Adatok
A Kétségek Monolitja
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Bármikor felnézek az égre és látom a csillagokat, legyen az egy hideg téli estén vagy egy meleg nyári éjszaka, mindig elgondolkodom azon, hogy ténylegesen úgy működik-e a világűr, ahogyan nekünk tanították. Mint minden irányzat manapság, a tudomány is teljes mértékben…..
A Kétségek Monolitja
2013.04.07 15:37:15
@HelmCor: Ok, értem, hogy hogy érted a politikai befolyásoltságot. Nem értek hozzá különösebben.
Nincs bukfenc az ősrobbanás teóriájában, mert nem egy hagyományos robbanást kell elképzelni. Ezer és egy forrás van ehhez az interneten, itt az idevágó wiki link, rögtön az elején magyarázza azt, amiről beszélek:
en.wikipedia.org/wiki/Metric_expansion_of_space
Ettől még nem dől meg a relativitáselmélet. Ugyanez a wiki oldal foglalkozik ezzel is. Semmi sem mozog a fénynél gyorsabban, viszont annak nincs akadálya, hogy két pont között a tér mérete ennél gyorsabban változzon. Tehát nem a távoli galaxisok távolodnak fénysebességnél gyorsabban, hanem a köztük lévő út növekszik ilyen gyorsan. Ez nem érinti a relativitást.
Azért csak a galaxishalmazok távolodnak, mert azok között nincs elég erős gravitációs kölcsönhatás. Ha lenne, akkor egy nagyobb, közös galaxishalmaz alakult volna ki az anyagukból. A viszonylag közel elhelyezkedő anyagmennyisélgek csomókba, galaxishalmazokba rendeződtek, ezek között már akkora a kávolság, hogy a tér növekedése (a Hubble-mozgás) már sokkal jelentősebb, mint bármilyen gravitáció okozta mozgás. A halamozokon belül a galaxisok ugyanúgy gravitációs pályákon mozognak, mint a bolygók, naprendszerek, üstökösök. Itt jóval kisebbek a távolságok és erősebb a gravitáció hatása, ezért egyes esetekben, mint az Andromédánál, nem vörös-, hanem kékeltolódás figyelhető meg. Szerintem ez egyszerű és kézenfekvő.
Ampitudó? Nem, az eltolódás a fény hullámhosszának változásáról szól, nem az amplitudóról. És igen, a különböző közegek megváltoztatják a fény terjedési tulajdonságait, de egyrészt ezek a közegből kilépve helyreállnak (vö. üvegen áthaladó fénysugár), másrészt ha van ilyen közeg, akkor arról már tudnánk, mert közvetett vagy közvetlen módon mérhető, számolható, látható, mérhető.
Kicsit utánaolvastam ennek a dolognak, és találtam pár lehetséges alternatívát (pl. tired light), de amit talátam, az már meg lett cáfolva. Én nem tapasztaltam azt, hogy a sok különböző (életképes) teória közül önkényesen választották volna a tágulást.
Nem arról van szó, hogy a tudomány valamiféle hit keretében görcsösen ragaszkodik a tágulás elméletéhez. Én továbbra is úgy látom, hogy minden azt igazolja, és amíg nincs kellőképp indokolt és bizonyított ellentétes elmélet, addig megállja a helyét.
Lehet, hogy nem egész jól fogalmaztam a vallással kapcsolatban. Úgy értettem, hogy a tudományos módszer alapvetően nem engedi meg a bizonyítékék nélküli elfogadást és szubjektivitást, ami a vallást jellemzi. Ha a tudományos módszert használva bebizonyosodna, hogy Isten létezik, akkor a tudomány elfogadná azt. A tudomány nem zárja ki Isten létét, ez tévedés. De ugyanakkor nem is feltételezi azt, mivel nincs rá oka és nincs rá bizonyíték. Sőt, mivel a jelenlegi tudásunk, a természet jelenleg ismert törvényei nem egyeztethetőek össze vele, nem is valószínűsíti a létét. (Ez nagyjából a plauzibilitás fogalmához vezet)
Továbbra sem értem a statikus Univerzum és Isten kapcsolatát. Nem látom értelmét az ide vonatkozó következtetéseidnek.
Az utolsó szakaszhoz: szerinted ez még senki másnak nem jutott eszébe? Nézz utána alaposabban a dolgoknak, mielőtt kineveted őket.
E!
Nincs bukfenc az ősrobbanás teóriájában, mert nem egy hagyományos robbanást kell elképzelni. Ezer és egy forrás van ehhez az interneten, itt az idevágó wiki link, rögtön az elején magyarázza azt, amiről beszélek:
en.wikipedia.org/wiki/Metric_expansion_of_space
Ettől még nem dől meg a relativitáselmélet. Ugyanez a wiki oldal foglalkozik ezzel is. Semmi sem mozog a fénynél gyorsabban, viszont annak nincs akadálya, hogy két pont között a tér mérete ennél gyorsabban változzon. Tehát nem a távoli galaxisok távolodnak fénysebességnél gyorsabban, hanem a köztük lévő út növekszik ilyen gyorsan. Ez nem érinti a relativitást.
Azért csak a galaxishalmazok távolodnak, mert azok között nincs elég erős gravitációs kölcsönhatás. Ha lenne, akkor egy nagyobb, közös galaxishalmaz alakult volna ki az anyagukból. A viszonylag közel elhelyezkedő anyagmennyisélgek csomókba, galaxishalmazokba rendeződtek, ezek között már akkora a kávolság, hogy a tér növekedése (a Hubble-mozgás) már sokkal jelentősebb, mint bármilyen gravitáció okozta mozgás. A halamozokon belül a galaxisok ugyanúgy gravitációs pályákon mozognak, mint a bolygók, naprendszerek, üstökösök. Itt jóval kisebbek a távolságok és erősebb a gravitáció hatása, ezért egyes esetekben, mint az Andromédánál, nem vörös-, hanem kékeltolódás figyelhető meg. Szerintem ez egyszerű és kézenfekvő.
Ampitudó? Nem, az eltolódás a fény hullámhosszának változásáról szól, nem az amplitudóról. És igen, a különböző közegek megváltoztatják a fény terjedési tulajdonságait, de egyrészt ezek a közegből kilépve helyreállnak (vö. üvegen áthaladó fénysugár), másrészt ha van ilyen közeg, akkor arról már tudnánk, mert közvetett vagy közvetlen módon mérhető, számolható, látható, mérhető.
Kicsit utánaolvastam ennek a dolognak, és találtam pár lehetséges alternatívát (pl. tired light), de amit talátam, az már meg lett cáfolva. Én nem tapasztaltam azt, hogy a sok különböző (életképes) teória közül önkényesen választották volna a tágulást.
Nem arról van szó, hogy a tudomány valamiféle hit keretében görcsösen ragaszkodik a tágulás elméletéhez. Én továbbra is úgy látom, hogy minden azt igazolja, és amíg nincs kellőképp indokolt és bizonyított ellentétes elmélet, addig megállja a helyét.
Lehet, hogy nem egész jól fogalmaztam a vallással kapcsolatban. Úgy értettem, hogy a tudományos módszer alapvetően nem engedi meg a bizonyítékék nélküli elfogadást és szubjektivitást, ami a vallást jellemzi. Ha a tudományos módszert használva bebizonyosodna, hogy Isten létezik, akkor a tudomány elfogadná azt. A tudomány nem zárja ki Isten létét, ez tévedés. De ugyanakkor nem is feltételezi azt, mivel nincs rá oka és nincs rá bizonyíték. Sőt, mivel a jelenlegi tudásunk, a természet jelenleg ismert törvényei nem egyeztethetőek össze vele, nem is valószínűsíti a létét. (Ez nagyjából a plauzibilitás fogalmához vezet)
Továbbra sem értem a statikus Univerzum és Isten kapcsolatát. Nem látom értelmét az ide vonatkozó következtetéseidnek.
Az utolsó szakaszhoz: szerinted ez még senki másnak nem jutott eszébe? Nézz utána alaposabban a dolgoknak, mielőtt kineveted őket.
E!
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
> a tudomány is teljes mértékben politika által befolyásolt és pénzfüggő
Pénzfüggő, az egyértelmű, de a 100%-os politikai befolyást nem hiszem. Semmi sem ennyire fekete-fehér.
A tágulásról: az Univerzumnak nincs geometriai középpontja. Tehát nem létezik az a pont valahol a térben, ahol az ősrobbanás megtörtént, és ahonnan minden távolodik. Bármelyik pontból nézed, mintha mindig a középpontban lennél, minden galaxishalmaz távolodik tőled, minden távolodik mindentől. Ez azért van, mert maga a tér "növekszik" mindenütt. Minél távolabb van valami, annál gyorsabban távolodik a tér "megnyúlása" miatt, és egy bizonyos távolságban a két pont között már fénysebességnél gyorsabban tágul a tér. Ilyen messziről ezért már a fény sem ér el hozzánk, mert az köztünk lévő út túl gyorsan növekszik. Ezért van az észlelhető Univerzumnak határa.
Az Andromédáról: természetesen nem igaz az az állítás, hogy minden távolodik mindentől. Csak igen nagy távlatból nézve homogén és izotrop az Univerzum. Általánosságban azt szokták mondani, hogy a galaxishalmazok távolodnak egymástól, azon belül kicsit változatosabb a helyzet a gravitációs hatások miatt, pl. két galaxis egymás körüli keringése okozhat kékeltolódást. Kb. 100 enyhén kékeltolódott galaxist ismerünk. Nagy léptékben nézve ez a hatás jelentéktelen.
>Egészen biztos, hogy a mai álláspontok 100-200 év múlva már nem lesznek érvényesek, ahogyan az univerzum kora, úgy az evolúció elmélete is meg fog dőlni.
Attól még, hogy te így gondolod, ez nem igaz. Lehetséges, de nem biztos.
>Előfordulhat az is, hogy egy teljesen más fizikai jelenség áll a szín változása mögött.
Erről nem tudok. Mik a lehetőségek? Ha van anyagod vagy linked ehhez, oszd meg, légyszi.
>miért ragaszkodnak ilyen görcsösen a kutatók a táguláshoz?
Azért, mert minden létező mérés, számítás ezt mutatja, és semmi sem utal az ellenkezőjére.
>Miért ne lehetne azt elfogadni, hogy az univerzum semerre sem mozog, hanem statikus állapotban van.
Miért kéne elfogadni ezt, amikor a tágulás nyilvánvaló és ennyire egyszerűen látható? Ennek nem látom értelmét.
>Természetesen van egy tippem rá, mégpedig az, hogy ekkor mindenképpen be kellene vezetni Isten fogalmát a tudományba, mert egy sosem mozgó álló valamit, valakinek teremtenie kellett.
Itt azért van egy egészen óriási logikai szakadék. Ha valami statikus, akkor azt úgy kellett teremteni? Ezt mi indokolná?
>a vallás kiirtását tűzték ki célul.
Szegény tudományra sok mindent ráfognak, de ez még nekem is új. A tudomány definíciójából adódóan zárja ki a vallást, mert ha a vallás szerepet kap benne, akkor az már nem tudomány.
>statisztikailag ezek a képződmények maguktól nem alakulhatnak ki vagy csak év százezer trilliárdjai alatt.
Erről nem hallottam, linket!