Adatok
nati25
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Még jó pár évvel ezelőtt voltam egyszer egy konferencián, amin a brit egészségügyet mutatták be Budapesten. A sok dicséret hallatán elgondolkoztam, mert akkor már volt személyes (és nem túl jó...) tapasztalatom egy neves londoni kórházról. Mindezt csak azért írtam le, mert…..
nati25
2013.06.26 21:55:55
Sziasztok! Sajnos nekem is botrányos személyes tapasztalatom van az angliai ellátásról, igaz hogy "csak" egy saját, a többi egy pár ismerősön keresztüli. Benne dolgozom (szövettan labor), itt 5 éve, otthon 3 évet dolgoztam előtte ua területen, látom a pro és kontra oldalát mindkettőnek valamennyire. Mit mondjak.. esélyes hogy már rég nem lennék az élők közt ha laikus lennék. Nem orvos képzést kaptam otthon, de az orvosi egyetemen oktattak és gyerekkorom óta érdekelt az orvoslás.. azontúl a pathológia az ahol összefutnak esetek mindenféle területről, elkerülhetetlen az érdeklődő hozzáállás, szerintem. Éppen a képzési évek során derült ki hogy genetikai hajlamosító tényező áll fenn nálam is (normálisnál) fokozottabb véralvadásra. Azt hiszem úgy volt hogy "csak úgy" csináltattunk váralvadási labort (meg a többit is) páran, a tanáraink lehetővé tették, beutaló nyilván semmi, persze TAJ-ra ment az egész, nem is igen lehet analizátorokba félig-meddig azonosított mintákat bedugdosni. Nekem azután mondták hogy "sajnos indokolt egy pár genetikai vizsgálat is".. Kiderült az a szerencsétlen mutáció, amivel nincs nagyon mit kezdeni, de jó ha tudja az ember és jobban vigyáz magára. Évekkel később, aláírom, én ott hibáztam.. "nem gondoltam" hogy baj érhet olyan fiatalon. Azelőtt is nagyon sokszor panaszkodtak már vérvételnél hogy "látszik hogy alig iszik, nagyon sűrű a vére".. és tény, újfent az én saram. Amikor megtörtént a nagy baj és mélyvénás trombózist kaptam pár éve (31 évesen, nem nagyon extrém de nem is szokványos), akkor több olyan tényező is közrejátszott amiket ki lehetett volna kerülnöm ha komolyan vettem volna az esélyt a bajra. A Közép-Kelet-ről repültem vissza London Heathrow-ra, sokadszorra, különbség hogy akkor világosan éreztem, ki voltam száradva, lehúztam hát majd' egy liter vizet felszállás előtt, csak sajnos azonnal el is aludtam a gépen és a kb 7 órás repülőút legvégén landoláskor eszméltem. Jobb lábam keresztbe téve a balon, meglehet végig úgy volt, ami ugye nem jó a keringésnek, hiába abszolút nem vagyok túlsúlyos cseppet sem, sőt rengeteg biciklizéstől edzett, izmos lábak. Azt hiszem már másnap, munkában az itteni -Heathrow-hoz közeli- kórház laborjában ahol lógattam őket "ahogy szoktam" (magas székről) éreztem hogy mélyen belül nyilall a fájdalom időnként a jobb lábszáramban. Azonnal bevillant a lehetősége a mélyvénás trombózisnak ahogy sorra vettem a tényezőket, nem is dolgoztam végig a munkaidőt, de azért figyeltem a tüneteket, ne csináljak már hülyét magamból ill ne vesztegessem az orvosok idejét/energiáját. Rövid guggolásból is felállva a nyilalló fájdalom fokozódott és eléggé lokalizált volt, hát szaladtam az A&E-re. Ott a doki mondta hogy "hát nem hiszem (hogy ez trombózis) mert totál egészséges kinézetű a lába, de vannak akik érzékenyebbek a fájdalomra.. csinálunk labort, ha az (specifikus) érték kb 400 feletti, akkor meglehet hogy mégis jók a megérzései..".. Abszolút, a lábam se nem dagadt, se bármilyen gyanús külnyom, de mondtam neki a mutációt amire azért felkapta a fejét, illetve a körülményeket és a tüneteimet. Kb 2 óra múlva jött az eredménnyel, ami nemhogy 400 feletti de 1200 körüli volt..(ceruzával beírta a lapon) de kötötte az ebet a karóhoz hogy hát "nem néz ki trombózisnak", mindenestere belémnyomtak egy nagy dózisú heparin injekciót és másnap(!!) jelentkeznem kellett az erre szakosodott unit-nál, ahol majd megadják az ultrahang időpontját, ami tisztázza majd hogy mi a helyzet. A nővér aki a szurit adta, lelkemre kötötte azért hogy "szaladjon vissza azonnal ha tüdőembólia tüneteit észlelné, mert nem esélytelen a dolog".. Nem, nem nevettem ki mert nem ő tehetett róla, DE KOMOLYAN??!! Szaladgáljak egy tüdőembóliával?!! Eljött a másnap, fájdalom és minden ua, de hurrá, lett időpontom ultrahangra még aznap. Az UH-s doki combtőtől térdig vizsgált, ÉS NEM VOLT HAJLANDÓ a lábszáramat megnézni, ahol a fájdalmam volt. Azt mondta, idézem: "ha súlyosabb lenne, akkor a comb vénáiban is lehetne látni, esetleg idővel ha odáig terjed akkor majd ki tudjuk mutatni" !!!!! Azon a ponton TUDTAM hogy HAZA kéne mennem de azt is hogy egy újabb repülőút nem lenne ideális.. Visszakerültem az szakosodott unit-hoz, ahol a nővér közölte hogy az UH normális, ne érzékenykedjek, amúgy a specifikus labor eredményem lehet bármilyen gyulladástól is..(aha, na persze) Kizárt hogy ily könnyen hülyére vesz, gondoltam, rákérdeztem, mutat-e a laborom gyulladást.. mire ő, a szemembe :"Igen.. biztosan náthás, vagy ilyesmi".. Én tudtam hogy az kizárt, hát annyit engedett hogy "csinálunk egy új labort.. hátha félremértek azelőtt".. Mondta nekem, aki tudom hogy "félremérés".. ilyen technológiával.. ember hibázhat, de komoly analizátor, amit komolyan vesznek/üzemeltetnek, az nemigen. Mit ad Isten, az újabb laborom sem volt jobb, de újabb csavarok jötteka történetben.. folytatom...
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz