Ma a járatok reggel és délután sűrűbben, máskor ritkábban járnak, de ezt tovább is lehetne szerintem tagolni. Egy példa: A 47-es, 49-es vonalon például a Corvinus és a BME órarendjét felhasználva egy jobb menetrendet lehetne összerakni.
- A Futár projekt egy nagy ötlete szerintem hogy a járatok tudják hogy merre jár a közvetlenül előttük és a közvetlenül mögöttük járó villamos, így elkerülhető hogy két villamos között csak 1, vagy több mint 7 perc legyen.
- A BKV-ról a társadalomban egy nagyon negatív kép alakult ki (sokkal rosszabb, mint amilyen valójában). A vállalatnak ezt jó marketinggel kezelnie kellene, hogy növekedjen az utaslétszám.
- A 4-6-os villamoson számtalan a bliccelő, hisz a csalók a nagy tömegben és a nagy villamosban könnyen kijátszhatják az ellenőröket. Nagy létszámú ellenőrcsoporttal (10-12 fő - minden bejárathoz 1) a bliccelés talán jobban visszaszorítható lenne e vonalon.
Vállgazd Blog Az állam szerepe 2. kérdés 2013.09.30 12:40:04
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat?  Inspirációként:…..
drabron 2013.10.04 08:59:40
Vállgazd Blog Az állam szerepe 1. kérdés 2013.09.30 12:11:17
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását! Inspirációként:…..
drabron 2013.10.04 08:54:50
Az első, és legfontosabb kérdés az, milyen államot és országot akarunk működtetni. Bár a kérdésben az erős és a gyenge állam koncepciójáról lehetne vitatkozni, mégis a közép-európai (és kelet-európai) társadalmaknak nincs igazi mozgástere. Az öröklött társadalmi valóság (az emberek mentalitása, az önálló polgári jövedelmek és magatartásformák részbeni hiánya, az állam erős jellege, és a tradicionális értékek hangsúlyozása, a zárt társadalmi szerveződések túlsúlya) nem teszi lehetővé a klasszikus piaci elven működő életet. Ezek figyelembevételével a következő területeket érdemes az államnak finanszíroznia:
1. Közoktatás és az egészségügy. Mindkettő kulcs a nemzeti közösség szempontjából. A közoktatásban szerezhetők meg azok az ismeretek, melyek segítségével sikeresen lehet belépni a munka világába. Az egészségügyben az alapellátás mindenkinek járna, de az igazi megoldás az lenne, ha az öngondoskodás is szerepet kaphatna. Ami a felsőoktatást illeti: a teljesítmény- és rászorultság elvű támogatások szolgálnák legjobban a közösség érdekét.
2. Közigazgatás (politikai, gazdasági,diplomáciai stb.). Itt a legfőbb feladat a közösség szervezése és az ország jövedelmének újraelosztására. Továbbá a nemzeti közösség egészének fejlődését segítő beruházások segítését (pl.: közlekedés és a közvilágítás, kommunikációs rendszerek stb.) is meg kell említeni. Fontos elv, hogy az állam működése ellenőrzött legyen, ne az önérdeket, hanem a közösség egészének érdekeit képviselje.
3. A közösség védelme. Ez jelenti a veszélyhelyzetek felszámolását és megoldását, az állampolgárok biztonságának védelmet (rendőrség, igazságszolgáltatás), és a közösség egészének védelme (hadsereg).
A világ számos területén a fentebb felsorolt szegmensekben (pl.: közoktatás, közegészségügy) piaci szereplőkkel oldják meg a feladatokat. Azonban a közép-európai posztkommunista államokban a társadalom alulfejlettsége, és az állam tradicionálisan erős szerepvállalása a közösség ügyeinek intézésében nem teszi lehetővé a tisztán piaci elveken alapuló társadalom működtetését.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása