Regisztráció Blogot indítok
Adatok
István Erős

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A 2008-as szociális népszavazás plakátjai előtt terjesztett egyik Fidesz-szórólap. A képek magukért beszélnek, hála az égnek, hogy a Miniszterelnök úr még sosem hazudott, és ezt az internet segítségével minden nap be is lehet bizonyítani ... ..
István Erős 2012.12.08 08:55:37
@Balibgeczyk: "Az egyszeri magyar TUDJA, hiszen Orbán Viktor megmondta neki, hogy a legnagyobb gond az államadósság. Következésképpen a legnagyobb felelős, aki ezt előidézte, aki a kölcsönt felvette. Ezzel azt sugallja, hogy mielőtt az előző kormány nem vette fel a hiteleket (köztük az IMF hitelt) addig minden rendben volt. A számok is látszólag Orbánt támasztják alá, hiszen 2002-ben amikor „átadta” a kormányzást, az államadósság a GDP 60%-a volt, 2010-ben pedig 82%. Könnyű tehát az egyszeri magyart, aki matematikából hülye megvezetni. Minden gondod az előző kormányok miatt van! Nos, ezért kénytelen vagyok egy kicsit szájbarágósan levezetni a következőket. Először is már többször leírtam, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított százalékos arányában való megadása csak a hülyéknek lett kitalálva. Azoknak az embereknek, akik nem tudnak százalékot számolni – sajnos a többségnek – csak odavetnek két számot 82% és 60%. Melyik a nagyobb? Hát a 82! És már lehet is tapsikolni meg békemenetet szervezni. Érdekesebb a dolog, ha leírjuk, hogy számszerűsítve mennyi forinttal emelkedett az állam adóssága. Nos, ez esetben kiderül, hogy 1998 és 2002 között 4000 milliárd forinttal. 2002 és 2010 között meg 8000 milliárddal. Vagyis mindkét kormányzat alatt évi 1000 milliárd forinttal emelkedett az adósság. Ha igaz az a tétel, hogy a legnagyobb gondunk az államadósság, akkor minden kormány benne volt tehát, nyakig. Szemenszedett hazugság az az állítás, hogy itt minden jó és szép volt, de aztán a „kommunisták” eladósították az országot.
Még érdekesebb adat, hogy 2010 után is folytatódott az eladósodás és az Orbán kabinet a nagy „adósságcsökkentés” közepette sikeresen növelte a szokásos évi 1000 milliárddal a terheket. Tette mindezt úgy, hogy még a 3000 milliárdos nyugdíjpénztárat is lenyúlta, melynek mintegy feléből „csökkentette” az adósságot. Ha nem „csökkentette” volna, akkor két év alatt nem 2000 milliárddal, hanem majd 4000-rel emelkedett volna az adósságunk! A másik hihetetlen legenda. Az Orbán kormánynak kell visszafizetnie a 2008-ban felvett IMF hitelt! Mekkora szemétség volt már ez az előző kormánytól, hogy felvette az IMF pénzét! Nos, itt egy tragikus tévedés van. Meg kell nézni, hogy miért vett fel a kormány IMF hitelt, pontosabban mi helyett?
És itt szeretnék egy szót pontosítani, ill. bevezetni, ami nem él a köztudatban. Természetesen azért nem, hogy az egyszeri magyart meg lehessen vezetni. Senki sem magyarázza el neki a pénzügyi igazságot.
Nos, most mindenkit kérek, hogy kapaszkodjon meg, mert kulcsfontosságú mondat következik.

MAGYARORSZÁG A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA GYAKORLATILAG SOHA NEM VETT FEL HITELT CSAK ÉS KIZÁRÓLAG REFINANSZÍROZOTT LEJÁRÓ HITELEKET!

Hoppá! Mit is jelent ez? Mindössze annyit, hogy a magyaroknak nem volt szükségük sohasem hitelekre, mert minden ellenkező híresztelés ellenére megtermelte a saját költségeit. Egyedüli dolog, amit nem tudott kitermelni az előzőleg felvett hitelek kamatait. Ezért elindult egy olyan folyamat, amit egy zseniálisan felépített, de hihetetlenül elnyomó pénzügyi rendszer működtet. Ennek a lényege, hogy mindig épp annyira hagyják élni az országot, hogy az éppen ne menjen csődbe. Tudja fizetni mindig az aktuális kamatokat, de csak annyira, hogy a tőketartozása mindig emelkedjen egy kicsit. "
István Erős 2012.12.08 09:27:24
"A másik – és a fontosabbik – kérdés, hogy miért kell a hiánynak 3% körül mozognia, az pedig az, hogy ezen érték körül van a leghosszabb ideig elhúzódó agónia, amíg egy nemzet végül kénytelen bejelenteni a csődöt. Hiszen könnyen belátható, hogy ha a hiány évente 8-10% körül van, akkor 20-25 év alatt csődbe jut az adott állam, míg 3-5%-os hiánycél esetén ez a csőd 50-60 évre tehető. Azzal tehát, ha egy kormány, mint most az Orbán kabinet minden erejével tartja a 3%-os hiányt nem ér el semmit sem. Az államadósság nem csökken, hanem nő, évi 1000 milliárd forinttal. Persze az egyszeri százalékszámításhoz nem értő embereket meg vakítják a GDP arányában kimutatott százalékértékkel, ami persze nem az adósság valódi száma, csupán egy arányszám. Hozok egy példát! Ha egy 100 kilós ember hízik 5 kilót, akkor azt mondjuk, hogy 5%-kal nőtt a testsúlya (adóssága), ha viszont egy 200 kilós ember hízik 8 kilót, akkor csupán 4%-kal nőtt a testtömege. Úgy tűnhet tehát, hogy a 100 kilós ember hízott többet, mert az 5 nagyobb, mit a 4. Csakhogy a valóságban a 200 kilós hízott többet. Szóval a % nem fejezi ki a valós adósságot, csak a megtévesztésre, az egyszeri magyar hülyítésére szánják.

A jelenlegi rendszerben a kérdés tehát nem az, hogy csődbe megy-e egy állam, hanem az, hogy mikor. A lengyelek például 30 éve, az argentinok 15 éve, a görögök ugyebár most. A nemzetközi pénztőke nagyon figyel arra, hogy egyszerre csak kevés állam menjen tönkre, a többieket „kimentik”, de példát kell statuálni. Sajnos jelenleg úgy tűnik, mintha csak annyi lenne a legnagyobb elérendő cél, hogy ne velünk statuáljanak példát.
Szóval REFINANSZÍROZÁS! Jó, hogyha Kedves Olvasó megjegyzi és terjeszti ezt a szót. Nem kell nekünk hitel, csupán csak arra, hogy az előző hiteleket kiváltsuk, és a kamatait kicsengessük. És ezeket a hiteleket nem a „komcsik” vették fel az elmúlt 8 évben. Ha nem veszi fel 2008-ban az ország az IMF hitelt, akkor nem kellett volna talán a piacról finanszírozni az előzőleg felvett és lejárt adósságot? Dehogynem. Hiszen éppen azért kellett az IMF, mert nem volt a piacon pénz. Orbán nagy hazugsága, hogy elhiteti az egyszeri magyarral, hogy az IMF hitelt a szokásos államkötvény kibocsájtás MELLETT vettük fel, holott ez nem igaz, hanem a HELYETT vettük fel. Nem mindegy ám!

Mit csinál jelenleg a kormány, hogy visszafizesse a lejáró adósságokat? Semmit! Azaz ugyanazt, mint az összes előző kormány 40 éve. Újabb hitelt vesz fel. Az teljesen mellékes, hogy most nem az IMF-től vesszük fel, hanem a „piacról”. Mi a különbség a kettő között? Gyakorlatilag semmi. Az IMF-től 4%-os kamatra vehettünk volna fel hitelt, de ők ilyenkor ellenőrzést akarnak, értsd megszorításokat.
Mi történik most? A kormány a piacról kívánja magát finanszírozni. Csakhogy egyszerűen nem fogja fel, hogy a „piaci befektetők” és az IMF egy és ugyanaz! Ahhoz, hogy ne kelljen 10%-on kölcsönt felvenni az állampapírpiacon az Orbán kabinet mire kényszerült? Olyan drasztikus megszorításokra, mely immár a sokat szapult Bokros csomag háromszorosára rúg. Nagyobb megszorításokat hajtott végre, mint egy 4%-os IMF hitelért kellett volna. Az eredmény? Sikerült 6%-ra leszorítani a kamatokat, amiért most vesszük fel a hiteleket, amiket persze majd a következő kormányoknak kell visszafizetnie. Illetve maradjunk annyiban kormány még soha egy büdös fillért sem fizetett vissza, csak az emberekből kisajtolt adóforintokat csengette ki a befektetők markába.
Remélem sikerült rámutatni arra, hogy az államadósság elleni harc – a jelenlegi módon – semmire sem jó, sehová sem vezet, hiszen az eredmény ugyanaz, mint a szocik alatt volt, megszorítás. Jelenlegi célja semmi más, mint legalizálni a mostani kormány gyatra teljesítményít.

Természetesen, ha az IMF hitelt választottuk volna, az út vége akkor is a csőd, mert a rendszerben kódolva van. Nem mindegy azonban az, hogy 4 %-os kamatot rakunk a következő 10 évre vagy 6%-ot. A vak is látja ugyanis, hogy minél nagyobb a kamat a következő kormánynak annál nagyobb megszorításokat kell végrehajtania és, ezzel a csőd is egyre közelebb kerül. Remélem nem ez a cél.
Az igazi kérdés azonban nem ez. A fő kérdés, hogy hogyan lehetne kitörni ebből az ördögi körből. Mi a megoldás a kamatcsapdából való szabadulásra?

Első és legfontosabb lépés mindenekelőtt az, hogy a magyarok többsége megértse, hogy amíg egymás ellen harcolunk, ill. hagyjuk, hogy a politikusok minket katonának használva kiszolgálják ezt a nemzetközi pénzügyi rendszert, addig nincs esélyünk. Meg kell értenünk, hogy hiába szervez békemenetet az ún. jobboldali tábor, ha a valódi cselekvés ugyanúgy nem más, mint a megszorítás. Lehet azt mondani, hogy nem leszünk gyarmat, de sajnos tudomásul kell venni, hogy már az vagyunk. Ebből a helyzetből kell kiindulni, és nem meghülyíteni a szerencsétlen magyarokat és egymásnak ugrasztani őket."