Adatok
Csebó Horváth János
10 bejegyzést írt és 27 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Az európai kultúra történetében valószínűleg nincs még egy olyan történet, amelyiknek annyi feldolgozása lenne, mint a Faust-mítosznak. Zenében, irodalomban és a filmművészetben számtalan Faust adaptáció született: az angol Wikipédia egyedül a film világából negyvenkét alkotást említ meg. Ezek közül…..
Peter Weir ausztrál rendezőt legtöbben valószínűleg az 1989-ben készült Holt költők társasága c. filmjéről ismerik, de sokan láthatták az 1985-ös A kis szemtanút is. A rendező sosem volt a hollywoodi díjkiosztók kedvence, de a szakmai kritika rendre nagy elismeréssel fogadta a filmjeit. Így járt…..
Enyedi Ildikó a Simon Mágus (1999) után ismét egy olyan filmes elem köré építette új nagyjátékfilmjét, amely túl van a racionalitás határain. Két főhőse Endre és Mária. Endre mint gazdasági igazgató, Mária pedig mint minőségellenőr egyazon munkahelyen dolgozik, s bár a munkakapcsolaton kívül nincs…..
Mivel az előző bejegyzésben a terjedelmi korlátok miatt nem tudtam elég pontosan kifejteni a determinizmus és az indeterminizmus fogalmát, ebben az írásban ezt a hiányt szeretném pótolni.
A mechanisztikus determinizmus mint az univerzum „óramű” modellje..
Csebó Horváth János
2017.01.31 17:40:24
@JimmyG: "Én a 2. lehetőség mellett szavaznék."
Ebben az esetben viszont még mindig van két, alapvetően különböző lehetőség, a lokális vagy a nem lokális rejtett paraméteres megoldás. Lehetségesnek tartod, hogy az utóbbi irányzat (a Bohm mechanika) a közeljövőben nagyobb teret nyerjen? Tudsz erről valami bővebbet?
Ebben az esetben viszont még mindig van két, alapvetően különböző lehetőség, a lokális vagy a nem lokális rejtett paraméteres megoldás. Lehetségesnek tartod, hogy az utóbbi irányzat (a Bohm mechanika) a közeljövőben nagyobb teret nyerjen? Tudsz erről valami bővebbet?
Csebó Horváth János
2019.04.17 00:56:59
A kvantum összefonódásról pl. itt elolvashatsz egy elég érthető szöveget: www.termeszetvilaga.hu/X-Aknak/docs/kve2/bellineq.html
Hraskónál, a fenti cikkben ezt olvashatjuk:
"...távoli eseménysorok tartósan lehetnek úgy is korreláltak, ha ezt a korrelációt valamilyen információ
terjedésével nem vagyunk képesek megmagyarázni." Ez ugyebár pontosan azt jelenti, hogy a kvantumfizika szerint vannak non-lokális jelenségek, vagyis nem fénysebességgel terjedő hatások következtében előálló korrelációk.
Mit lehet ezzel kezdeni?
1) Hraskó szerint „…a kvantumelméletben egyetlen egységnek (vagyis egy rendszernek) kell tekinteni minden olyan rendszert, amelynek elemei valamikor közvetlen kölcsönhatásban voltak, függetlenül attól, hogy időközben a részek eltávolodtak egymástól.”
Ezzel kapcsolatban azonban felvethetjük azt a kérdést, hogy az ősrobbanás elmélete szerint az Univerzum összes létező fizikai entitása abban a bizonyos szinguláris pontban egyetlen összefüggő kvantummechanikai rendszer része volt valamilyen formában, így a világban jelen lévő összes részecske egymással nem lokális kapcsolatban áll. Vagyis non lokálisan minden összefügg mindennel, de mivel ez az állítás empirikusan nem igen igazolható, ezért a fizikusok nem is szokták ezt a következményt megfogalmazni.
2) David Bohm szerint létezik valamiféle kvantummechnikai erőtér (egyféle éter), amit ha valahol megzavarunk, ez a zavar mindenhol azonnal megjelenik, vagyis a zavar non lokális módon terjed, és ez magyarázná meg a kvantummechnika általunk tapasztalt non lokális jelenségeit.
Ezzel meg az a probléma, hogy egy olyan entitást tételez fel, amit empirikusan szintén nem igen lehet kimutatni.
Ezért kijelenthető, hogy a kvantum összefonódás nagyon feladta a leckét a fizikusoknak, Dávid Gyula baráti körben azt szokta mondani, hogy "sajnos kurvára nem értjük".
Hraskónál, a fenti cikkben ezt olvashatjuk:
"...távoli eseménysorok tartósan lehetnek úgy is korreláltak, ha ezt a korrelációt valamilyen információ
terjedésével nem vagyunk képesek megmagyarázni." Ez ugyebár pontosan azt jelenti, hogy a kvantumfizika szerint vannak non-lokális jelenségek, vagyis nem fénysebességgel terjedő hatások következtében előálló korrelációk.
Mit lehet ezzel kezdeni?
1) Hraskó szerint „…a kvantumelméletben egyetlen egységnek (vagyis egy rendszernek) kell tekinteni minden olyan rendszert, amelynek elemei valamikor közvetlen kölcsönhatásban voltak, függetlenül attól, hogy időközben a részek eltávolodtak egymástól.”
Ezzel kapcsolatban azonban felvethetjük azt a kérdést, hogy az ősrobbanás elmélete szerint az Univerzum összes létező fizikai entitása abban a bizonyos szinguláris pontban egyetlen összefüggő kvantummechanikai rendszer része volt valamilyen formában, így a világban jelen lévő összes részecske egymással nem lokális kapcsolatban áll. Vagyis non lokálisan minden összefügg mindennel, de mivel ez az állítás empirikusan nem igen igazolható, ezért a fizikusok nem is szokták ezt a következményt megfogalmazni.
2) David Bohm szerint létezik valamiféle kvantummechnikai erőtér (egyféle éter), amit ha valahol megzavarunk, ez a zavar mindenhol azonnal megjelenik, vagyis a zavar non lokális módon terjed, és ez magyarázná meg a kvantummechnika általunk tapasztalt non lokális jelenségeit.
Ezzel meg az a probléma, hogy egy olyan entitást tételez fel, amit empirikusan szintén nem igen lehet kimutatni.
Ezért kijelenthető, hogy a kvantum összefonódás nagyon feladta a leckét a fizikusoknak, Dávid Gyula baráti körben azt szokta mondani, hogy "sajnos kurvára nem értjük".
"Nem az értelmünk által kínált témán kell törnünk a fejünket, hanem az életünket végigkísérő intellektuális sugallaton.” N. Gómez Dávila
Az antropikus elv legfontosabb metafizikai vonatkozásai
Az előző bejegyzésünkben összefoglaltuk azokat a XX. század második felében felmerült megfontolásokat,…..
Bevezetés
A XX. században egy furcsa fordulatnak lehettünk tanúi: a három évszázad alatt uralkodóvá vált ateista, ateleológikus, dezantropomorf természettudományos paradigma a tudományon belülről kérdőjeleződött meg. ..
A relativitáselmélettel kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő szakirodalomra egyaránt jellemző az a mítosz, hogy a relativitáselmélet alapjaiban rendítette meg a térről és időről alkotott nézeteinket. Pedig ez semmi más, mint egy intellektuális lufi, ami azonnal szétdurran, ha közelebbről…..
A blog címe az angol mainstream szóra utal, aminek szó szerinti fordítása fősodor vagy főáramlat. A Wikipédia szerint a fősodor szó „…valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és…..
Csebó Horváth János
2017.02.06 01:09:00
@JimmyG: "Tehát a G paradigma gerincét a következő elméletek fogják alkotni"
Nagyon izgalmas, amit a lehetséges G-paradigmáról írsz, és nagyon logikus, ahogy a jelenlegi fizika problémáiból levezeted a szükséges új elméleteket, de ugyanakkor kicsit meglepő ez a konkrétság. Olyan, mintha már valamilyen szakmai közegben körvonalazódna ez a megoldás, de ugyanakkor nem sok minden szivárgott ki belőle, hiszen most hallunk róla először. Hogy lehetséges ez? Vagy csak mi nem vagyunk elég figyelmesek?
Legszívesebben azt kérném, hogy oszd meg velünk néhány jellemzőjét ezeknek a várható elméleteknek, ha lehetséges.
1. Hogy néz majd ki a nagy sebességű fizika? Vagy nem is lesz ilyen?
2. Ezt még el is tudom képzelni.
3. Az új kvantumfizika determinisztikus lesz? Hogyan fogják benne értelmezni a Heisenberg-féle határozatlansági relációt?
4. Valamennyire elképzelhető.
5. A "szuperfizika" nyilván a jelenleg non-lokalitásnak nevezett jelenségekkel foglalkozna. Ezekről a Bell-féle egyenlőtlenségek ill. az Aspect-féle kísérletek mellett vannak további tapasztalatok? A fénysebességnél nagyobb sebességet fel lehet végesként fogni? A non-lokalitásra jelenleg a "kategoriális elégtelenség" ill. a Bohm-féle kvantumpotenciál mellett van más magyarázat?
"Mindezek miatt a fizika nagy változások előtt áll. És ebben a magyar kutatóknak vezető szerepe lesz. A magyarok ismerik legjobban a a jelenlegi paradigma problémáit. És a magyar szerzők jutottak legtovább azon az úton, amely az új paradigma felépítéséhez elvezet bennünket."
Ezekről a magyar kutatókról mit lehet tudni, milyen publikációkban lehetne ennek utánanézni?
Nagyon izgalmas, amit a lehetséges G-paradigmáról írsz, és nagyon logikus, ahogy a jelenlegi fizika problémáiból levezeted a szükséges új elméleteket, de ugyanakkor kicsit meglepő ez a konkrétság. Olyan, mintha már valamilyen szakmai közegben körvonalazódna ez a megoldás, de ugyanakkor nem sok minden szivárgott ki belőle, hiszen most hallunk róla először. Hogy lehetséges ez? Vagy csak mi nem vagyunk elég figyelmesek?
Legszívesebben azt kérném, hogy oszd meg velünk néhány jellemzőjét ezeknek a várható elméleteknek, ha lehetséges.
1. Hogy néz majd ki a nagy sebességű fizika? Vagy nem is lesz ilyen?
2. Ezt még el is tudom képzelni.
3. Az új kvantumfizika determinisztikus lesz? Hogyan fogják benne értelmezni a Heisenberg-féle határozatlansági relációt?
4. Valamennyire elképzelhető.
5. A "szuperfizika" nyilván a jelenleg non-lokalitásnak nevezett jelenségekkel foglalkozna. Ezekről a Bell-féle egyenlőtlenségek ill. az Aspect-féle kísérletek mellett vannak további tapasztalatok? A fénysebességnél nagyobb sebességet fel lehet végesként fogni? A non-lokalitásra jelenleg a "kategoriális elégtelenség" ill. a Bohm-féle kvantumpotenciál mellett van más magyarázat?
"Mindezek miatt a fizika nagy változások előtt áll. És ebben a magyar kutatóknak vezető szerepe lesz. A magyarok ismerik legjobban a a jelenlegi paradigma problémáit. És a magyar szerzők jutottak legtovább azon az úton, amely az új paradigma felépítéséhez elvezet bennünket."
Ezekről a magyar kutatókról mit lehet tudni, milyen publikációkban lehetne ennek utánanézni?
Bevezetés
A manapság uralkodó materialista világnézet szerint a világ működése véletlenszerű. Eszerint ugyanis:
a világ véletlenszerűenkeletkezett a semmiből
az Univerzum jelenleg megfigyelhető struktúrája véletlenszerűen alakult ki az anyag egy alacsonyan strukturált állapotából
az élő…..
Csebó Horváth János
2016.09.11 21:13:33
Mivel a véleményemet lényégében már kifejtettem korábban, itt már csak néhány konkrét megjegyzésedre szeretnék reflektálni.
1. Ezt írod: „Ha van stabil – önazonos – ontológiai állapota a világnak, akkor csak az van neki, s nincsenek átmenetek, vagyis nincs változás; ha van ontológiai átmenete a világnak, akkor csak az van neki, s nincs stabil állapota még egyetlen pillanat vonatkozásában sem. A kettőt nem lehet összeházasítani: nem lehet egyszerre ragaszkodni a változáshoz (»megy valahová«) és a léthez (»valami«). Ami »megy valahová«, az sosem lesz valami; ami »valami«, az sosem fog menni valahová. A platóni értelemben vett „keletkezés” egy pillanatra sem lesz platóni értelemben vett „lét”, hanem mindig is csak keletkezés, levés, létesülés marad, vagyis a keletkezés világa nemcsak egy intervallum („kétszer nem lehet ugyanabba...”), hanem már egy pillanat vonatkozásában sem („egyszer sem lehet ugyanabba...”) mutatja jeleit az állandóságnak, vagyis a létnek.”
Elismerem, hogy a determinizmussal kapcsolatban joggal felvethető a „lét és a változás filozófiai problémája”, de nem fogadom el, hogy ez a két, komplementernek látszó fogalom filozófiailag ne lenne összeegyeztethető valahogy ahhoz hasonlóan, ahogy azt a fizika megtette. A két fogalom együttes fennállásának tagadása a következőt jelenti:
a. Van lét, de nincs változás: ez ellenkezik a legelemibb tapasztalatainkkal.
b. Van változás, de nincs lét: mi változik, ha nincs ami változzon?
A problémát a fizikában Zénon egyik paradoxona így fogalmazza meg: „Egy repülő nyílvesszőt kell elképzelnünk. Bármely időpillanatban a nyíl a levegő egy ismert pontján tartózkodik. Ha ennek a pillanatnak nincs időbeli kiterjedése, akkor a nyílnak »nincs ideje«, hogy elmozduljon, tehát nyugalomban kell, hogy legyen. Hasonló logikával belátható, hogy az ezt követő pillanatokban is nyugalomban van. Mivel ez az idő bármelyik pillanatára igazolható, a nyílvessző egyáltalán nem mozoghat: a mozgása csak illúzió.”
(Vö: hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A9n%C3%B3n_paradoxonjai)
E paradoxon ugye azt állítja, hogy van lét, de nincs változás. A fizikában ezt az ellentmondást úgy oldjuk fel, hogy a nyílvessző létét nem egy, hanem két paraméterrel jellemezzük: a hely-paraméter megadja, hogy egy adott időpillanatban hol van, a sebesség-paraméter pedig, hogy a következő idő pillanatokban hol lesz. Tudjuk jól, hogy az állapotjellemzés ezen módja a mechanikai mozgások esetében teljesen kielégítőnek bizonyult, ez alapján tudjuk előre jelezni a bolygók helyzetét éppúgy, mint a rakétákét.
Szerintem elvileg nincs semmi akadálya annak, hogy Laplace démonja tudjon készíteni egy pillanatfelvételt a világ „összes nyílvesszőjéről”, vagyis számba vegye minden egyes fizikai entitás állapotjellemző paramétereit, és mindazokat a kölcsönhatásokat, amelyek az egyes entitások állapotváltozásait okozhatják, majd ezen adatokból kiszámolja, hogy a jövő egy tetszőleges pillanatában milyen állapotban lesznek. Ez az előrejelzés természetesen arra is képes lehet, hogy egyes entitások megszűnését, pontosabban másokba való feloldódását leírja. Tehát az egyes entitások létének időbeli állandósága nem feltétele ezen előrejelzésnek, elegendő egy olyan relatív elkülönültség, amely az állapotfelmérés pillanatában fenn áll. Így szerintem az általad hangsúlyozott ontológiai indeterminizmus nem létezik, ez csak egy „egyszerű” episztemológiai probléma ontológiai méretűvé való felnagyítása. Természetesen ezt az ismeretelméleti problémát, vagyis a fizikai világ egy kezdeti állapota meghatározását, az ember soha nem lesz képes megoldani, de ez nem jelenti azt, hogy mindegy lenne, hogy milyen természetű oka lehet a probléma megoldhatatlanságának: ontológiai vagy episztemológiai?
1. Ezt írod: „Ha van stabil – önazonos – ontológiai állapota a világnak, akkor csak az van neki, s nincsenek átmenetek, vagyis nincs változás; ha van ontológiai átmenete a világnak, akkor csak az van neki, s nincs stabil állapota még egyetlen pillanat vonatkozásában sem. A kettőt nem lehet összeházasítani: nem lehet egyszerre ragaszkodni a változáshoz (»megy valahová«) és a léthez (»valami«). Ami »megy valahová«, az sosem lesz valami; ami »valami«, az sosem fog menni valahová. A platóni értelemben vett „keletkezés” egy pillanatra sem lesz platóni értelemben vett „lét”, hanem mindig is csak keletkezés, levés, létesülés marad, vagyis a keletkezés világa nemcsak egy intervallum („kétszer nem lehet ugyanabba...”), hanem már egy pillanat vonatkozásában sem („egyszer sem lehet ugyanabba...”) mutatja jeleit az állandóságnak, vagyis a létnek.”
Elismerem, hogy a determinizmussal kapcsolatban joggal felvethető a „lét és a változás filozófiai problémája”, de nem fogadom el, hogy ez a két, komplementernek látszó fogalom filozófiailag ne lenne összeegyeztethető valahogy ahhoz hasonlóan, ahogy azt a fizika megtette. A két fogalom együttes fennállásának tagadása a következőt jelenti:
a. Van lét, de nincs változás: ez ellenkezik a legelemibb tapasztalatainkkal.
b. Van változás, de nincs lét: mi változik, ha nincs ami változzon?
A problémát a fizikában Zénon egyik paradoxona így fogalmazza meg: „Egy repülő nyílvesszőt kell elképzelnünk. Bármely időpillanatban a nyíl a levegő egy ismert pontján tartózkodik. Ha ennek a pillanatnak nincs időbeli kiterjedése, akkor a nyílnak »nincs ideje«, hogy elmozduljon, tehát nyugalomban kell, hogy legyen. Hasonló logikával belátható, hogy az ezt követő pillanatokban is nyugalomban van. Mivel ez az idő bármelyik pillanatára igazolható, a nyílvessző egyáltalán nem mozoghat: a mozgása csak illúzió.”
(Vö: hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A9n%C3%B3n_paradoxonjai)
E paradoxon ugye azt állítja, hogy van lét, de nincs változás. A fizikában ezt az ellentmondást úgy oldjuk fel, hogy a nyílvessző létét nem egy, hanem két paraméterrel jellemezzük: a hely-paraméter megadja, hogy egy adott időpillanatban hol van, a sebesség-paraméter pedig, hogy a következő idő pillanatokban hol lesz. Tudjuk jól, hogy az állapotjellemzés ezen módja a mechanikai mozgások esetében teljesen kielégítőnek bizonyult, ez alapján tudjuk előre jelezni a bolygók helyzetét éppúgy, mint a rakétákét.
Szerintem elvileg nincs semmi akadálya annak, hogy Laplace démonja tudjon készíteni egy pillanatfelvételt a világ „összes nyílvesszőjéről”, vagyis számba vegye minden egyes fizikai entitás állapotjellemző paramétereit, és mindazokat a kölcsönhatásokat, amelyek az egyes entitások állapotváltozásait okozhatják, majd ezen adatokból kiszámolja, hogy a jövő egy tetszőleges pillanatában milyen állapotban lesznek. Ez az előrejelzés természetesen arra is képes lehet, hogy egyes entitások megszűnését, pontosabban másokba való feloldódását leírja. Tehát az egyes entitások létének időbeli állandósága nem feltétele ezen előrejelzésnek, elegendő egy olyan relatív elkülönültség, amely az állapotfelmérés pillanatában fenn áll. Így szerintem az általad hangsúlyozott ontológiai indeterminizmus nem létezik, ez csak egy „egyszerű” episztemológiai probléma ontológiai méretűvé való felnagyítása. Természetesen ezt az ismeretelméleti problémát, vagyis a fizikai világ egy kezdeti állapota meghatározását, az ember soha nem lesz képes megoldani, de ez nem jelenti azt, hogy mindegy lenne, hogy milyen természetű oka lehet a probléma megoldhatatlanságának: ontológiai vagy episztemológiai?
Sir John Chilcot 2016 július 6-án rövid beszédben foglalta össze annak a jelentésnek a tartalmát, melyet ugyanezen a napon Chilcot-jelentés néven publikált a The Iraq Inquiry nevű projekt bizottsága (a következőkben: a bizottság). A jelentésről ezen a napon semmilyen cikket nem találtam az…..
Csebó Horváth János
2016.08.07 03:03:45
Én találtam 3 cikket is a magyar sajtóban, egyet az indexen, kettőt nem baloldali lapokban:
index.hu/kulfold/2016/07/06/nem_kellett_volna_haborut_inditani_irak_ellen/
magyaridok.hu/ahelyzet/jim-haboruja-816646/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201608
alfahir.hu/nem_szabad_vakon_kovetni_az_egyesult_allamokat
Ezek közül a magyaridők cikke értékeli is valamennyire az eseményt, de lényeget az sem érinti.
Nekem hiányzik, hogy a jelentés kapcsán egy átfogó értékelés készülne arról, hogy:
- Miért akarta Bush ezt a háborút mindenáron megindítani?
- Emlékeim szerint amikor kiderült, hogy valójában nem is voltak Szaddamnak vegyi fegyverei, Bush egy Horn Gyula-féle "Na-és"-sel reagált. Ez a cinizmus szerintem egy új elem volt a hidegháború utáni amerikai külpolitikában, azt jelezte, hogy ezzel valami új, offenzív külpolitikát kezdett el ami az arab tavaszban és a szíriai polgárháborúban folytatódott.
- Valószínűleg ennek az offenzív külpolitikának köszönhető jórészt az Európát sújtó migránsválság is.
Hogy lehet az, hogy ezek a kérdések még a jelentés kapcsán sem vetődnek fel a magyar sajtóban? És külföldön?
index.hu/kulfold/2016/07/06/nem_kellett_volna_haborut_inditani_irak_ellen/
magyaridok.hu/ahelyzet/jim-haboruja-816646/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201608
alfahir.hu/nem_szabad_vakon_kovetni_az_egyesult_allamokat
Ezek közül a magyaridők cikke értékeli is valamennyire az eseményt, de lényeget az sem érinti.
Nekem hiányzik, hogy a jelentés kapcsán egy átfogó értékelés készülne arról, hogy:
- Miért akarta Bush ezt a háborút mindenáron megindítani?
- Emlékeim szerint amikor kiderült, hogy valójában nem is voltak Szaddamnak vegyi fegyverei, Bush egy Horn Gyula-féle "Na-és"-sel reagált. Ez a cinizmus szerintem egy új elem volt a hidegháború utáni amerikai külpolitikában, azt jelezte, hogy ezzel valami új, offenzív külpolitikát kezdett el ami az arab tavaszban és a szíriai polgárháborúban folytatódott.
- Valószínűleg ennek az offenzív külpolitikának köszönhető jórészt az Európát sújtó migránsválság is.
Hogy lehet az, hogy ezek a kérdések még a jelentés kapcsán sem vetődnek fel a magyar sajtóban? És külföldön?
Csebó Horváth János
2016.08.07 11:57:47
Részlet a Wikipédia "iraki háború" szócikkéből: hu.wikipedia.org/wiki/Iraki_h%C3%A1bor%C3%BA
"A kritikusok szerinti valódi célok:
Energiaszektor
irányítás alá vonni az iraki szénhidrogén-forrásokat, és visszaállítani a dollárt a nemzetközi olajkereskedelem kizárólagos valutájának. (2000 óta Irak az eurót használta olajexport valutának)
megszerezni a régió kőolaj- és földgáz-lelőhelyeit, hogy ezekkel ne lehessen nyomást gyakorolni az OPEC-re
az olajmultik kezébe juttatni az iraki olajnyereséget
növelni az olaj árát (vicces lenne, ha az olajlobbinak más lenne az érdeke)
a háborús helyzetre való hivatkozással korlátozni az állampolgári jogokat
növelni a fegyverzeti kiadásokat, és ezzel pénzt juttatni hadi és építési vállalkozásoknak.
A kormány népszerűségének fenntartása
a Bush-kormány soha nem volt olyan népszerű, mint a szeptember 11-ei terrortámadás után megindított válaszcsapások során
elterelni a figyelmet az Egyesült Államok gyengébb gazdasági teljesítményéről
Érzelmi okok és ideológiák
bebizonyítani az USA megkérdőjelezhetetlen geopolitikai elsőségét
bosszú a Bush apját ért bérgyilkos támadásért, melyet Husszein szervezett (Kuvait, 1993)
Szaddam Huszeint megbuktatni, (az első öbölháborúban ez nem szerepelt a célok között), mivel megpróbálta befolyásolni az OPEC olajárait."
Én azt az elemzést hiányolom, amely:
- értékeli ezeket az oksági tényezőket,
- esetleg továbbiakat is felismer,
- az értékelés alapján olyan előrejelzéseket tesz, amely lehetővé teszi, hogy az olvasó valamennyire fel tudjon készülni a várható jövőre.
Tudom, hogy ezt nagyon könnyű mondani és nagyon nehéz csinálni, de az elemzőnek szerintem mindig valami ilyesmire kellene törekednie.
"A kritikusok szerinti valódi célok:
Energiaszektor
irányítás alá vonni az iraki szénhidrogén-forrásokat, és visszaállítani a dollárt a nemzetközi olajkereskedelem kizárólagos valutájának. (2000 óta Irak az eurót használta olajexport valutának)
megszerezni a régió kőolaj- és földgáz-lelőhelyeit, hogy ezekkel ne lehessen nyomást gyakorolni az OPEC-re
az olajmultik kezébe juttatni az iraki olajnyereséget
növelni az olaj árát (vicces lenne, ha az olajlobbinak más lenne az érdeke)
a háborús helyzetre való hivatkozással korlátozni az állampolgári jogokat
növelni a fegyverzeti kiadásokat, és ezzel pénzt juttatni hadi és építési vállalkozásoknak.
A kormány népszerűségének fenntartása
a Bush-kormány soha nem volt olyan népszerű, mint a szeptember 11-ei terrortámadás után megindított válaszcsapások során
elterelni a figyelmet az Egyesült Államok gyengébb gazdasági teljesítményéről
Érzelmi okok és ideológiák
bebizonyítani az USA megkérdőjelezhetetlen geopolitikai elsőségét
bosszú a Bush apját ért bérgyilkos támadásért, melyet Husszein szervezett (Kuvait, 1993)
Szaddam Huszeint megbuktatni, (az első öbölháborúban ez nem szerepelt a célok között), mivel megpróbálta befolyásolni az OPEC olajárait."
Én azt az elemzést hiányolom, amely:
- értékeli ezeket az oksági tényezőket,
- esetleg továbbiakat is felismer,
- az értékelés alapján olyan előrejelzéseket tesz, amely lehetővé teszi, hogy az olvasó valamennyire fel tudjon készülni a várható jövőre.
Tudom, hogy ezt nagyon könnyű mondani és nagyon nehéz csinálni, de az elemzőnek szerintem mindig valami ilyesmire kellene törekednie.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A "Sátán csapdájában" szöveg például Goethe, és a jórészt Goethének is "köszönhető" fejlődés mítosz kritikájával kifejezetten szembehelyezkedik a nyugati fősodor Goethe értékelésével.
A "Modern szent születése" írás a nyugati embernek az "angyal általi megérintésére" (Hamvas Béla) való felkészületlenségéről szól. A film ezen értelmezése teljesen eltér a korábban megszületett filmkritikáktól.
A "Megbecstelenített csodában" a szerző a "normális szerelem" értelmezését állította szembe Enyedi Ildikónak és a főáramú kritikusoknak a modern párkapcsolat felfogásával, amivel szintén szembe helyezkedünk a főáramú, toleráns szerelem képpel.
A véletlen ontológiai fogalmáról írott posztban amellett érvelünk, hogy a mikrovilágra érvényes kvantummechanikai törvények tapasztalt véletlenszerűsége nem jogosít fel bennünket arra, hogy elfogadjuk az „objektíven létező véletlen" fogalmát, és ezzel a véletlent a semmiből való teremtés képességével ruházzuk fel. Ezzel ismét szembemegyünk a főárammal, hiszen abban a materializmust igazoló ontológai véletlen fogalma a domináns.
Egy másik posztban arra mutatunk rá, hogy a tágabb értelemben vett relativisztikus fizikának a főáramú, einsteini relativitás elmélet csak ez egyik értelmezése, de emellett lehetséges vele matematikailag ekvivalens másik értelmezése is, olyan, amely a téridőnek a relativisztikus jelenségek okaként való felfogása helyett a nagy sebességű mozgásoknál megjelenő relativisztikus jelenségeket a közvetlenül a mozgó testek környezetében jelenlévő fizikai anyagra vezeti vissza.
Végül az antropikus elvvel foglalkozó posztban az Univerzum tapasztalt antropikus finomhangoltságán alapuló emberközpontú világfelfogás természetesen ismét melléksodratú felfogás az uralkodó, multiverzumra épülő, materialista értelmezésekkel szemben.