Adatok
Ármin Farkas
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A napokban chemtrail ellenes felvonulást hirdettek meg a Facebookon. Ebből az apropóból érdemes áttekinteni, hogy ténylegesen mennyi igazság van abban, miszerint repülőgépekről mérgekkel permeteznek minket szándékosan, vagy annak mellékhatásaként, hogy állítólag (!) globálisan próbálják valakik az…..
Ármin Farkas
2013.07.29 11:32:20
@fordulo_bogyo: A valóságban a chemtrail egy túlmisztifikált terelő hadművelet. Te is azt írod, hogy "Ezeknek semmi kozuk a chemtrail-okhoz." Pedig ezek, épp olyan veszélyes anyagok, mint az állítólagos chemtrail. Tökéletes elterelés a valós problémáról egy fantazmagóriára. Tiltakozz az ellen ami nincs, közben ne vedd észre, ami VAN!
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
"Az NSA eddig két hasonló kutatást végzett, mert az amerikai kormány már korábban is érdeklődött az időjárás megváltoztatásának módszerei iránt. Első alkalommal a vietnami háborúban próbálkoztak esőcsinálással, hogy dagonyává változtassák a vietkong által utánpótlásra használt Ho Si Minh-ösvényt, majd az 1960-70-es években ezüst-jodiddal próbálták befolyásolni a hurrikánok erejét, de nem értek el egyértelmű eredményt.
Az USA-n kívül mások is kísérleteztek már ilyen módszerekkel. A legemlékezetesebb ebből a szempontból talán a 2008-as pekingi olimpia volt, amely előtt a kínai hatóságok azzal kecsegtettek, hogy tiszta időt biztosítanak úgy, hogy esőre késztetik a felhőket, mielőtt elérnék a várost (ezt apró részecskék, például ezüstjodid, folyékony nitrogén, esetleg szárazjég felhőkbe juttatásával érhetik el), vagy sóval akadályozzák meg a kisebb felhők nagyobb méretűvé alakulását.
Van, amikor visszaüt
Kínában állami időjárás-módosító hivatalok működnek rakétákkal és repülőkel, amelyek rendszeresen próbálnak meg az aszályon enyhíteni ilyen módszerekkel, de volt, hogy balul sült el a dolog. 2009 novemberében például azt állították, hogy a búzamezők öntözésére a légkörbe juttatott 186 adag ezüst jodid és egy hirtelen érkező hidegfront együttes hatása nagy havazást hozott, ami súlyos fennakadásokat okozott a közlekedésben.
Kínában 2008-ban évente 400-700 millió jüant (9-16 milliárd forintot) költöttek esőcsinálásra. Amerikai kutatók szerint ugyanakkor vannak olyan ötletek, amelyek "alapvetően megvalósíthatók, viszonylag olcsók, és a segítségükkel jelentősen csökkenthetők az időjárási veszélyek, bár magukban is hordoznak kockázatokat " - idézett egy kutatót a Mother Jones.
Vasporral a széndioxid ellen
Ha azonban olcsó, és alapvetően megvalósítható, akkor felmerülhet, hogy megfelelő eszközökkel bárki képes lehet befolyásolni az időjárást, akár saját érdekében is. Majdnem volt már erre is példa: 2007-ben a Planktos nevű, széndioxid-kvóták értékesítésében érdekelt cég 50 tonna vasport akart a Csendes-óceánba szórni, azt remélve, hogy ezzel hatalmas mennyiségű növényi plankton keletkezését segítik elő, amely várakozásuk szerint jelentős mennyiségű széndioxidot vont volna el a levegőből. A vállalkozást azonban számos heves támadás érte, és a környezetvédők által felvetett kockázatok - például az elpusztult planktonokon tenyésző, légkörre veszélyes gázokat termelő baktériumok esetleges felszaporodása - miatt végül feladták a tervet."
www.origo.hu/nagyvilag/20130722-geoengineering-kutatast-finansziroz-a-cia.html