Adatok
A tények makacs dolgok...
0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Bárhova nézek, ott vannak. Rengetegen - de csak első látszatra. Valójában csupán borzasztóan hangosak és aktívak. Nem csodálom: hatalmas, felgyülemlett, tehetetlen dühüket máshol már nem nagyon tudják levezetni, és Opera előtti csoportos bóvli-skandálás se lehet minden…..
A tények makacs dolgok...
2013.02.10 13:22:13
A tények makacs dolgok...
2013.02.10 15:00:01
@Balibgeczyk:
Csak annyi, hogy hazugság az egész.
A bérek a legalacsonyabb keresetűeknek csökkentek, hiszen az ő adójuk ponthogy nőtt.
A középkeresetűeknek is csökkentek a bérei, mivel a legtöbb cég a túlélésért küzd, így prémiumokat és plusz juttatásokat megvonták, a fizetéseket még az infláció mértékével sem emelik, sőt van ahol konkrétan csökkentik.
A munkanélküliség drasztikusan nőtt, ez csupán azért nem derül ki a statisztikákból, mert a közmunkásként foglalkoztatott munkanélkülieket normál foglakoztatottként tüntetik fel, azt a látszatot keltve, mintha minden rendben lenne.
A rezsi is nőtt: a telefonadó, a bankadó, a biztosítási adók és hasonló bújtatott adók megtették hatásukat, ezket az energiaszolgáltatókra erőltetett csökkentések távolról sem kompenzálják.
A nyudíj se nőtt, sőt még azt is ellehetetlenítik, hogy a kisnyugdíjasok a nyugdíjuk mellett munkát vállaljanak, a fegyveres testületek alulfizetett tagjainak kedvezményes nyudíjazási lehetőségét pedig megszüntették, miközben a bírókat kényszernyugdíjazzák.
Az ország sokkal nagyobb szakadékban van most, mint 2010-ben, ez az általam bemásolt cikkből is tökéletesen kiderül. A gazdaságünk már egyértelműen recesszióba forudlt (-1.5%), az összes hitelminősítőnél bóvli kategóriában vagyunk, a központi költségvetés veszteséggel zárta az első hónapot, amire 2008 óta csak egyszer, 2011-ben volt példa, decemberben az ipari termelés 7,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, csak januárban 2401 cég ment csődbe, ez 61% több mint tavaly ilyenkor, eközben a szakképzett munkaerő sorban hagyja el az országot, csak tavaly, több százmilliárdos lyukat hagyva maguk után.
De amúgy minden stimmel amit írtál, kész tündérmese itt az élet.
Csak annyi, hogy hazugság az egész.
A bérek a legalacsonyabb keresetűeknek csökkentek, hiszen az ő adójuk ponthogy nőtt.
A középkeresetűeknek is csökkentek a bérei, mivel a legtöbb cég a túlélésért küzd, így prémiumokat és plusz juttatásokat megvonták, a fizetéseket még az infláció mértékével sem emelik, sőt van ahol konkrétan csökkentik.
A munkanélküliség drasztikusan nőtt, ez csupán azért nem derül ki a statisztikákból, mert a közmunkásként foglalkoztatott munkanélkülieket normál foglakoztatottként tüntetik fel, azt a látszatot keltve, mintha minden rendben lenne.
A rezsi is nőtt: a telefonadó, a bankadó, a biztosítási adók és hasonló bújtatott adók megtették hatásukat, ezket az energiaszolgáltatókra erőltetett csökkentések távolról sem kompenzálják.
A nyudíj se nőtt, sőt még azt is ellehetetlenítik, hogy a kisnyugdíjasok a nyugdíjuk mellett munkát vállaljanak, a fegyveres testületek alulfizetett tagjainak kedvezményes nyudíjazási lehetőségét pedig megszüntették, miközben a bírókat kényszernyugdíjazzák.
Az ország sokkal nagyobb szakadékban van most, mint 2010-ben, ez az általam bemásolt cikkből is tökéletesen kiderül. A gazdaságünk már egyértelműen recesszióba forudlt (-1.5%), az összes hitelminősítőnél bóvli kategóriában vagyunk, a központi költségvetés veszteséggel zárta az első hónapot, amire 2008 óta csak egyszer, 2011-ben volt példa, decemberben az ipari termelés 7,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, csak januárban 2401 cég ment csődbe, ez 61% több mint tavaly ilyenkor, eközben a szakképzett munkaerő sorban hagyja el az országot, csak tavaly, több százmilliárdos lyukat hagyva maguk után.
De amúgy minden stimmel amit írtál, kész tündérmese itt az élet.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Nem csak a januárral van baj, hanem a teljes tavalyi évvel az lehet: az örökké növekedést vizionáló Matolcsy György beismerte, hogy 1,5 százalék lehetett a recesszió. Ha a végleges adatok is ezt igazolják, akkor az utolsó negyedévben a korábbinál is mélyebbre süllyedt a gazdaság. Egyelőre csak egyetlen ágazat teljesítményről tudjuk biztosan, hogy siralmas lett: decemberre padlóra került az ipar, ráadásul az év legrosszabb ipari termelési adata volt a tizenkettedik havi.
Ezek után felmerül a kérdés: Matolcsy blöff vagy komoly? – hiszen a nemzetgazdasági miniszter hamarosan akár jegybankelnök is lehet. Már barátkoztatják vele a befektetőket, londoni elemzők szerint nagyot nőtt jegybankelnöki kinevezésének esélye, igaz, az erről hétfőn tényként beszámoló Világgazdaság értesüléseit még cáfolták kormányzati körökből.
A hitelminősítők mindenesetre nem rajonganak a Matolcsy nevével fémjelzett gazdaságpolitikáért: a Moody's szerint Magyarország még mindig bóvli, és az is marad.
A költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatban is jó nagy kérdőjelek vannak. És nem csak a rosszul sikerült január miatt lehet aggódni (ez nem példa nélküli). Extra kockázatot jelent az MNB-gazdálkodása, ami a kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célját húzhatja át akár 150 milliárd forintra rúgó veszteségével.
Szintén bizonytalanságot okoz, hogy nem lehet tudni, a kormány államosítási ösztönei milyen - akár ma még nem is látható - rejtett költségvetési kockázatokat jelentenek. Pénteken például kiderült, hogy akár 350 milliárdba is kerülhet az E.On. A vételár 260 milliárd forint lehet, a készletekért még 90 milliárdot fizetünk, az egész árra pedig kezességet vállal a költségvetésben az állam. Emiatt a költségvetést is módosítani kell már a jövő héten, ami azt is jelenti, hogy már az év 43. napján átírhatják a büdzsét. Az államosítási láz következő célpontja a fémfelvásárlás lehet.
Sorban, mint a katonák
Maradva a kockázatoknál: a költségvetésnek százmilliárdos hiánya keletkezett a kivándorlók miatt. A félmillió külföldön dolgozó magyar után több száz milliárd forint nem folyik be a büdzsébe, ha tehát a kivándorlási láz folytatódik vagy felgyorsul, az még látványosabban kicsapódhat az állam gazdálkodásában.
Egy másik kockázat, hogy már nagyon várják az emberek a 13. havi nyugdíjat. Egy felmérésben 54 százalék mondta azt, hogy szeretné, sokan jogosnak is tartják, 59 százalék pedig biztos abban, hogy lesz. Ez több százmilliárdos többletkiadást jelenthet. A nyugdíj persze mindig népszerű: százezer nő menekült nyugdíjba 40 év munkaviszony után, a 62 éves öregségi korhatár elérése előtt - a kormány nagyon alábecsülte a számukat, a kiadások csaknem kétszeresei voltak a tervezettnek.
A jóléti intézkedésekkel kapcsolatban egyébként is nagy kérdés, hogy elgyengül-e Orbán Viktor a választási hajrában? Az elmúlt évek ugyan hoztak eredményeket az adósságcsökkentésben, de egy kis választási költekezés, és máris minden eddiginél magasabb szintre, 95 százalékra ugorhat az államadósság.
Nem jelenthet sok jót, hogy a kormány már most két kézzel szórja a pénzt: a héten kiderült, hogy rekordgyorsasággal apad a tartalék, jutott például a Fradi-stadion építésre, és Navracsics Tibor miniszter választási körzetébe is egy kevés. Pedig sok elemző szerint csak a 400 milliárdos költségvetési tartalékkeret zárolásával érhető el a 3 százalék alatti hiánycél - vagy megint újabb megszorítások várnak ránk, a tavalyi megszámlálhatatlan megszorítás után.
Egy következő fontos kockázat ez e-útdíj-tender bukása. Ebből a forrásból a kormány már nyártól komoly bevételeket várt, de kérdéses, hogy egyáltalán év végéig elindulhat-e a rendszer? Most már a vesztesekkel tárgyal a kormány, a bukott pályáztatás után a vesztesek részfeladatokat kaphatnának a 40 milliárdos munkából, hogy kezdődjön el végre a kivitelezés.
És a NAV-hoz bekötött pénztárgépekkel is baj van. Kétszázezer új kassza kell, a költségvetésből tízmilliárd juthat a pénztárgépcsere támogatására - ami viszont még el sem kezdődött. Egyelőre tehát ez is csak viszi pénzt, és az útdíjhoz hasonlóan bizonytalan, hogy mikortól fogja hozni.
A dübörgő kisvállalati szektorból sem számíthat plusszforrásokra (emelkedő adóbevételekre) a kormány. Naponta nyolcvan cég tűnik el, januárban 2401 céget töröltek, ez 61 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ráadásul senki nem akar magyar céget venni, a cégfelvásárlások és fúziók értéke 69 százalékkal csökkent tavaly. A NAV egy közleménye is jelezte, hogy a fentieken túl is igen komoly bajok vannak a költségvetésben: az adóhatóság szerint borzasztóan nehéz lesz ez az év, még többeknek kell adózniuk, hogy a tervezett költségvetési bevételeket sikerüljön elérni.
Ha hiány van, a dohányosok mindig kapóra jönnek. Február második hetében indul útjára a szigor a vendéglátó- és szórakozóhelyeken, ami azt jelenti, hogy újra vadászni fognak a dohányzókra. Akiket egyébként is szorongat a kormány – érthető okokból. Nem lesz cigi a bevásárolóközpontokban, mert a dohányboltok csak utcára nyílhatnak. Viszont több esély lett nemzeti trafiknak lenni, miután kilenc nappal megnyújtották a jelentkezési határidőt. És az is kiderült a héten, hogy valójában komplett kisboltok lesznek az új trafikok mert kávét, alkoholt és újságot is árusíthatnak, akár már májustól.
Moszkva, a jóbarát?
Ilyen költségvetési kilátások mellett nem csak államadósság finanszírozását könnyítené meg, hanem a költségvetésnek sem jönne rosszul (mérsékelhetné a kamatkiadásokat) egy olcsó orosz hitelszerződés aláírása. Moszkvára cseréltük az IMF-et? - tettük fel a kérdést a héten, miután a Hvg szerint egy 4,6 milliárd dollárra rúgó adósságvásárlásról tárgyalt Orbán Putyinnal. A Kreml cáfolta a hírt - és a magyar kormányszóvivő is -, ennek ellenére a Hvg még azt is megírta, hogy az oroszok a milliárdokért cserébe nagy szeletet kaphatnak a magyar energiaszektorból.
Az oroszokhoz történő közeledés talán nem is viszonzatlan: egy hír szerint egyre több időt töltenek itt az oroszok, ők a gyógyszállók második leggyakoribb vendégei, illetve több tucat gazdag oroszt érdekelhet az államkötvény-vásárlással járó magyar letelepedés, amiért negyedmillió eurót kellene fizessenek. Mi bezzeg nem repülhetünk olcsóbban Moszkvába.
Az NGM államtitkára egy konferencián kifejtette, hogy bár keletre nyitunk, valójában még mindig nyugatra tartunk, csak azért barátkozunk a kelettel, mert ott van növekedés. Ugyanezen a konferencián neves jobboldali közgazdászok keményen kritizálták Orbánékat. Járai Zsigmond volt jegybankelnök szerint a kormány nem jól mérte fel a magyar érdekeket, és jön még hozzánk az IMF. Ugyanitt az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila, a Corvinus professzora kifejtette: a mostani gazdaságpolitika nem megoldotta, csak a jövőbe tolta a problémákat.
A jótündér
De majd az uniós pénzek mindent megoldanak - halljuk sokszor. A következő hét éves uniós költségvetési ciklus költségvetési osztozkodásában tényleg szerencsések voltunk, viszont sok mindent kellene változtatni a hazai pályáztatás rendszerén, hogy a 2014-2020 közötti időszakban nekünk jutó 7000 milliárd forintot jól használjuk fel.
Jelenleg ugyanis ezrek panaszkodnak az uniós pénzosztásra, minden huszadik pályázó kifogásolja a döntéseket. Volt olyan pályázat, ahol egy percen múlt hárommilliárd forint sorsa. Egy másik példa szerint öt gyanús pályázó 12,5 milliárd forintot nyert egy kiíráson: egyetlen nap lefogása alatt ugyanoda jegyezték be cégeiket, egyezik a tőkéjük és a tulajdonosi körük is.
És hát nem megy mindenkinek ilyen jól: vészhelyzetre félretett pénze ugyanis csak minden ötödik magyarnak van, ha nagy a baj, a tévéjüket is eladnánk az emberek, derült ki egy felmérésből."
Kell itt bármit magyarázni? Nem hiszem, legfeljebb annak, akinek egyszámjegyű az IQ-ja, de neki már úgyis mindegy.