Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Zsírosh B. Ödön

0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A Nagy Háború Dragonyosok 2013.11.22 06:39:00
  Kik voltak a dragonyosok? Honnan sorozták őket? Miért nevezte őket a magyar népnyelv kakastarajosoknak? Na és hogyan látta és örökítette meg a dragonyosokat Tömörkény István? Következzen egy kis csapatnem-ismertetés Csapó János fotógyűjteményéből származó fotók segítségével.   A dragonyos…..
Zsírosh B. Ödön 2013.12.28 11:05:16
Ó, csak azért lehet ez, mert a lovassággal kapcsolatos dolgok jobban érdekelnek. De kifejezetten örülök annak, hogy van valaki akivel vitázni lehet erről a témáról, mert manapság kevesen mondhatják el ezt magukról.
Először is bocsánat, hogy ha nyersen fogalmaztam előző írásomban, kifejezetten mókának szántam.

Barczy Zoltán nagy tisztelője vagyok számos könyve megvan a polcomon, viszont sajnos sok dologban nem értek vele egyet. Ennek ellenére szeretem az írásait és a Somogyi Győzővel közösen megjelent könyveit.
Szakmailag a Verlag Militaria kiadványai érdemesebb lapozgatni, ott megjelölik az utasítás vagy más hivatkozás számát is. Pontosabb, hitelesebb művek.

A német nyelvű katonai szakirodalomban valóban gyakori a "pike" elnevezés, de szerintem a "lance" elnevezés legalább ilyen gyakori. Ez természetesen csak az én véleményem.

A "pike" kifejezés a német nyelvben minden nyárs-szerű döfő fegyverre vonatkozik. A német írók a dzsida kifejezést le sem tudják írni normálisan, az ő nyelvükben ez elég idegenül hangzik.
A mi nyelvünkben a dzsida kifejezés sokkal finomabb és árnyaltabb mint más nyelvekben, pontosabban ki tudjuk magunkat fejezni így.
A dzsida nem pusztán egy lándzsa. Az igazi dzsida keleti eredetű lovassági fegyver. Meglehetősen kis méretű ( átlagosan 2-3 méter közötti a hossza.) A hegye kifejezetten szúrásra alkalmas. Továbbá nagyon fontos jellemző a lovon kényelmes viselést lehetővé tevő vállszíj és a "boldogabb" végén egy bőr hurok vagy kis vashegy van, amivel a kengyelen lehet pihentetni. A dzsida használata is kifinomultabb, mint más szúró fegyvereké, ha ellátogat az országos Széchenyi Könyvtár metszetgyűjteményébe, láthatja, ahogyan az 1850-es években osztrák ulánusok a dzsida dobását gyakorolták. De mindezzel arra céloztam, hogy ha magyarul ki tudjuk fejezni magunkat szebben, árnyaltabban, szakszerűbben, miért ne tennénk meg?

A dragonyos lovasság besorolása kissé szubjektív dolog, de nem lehet annyira általánosítani, hogy az osztrák lovasság egységes volt. Sokat közelített egymáshoz a három csapatnem az évek során. Az 1800-as évek elejére a vérteseken belül megszüntették az elit karabélyos lovasságot, a dragonyosoknál a lovas gránátos svadronokat. A lószerszámok egységesítése 1850 után kezdődött ( odáig a német lovasság azaz a svalizsérek, dragonyosok és vértesek másféle lószerszámot kaptak, mint a huszárok és ulánusok. ) Ekkor szűntek meg a svalizsér ezredek is. Az igazi egységesítés azonban 1869 után zajlott le, ekkortól kezdtek egységes pengeméretű kardot használni a lovasság minden csapatneménél. ( A rendszer kicsit megborult 1875-ben, amikor a honvéd lovasság, majd 1877-ben amikor a lovastüzérség egy-egy könnyebb kardtípust kapott, de az M1904 kard rendszeresítésével vissza állt az egységes lovassági kard rendszere.) Annak ellenére, hogy a lovasság nagyjából egységes felszerelést kapott, kiképzésük is hasonló volt ( már II. József óta minden lovasezredet gyalogharcra is kiképeztek) a dragonyos lovasság nálunk inkább megőrizte a nehézlovasság jellegét, ez a lovak és a legénység testméretében is tükröződött. Erre hoztam fel a szász és a bajor példát, mert náluk hasonlóan ment végbe ez a változás. A poroszoknál az I. vh végéig megmaradtak a vértes ezredek, a dragonyosok egyfajta univerzális könnyűlovasság maradt.
Zsírosh B. Ödön 2013.12.30 14:24:21
Köszönöm a válaszát. Számos Verlag könyvem van a polcon, most fellapoztam egy párat, de nem sikerült a nyomára akadnom, amelyikben pontosan említik benne az 1868. február 1-i dátumot és az utasítás számát. Ennek ellenére én is olvastam több helyen az 1860-as évszámot. Az érveim alátámasztására két fontos dolgot szeretnék megjegyezni ( ez személyes vélemény és sem én, sem a Verlag, sem senki nem tévedhetetlen)
-Először is a kürasszír ezredeknél a vért viselése már korábban sem volt minden esetben kötelező. Pl. a gyalogharchoz beosztott vértesek vért nélkül harcoltak. Tehát maga a viselés egy kicsit szubjektív dolog.
-Az 1850 és 1860 közti hadsereg átszervezés során az addig meglévő 8 vértesezred számát 12-re növelték ( a korábbi 6 dragonyos ezredből 4-et szervezták át így).
- Egy-két fegyvergyűjteményben lehet találkozni osztrák vértekkel ezekben általában van gyártójel és évszám. Ezek között található 1860 utáni is.
Persze ezek csak érvek, nem bizonyítékok. Igyekszem áttanulmányozni az 1866-os háború képeit, azok között lennie kell vértben harcoló vérteseknek.

A németek kérdésében teljesen igaza van, ott cifra csak igazán a helyzet. A Verlag Militaria-nak két kifejezetten erről szóló kiadványa van. Számtalan különféle lovasezred létezett, tagállamonként. Egyenruha és fegyverzet terén az 1880-as években kezdődött valamiféle egységesítési kísérlet. 1890-ben nagyjából egységesen rendszeresítésre a került az 1888 mintájú karabély a dzsida minden lovasezrednél. De a KD89 lovassági kardot a bajorok csak nagy ellenkezéssel 1891-ben rendszeresítették, a szászok pedig teljes mértékben megtagadták ( náluk 1892-ben egy szablya került rendszeresítésre a könnyű és nehézlovasságnál is. ) A lovasezredek a Nagy Háború végéig megőrizték nemzeti jellegüket, bár 1916-tól náluk is jelentősen csökkent a lovasság aránya.
A fénykép és ami mögötte van 5. Az első világháborúban a lovasság mint fegyvernem elvesztette régi jelentőségét. A gyalogosított lovasok háború alatti öltözete, felszerelése a két fegyvernem különleges elegyét mutatja, a téma iránt érdeklődők számára sok érdekes…..
A fénykép és ami mögötte van 3. Maroshévizi olvasónk gyergyóditrói születésű dédapja, Bajkó Ignác háború alatt készült műtermi felvételeit küldte el a Nagy Háború Blognak. Kérdése az volt, milyen fegyvernemnél szolgált a dédapja.      "Tisztelt szerkesztők!…..