Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Gezemice

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Egy rákos negyvenes => Megvagyok 2010.09.14 11:04:00
Milyen könnyű kimondani: Meghalok… és milyen nehéz megtenni… Mondjuk az sokat segít, hogy nem a 10.en lakunk, túl nagy volna a kísértés, így rákosan hamar azt mondaná az ember „Csak egy ugrás a sugár.” Jól van na ezzel nem viccelődöm, nem(!) soha…..
Gezemice 2011.03.13 23:06:13
Sziasztok!

Most találtam rá erre az oldalra, sajnálom, hogy már "későn", legalábbis abból a szempontból, hogy Gábor már nem írhat újakat.
Apukámat március 4-én műtötték, eredetileg azt hittük, "csak" a nyelőcsöve esik áldozatul az agresszív ráknak (amire mellesleg a legelső vizsgálat végén azt írták a leletére: "CT-re előjegyezni, nem sürgős"), legfeljebb egy kis részt még lecsippenthetnek a gyomra felső részéből. Aztán amikor kijött a műtőből, a prof akkor mondta el, hogy nagyon nagy és veszélyes műtét volt, és amikor anyu megkérdezte, mikor lesz minden "normális", akkor azt felelte a prof: NEM ez a kérdés. Hanem hogy túléli-e a következő 1 hetet...

Az első éjszaka végig "üzentünk" neki, anyu este otthon mindenről "beszámolt", elmesélte, most megeteti a kutyákat, most beáll a kocsival a garázsba... - szóval hogy apu tudjon mindenről, ami történik. Amennyit csak engedték, benn voltunk mellette az intenzíven, csak pozitív dolgokat meséltünk neki, és igazából az is elképesztően sokat jelentett, hogy amikor bement a kórházba, előtte 3 nappal született meg az első unokája, az orvos és a nővérek is mondták, hogy kevés olyan dolog van, ami ennél nagyobb erőt és akaratot adhat a betegeknek!
Most, 1 héttel és 2 nappal a műtét után ott tartunk, hogy az intenzíven töltött napokat elképesztően jól viselte, a nővérek nem győztek örömködni, hogy mekkora küzdést látnak rajta, nem hagyta el magát, mindent AKART, szóval rendben voltak a dolgok. A táplálás viszont nem úgy indult, ahogy kellett volna, és jó lett volna még egy kis idő az intenzíven, de kellett a hely, kirakták őt normál osztályra, most ott figyelik.
A tápszertől azonnal begörcsöl, teljesen bekeményedik a hasa, úgyhogy 2 nap kísérletezés után felfüggesztették, továbbra is infúzióval kapja a sókat, a vizet és a teát meg kiszívja az orrszonda, mondván, "felesleges folyadék"... Szóval ez a része most elég nehéz, de hihetetlen, mekkora hit és akarat van benne, és amikor ezt látjuk, nekünk sincs okunk kételkedni vagy aggódni. Hisz a gyógyulás nagy részben a rákosoknál tényleg fejben dől el, és ő az első perctől kezdve mindenre, amiről le kellett mondania (kávé, szóda, szauna...) azt mondta: "5 év múlva újra!"
Az orvos még mindig nem mondott semmit arról, mi lesz ezután, mennyire áll vissza az élet a régi kerékvágásba. Ismerősök azzal riogattak, hogy már élete végéig csak pépes ételt ehet, gyomor nélkül mi mást... - hát én nagyon örültem, hogy itt rátaláltam a TI beszámolóitokra, és hogy azt látom, ha kolbászt és szalonnát valószínűleg már nem nagyon ehet ezentúl, legalább nem kell a csirkepörköltet pohárból innia. ;)

Köszönöm, hogy leírhattam, hogy elolvastátok, hogy itt vagytok és ennyire figyeltek egymásra! :)
Gezemice 2011.03.17 15:52:03
@konzilium: Köszönöm apu nevében is! :)

Sajnos az utóbbi néhány nap nem a legjobban alakult, "hála" a marha jó hazai egészségügynek... Most derült ki, hogy péntek délelőtt, mikor aput már székestől kitolták az intenzív elé, a prof felment és közölte, szerdán (tehát ünnepek után) lesz egy műtéte, addig viszont apu marad itt, ahol van. Ennek ellenére délután mégis levitték az osztályra, nem is oda, ahova a prof küldte volna szerdán... És mivel a tápszerektől továbbra is görcsölt, az orrszondán meg minden visszafolyt, az osztályos orvos annyit kérdezett viziten: jól van? - de már a válaszra is alig figyelt, ismerjük az ilyet, nem tűnt fel senkinek, hogy amióta kihozták az intenzívről, azóta minden nap belázasodik, minden nap görcsrohamai vannak, de a napi 1 (!) algopyrinen kívül (amit minden nap akkor kapott meg, mikor épp beértünk és veszekedni kellett, hogy nézzék már meg, szerintük ez normális, hogy szétrázza az ágyat a fázástól???) semmit nem kapott, mert a nővérek "nem mertek" adni semmit. A "sós" infúzió csak fent járt neki, konkrétan tegnap volt 2 hete, hogy egyetlen falatot sem evett, le van gyengülve, és a csonkolt tüdejére most a legkevésbé sem hiányzik ez a mindennapos láz és hidegrázás. :(
A prof megmenti az életét, mert az írmagját is kivágja annak a szemét terjeszkedő daganatnak, és akkor jön egy 4 napos ünnep, és nincs egy nyomorult orvos, aki azt mondja, hogy ha én nem értek hozzá, akkor felhívom a professzort, mert a beteg a legyengültségtől fogja feladni a harcot??? Egyszerűen megáll az eszem!
1 hét után ma vitték el röntgenre, mert jé, tényleg nem normális, hogy minden létező sebhelyen azonnal folyik kifelé, amit megiszik!
Ő meg persze próbálja humorosan felfogni, rajzfilmfigurákra hivatkozott, akiket puskával lyuggattak ki, azokon is így folyt minden irányból a víz ivás közben, meg kínjában már csak nevetni tudott azon, hogy a vécéhez odafelé egyszer, vissza már háromszor kell megállnia pihenni (kb. 30 méter), a gyengeségtől, de valahogy akkor se tudom elhinni, hogy ennek így kell lennie. :(
a2a_linkname="elmentekotthonrol.blog.hu";a2a_linkurl="http://elmentekotthonrol.blog.hu/2010/04/26/10_days_to_go#comments"; Kicsit utnaszámoltam, és ez a negyedik napom Afrikában, és egyben negyedik napom Nairobiban. Terveztem mától egy szafarit, de az esti véget nem…..
 ŰŰ! Megkezdődött a 2008-as szigetfesztivál! Tegnap, a Magyar Dal Napján annyian voltak, mint a rojt! Miután 15 éve minden évben kinn voltam a szigeten (me ecren imádom!), idén a 15 éves Barni fiammal megyek (beavatás!), amitől mindenki kivan a családi körben, meg minden…..
Gezemice 2009.08.23 01:04:32
@zollendroller: Nemcsak az egy év miatt lenne jó, ha máshol és máskor is eljuthatnék a Labirintusba. Hanem mert mi van, ha amúgy a Szigetre nem akarnék menni? Egy "külsős" Labirintusba kifizetném a belépőt, de csak azért napijegyet venni a szigetre, hogy végigjárjak egy spirituális utat... - ráadásul már csak a téma miatt is jobban el tudom képzelni, hogy egy csöndes(ebb), nyugodt(abb) helyen elmélkedjek, közösen a segítőkkel.
Remélem, sikerül Zsófi terve, és hamarosan én is bejárhatom az utam. :)

Másik kérdés, erről nem találtam infót eddig: csak egyszemélyes utak vannak? Vagy létezik olyan variáció, ahol két ember "együtt" nézi meg, hogy min kell "dolgozniuk" a kapcsolatban?
Gezemice 2009.08.24 07:37:46
@zollendroller: Köszönöm a válaszokat! :)

(Egyébként nincs előítéletem a Szigettel szemben, sőt... Csak például pont idén úgy alakult minden, hogy esélyem se volt kijutni, és ha tudom, hogy csak 1-2 ráérős órám van, úgy nem éri meg: mire bejutok a "terepre", már jöhetek is kifele. ;) ) De ez már off, úgyhogy be is fejezem. :)