Adatok
ill-legal
2 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
... de hagyományos értelemben nem is mellettünk. Hétköznapi szempontból nézve a döntést jogosan feltételezik sokan, hogy a Kúria a bankok mellett foglalt állást. Ha madártávlatból nézzük, akkor viszont hamar be kell látni, hogy a Kúria elsősorban a magyar jog alapján döntött,…..
ill-legal
2013.12.16 19:15:11
Nem szoktam kommentelni, mert szakmabeli vagyok, most is csak azért teszem, mert sikerült kívülről annyira beszűkíteni a nézőpontokat, hogy annak nem sok köze maradt a valósághoz. A deviza alapú, ill. deviza hitelek esetében a problémát a felszínen keresik, pl. van-e de viza vagy sem a hitelek mögött, egyoldalú kamatmódosítás mennyire jogszerű, árfolyamrés költség vagy sem, benne kell lennie a THM-ben vagy sem, eladási vagy vételi árfolyamon kell hogy számoljanak, költségeket devizában számolhatják-e el stb. Ezek a közismert támadási pontok, holott nem ez a főbb probléma ezekkel a szerződésekkel. A probléma sokkal mélyebben van. Ezek a „zseniális banki termékek” attól zseniálisak, hogy elrejtettek benne még egy szerződést. Az első szerződésben – hitelszerződés - a bankok jelezték, hogy van olcsó devizaforrásuk és ebből olcsóbb hitelt tudnak nyújtani a forint hitelnél. Ebben arra vállaltak kötelezettséget, hogy kölcsönt nyújtanak havi törlesztés mellett hosszú időre a kölcsönvevő által vásárolni kívánt vagyontárgy – autó, lakás stb. – megvételére. Ez volt a „csaliszerződés”. A második, „leplezett”, a lényegi szerződés arról szól, hogy a bank a havi törlesztésekből rendszeresen devizát vásárol, és abból finanszírozza a saját deviza forrását, amely - a perekben előadott banki védekezés szerint - szintén hitel. Ezt a szerződést viszont úgy hívják, hogy ismétlődő devizavételre vonatkozó bizományosi megbízási szerződés. A két szerződést összegyúrták egy kölcsönszerződéssé és a devizavételi bizományra vonatozó előírásokat megkerülve minden ezzel kapcsolatos kockázatot a hitelt felvevőre hárították. A kétfajta szerződés háttere ég és föld a feltételrendszerét tekintve. A hazai jog az ilyen devizaügyletekkel kapcsolatosan széles biztonsági előírásokat tartalmaz. (2009. évi LXXXV. tv). A főbb szabályok: Ha devizavásárlásra adok megbízást akkor meg kell határozni a referencia kamatlábat, referencia árfolyamot, átváltási költségeket, minden egyes vásárlást előre engedélyeztetni kell a féllel, ezekről az ügyletekről egyesével kell elszámolni, a bank jutalékát, költségeit is előre meg kell határozni, stb. A jogszabály szerint az ügyfélnek minden pillanatban jogában áll tudnia a pénzéről. Ezt a kötelezettséget „spórolta” meg a bank. A bank, mint bizományos csak jutalékra jogosult, minden ügylet után az előre kialkudott összegre, amellyel előre lehet számolni, az vagy fix, vagy eredményarányos. A gyakorlatban ez a következőképpen működött: Adott egy autóvásárlásokat finanszírozó Zrt. (nevet nem említek). Az ügyfelem autójának vételárát megfinanszírozta. A Zrt-ből látszik, hogy ismertek a tulajdonosai. (www.cegjegyzek.hu) Ebből kiderül, hogy ennek a Zrt-nek egy tulajdonosa van, egy nagy nemzetközi bank. A tevékenységéből pedig látszik, hogy nyíltpiaci banki tevékenység nem szerepel a tevékenységi körei között. Tehát a következtetés, hogy az összes forrását az anyabankja adja, olyan kondíciókkal, amelyekkel akarja. Ezekért a kondíciókért kell felelősséget vállalnia az ügyfélnek, holott nem áll kapcsolatban a bankkal. Nézzük az ügyletet. Ügyfelem felvett 2008-ban mondjuk 2.000.000 HUF összeget CHF deviza alapon. Tételezzük fel, hogy a kiinduló CHF és a kamat is rögzítve volt. (Bár ez nem igaz ebben az esetben). Ha a kiinduló kamatszinteket 100%-nak tekintjük HUF és CHF nyíltpiaci alapon, mondjuk a Londoni bankközi értékesítési piacon – LIBOR – akkor a mai napig lehet követni, hogy a nyíltpiaci devizavásárlás kamatfeltételei hogyan alakultak a konkrét szerződésben és a LIBOR szerint. Az ügyfelem 100%-os szintű kamata 2008 végétől 109,8%-ra nőtt és mind a mai napig ezen a szinten van. A CHF LIBOR 2008-as 100%-as szintje 2008 év végére 44,64%-ra, 2009 év végére 8,98%-ra, 2010 év végére 6,05%-ra, 2011 év végére 1,84%-ra, 2012 év végére 0,43%!!!-ra csökkent, 2013.11.30-án 0,53%!!!!-on áll!! (www.snb.ch) A londoni bakközi piacon ilyen kamatfeltételekkel lehet CHF-et vásárolni. A hitel árának döntő részét a kamatköltség teszi ki. Mivel az ügyfelem pénzén a bank anélkül vásárolhat devizát, hogy arról tételesen és ügyletenként el kellene számolnia a 100%-ot meghaladó kamatnyereségre tesz szert már több mint 4 éve!!!!
A Bíróságok Alaptörvény Ellenesen Működnek
1. A bírósági rendszer állatorvosi lova
Az ügyvédi irodám a szakmán belül is egy hálátlan feladatot vállal magára, bírósági műhibaügyekre specializálódott. Ezek olyan ügyek, melyben az eljárt bíróságok valamilyen…..
Ez az első bejegyzés, amit automatikusan hoztunk létre. Vázlatban van, így csak a blogod tagjai láthatják. Próbáld meg átszerkeszteni, ha sikerült akár törölheted is és kezdődhet a blogolás.Kérdéseket és észrevételeidet a support@blog.hu címre tudod elküldeni. Jó…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz