Adatok
hobbit61
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A napokban készítettem egy felmérést ahol az volt a kérdés, hogy hogyan, milyen módszerekkel neveljük kamasz gyermekeinket? Érdekes válaszok érkeztek...Az tény, hogy a kamaszokkal nagyon nehéz. De vajon, mi lehet a megoldás? A kamaszok nem hallgatnak senkire! Vagy mégis? A kamaszoknak…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
12 éves kislányom van, értelmes, okos és a legfontosabb nekem. Az én életem sincs rendben, hiszen együtt vagyunk a férjemmel, de ez már csak azért van, mert van a gyerek, és nem akarom tönkretenni a lelkét, mert imádja az apját, ugyanakkor nagyon anyás.Dühkitöréseit azonban nem tudom kezelni, bármit mondok, vagy kérek, mindig csak veszekedés a vége. Nem ecsetelem, nagyon kevés önbizalom ragadt rám gyerekkoromban,ez azóta többször még jobban romba is dőlt. Valószínű ez az oka, hogy nem tudom kezelni ezt a helyzetet. 50 éves vagyok, gimnáziumba járok, munkahelyem 2 éve nincsen. Az idegrendszerem padlóra került. Tudom, hogy ez is oka a kapcsolatunk megromlásának, nagyon sokszor vagyok szomorú, feszült. (és ezt látja is rajtam.) Már nem tudom mit tegyek, mit mondjak, semmi nem jó, aztán megbeszéljük, hogy soha többet nem veszekszünk, és hipp-hopp azon kapom magam, hogy már megint kiabálunk egymással. Soha nem akarom, hogy elveszítsük egymást. Az életem semmi másból nem áll, csak az állandó rettegéstől, hogy ha mondok valamit mi lesz a reakció, szeretem őt és ki is mutatom (lehet nem eléggé?) azt sem akarom, hogy majmot neveljek belőle. De már nem bírom, a tegnap esti veszekedésünk után rosszul lettem, ami nem is érdekel, az már inkább, hogy tudnék vele úgy kommunikálni, hogy megértse nagyon fontos nekem, mindent érte teszek. Tudom, hogy nehéz kor ez, lázadó és nem elfogadó.Mit tegyek, hogyan tegyem, hogy a kapcsolatunk megjavuljon, hogy ne veszekedjünk. Ha valaki tudja a választ, megköszönöm.
Minden szülőnek sok erőt.
hobbit61