MGyuri 2013.06.17 09:54:53

Köszönöm a válaszodat, megtisztelsz vele. Mivel hétvégén nem tudtam reflektálni, most teszem meg.

A monitoring eljárással kapcsolatban egészen pontosan úgy fogalmazzunk, hogy "egy bizottság - foghíjasan, minimális többséggel, de mégiscsak - megszavazta, hogy a két hónappal későbbi közgyűlésen tűzzék napirendre egy Magyarország elleni megfigyelés megindítását". Pontosabban az arról szóló plenáris vitát, amelynek a vége szavazás lesz, és ott döntHETnek" arról, hogy megindítsanak-e ilyen eljárást.
Vagyis nem állja meg a helyét, hogy ez az eljárás megindult már, csak azt, hogy napirendre tűzik. Ami egyáltalán nem lefutott ügy, vagy elindítják, vagy nem.

"Kérdésem, megesett-e ez bármely másik EU tagországgal hazánkon kívül?" Az, hogy napirendre veszik, lehet hogy megesett, nem tudom. Majd, ha megindult, akkor igazad lesz. Mindezt elképzelhetőnek tartom, nem örülnék neki, de 'a folyón akkor kell átkelni, amikor odaértünk'. Előre ne vegyük készpénznek.

"Én is tudom (írtam is), hogy kötelességszegési eljárások másokkal szemben is indultak. Európai bírósági eljárások is. Velünk kapcsolatban azonban ez is, az is megtörtént, " miért, csak velünk történt meg, hogy európai bíróság eljárás is, kötelezettségszegési eljárás is indult? A számadatokat elnézve, nem hiszem.
Ráadásul az, hogy egy ügy az európai bíróságra kerül, kulturált, mondhatni felnőtt módja a vitás kérdések lezárásának, ezen nem érzem, hogy lamentálni kellene; és az eddigi tapasztalatok alapján, ha az Európai Bíróság döntött egy ügyben, azt mindkét fél tiszteletben tartotta eddig is. Inkább büszkének érzem magam amiatt, ha így oldjuk meg a problémáinkat; hol van ez a "portyázós, Európán végigszáguldó fosztogató csapatoktól"?

"ráadásul még a kohéziós alapokból is ki akartak zárni bennünket." Jó, hogy felfigyeltem erre, már majdnem elfelejtettem! Miért is akartak kizárni? Mert már jó ideje szégyenpadon ültünk.
ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20120223_kohezios_alap-felfugg_hu.htm

Mert ekkor már nyolcadik éve túlzottdeficit-eljárás alatt álltunk. Ahová a 2010 előtt kormányzásunk tehetetlensége lökte az országot, vagyis nem az aktuális politikacsinálóké! És most már csak egy formális döntésre van szükség, hogy kikerüljünk onnan, mert sikerült harmadszorra is 3% alatt tartani a költségvetési hiányt. Ez két dologra világít rá:

1. Az ebből a zsákutcából való kikerülésért nem szidalmazás, hanem inkább vállveregetés jár az ország irányítóinak. Nem kell hangosan dicsérni őket, de legalább ne szidalmazzuk, és még inkább ne vegyük egy kalap alá az eddigiekben felsorolt súlyosabb, vitát keltő ügyekkel. Amelyek jórészt azért születtek (bankadó, tranzakciós illeték, multik adója stb.), hogy ebből a bűzló fekélyből (9 éve ültünk az EU szégyenpadján) valahogy kikecmeregjen az ország.

2. Magát Európát és az EU-s intézményeket minősíti, hogy a kohéziós alapokból akkor akartak kizárni minket, akkor, amikor az ország és vezetése láthatóan mindent megtett azért, hogy ismét szavahihető emberek legyünk az Unióban. Mintha két testvér közül az egyik összetöri a tányért, a másik odamegy eltakarítani, de őt náspángolják el büntetésből.
Ezt nem tudom nem rosszindulatú lépésnek minősíteni. És itt van, amiért úgy éreztem, válaszolnom kell a posztodra.
Nézve az EU Parlament közvetítéseit, hallgatva a külföldi "független" tudósításokat és véleményeket, nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy itt kőkemény gazdasági érdekek fonódnak össze azok politikai szempontjaival, akik Magyarországon már nem tudnak kormányozni, így kívülre helyezték azt a harcteret, aminek idebenn lenne a helye. Akinek édesmindegy lenne, hogy Magyarországon kik fizetik az adót, csak befolyjon, összefogtak azokkal, akik inkább az oktatás, az egészségügy, a családtámogatás rendszeréből faragnának le, mert nem sérülnek nagy cégek érdekei. Azok, akik kiszolgálták a külföld érdekeit, szó nélkül teljesítették az IMF követelményeit, rugalmas gerinccel meghajolnak a hitelminősítők előtt. Az Európa Parlamentben ezek, a ma ellenzékbe szorult politikusok véleményét hallani ki olyan 'európai' képviselők hangjából, mint Guy Verhofstadt (aki Belgiumban már megbukott, mint miniszterelnök), Ulrike Lunecek, Johannes Swoboda vagy D. Cohn-Bendit. (az ő pedofil-ügyeire most nem térek ki).
Ha ilyenek vannak ellenünk, akkor valamit lehet, hogy jól csinálunk? :)

Mivel a Magyarországot érintő kritikák nagy része gyanús egyezőséget mutat és jelentősen egybeesik a magyarországi ellenzék egy részének érdekeivel, én (nem lévén ugyan kívülálló) úgy vagyok mint egy meccs nézése közben: valamelyik félnek drukkolok. És akkor inkább a mieinknek, főleg ha még sokkal szimpatikusabbak is, mint az ellenünk játszók.

Kritizálni lehet is, szabad is, kell is. Isten mentsen egy olyan rendszertől, amelyet nem lehet kritizálni. Blogodon is ezt teszed - elmondod a véleményed. Hála Istennek, szólásszabadság van. Én pedig elmondom az enyémet.

MGyuri 2013.06.18 12:21:33

Kedves Tűnődő,

Köszönöm újbóli válaszodat, igyekszem rövidebbre fogni, mint eddig :)
Nem érzem, hogy elbeszélünk egymás mellett. Te szóvá tettél egy szerinted rossz tendenciát (agresszív, kalandozó, "kurucos" attitűd az EU irányában) és ezt alátámasztottad különféle indokokkal. Én a posztodban és a válaszodban szereplő indokokra reflektáltam, hogy szerintem melyik és miért nem állja meg a helyét. Ezt bőséggel meg is indokoltam és levontam egy következtetést, ami más, mint a tiéd. Nevezetesen, hogy szerintem az EU irántunk tanúsított magatartása igenis elfogult; hogy az EU-t képviselő, Magyarországot támadó politikusok tekintélyes részének a véleményét egyszerűen nem tudom elfogadni. A szokásostól eltérő, néha bizarr, megkérdőjelezhető gazdaságpolitikai döntések mögött én nem azt látom, hogy "agresszív kismalac" módjára nekimegyünk az EU-nak.(Vagy ahogy valaki a jó modor hiányát látja ebben).
Senki nem mondta, hogy tökéletes ez a gazdaságpolitika, vagy hogy a jelenlegi kormány nagyszerűen teszi a dolgát.
De hogy három év alatt több eredményt ért el ( pl.: a következő hétéves EU költségvetési részesedés; túlzottdeficit-eljárás megszűnése), mint elődei, számomra tény. Azzal, hogy nem meghunyászkodunk, hanem TÁRGYALUNK és szükség esetén VITATKOZUNK . És ha kell, bíróságra megyünk. És ha nincs igazunk, akkor elfogadjuk. De csak akkor, ha ránk bizonyítják. Nekem ez sokkal szimpatikusabb, mint a mindenáron való megfelelési kényszer. Röviden szólva: én nem érzem neveletlennek a magyar kormányt.

---
PS. 1.: A telekomadó az első konkrét példád volt. Történetesen lehet, hogy igazad van. Majd az Európai Bíróság kimondja. Végre, konkrét kifogás, hajrá! Az Európa Parlamentbeli dörgedelmek is addig nem érnek semmit, amíg meg nem fogalmazzá a konkrét kifogásaikat. Nem lehet mit kezdeni olyan lózungokkal, hogy "Magyarország sérti az uniós jogot", "Veszélyeztetik a demokráciát", "Önkényuralmi rendszer épül". Badarság. Tessék megmondani, mi a baj. (Mármint az EU részéről). Telekomadó? Bírák nyugdíjazása? Választási kampánypénzek? Ezekről lehet beszélni, lehet engedni, de üres szólamokkal nem lehet vitatkozni.
És egyetértek kisQtya kommentjével: kettős mérce igenis létezik, kár tagadni.
---
PS. 2.: A tányért összetörésében igenis a 2004-ben regnáló pártok a felelősek, nem azok, akik a hatalmata két évvel azelőtt átadták. Akkor határidőt kaptak az EU Bizottságtól 2008-ig. Erre 2006-ig hazudoztak, az EU-nek is. 2008-ban csak hirtelen IMF-hitellel menekültünk meg az államcsődtől. A mostani kormány nemhogynem vett fel IMF-hitelt (és mit kapott, kap ezért!), hanem visszafizeti az előző kormány által felvett hitelt.
Hogy emellett hibák, bénázások stb. vannak (ami kétségtelen), nem von le ennek az értékéből.
----------------
Elfogadom, hogy te másképp látod, hogy túlzás ez az attitűd. Az én véleményem más, ezt fejtettem itt ki.

MGyuri 2013.06.19 08:57:10

"De gustibus non est disputandum." Ha neked ez nem tetszik, elfogadom a véleményed; ha számodra inkább mérvadó a mainstream média álláspontja ("udvariatlanok vagyunk", "kuruckodunk", "magyarkodunk"), úgysem foglak meggyőzni.

Valóban nem a telekomadó volt az első konkrét példád, csak elsiklottam felettük, bocsánat. A többi tárgybeli tévedést akartam pontosítani.

Nem a túlzottan magas deficitet tekintem a tányér összetörésének, hanem azt, hogy 7 éven keresztül minden évben megígértük, mégsem faragtuk lejjebb. Inkább hazudoztunk, hamis adatokat küldtünk. (Az akkori pénzügyi biztos tudtával!) Szerintem ez sokkal súlyosabb, mint az általad "kurucosnak" tartott viselkedés.

Nem tartom senki lábának a rugdosásának az ilyen ügyeket, amelyek EU Bíróságon kötnek ki. Persze be lehet így állítani, jól is hangzik, de attól még nem lesz igaz.

Több kommentet nem írnék már ehhez a témához, a véleményemet elmondtam, a tiedet meghallgattam. Köszönöm a válaszaidat.
Szép, békés, örömteli jövőt kívánok mindannyiunknak!
Üdv,
MGyuri

MGyuri 2013.06.07 12:15:07

Annyit pontosítanék, hogy Németországban csak VOLT nagykoalíciós kormányzás, 2005-2009 között, kényszerből alakított kormányt a CDU-CSU jobboldali pártszövetség a szociáldemokrata SPD-vel. 2009-ben aztán az SPD elég rosszul jött ki ebből a parlamenti választásokon, és újra "rendes" koalíciós kormányzás vette kezdetét, az SPD ellenzékbe vonult, az FDP lett a CDU koalíciós patrnere. Persze a szövetségi kancellárt továbbra is Angela Merkel-nek hívják.
Az idén ismét választások lesznek...

MGyuri 2013.05.31 12:48:09

Egy kis pontosítás: a cikk végén említett kérdés egy riporter tette fel, de nem Edmund Hillary-nak, hanem George Mallory-nak, 1923-ban.

"Why do you want to climb Mount Everest?" with the retort "Because it's there", which has been called "the most famous three words in mountaineering".

George Mallory 1924-ben veszett oda a Mount Everest-en Andrew Irvine-nel együtt. Lehet, hogy ők mászták meg elsőként a "világ tetejét", de - tragikusan hasonlóan Erőss Zsolthoz ás Kiss Péterhez - nem tértek vissza élve. Mallory mumifikálódott testét 75 év után 1999-ben fedezték fel a Mount Everest csúcsa alatt pár száz méterre. Hogy fent voltak-e a csúcson, talán soha nem derül ki.
Edmund Hillary volt az első (Tenzing Norgay-jal együtt), aki felment - és visssza is jött.

A lényeget illetően nem változtat, de a pontosság kedvéért írtam le.

MGyuri 2013.03.21 15:10:20

Az előzőekhez csak annyiban kapcsolódnék, hogy nem az eddigi hozzászólásokra, hanem a cikkhez fűzött képre reagálok.
Azt a képet már levlistákon, FB-on, máshol is és itt is látom. "Három pápa egymás között", "Ki gondolta volna akkor?" stb. címekkel.

Nos, a képen jól felismerhető a fiatalos és energikus II. János Pál, a szintén fiatal (ötvenegynéhány éves) Ratzinger bíboros... de a harmadik személy NEM lehet Bergoglio bíboros.
1. Nem is hasonlít rá, legfeljebb felületesen szemlélve
2. Amikor II. János Pál még ilyen jól tartotta magát, az a nyolcvanas évek elején lehetett. Ekkor Bergoglio még nem volt sem bíboros, sem püspök/segédpüspök, hiszen csak 1992-ben szentelték püspökké. A kép ugyan fekete-fehér (ez is csak a régiségét bizonyítja), tehát nem feltétlenül kell bíborost látni a harmadik, szemben álló alakban,de a ruházata egyértelműen püspöki.
Tehát: püspök 1992-benlett Bergoglio, bíboros 2001-ben, nem is hasonlít, tehát a harmadik személy a képen nem lehet ő.

Persze tévedhetek, kérem, ha valaki bővebb információval bír, hozza tudomásomra. De nem szeretném hogy egy "fake", hamis fotó terjengjen és minden jó szándékú, de tájékozatlan "like"-olja.