Prafesszor95 2013.11.03 13:06:34

Egy kicsit vitatkoznék az írással. Miért mehetett el idáig a magyar politika, hogy kénye-kedve szerint azt tehet a magyar társadalommal, amit akar? Mert a magyarság ellustult, belefáradt a közéleti részvételbe, nem tájékozódik, nem is akar tájékozódni, helyette elbutul, és politikailag könnyen irányítható és manipulálható tömeggé válik. Az írás azt állítja, hogy ebben a felelősség a mienk. A hiba bennünk van, a politika csak kihasználja a hibánkat. Ám szerintem a felelősség ugyanúgy terheli a politikát, mint minket. Felelősek vagyunk mi is, főleg az idősebb, még a közélet iránt kevésbé előítéletes korban szocializált korosztály, akik elfordultak a minőségi közéleti és politikai részvételtől. Ám nem tudom hibáztatni fiatalabb korosztályt, aki előítéletesen gondolkozik, és elutasításából adódóan válik olyanná, amilyenné. Mert ebben a politikának van nagy felelőssége. Németországban miért más? Ott miért nem hideg racionalitással puszta számokként tekintenek a választókra, hanem emberekként? Ott miért nem nézik hülyének az embereket, helyette miért kezelnek mindenkit okos, törődést igénylő, tudatos választópolgárként. Mert ott a politika tett azért, hogy olyanok legyenek az emberek, amilyenek. Mert ott már fiatal koruktól kezdve tudatos, gondolkozó állampolgárnak nevelik őket. Nálunk ezzel szemben az oktatási rendszer lustaságra, gondolkozásmentességre, az egyetlen létező megoldás igazára, kreatívtalanságra, passzivitásra nevel. Rengetegen már ebbe a rendszerbe szocializálódnak, ami érthetővé teszi, hogy miért nem akarnak tanulni, fejlődni. Viszont ezt a rendszert a politikának lenne lehetősége és hatalma megváltoztatni, nem nekünk, a hibásan működő népnek. De nem változtat, mert ez így kényelmes neki. Kényelmes, sőt kívánatos a politikának a manipulálható, céljaira könnyen felhasználható ember. Lehet vitatkozni a felelősség arányairól. Az azonban véleményem szerint elfogadható állítás, hogy politika felelőssége is hatalmas abban, hogy a társadalmunk olyan, amilyen.

Prafesszor95 2013.11.03 15:07:08

@Kata Pokrivcsák: Igen, most regisztráltam, a Prafesszor meg csak amolyan régi keletű becenév, nem a professzorkodás a célom. ;)
Németország valóban egyedi eset abból a szempontból, hogy ott mutatkozik meg a legszembetűnőbben, hogy hogyan működik egy jó, sokkalta tisztább demokrácia. De maga a társadalmi mentalitás, a tudatosság, a közéletben való felelős részvétel, a politika iránti szélsőséges ellenszenv minimális jelenléte, a befolyásolhatóság mértékének kisebb foka nem németországi specifikum. Hanem a jól működő demokrácia ismérve, államoktól függetlenül.
Ami a politikus felelősségének értelmezését illeti, különszedném a dolgot. Való igaz, ha a tömeg igénye az érzelmekre ható jelszavak használata, akkor a politikus is azt fogja használni. Ám a fennálló problémát ez temészetesen nem oldja meg. A mindenkori ellenzéknek nem vetem a szemére a demagógiát. Mégha a hozzánk hasonló embereknek nem is tetszenek (talán nem tévedek nagyot, amikor feltételezem, ilyen emberrel van dolgom a személyében), tény, hogy máshogy nehezen tudnának hathatós, kormányváltást hozó eredményt elérni, legalábbis egy olyan attitűdökkel felruházott társadalomban, mint amilyen jelenleg a magyar is. Ami viszont a mindenkori kormányt illeti, ott már más a helyzet. A mindenkori kormánynak hatalmában állna változást elindítania. Nem jelszavakban, nem beszédekben, nem kommunikációban, hanem programokban és intézkedésekben (lásd az előbbi példámat, az oktatási rendszert). S ha a politikusok felelősségteljesek , akkor még kormányváltások esetén is tudnák támogatni a másik által elindított progresszív fejlődést, mely végső soron egy jobb társadalmat és egy tisztább demokráciát eredményezhetne. Nem kellene hangoztatni, hogy a másik mennyire jól csinálta ezt meg azt, a hivatalos kommunikációban nem kéne feltétlen megjelennie a helyeslésnek (bár én ezt tartanám követendő példának, elismerni, ha a másiknak volt egy jó kezdeményezése, aztán arra reflektálva már tudná magát népszerűsíteni az adott politikum azzal, hogy mivel javítja még a másik által elkezdetteket). És ennek a hiánya az, amit én hatalmas bajnak tartok, hogy most már a magyarországi politikára és politikusokra vonatkoztassak le. Nem látom a magyar politikusok döntő többségében, hogy egyáltalán meg akarnák oldani azt a közéleti mentalitási problémát, ami a magyar társadalomban egyre inkább elburjánzik. Azt látom, hogy a legtöbb politikus nem hogy megoldani, hanem súlyosbítani akarja a fennálló problémát annak érdekében, hogy a politikai céljaira könnyebben rávehető társadalmat termeljen ki. A politikai mentalitás a probléma, mely kihasználja, sőt felnagyítja a káros össztársadalmi mentalitást. Tehát amikor a politikusok felelősségéről beszélek, akkor nem csak a népszerűségszerzés hatékonyságának szempontjából értelmezem (ebből a szempontból valóban nem kritizálok senkit), hanem abból a szempontból is, hogy a mai magyar politikusok többsége hogyan áll ahhoz a társadalmi problémához, ami kezd egyre aggasztóbb méreteket ölteni. Azaz ebből a szempontból, a politikai mentalitás szempontjából szerintem felelősségre vonható a magyar politikusok jelentős része.

Prafesszor95 2013.11.03 16:39:27

@aszekelyek: Van relevancia abban, amiket írt, még ha félre is értelmezett. Ki fejteném azt is, hogy miben értelmezett félre, s miben látom a tisztább demokrácia (nem tiszta, teljesen tiszta demokrácia az antropológiai pesszimizmusból adódóan véleményem szerint nincs, s soha nem is írtam, hogy lenne) ismérvei. Mindazonáltal nem kívánok foglalkozni egy olyan ember személyeskedő, illetlen és otromba kommentjeivel, mint amilyen az Öné is, látva elsősorban a másoknak írt válaszait. Nevezzen bárki sznobnak, de én igénylem az elegáns, kifinomult, tisztelettudó stílust, amikor valakivel és valakiről beszélek, akárcsak virtuális formában is.

@Kata Pokrivcsák: Azt hiszem, remekül leírta, hogy mik azok a jellemzők, tulajdonságok, attitűdök, amik belőlünk, a mi politikai kulturánkból hiányzik. Keserédes volt olvasni.