Adatok
szuszoo
17 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Nem volt még soha ilyen... legalábbis velem soha nem történt még hasonló sem.... az hogy valaki ennyire magához láncoljon pedig tulajdonképpen nem is voltunk sokáig együtt... sőt... és nagyjából utána sem történt semmi számottevő a nehéz hónapokon kívül... és én mégis…..
Fizu nap volt tegnap de nagyon rossz kedvem van... ez lesz az 5. éjszakám majd két nap szünet és megint 5 egymás után. Nem terveztem hogy ennyit fogok dolgozni miután visszajöttem de ez most sajnos kényszer mert csak hárman vagyunk, meg hát a pénz is jól jön és van egy kolléga aki…..
Még három hónap és végeztem legalábbis itt és ezen a helyen. Nagyon nehéz piszkosul.... mikor vigyázol különböző kultúrában nevelkedett gyerekekre de rohadtul nem értesz egyet azzal ahogy nevelik őket, mert semmibe veszik nem tisztelik a szüleiket ennek ellenére mindent…..
A válasz a mai gondolatra ami felmerült:Bár az első pár út nem lesz könnyű és messzire sem fog tudni elrepülni, de amikor már újra menni fog idővel és megérzi azt a szabadságot ami régen az övé volt soha többé nem fogják csapdába ejteni...Soha többé nem fogom magamat ennyire…..
Mai gondolat
Tud e egy madár újra szabadon szárnyalni hogyha több éves fogság után a szárnyai teljesen elgyengültek..?!..
Elkerülhetetlen az egyedüllét... én annyira tovább akarok lépni... tegnap összeismerkedtem egy sráccal párszor csókolóztunk is de annyira semmilyen volt.... ordítani támadna kedvem...el kell hagyni mindenkit ahhoz hogy egy normális életet feltudjak építeni ahol nem kell majd hónap…..
Ma van az a nap amikor is új életet kezdek új célokat tűzök ki és új embereket, pasikat ismerek meg... befejeztem vele... az első két hónap után csupa fájdalmat és szenvedést hozott... és én is egy rakás szerencsétlenség egy nyomozó hisztis picsává lettem abból a…..
Hát itt vagyok újra, eltelt a húsvét otthon voltam és semmi nem változott KÖZTE és köztem... volt egy jó esténk de ezen kívül minden ugyanolyan maradt mint volt sőt rosszabb... körülbelül két hete nem beszélgetünk... és a legrosszabb az hogy bár mindennap van olyan pillanat…..
Nem beszélünk már megint pár napja... felfüggesztettem a közösségi oldalamat, persze megtehettem volna azt is hogy letörlöm de az túl végleges lett volna, és az még nem megy. Próbálok magamnak is időt adni és távol tartani magam tőle, mert félek ha még jobban megbántom már…..
Állsz egy szikla tetején és csak nézelődsz körbe körbe... annyira magadba iszod a látványt az ég színét a tenger végtelenségét.. hogy nem veszed észre hogy a talaj egyszer csak eltűnik alólad és te csak zuhansz a mélységbe és semmi sincs ami megmenthetne...
Aki valamelyik korábbi posztnál a konkrétumokat hiányolta, az ma megkapja, bár János londoni írása (igen, megint London, de hát már elég régen volt...) jóval több ennél. Hossza miatt kétfelé szerkesztettem, az első részben arról lesz szó, miért jött el otthonról és megnézzük, mi mennyi Londonban...
szuszoo
2013.02.12 12:19:40
Én is ezzel vagyok most gondban, kijöttem mint au pair hogy nyelvet tanuljak mellette éjszakánként egy étteremben dolgozok 22 éves vagyok és nem vagyok benne biztos hogy haza akarok menni mert félek hogy nem jutok sehová... ráadásul édesapám és a bátyám is osztrák területen dolgoznak anyukám munka nélküli... De más kimenni azokkal akiket szeretsz, és más egyedül itt lenni... talán mire véget ér az egy évem sikerül eldönteni. Tisztelem és becsülöm az olyan embereket mint Te azért mert képes voltál a családodért és a fiad jobb jövőjéért egy ilyen kalandba belevágni úgy hogy nem tudhattad a biztos végkifejletet, már csak azért is mert édesapám (szintén szakmunkás és hasonló korosztály) is ugyanezt tette így eltudom képzelni mennyire nehéz lehetett főleg hogy eleinte gondolom egyedül voltál. Szóval gratulálok a posthoz de leginkább ahhoz amit végigcsináltál :-) Sok sikert a továbbiakban.
Nem bírom... nagyon álmos vagyok fáj mindenem és ma éjszakára is megyek...sztem huzatot kapott a fülem mert iszonyatosan éles a fájdalom benne... :-S Az elmúlt pár napban kitett pár számot amik nagyon érzelmesek, és vki hiányáról szólnak és negatívak... nem tudom rám gondol e..…..
Nem beszélünk több mint egy hete, talán ez tényleg sikeres lesz most hogy békén hagyjuk egymást nem erőltetjük és majd történik aminek történnie kell? Mindenesetre fura... Persze nézni nézegetek hogy mikor van fent facebookon vagy épp mikor rak ki új postot.... de…..
Reggel vele kelek, Este vele fekszek...és napközben sincs olyan óra mikor ne jutna eszembe, mit csinál hol lehet, ő vajon gondol e rám... nem beszélgetünk, piszkosul hiányzik... csak abban reménykedek jól döntöttem..
Megnyugszik a lelkem egyetlen szavadtól, szeretlek kicsim még…..
Hát.. nem tudom mit írhatnék, mert rengeteg minden változott meg bennem... az érzéseim... az mondjuk nem változott hogy szeretem és még az összeköltözést és a nyári nyaralást is vele képzelem el... valami viszont változott, az hogy már nem bízok benne sajnos kissé megnehezíti a…..
Tegnap érkeztem Angliába, a mostani itt tartózkodásom két hónap két hétig fog tartani... de ez most nem lesz annyira hosszú és nem is fog annyira hosszúnak tűnni, mert az itteni ismerősökkel megyünk majd kirándulni.
Tegnap este ugyanakkor beszélgettem Vele egy órát skypon... nem…..
Kiváncsi lennénk benne hogyan zajlik le ez az egész... Ő megtett -e mindent de én túl hisztis vagyok, amúgy se lehetne velem együtt élni... fogalmam sincs.Érdekelni érdekel hogy mi van vele, de hála istennek a legutóbbi veszekedést kiváltó ok miatt most úgy érzem soha nem is…..
Hosszú volt a tavalyi év, és nem épp örömökben gazdag. Sikerült ugyan egy régi álmomat valóra váltani és kiköltözni Angliába, de valahogy nem arról az életről álmodtam amiben most élek. Bár jelenleg itthon vagyok, két hete... de minden baj ami jöhetett most ért utol, az év…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz