Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Hana Neko

0 bejegyzést írt és 33 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2012.11.26. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Malfoy Kihívás Kinek mit köszönhetünk? 2014.03.01 13:00:00
Kedves Olvasók! Utolsó előtti lépéshez érkeztünk: leleplezzük a szerzőket. Így aztán, amíg mi ellenőrizzük a számításainkat és bannereket gyártunk az íróknak, ti rácsodálkozhattok a szerzőkre, választ adhattok-kaphattok a kritikákra, és még izgatottabban várhatjátok a…..
Hana Neko 2014.03.02 01:06:57
Malfoy Kihívás Mágusok a REZERVÁTUMban 2014.02.20 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: BakancslistaCSAPAT: Mágus csapatKULCS: rezervátumJOGOK: Természetesen J.K. Rowling a jogok tulajdonosa, én csak kicsit eljátszadoztam az általa teremtett szereplőkkel.MŰFAJ: romantikus, humoros drarryFIGYELMEZTETÉS(EK):…..
Hana Neko 2014.02.25 14:00:49
Kedves Író!

Azt hiszem, én leszek az a bizonyos kivétel, akinek nem sikerült ezt a történetet igazán megszeretni. ^.^” De máris leírok mindent sorban, ami olvasás közben eszembe jutott az egyes pontok kapcsán.

A csapatodnak megfeleltél, Draco dolgozott, ezen nincs is mit ragozni. Alapvetően a kulcsodat is felhasználtad, a rezervátumban voltunk, még ha nem is kaptunk túl sok leírást, csak itt-ott elejtett dolgokat. Azt nagyon sajnáltam, hogy a sellőkről végül szinte semmit nem mutattál nekünk, nekem már a történet felvezetésében is nagyon megtetszett, hogy saját rezervátumot teremtettél nekik. Szerintem ez egy nagyon egyedi ötlet volt a kulcsfelhasználásra és a helyszínre is (bár lehet csak én nem emlékszem rá és volt szó a könyvekben arról, hogy ilyesmi létezik, de inkább azt szeretném gondolni, hogy ezt te találtad ki, mert nagyon jó ötlet volt. ^.~)

Végig azon merengtem, hogy akkor most ezt egy komoly történetként vagy inkább paródiaként fogjam fel. Nem tudtam igazán döntésre jutni, főleg a karaktereid miatt. Mindenki nagyon OOC lett, ami alapvetően nem zavart volna, de itt senkinek a kifordítását nem éreztem hitelesnek. Ahhoz képest, hogy egy post-Roxfort történetet hoztál nekünk, Draco és Harry gyerekesebbek lettek, mit a roxforti időkben. Piton olyan volt, mint egy vénasszony, végig úgy éreztem, hogy kiveszett belőle az a csípős, távolságtartó szarkazmusa, amitől önmaga.
Dumbledore rendben volt, bár az ő jelenlétével meg nem igazán tudtam mit kezdeni. Kicsit felesleges karakter lett szegény, nem sokat lendített az eseményeken, bár színesítő elemnek nem volt rossz.

Nagyon aranyos volt az alapötleted, nekem tetszett. Az legnagyobb problémám az volt, hogy ennyire rövidre fogtad a dolgot. Csak arra tudok gondolni, hogy kifutottál az időből, mert a szószámból még kényelmesen kitelt volna kétszer ennyi esemény is.
Az elején azt hittem, Harrynek majd meg kell hódítania Dracót, aztán hirtelen kiderült, hogy ezen már tulajdonképpen túl vannak, mert mindketten szerelmesek, csak Draco nem vallja be. Az az egy szem randi meg a kanapé… Számomra ez nagyon erőltetett lett. Mintha csak úgy odacsöppent volna, hogy adott legyen a vonzalom és ne kelljen leírni, ahogy felépül Draco részéről, miközben Harry meghódítja őt.
Azt végképp nem értettem, hogy Harry és Piton miért vonulnak vissza egy ponton és miről tudnak órákig beszélni, mikor Piton előtte a történet felén keresztül hangoztatja, mennyire nem akarja, hogy Potter ott legyen és a vacsora alatt is figyelmen kívül hagyja.
A baziliszkuszokon picit meghökkentem, de izgatottan vártam, hogy miféle intézkedéseknek köszönhetően tud Draco rájuk nézni és gondozni őket. Sajnáltam, hogy ezt a kérdést egyszerűen félreseperted és magától értetődőnek vetted, hogy rájuk tudnak a fiúk nézni. Így tulajdonképpen két bármilyen mágikus kígyóról lehetett volna szó, hihetőbb lett volna.
Dumbledore és Piton röpke kis jelenete a történet végén jó lett, bár teljesen feleslegesnek éreztem. Inkább arra tettem volna le a voksomat, hogy ezt a szöktetést beszélte meg Harry Pitonnal előző este, akkor megmagyaráztam volna magamnak azt a lyukat is, de így nem tudtam a végével mit kezdeni. Felesleges volt ebben a formában. Bár kétségtelenül megmosolyogtató, jól elkapott pillanat. :)

Mint már az elején mondtam, nagyon sajnálom, hogy nem tudott megnyerni magának a történeted. :( Alapvetően szeretem az ilyen könnyed, aranyos romantikus írásokat, de ez több ponton elvérzett, hiába tetszett benne sok minden. A legnagyobb probléma azt hiszem az, hogy én sajnos nem annyira szeretek ebben a fajta stílusban olvasni. Egy ilyen rövid történethez képest nekem túl sok volt a szóismétlés és a felkiáltó/felszólító jellegű tőmondat. Nagyon zavartak, elképesztően rontották az olvasási élményt. :( Olyan volt, mintha mindig kiabálnának a szereplőid, még gondolatban is. Nyomatékosításnak egy-két ilyen mondat elfér szerintem bármelyik történetben, de itt túl soknak éreztem. Nem szoktam egyetlen író stílusát sem kritizálni, hiszen ez nagyon egyéni dolog, de ha nem a kihíváson olvastam volna, akkor bizony valószínűleg az első néhány bekezdés után félbe hagyom a történetedet. Bármennyire érdekel is az alapötlet, ebben a formában nekem megfeküdte a gyomromat. Ráadásul rengeteg volt az „és” kezdetű mondat, ami engem nagyon zavar egy történetben. Mondom ezt úgy, hogy időnként én is óhatatlanul ebbe a hibába esek, de mint sok más esetén, itt is főleg az arányok zavartak. Túl sok volt. Persze lehet csak az én vesszőparipám, de emiatt is nehezemre esett irodalmi műként élvezni a történetedet. Talán ha mindezekből („kiabálás”, tőmondatok, szóismétlés, „és” kezdetű mondatok) kicsit kevesebb lett volna benne… Sajnos így nem nyert meg magának, hiába volt az alapötleted egy rettentő aranyos elképzelés, ami más esetben biztosan a kedvenceim között lenne.

Ennek ellenére köszönöm, hogy olvashattam! :)
Puszi,
Hana Neko
Kritika Klubtag (a Merengő fórumán megtalálsz minket)

Csapat: Igen
Kulcs: 4
Karakterek: 3
Történet: 3
Tetszés: 2
Malfoy Kihívás Bűvészek a REZERVÁTUMban 2014.02.19 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:Cím: Nem fordíthatsz hátat a családnakCsapat: BűvészKulcs: RezervátumJogok: Minden jog J.K. Rowling anyánkat illeti, nekem semmi hasznom nincs belőle, csupán kölcsönvettem a szereplőit.Műfaj: AkcióFigyelmeztetések:…..
Hana Neko 2014.02.22 22:14:19
Kedves Író!

Azt hiszem, megint nem leszek népszerű a véleményemmel, a terjedelemért pedig előre is elnézést. ^.^" Meglehetősen visszás érzéseim vannak a történeteddel kapcsolatban, pedig aludtam is rá egyet, mielőtt véleményt mondanék.

Már a történet legelején voltak olyan dolgok, melyeken nagyot néztem, többször is el kellett néha egy-egy mondatot olvasnom, hogy megértsem, vajon mire gondolhattál. Az elején még a figyelmeztetéseket is gyorsan megnéztem újra, mert „A nevem Scorpius Malfoy, a Roxfortban végeztem, én vagyok a kivétel, a család fekete báránya.” mondat eléggé elbizonytalanított, hogy nem egy AU történettel van-e dolgom. Hát a többi Malfoy nem a Roxfortban tanult? Mert ebből így nekem az jött le, hogy attól fekete bárány szegény Scorpius, hogy ott végzett, ami eléggé megzavart, amíg össze nem rakosgattam a képet, hogy az a bizonyos titulus inkább a házára vonatkozik. Mindenesetre csak azért emeltem ki a dolgot, mert nem ez volt az egyetlen szerencsétlen megfogalmazás a történetedben, ahol bizony törnöm kellett a fejem, hogy akkor most mi is van.

A csapatodnak szerintem nem feleltél meg, nagyon sajnálom. :( Állítólag Scorpius orvos lett, bár inkább csak sejtem, hogy kórboncnok lehet az alapján, hogy hullákkal foglalkozott. Aztán ezt is kirántottad a talpam alól, mert már a következő leírásban arról beszéltél, hogy életeket ment. Mintha te sem tudnád, akkor most milyen orvos is tulajdonképpen a karaktered. Arról nem is beszélve, hogy Lily az egyik pillanatban boncolt, a másikban gyógyszereket készített (amire nem mellesleg külön szakma van, úgy hívják, gyógyszerész) aztán meg műtőben dolgozott. Csak kapkodtam a fejemet. Sajnálom, de két orvos gyermekeként ez számomra nem egyszerűen kaotikus és bizarr volt, de egyenesen nevetséges. És egyáltalán nem a szórakoztató értelemben. :(
Ráadásul arra sem tudtam rájönni, hogy Scorpius a kórházi kartonok pakolgatásánál tovább megfelelő szakképesítés nélkül hogyan jutott, de mivel a második résznek legalább volt némi köze (távolról) a kórházi munkához és már megadtam olyan történeteknél is a pontot korábban, ahol jobban rezgett a léc… Na jó, legyen.
A kulcsoddal sem nagyon tudtam mit kezdeni, nem igazán értettem, akkor most miért is volt olyan jelentős, hogy a rezervátumba menjenek a szereplőid és tulajdonképpen átutazzák a fél világot. Ugyanez az eseménysor akárhol, akár a Malfoy birtokon is lejátszódhatott volna szerintem.

A szereplőid nem voltak önmaguk egy OOC figyelmeztetésért kiabált az egész történeted. A következő generáció szereplőivel dolgozni persze ilyen szempontból hálás dolog, hiszen kedvedre formálhatod őket, de a rowlingi szereplőgárdával sem voltál túl kegyes. Lucius még nyomokban hasonlított önmagára, Draco azonban amint tapsikolva örvendezik azon, hogy a fia egy POTTERREL csókolózik… Nem. Nem, nem és nem, sajnálom. :(
Lily Luna is hihetetlen volt számomra, bár beismerem, személyes ellenérzés, hogy az ennyire rózsaszín „kislány még felnőttként is” karaktereket nem csípem. Őt azonban még egy legyintéssel elviseltem volna, hiszem csak másodlagos főszereplő volt, de a központi karaktered, Scorpius egyáltalán nem volt megalapozott. Bár ő mesélte el a történetet többször váltott személyiséget és nézőpontot magyarázat nélkül, mint ahányszor egy kaméleon színt cserél. Élte első tizenhét évét csukott szemmel éli (vagy burokban) semmit nem tud a körülötte lévő világról, a saját múltjáról, aztán felébred egy nap és bumm. Egyszer kiakad, hogy a nagyapja gyilkos volt, aztán felboncol úgy egy tizenévest, hogy ez a legkisebb mértékben sem érinti meg, sír Draco mellett a következő pillanatban pedig már minden különösebb átmenet nélkül ő Mr. Szépfiú, aki Lilyt próbálja befűzni… Csapongott, mintha te magad sem tudnád, ki is ő, mindig ahhoz idomult, amit épp a történeted megkívánt tőle. Én meg szegény olvasóként csak kapkodtam a fejemet és legalább öt különböző történetre elég Scorpis-személyiség között próbáltam dűlőre jutni, hogy akkor most mégis ki ez a karakter. :/
Hana Neko 2014.02.22 22:19:56
A cselekmény: gyors volt. Sokkal-sokkal több időt kellett volna rászánnod, de végig az volt az érzésem, hogy nem maradt rá lehetőséged. Sajnálatos, mert voltak igazán jó elképzelések a történetedben, amikkel megérte volna foglalkozni. :( Így viszont hatalmas logikai ugrások voltak mindenfelé, elvarratlan szálak, a karaktereid többször is ellentmondtak önmaguknak.
Tudom, olyas valakitől különös dolog a tanács, aki maga nem szokott írni, csak olvasni, de talán megszívlelendő szavaim nekem is lehetnek, úgyhogy azért is leírom kibicként: Legközelebb, ha valamiről írni szeretnél, amit nem ismersz vagy teljesen idegen számodra (mint mondjuk jelenesetben az egészségügy világa), akkor nyugodtan olvass utána, még akkor is, ha elsőre idővesztegetésnek tűnik. Rengeteg olyasmit írtál le, aminek semmi értelme nem volt és tökéletesen irreálissá tette a történetedet. Hogy csak egyet említsek ezek közül: A rezidensek már a tanulmányaik során boncolnak, nem az első munkanapjukon látnak először holttestet. És rendben van, hogy egyes patológusoknak különös a hozzáállásuk a halálhoz (édesapám patológus) de azért olyat még csak kigondolni is, hogy „Semmi extra(!!!), százkilencven centis férfi, aki mindössze tizenkilenc évesen hunyt el, buszbalesetben”… Ez aligha egy orvos gondolata, ha csak az illető nem érzelmekre képtelen szociopata. Márpedig a te Scorpiusod nehezen lehet az, hiszen korábban annyira elborzadt attól, hogy a nagyapja gyilkolt a maga korában, hogy hátat fordított az egész családjának.

Nagyon sajnálom, de azt hiszem te is érzed, hogy nem igazán tetszett a történeted. :( Ha nem fogadtam volna meg, hogy a Kihívás minden történetét végigolvasom és pontozom, akkor ez a történet is azok sorát gyarapította volna, amiket (már pusztán a helyesírása miatt) az első oldal után bezárok. Voltak benne aranyos ötletek, amiket nagyon sajnáltam, hogy nem bontottál jobban ki, később talán nem ártana leülnöd, újra végiggondolni ezt az egész koncepciót és az alapoktól szép nyugodtan, akár egy hosszabb történetben kibontani az egészet. Kulcsok, elvárások és főleg határidő nélkül.
Mielőtt pedig bárhová feltennéd, valóban szerezz be egy bétát. Én ritkán szoktam bárkinek a helyesírását kritizálni, mert a sajátom is horrorisztikus, de itt elszabadultak a félregépelések, egybe és különírási problémák. Még az én szemet is bántották, teljesen elrontották az olvasási élményt és még ami tetszett a történetedben azt is élvezhetetlenné tették. :( Máskor legalább a microsoft word szövegjavítóját futtasd végig a történeteden, ha nincs időd lebétáztatni, az a plusz fél óra már nem hiszem, hogy sokat számít a beküldés szempontjából.

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 2
Karakterek: 2
Cselekmény: 2
Tetszés: 1
Malfoy Kihívás Mágusok és a TINTAfoltok 2014.02.18 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: Malfoyjal a manókértCSAPAT: MágusKULCS: tintaJOGOK: Minden jog a mi anyukánkat, J. K. Rowlingot illeti. Én csak szeretem és kölcsönvettem a szereplőit, hogy egy kicsit csűrve-csavarva, de egy alternatív történetet…..
Hana Neko 2014.02.21 16:26:11
Kedves Író!

Bevallom, jó nagy fejfájást okoztál nekem ezzel a történettel. ^.^” Habár annak idején dramione történetek révén keveredtem az egész fanfiction dologgal kapcsolatban, időtlen idők óta nem olvastam egyetlen ilyen történetet sem ezért nagy izgalommal nyitottam meg a művedet. Mégis kicsit csalódott maradtam, mire a végére értem, máris elárulom, miért.

Az az érzésem, nagyon fiatal lehetsz és még soha nem kellett munkát keresned. ^.^” Azon a bizonyos jeleneten, mikor Draco bevonult a minisztériumba és felsoroltatta a kedves nénivel, hogy mit lehet dolgozni és ő mit akar… Hát azon még mindig nevetnem kell, ha visszagondolok rá, ne haragudj. X) Ettől függetlenül ha nagyon szeretném, akkor azt tudom mondani, hogy Draco dolgozott, de azt hiszem, ehhez igencsak engedékenynek kell lennem. Mivel azonban a kihívás során már többször is igent adtam határesetre úgyhogy… na jó, legyen. Bár még mindig meglehetősen bizonytalan vagyok azt illetően, hogy mire is volt jó ez a másolgatás és mikor lett Draco ANNYIRA szerelmes Hermione-be, hogy a „nem akarok unalmas munkát” dologból hetekig tartó papírmásolgatás legyen.
A kulcsoddal egyetlen problémám volt: nem találtam. ^.^” Lehet én vagyok rettenetesen figyelmetlen, de azon kívül, hogy Draco iratokat másolt(amihez feltehetően tintát használt) nem volt különösebben hangsúlyos a dolog. Sajnálom, de ez így nekem rettentő kevés volt, olyan, mintha nem is lett volna kulcsod. :(

„A karakterek nyomokban rowlingi-vonásokat tartalmaznak.” Ez volt az első dolog, ami eszembe jutott, pedig általában a jól felépített és megmagyarázott OOC karakterekkel nincs problémám. Nálad engem leginkább Lucius és Hermione zavart. Az idősebb Malfoy egyszerűen nem volt önmaga, nem azért mert túl lágy volt, amolyan féltő-óvó kedves apucika, aki mindent a kicsi fia szájába rág és nincs otthon szinte semmi tekintélye. Ezt azt hiszem még könnyen megemésztettem volna, de mikor közölted, hogy ízig-vérig aranyvérű Malfoy létére „fogalma sem volt róla, mit jelenthetett a VFF” akkor egy picit nagyot néztem.
Hermione olyan volt, mint egy tizenéves fruska, ami azért zavart leginkább, mert a Minisztériumban dolgozott, úgyhogy az én fejemben valahol a könyvek után lehettünk, olyan 20-21 évesre legalább saccoltam volna. A viselkedése ennek a közelében sem volt, ami már csak azért is zavart, mert a könyvben ő az egyik legérettebben gondolkodó karakter. Itt már attól majdnem elsírta magát, hogy Draco két rossz szót szólt hozzá aztán hirtelen szerelmesen olvadozott. Hát hol az a lány, aki már harmadikos korában elég tökös volt, hogy felpofozza Draco Malfoyt? O.o
Ami pedig a főszereplő Malfoyodat illeti: Hát vele aztán igazán nem tudtam zöld ágra vergődni. Nehéz volt kitalálni, hogy akkor most ki is ő, mik a motivációi, mit miért is tesz és úgy egyáltalán… Miután elkönyveltem magamban, hogy felejtsem el, amit Rowling írt (hagyományok (és szülők!) tisztelete, aranyvér-mánia, sznobizmus, stb.) egyszerűen nem találtam semmiféle más támpontot, amiből ki lehetett volna találni, hogy kis is ő, olyan gyorsan váltogatta a szerepeit és a viselkedését. Akár egy bekezdésen belül is. O.o

Amit a legeslegjobban hiányoltam egy nagy-nagy AU figyelmeztetés. Mert ez így meglehetősen kaotikus volt, az elején csak kapkodtam a fejem, aztán mikor belefájdult abba, hogy megpróbáljam helyretenni a dolgokat inkább hagytam az egészet és a benyomásokra próbáltam koncentrálni az események helyett. ^.^”
Az egész történeted eléggé zavaros lett, mintha te sem tudtad volna, hogy mit szeretnél. Ha ennyi ötleted van, máskor talán jobban jársz, ha külön írod meg őket vagy írsz egy történet vázlatot, mielőtt írni kezdesz. Ki, kivel, mikor, hol, miért, mit csinál és hogyan is fognak a pici darabok összeilleni? Hidd el, rengetegen írnak először csak vázlatot, egyáltalán nem baj, ha szánsz rá időt, mielőtt írni kezdesz. Így könnyen összeszedheted a saját gondolataidat és kitalálhatod, mit is szeretnél. Nem esel abba a hibába, mint ennél a történetnél, ahol látszik, hogy sok ötleted volt, de a végén valahogy összecsúszott minden és hatalmas kavarodás lett belőle. Ráadásul rengeteg volt a logikai bukfenc és buktató. Az egész ingott, mint egy torony, amit nem megfelelő alapokra húztak fel.
Pedig az alap-elgondolásból egy nagyon jó történetet ki lehetett volna kerekíteni.

Én azt mondanám, ülj majd le a Kihívás után ezzel a történettel és gondold át, mit is szeretnél és hogyan, anélkül, hogy a határidő réme lebegne a fejed felett. :) A stílusod olvasmányos, szépen írsz, de gondold legközelebb jobban át, hogy mit is szeretnél írni. Esetleg szedd szét két történetté az egészet, mert így egy picikét túl sok össze nem passzoló ötletet zsúfoltál bele egy nagyon rövid történetbe. Szerintem sokkal-sokkal jobban is sikerülhet a dolog, ha még dolgozol rajta később.
Sajnálom, hogy nem tudtam szebb pontokat adni. :(

Puszi,
Hana Neko
Kritika Klubtag (megtalálsz minket a Merengő Fórumán)

Csapat: Igen
Kulcs: 1
Karakter: 2
Cselekmény: 2
Tetszés: 3
Malfoy Kihívás Bűvészek és a TINTAfoltok 2014.02.17 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:Cím: TintakönnyekCsapat: BűvészKulcs: tintaJogok: Minden jog Rowlingot és a Warner Brotherst illeti, én csak elszórakoztam a szereplőkkel.Műfaj: angstFigyelmeztetés: AU, slash, szereplő halálaKorhatár: 14Tartalom: Scorpius…..
Hana Neko 2014.02.18 23:43:22
Kedves Író!

Sokadik alkalommal érzem azt ezen a Kihíváson, hogy nehéz helyzetbe hoztok, mert hiába alszok jó nagyot egy-egy történetre, mégse tudok dűlőre jutni, hogy akkor tulajdon képen tetszik-e vagy sem.

Sokat gondolkodtam a csapatodon, mivel Scorpius végig nagyobb részt bájitalokkal és mágiával kapcsolatosan kutatott ezért az az érzés motoszkált bennem, hogy a Szent Mungóban is dolgozhatna ennyi erővel. Nem láttam hangsúlyát annak, hogy muglik között van, igazán nem is sikerült megértenem még két olvasás után sem, hogy (azon kívül, hogy ezzel bosszantja az apját) miért is épp a muglik között és nem a varázslók között gyógyít.
A kulcsodat ellenben nagyon jól sikerült felhasználnod. Az elején ugyan hiányoltam, hogy felbukkanjon, nem egészen értette, hogyan is fog ehhez a történethez kapcsolódni a tinta, de a végére nagyon ötletesen beleszőtted. Tetszett, nagyon, bár azért maradt bennem hiányérzet ezzel kapcsolatban. Ha kényszerítenének, akkor sem tudnám annál egyértelműben megmondani, miből fakad ez az érzés, minthogy számomra ez nem volt kulcsra írt történet. Ha nem tudnám, hogy egyáltalán volt kulcsod, csak úgy a kihíváson kívül olvasnám ezt a novellát eszembe se jutna ilyesmit keresni benne. És még ha keresnék is, akkor sem valószínű, hogy a tinta jutna eszembe.

A karaktereiddel is bajban vagyok, ahogy azt már egy korábbi történetnél említettem, számomra a következő generációs történetek csupán határesetként férnek bele a fanfiction kategóriába, ezért ritkán is olvasok ilyesmit. Annyira keveset tudunk meg Rowlingtól Scorpiusról, Albusról vagy épp Jamesről, hogy velük írni szerintem majdnem olyan, mint originál történetet írni. Nincsenek komolyabb támpontok, megszorítások, így nehéz könyvhűségről vagy épp OOC-ségről beszélni.
Ha mégis mondanom kellene valamit róluk azt mondanám: aranyosak lettek. Albus különösen tetszett, az elején nem egészen értettem, hogy miért nem vesz róla tudomást Draco, de a végére ez is szépen körvonalazódott. Nagyon érdekes színesítő elem volt a jelenléte, főleg a merengős résznél nyert meg magának. :) James is rendben volt, griffendélesként viselte az állapotát, a komolytalansága illett a történetedbe, de épp ezzel megölte számomra az angst hangulatot.
Scorpius tetszett, bár a végén a méreg és az öngyilkosság… hát nem is tudom, számomra az utóbbi meglehetősen váratlan fordulat volt, de jó, legyen, elfogadom, hogy így döntött. Ami igazán zavart, az az előbbi, ami az én szemeben az orvosi eskü tökéletes felrúgása. Ezzel pedig még most, második nekifutásra sem tudok mit kezdeni. Az eutanázia nehéz téma ennek a novellának az esetében nagyon zavart, hogy szinte teljesen átugrottad azt a belső vívódást, amit a legtöbb ember (főleg egy orvos) szerintem azért meg kellene, hogy éljen egy ilyen döntés előtt, hacsak nem érzelmekre képtelen pszichopata. Ezt rettenetesen hiányoltam. :(

A cselekménnyel alapvetően minden rendben volt, szépen megoldottad a merengővel, hogy mindenre fény derüljön, tetszett, ahogy párhuzamosan mutattad be a két fiú emlékeit. Bár nagyon rövid írással ajándékoztál meg minket, mégsem éreztem elkapkodottnak az eseményeket, szép kerek volt az egész, kisebb hiányokkal, amiket fenn Scorpius-szal kapcsolatban már említettem.

Az biztos, hogy a stílusod bájos és magával ragadó, jól esett olvasni a történetedet még annak ellenére is, hogy nagyon nehéz és szomorú témát dolgoztál fel. Mégis épp ezért érzem úgy, hogy nem tetszett a történeted. Kérlek, ezt ne vedd magadra, a dolog teljes egészében szubjektív, saját tapasztalaton alapuló ellenérzés. Egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő ember utolsó időszakát végigkísérni… számomra ez nem fért össze azzal a könnyed, játékos stílussal, amiben te ezt a történetet megírtad. Komolytalanná tettél egy olyan témát, ami engem személy szerint érzékenyen érint és ezért nem tudtam élvezni a történetedet. De mint említettem, ez teljes egészében egyéni probléma, nagyon sajnálom, hogy emiatt a heves ellenérzés miatt, nem tudtam az összbenyomásra jobb pontszámot adni Neked. Remélem másoknak jobban fog tetszeni ez a könnyed írás.

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Nem
Kulcs: 4
Karakterek: 4
Cselekmény: 4
Tetszés: 2
Malfoy Kihívás Mágusok RECEPTre 2014.02.16 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: MegzavarodvaCSAPAT: MágusKULCS: ReceptJOGOK: Minden jog J. K. Rowlingot illeti.MŰFAJ: romantikusFIGYELMEZTETÉS(EK): OOC karakterek, slash, AUKORHATÁR: 14TARTALOM: Egy mondás szerint, a pokolba vezető út jó szándékkal…..
Hana Neko 2014.02.17 13:07:54
Kedves Író!

Kicsit kaotikusra sikerült a történeted, ezért bennem is igencsak kaotikus benyomást hagyott. ^.^” Nagyon gyorsan történt minden, hirtelen bukkantak fel szereplők aztán tűntek el. A történeted elsodort, néha csak kapkodtam a fejemet, hogy lépést tudjak tartani az eseményekkel.

A saját szakmám ellen beszélnék, ha azt állítanám, hogy egy cég vagy üzlet vezetése nem munka, ilyen szempontból el kell, hogy ismerjem, Dracónak volt munkája. Ugyanakkor mégsem éreztem úgy, hogy megfeleltél a kihívás (és a csapatod) témájának. Persze a feladatokat ki lehet delegálni, egy jó vezető tudja, hogy ki mire a legalkalmasabb, és a megfelelő embert helyezi a megfelelő pozícióba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ő maga ezek után dolgát végezve ül a babérjain és nem csinál semmit, a dolgok mégis varázsütésre működnek maguktól. Arról nem is beszélve, hogy ennyi erővel Draco egy mugli üzleti birodalmat is vezethetett volna, egyáltalán nem volt hangsúlyos, hogy a _varázslók_ között dolgozik.
A kulcsodat kicsit jobban sikerült felhasználnod, bár sokszor úgy éreztem, amolyan ad hoc módon működött nálad a dolog. Ahol épp eszedbe jutott gyorsan beleírtad a történetbe, de az dicséretes, hogy mindhárom felbukkanó, lehetséges „szerelemmel” kapcsolatba hoztad. Nekem ez bejött, sajnáltam, hogy nem dolgoztad ki kicsit jobban az egyes szálakat ezzel kapcsolatban.

A szereplőid OOC-k voltak, ahogy azt előre jelezted, így elég nehéz róluk bármit is mondani. Számomra Harry volt, aki a leginkább hasonlított önmagára. Meg talán Charlie, bár róla olyan keveset tudunk meg a könyvből, hogy mindig bajban vagyok, mit is mondjak. Itt nem volt kemény sárkányidomár, inkább szerelmetes szépfiú, aki berobogott a képbe és megpróbált egy futó jelenetben csábítani. Több-kevesebb sikerrel.
Hermione ellenben teljesen elveszett, ahogy Draco is. Nem igazán tudtam őket hová kötni, önmagukhoz főleg nem. De hidd el, ezzel nem lett volna semmi gondom, mert igencsak szórakoztató lett ígyis a történeted, inkább az zavart, hogy nem találtam semmiféle magyarázatot a változásokra, sem mélységet a karaktereidben. Szörnyen egysíkú lett mindenki, Draco volt az egyetlen, akiben volt valamiféle dimenzió, viszont ő meg folyton ellentmondásba került önmagával. Azt például végképp nem értette, hogy ha végig Hermione volt a kiemelt „szerelem”, aki felé a bájital lökdöste, akkor hogy kötött ki egyszerre hatalmas pálfordulással Harry mellett?

A cselekményről először egy szó jutott eszembe: gyors. Nem tudom, hogy az időből futottál-e ki vagy eleve így tervezted, de ahhoz képest, hogy mennyi mindent akartál belesűríteni a történetedbe elképesztően kapkodó lett. Talán ha több időt tudtál volna rászánni, akkor kicsit letisztultabbá vált volna, így nagyon kaotikus maradt minden. Felbukkantak karakterek aztán eltűntek, pörgött minden a maga ütemében, mint egy felgyorsított óra mutatója. Ugyanakkor rengeteg dolog nem tisztázódott le. Miért kísérletezett Harry bájitalokkal, ha SVK tanár és a könyv tanulsága szerint nem sok tehetsége van a bájitalfőzéshez, ráadásul nem is szeret ezzel foglalkozni? Egyáltalán miért a farkasölőfűből fejlesztik ezt a boldogság szert, mikor alapvetően az abból készített főzetnek semmi köze a boldogsághoz? És hogy-hogy pszichoterápiás felhasználásra akarják máris gyártani, mikor nem sokkal fentebb Harry még azt ismeri el, hogy egyelőre csak kísérleti fázisban van a főzete? Harry az egyik pillanatban még biztatta Dracót, hogy hívja Hermione-t randira a másikban fél sorral lerendezted a Ginnyvel való kapcsolatát és már csókolóztak a fiúk. Miért? Számomra semmi nem utalt rá, hogy Harry egyáltalán maga is vonzódik Draco felé. Azon meg végkép csak pislogtam, hogy vajon hogyan került Hermione és Charlie a Roxfortba, ahol Harry és Draco csókolóztak… O.o
Az alapötlet nagyon jó, de azért még bőven ráférne erre a történetedre a csiszolgatás, szépítgetés.

Összességében, mint mondtam, nagyon kaotikus benyomást hagyott bennem a történeted. Tetszett is meg nem is. Elszórakoztatott, amíg olvastam, de már most is vissza kellett néznem egy-egy dolgot, mert valahogy semmi nem maradt meg bennem mélyebben, valószínűleg az események sodrása miatt. Nagy lyukak maradtak mindenfelé, amik zavartak, végig azt éreztem, hogy leültél, a kezedbe vetted a tollat és mivel volt egy ötleted hagytad, hogy az megírja magát. A stílusod jó, kellemes olvasni, de a történetre egy alapos átgondolás még rá fért volna. Számomra ez az írás egy sodró vázlatnak tűnt, amiről még sok minden hiányzik, de egy remek végeredményt vetít előre. A kihívás után szerintem érdemes lenne újra leülnöd és átgondolni az egészet, kicsit távolabbról ránézve kiegészíteni. Lelassítani az eseményeket és kidolgozni az egyes karaktereket a hozzájuk kötődő szálakat, hogy valami igazán jó legyen ebből a novellából. :)
Remélem, lesz alkalmam olvasni majd egy kibővített darabot később, mert az alapötlettel felcsigáztad az érdeklődésemet. ^.^

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Nem
Kulcs: 3
Karakterek: 2
Cselekmény: 2
Tetszés: 3
Malfoy Kihívás Bűvészek RECEPTre 2014.02.15 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: Szerelem receptreCSAPAT: BűvészKULCS: receptJOGOK: A Harry Potter könyvek világa J. K. Rowling tulajdona, a jogokat csak ő és az általa meghatalmazott társaságok birtokolják. Nekem semmilyen anyagi hasznom nem…..
Hana Neko 2014.02.17 11:22:57
Kedves Író!

Igazán aranyos, könnyed kis fluff történetet hoztál nekünk, jól esett olvasni. :) Nem volt ugyan túlbonyolítva benne semmi, nem voltak nagy fordulatok vagy meghökkentő csattanók, mégis élvezetes lett. Mindig rá kell jönnöm egy-egy ilyen történet után, hogy igenis az ilyen megmosolyogtató, könnyed történetek a kedvenceim. :)

A csapatod rendben volt, Draco dolgozott méghozzá a muglik között, beilleszkedett, élvezte és azt is megmagyaráztad, hogy miért. Ezen azt hiszem, nincs is mit ragozni. Én a kulcsodat is rendben találtam, bár bevallom, egyáltalán nem erre gondoltam, amikor a ’recept’ szót elolvastam. Valahogy az orvosi recept eszembe se jutott, cukrászt vagy szakácsot jobban vártam volna, de ez a megoldás is nagyon tetszett. :) Ötletes volt, ahogy a recept egyfajta jelzéssé vált Harry és Draco között.

A szereplőid aranyosak voltak, bár valóban OOC-k egy kicsit. Engem viszont ez egyáltalán nem zavart, el tudtad hitetni velem, hogy Draco ennyire megkomolyodott a háború után és a hivatástudata miatt választotta a muglikat. Komolyan mondom, a csapatotok tényleg minden egyes történetnél meg tud lepni, nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok módon meg lehet oldani, hogy egy Malfoy a muglik közé kerüljön. :) Annak is nagyon örültem, hogy azért éreztetted, hogy vissza kell fognia magát ahhoz, hogy ne vágjon vissza úgy, mint régen. :)
Harry aranyos volt, magányos, szerencsétlen, kicsit tétova, de a végén, amikor kellett azért csak a sarkára állt. Griffendéles, amilyennek megszokhattuk. :)

Nagyon gördülékenyen írsz, a történeted vitt magával mindvégig, szinte észre se vettem, hogy máris a végéhez közeledek. Megvallom, megriadtam, mikor először az oldalsávra néztem és rájöttem, hogy milyen kevés van hátra, féltem, hogy a vége nagyon kapkodó lesz, hirtelen majd Draco és Harry összeborulnak és szerelmet vallanak egymásnak. Nagyon örülök, hogy nem így lett. Inkább egy kialakuló, vonzalomtól sem mentes barátságról meséltél nekünk, mint szerelemről és talán épp ezért tetszett a vége. Az a fajta, amiben benne van, hogy még bármi lehet, de szépen az élén abbahagyva. Nincs a szánkba rágva, hogy „igen, ezután összejöttek, Harry nem volt többé magányos és mindenki boldogan élt, amíg meg nem halt.” Nekem ez pont így tetszett. :)
Talán csak annyi negatívumot tudnék említeni így hirtelen, hogy számomra nem igazán derült ki, hogy akkor most mi is történt Harry és Ginny között. Miért szakítottak, és ha szakítottak, akkor hogyhogy épp Ginny edzőmeccsére hívja el Harry Dracót? Ez a dolog nem volt egészen tiszta, de annyira komoly bökkenő sem, hogy kizökkentsen a történet olvasása közben.

Összességében nagyon tetszett a történeted, köszönöm, hogy olvashattam. Könnyű volt és kedves, jól esett olvasni. :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 5
Cselekmény: 4
Tetszés: 5
Malfoy Kihívás Mágusok a TÜKÖR előtt 2014.02.14 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: Bonthatatlan börtönCSAPAT: MágusKULCS: TükörJOGOK: Minden jog J. K. Rowlingot illeti, én csak felhasználtam, kedvemre dobáltam az általa megalkotott karaktereket.MŰFAJ: AU, Dráma, Angst,…..
Hana Neko 2014.02.16 18:54:06
Kedves Író!

Aludnom kellett erre a történetre egy jó nagyot és még egyszer elolvasni, hátha megértem, de a véleményem nem sokat változott második nekifutásra sem. A balladai homály jó dolog, te azonban itt egy picit átestél a lónak arra a bizonyos túloldalára – Legalábbis én így éreztem.

A kulcspárod történetének elején szerepelt egy Max Payne idézet. Mikor első olvasás után visszapillantottam a te történeted elején lévő idézetre nagyon meglepődtem, olvasás közben valamiért végig az a benyomásom volt, hogy itt láttam azokat a bizonyos nyitó sorokat. A jelenet-szilánkok, amiket megmutattál nekünk épp azt a daraboltság érzetet adták nekem. Mintha egy összetört, hiányos tükörből próbálnám kibogarászni a nagy egészet, ami csak nehezen áll össze. Félre ne érts, nem volt ezzel semmi gond, ez is egy stílus, ráadásul biztos vagyok benne, hogy sokaknak felcsigázza az ilyesmi a kíváncsiságát. Kezdetben nekem is nagyon tetszett, teljesen lenyűgözött, hogy milyen jól visszaadod az idézeted hangulatát (amiről később kiderült, hogy nem is ehhez a történethez tartozott… ^^”) de egy idő után számomra zavaróvá vált. A sok elhallgatástól olyan lett az egész, mint egy akvarell, amit kinn felejtettek az esőben. Elmaszatolódott és mázgás; egy érdekes kép, ami annyira elkenődött, hogy már nem lehet rendesen megcsodálni.

Annak viszont nagyon örültem, hogy egy újabb Charlie/Draco történetet olvashattam. Azt hiszem, kezdem megkedvelni ezt a párost. Valahogy lassan egészen megnyer magának a csapatotok ezzel az ötlettel. :)
Nettől eltekintve azonban mind a csapatoddal, mind pedig a kulcsoddal bajban voltam. Kicsit még mindig úgy érzem, hogy nem fair „nem”-et mondanom a csapatodra, hiszen a műkincs kereskedős történetben is megadtam a pontot, igaz éppen csak. Ott viszont legalább kiderült, hogy Draco mit is kellene, hogy dolgozzon (bár tény, hogy valójában nem sokat dolgozott a történet közben…) itt viszont számomra még második olvasásra is rejtély maradt, hogy akkor most tulajdonképpen egyáltalán kinek az alkalmazásában áll. A Minisztériuméban? Vagy a Gringotts a megbízó? Számomra ez meglehetősen homályos foltja volt a történetnek, ráadásul Draco nem is igazán próbálkozott a tárgyalással, inkább egy ijedt, érvek nélküli gyerek módjára próbálkozott valami könyörgés félével. De ha a másik esetben igent mondtam, akkor úgy érzem, itt is illik ezt tennem.
A kulcsod ellenben nagyon tetszett, sejtettem végig, hogy egy tükör az a bizonyos rejtegetett dolog és a történet is nagyon találó és egyedi lett, amit köré szőttél. Jó volt, csak épp ahogy sok minden más esetén itt is kicsit eltúlzottnak éreztem azt a bizonyos balladai homályt. Mire bármi kiderült már hatszor magamra kellett parancsolni, hogy ne ugorjak a végére, csak várjak türelemmel hátha mégis választ kapok végre. ^.^”

A karaktereiddel csak azért vagyok bajban, mert ez egy Malfoy kihívás, ahol elvileg Dracó kellene, hogy a középpontban legyen, ő azonban a történet nagyobb részében szinte teljesen lelketlenül viselkedik. Sodródik, szenved… Van. Nem sokat fog fel maga körül, egy ponton még az is megfordult a fejemben, mikor már kezdett körvonalazódni a horcrux-dolog, hogy a saját lelkének darabkája van abban a tükörben, azért olyan élettelen a valóságban.
Carlie viszont nagyon tetszett, főleg az a kettősség, ami a szakmai és a magánéletében mutatott oldalát jellemezte. Nagyon tetszett, ahogy Dracót is próbálta gyógyítgatni és nem fordult el tőle, épp úgy, ahogy a sérült sárkányoktól. Nagyon szépen ábrázoltad őt és akkor itt arra is megragadnám az alkalmat, hogy kiemeljem, mennyire tetszett, mikor a történet végén a sárkányokról írtál.
„Egy apró walesi zöld szárnybontogatását figyeltem. Kínai gömbsárkányok repkedtek felettünk hangtalanul, de a pici walesi zöld esetlenül totyogott, szárnyát nehezen bontogatta. Hosszú csontjai körül bőrlebeny feszült meg, átütött rajta néhány dermesztő, halványsárga napsugár. Belülről kifelé zöldült, mintha a Nap közvetlenül mögé bukott volna le, és félénken átsandított volna, ahol lehetett.” >> Ez a bekezdés a kedvencem lett az egész történetből, egyszerűen levettél vele a lábamról. * - * Nagyon szeretem a sárkányokat, te pedig gyönyörűen mutattad be őket.

A történet cselekményének szálai eléggé zavarosak voltak, bevallom, még második nekifutásra sem sikerült mindenütt kibogoznom mindent. Az a bizonyos homály… Nem tudom jobban megfogalmazni az érzést, ami a történet eseményeivel és az egész összbenyomással kapcsolatban bennem maradt, mint azzal a bizonyos akvarelles hasonlattal, amit fentebb leírtam.

Mindezek ellenére azonban köszönöm, hogy olvashattam. Még mindig kicsit zavarodott vagyok a történet bizonyos pontjaival kapcsolatban, de azért összességében kellemes élmény volt olvasni. A stílusod olvastatta magát, talán ha kevésbé akartál volna titokzatoskodó lenni még jobban élveztem volna. :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen (bár eléggé rezeg a léc, szerintem te is érzed)
Kulcs: 5
Karakterek: 4
Történet: 3
Tetszés: 3
Malfoy Kihívás Bűvészek a TÜKÖR előtt 2014.02.13 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: Az én senkiségem és az ő valakisége összeütközött…CSAPAT: BűvészKULCS: tükörJOGOK: Draco Malfoy karakteréért minden jog J.K. Rowlingot illeti, Kathriene, és a többi szereplő mind az én fejemből pattant ki,…..
Hana Neko 2014.02.13 23:35:05
Kedves Író!

Jajj, de nagyon-nagyon fogsz engem ezért a véleményért utálni... :( Előre bocsátanám, hogy nem kedvelem a „hozzuk össze a kedvenc könyv/film szereplőnket saját karakterrel” típusú történeteket, eddig sajnos nem volt még szerencsém olyanhoz, amiben ne csalódtam volna nagyot. Ez most sem változott meg, pedig az alapötlet megfogott, nagyjából a történet harmadáig még reménykedtem, de a parti közepetáján már éreztem, hogy ez se az a történet lesz, ami megváltoztatja a szkepticizmusomat ezzel a fic-típussal szemben. Bevallom, csak azért olvastam végig, mert megfogadtam magamnak, hogy idén minden történetet elolvasok és pontozok.
Persze az előítélet csúnya dolog, becs'szó nem pontoztam volna le a történetedet, ha tetszett volna, de sajnos nem így volt. :( Nem tudtál lekötni, tulajdonképpen MINDEN kizökkentett. Mint amikor tanul az ember és igazából bármi mással szívesebben foglalkozna.

Pedig az alapelképzeléseddel nem volt semmi gond. Draco dolgozott, a muglik között, ezzel a csapatodnak tökéletesen megfeleltél, ráadásul a modellkedés tényleg egy olyan munka volt, amit könnyen el tudok képzelni neki. Tetszett ez a megoldás, illett szerintem hozzá, úgyhogy ilyen szempontból semmi gondom.
A kulcsod jelen volt, többször is, bár én nem éreztem kifejezetten hangsúlyosnak. Nagyon sajnálom, pedig volt egy pillanat, amikor megfogtál, a pontot is emiatt a jelenet miatt adom. A Mirage. A szórakozó hely a tükrökkel megfogott, ott éreztem azt, hogy „Na! Itt végre lesz valami, ami nekem való.” Sajnálom, hogy nem sikerült jobban kihasználni azt a helyszínt, pedig nagyon ügyesen kitaláltad.

Ahol igazán elvérzet szerintem a történeted, az Draco karaktere volt. A saját szereplődet inkább éreztem Malfoynak, mint őt, ráadásul még csak férfinek is nehéz lett volna tekintenem a viselkedése alapján. Egy vaskos, erőteljes OOC figyelmeztetésért sikított a dolog, akkor talán nem veri ki annyira a biztosítékot már a legelején az a bizonyos mondat, hogy „Csak azért nem rendezek jelenetet, hogy ne borítsam ki még jobban.” Számomra itt Draco meghalt, mert egy Malfoy soha nem rendez jelenetet. Sajnálom, nekem ezt a picsogó hisztigépet, amivé tetted nem vette be a gyomrom. „Azt hiszem, lassan, de biztosan tényleg nővé változom…” Igen. Azzá tetted, kasztráltad, kicsináltad. Még slash sztoriban, uke szerepkörbe pakolva is férfiasabb Dracókhoz szoktam, mint amilyen ez volt. A végére szinte minden szempontból Kathriene kiskutyája lett. Oké, hogy a szerelem vad és vak és megváltoztatja az embert és egyebek, de… de… erre nem tudok mit mondani. Ha aggatsz rá egy másik nevet, akkor egyszerű, HP világtól független original karakterként lehet lenyeltem volna a dolgot, de Draco Malfoy nevével ez nem megy. Bocsánat.
Ami a saját szereplőt illeti… saját karaktert hozni egy fanfiction kihívásra, mint a történet főszereplője szerintem mindig nagy kockázattal jár. Kathriene nem fogott meg. Sajnálom. Nekem a nagypofájú csini kislányok tragikus múlttal nem jönnek be, ezen túl pedig nem sokat tudtunk meg róla. Az okát annak, hogy miért is lett először drogos, hogy jutott oda vagy valami… Semmi. Igazából végig azt éreztem, hogy épp csak nincs a homlokára tetoválva a „Mery Sue” felirat, a tipikus „unszimpatikus-mégis-varázsütésre-beleszeret-a-főhős-és-aztán-kiderül,-hogy-mégsem-olyan-rossz-ő-csak-épp-meg-nem-értett-szegény-szomorú-sorsú-szerencsétlen” karakterek díszpéldánya lett. Persze ez ízlés kérdése.
Hana Neko 2014.02.13 23:36:49
Ami a cselekményt illeti…
Először is rengeteg kérdést hagytál megválaszolatlanul már az alapoknál. Az rendben, hogy AU, hogy Draco megölte Voldemortot. De hol van Harry? Miért és hogyan jutott idáig, ha egyszer azt írod, hogy halálfaló volt? Miért száműzték a tettéért? Gyilkosság rendben, még a kettős árulás részét is megértem, de akkor is… Nekem ez így túl sok kérdés volt, nem állt össze a dolog, hogy akkor most mi is van. Egyáltalán mi van Harryvel? Oké, hogy ő a történet szempontjából lényegtelen, de legalább egy fél mondat erejéig annyit elárulhattál volna, hogy létezik-e egyáltalán, vagy bú vagy bá?
A másik pedig… Drog és alkohol? Gratulálnék, ha szkeptikus hangulatomban lennék, de inkább csak a billentyűzetet fejeltem le. Az nem gond, hogy sablon. Lenyelem, mint egy korábbi történetnél már említettem, engem az ilyesmi még vonz is, mert mindig kíváncsi vagyok, mit hoz ki belőle az író. Sztárocskák, akik titokban a csillogó látszat mögött lecsúsznak. Oké. De azért egy kis utána olvasás nem ártott volna, mikor már a kokain is előkerült kezdtem gondolkodni, hogy na vajon mikor mondja fel a szervezetük a szolgálatot. Pia plusz többféle drog… Szerencsére ilyen téren nincs semmiféle személyes tapasztalatom, de ez számomra irreális eltúlzása volt a dolognak, csak a fejemet tudtam rajta csóválni, elhinni nem. Főleg, hogy ez HÓNAPOKIG így menjen.
A vége meg derült égből villámcsapás. Ha szereti, miért csalja meg? Oké, hogy Draco nem hallgatja meg, mert nem akarja, de valami magyarázat nekem nagyon hiányzott. Vagy legalább valami előjel, hogy ez fog jönni. Így nem áll össze. Nem veszem be. Egyszerűen nem. Nagyon sajnálom. :(

Gondolom te is érzed, hogy ez nekem nem jött be. Nagyon sajnálom, ne vedd a szívedre, mert alapjaiban az ötlet egy original történet esetében nagyon is megállná a helyét, voltak jó elgondolások az egészben, gyönyörű leírások a vége felé, amik rettenetesen tetszettek. Ott éreztem azt, hogy ha végig ilyen lett volna a történeted, akkor biztos megfogott volna a stílus.
De egészében véve ez mégsem az én világom, egyszerűen nem én vagyok az az olvasó, aki az ilyesmit értékeli. Ez van, remélem, azért lesznek mások itt a Kihíváson, akik kevésbé lesznek szőrösszívűek a véleményezésnél.

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 3
Karakterek: 0 (Sajnálom. Ez a tutyi-mutyi, picsogó Draco nálam teljesen kiverte a biztosítékot. -.-’)
Cselekmény: 2
Tetszés: 1
Malfoy Kihívás Mágusok és a MENETREND 2014.02.10 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: Ecce homoCSAPAT: MágusKULCS: MenetrendJOGOK: J. K. RowlingMŰFAJ: dráma, sötét, angstFIGYELMEZTETÉS(EK): kínzás, slash, nemi erőszak, káromkodás, szereplő halálaKORHATÁR: 18TARTALOM: Scorpius csak nevében Malfoy,…..
Hana Neko 2014.02.12 18:03:31
Kedves Író!

Hűha. És hűha még egyszer. Az biztos, hogy nem mindennapi alkotást adtál ki a kezeid közül, egyszerre elborzasztó és lenyűgöző. Kicsit tömény is, sokszor kellett neki futnom, hogy végigolvassam. Általában nem zavarnak az érzékletes képek, metaforák és hangulatképek, de itt olyan töményen kaptam mindezt, hogy sokszor meg kellett állnom átgondolni, hogy akkor most mi is van vagy visszaolvasni. Ami nem rossz persze, csak… ez kicsit sok volt. A szó minden értelmében, még egyelőre nem is tudtam eldönteni, mit érzek a történeteddel kapcsolatban, pedig most már majdnem két napot adtam magamnak, hogy „megemésszem”.
Az biztos, hogy lebilincselő. És az is biztos, hogy egyedi alkotás, ami ki fog lógni ennek a kihívásnak a többi alkotása közül.

A csapatodnak és a kulcsodnak tökéletesen megfeleltél, ezen azt hiszem, nincs is mit ragozni. Briliáns volt, ahogy beépítetted a menetrendet a történetedbe, most először érzem úgy a kihíváson, hogy ha lehetne, akkor ötnél sokkal több pontot is adnék a kulcsfelhasználásra. :)

A karaktereiddel bajban vagyok. Őszintén megmondom, nem szeretem a következő generációs történeteket, eddig csak itt, a Malfoy Kihíváson olvastam Scorpiusról. Nekem ő egy nagy üres folt, mivel nem sokat tudunk meg róla a könyvben csupán a múltja adott (már amennyiben azt nem írja át az adott író) ezért ahányszor róla és a következő generáció bármelyik tagjáról olvasok, mindig az az érzésem, hogy ennyi erővel akár egy original storyba is belefoghattam volna.
Mivel a másik fontos szereplőd is saját karakter volt ezért meglehetősen nehéz helyzetbe hoztál. Nagyon tetszett, amilyenné Scorpiust formáltad, számomra hiteles volt, s bár nem tértél ki a hátterére részletekbe menően mégis elégnek éreztem az indoklást. Meggyőztél. Elborzasztottál. Fájt olvasni róla, de épp ettől volt hatásos karakter.
Akit igazán kiemelnék az Draco. Zseniálisan eltaláltad, bár nem szerepelt túl sokat, mégis csak azt tudom mondani, hogy egy rideg Malfoy. Kicsit talán kemény volt a könyv végéhez képest, kicsit túlságosan hasonlított Luciusra, de nekem akkor is a nagybetűs MALFOY volt. Nem a megkedvelhető fajta Malfoy, hanem a családdal és a látszattal mindenekfelett törődő, rideg érdekember. Zseniális volt, mert ilyenre szerintem a fanficek kis hányadában merik őt formálni az írók. Vagy legalábbis eddig nekem kevés olyan történettel volt alkalmam találkozni, ahol ennyire az apja nyomdokaiba lépett.

A cselekmény: elborzasztó volt mégis olvastatta magát. Azoktól az (igen sűrűn előforduló) szünetektől eltekintve, mikor már egyszerűen nem voltam képes tovább olvasni végig lekötött. Még amikor félretette a történetedet akkor is azon pörgött az agyam, hogy na vajon mi lesz még itt, mi fog történni.
Nagyon tetszett, hogy mertél első szám első személyben és jelen időben írni. Az ilyesmi szerintem nagyon nehéz, kevesen is próbálkoznak meg vele, de itt nagyot ütött. A stílusoddal együtt adott egy nagyon erős hangulatot a történetnek, ami még inkább nyomasztóvá tette a dolgokat. E/1-ben mindig könnyebb azonosulni a karakterekkel. Talán ezért is tettem olyan gyakran félre egy-egy félórára a történetedet. ^.^”

Végeredményben nagyon sok gondolkodni valót adtál, tetszett, elborzasztott az alkotásod és mégis keserű a szám, ha csak rágondolok. Tudom, fura hasonlat, de az orosz írók jutnak eszembe a ficedről, akiknek a művével a gimiben mindig traktáltak minket. Különösen Kafka Átváltozása, azt hiszem, azóta nem éreztem ilyesmit, hogy azt elolvastam. Lenyűgözött. Még ma is sokszor eszembe jut, de a mai napig azt kívánom, bárcsak soha ne kellett volna a kezembe venni. Mégse tudtam abba hagyni, miután belekezdtem, mert tudni akartam, mi lesz a vége, látni az egész képet, nem csak azt a kis szeletet, ami az elején felsejlett. Az ilyen történetekbe én egy picit mindig belehalok, itt is bőgtem a végére. Nem is azért, mert szomorú volt egyszerűen csak fájt olvasni. Ez pedig dicséret. X) Fura és kifacsart, de akkor is az, mert szerintem kevesen tudnak úgy írni, mint Te és ennyire elborzasztani az olvasót, úgy hogy közben az illető mégis élvezi és tovább akarja bújni a sorokat. Belőlem ezt váltottad ki. Szerettem is meg nem is. Örülök, hogy elolvastam és ugyanakkor a leginkább az van bennem, hogy bár soha ne tettem volna meg.
Fura érzés. Bennem motoszkál a gondolat, hogy el kellene olvasnom még egyszer, akkor talán dűlőre tudnék jutni magammal, de ne haragudj, nem megy. ^.^” Képtelen vagyok rászánni magam, hogy megint nekifussak. Az biztos, hogy valami nagyon egyedit alkottál, amihez csak gratulálni tudok. Várom nagyon, hogy kiderüljön, ki áll emögött az alkotás mögött. Le a kalappal!

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 3
Malfoy Kihívás Bűvészek és a MENETREND 2014.02.09 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: A tudatlanság fogságábanCSAPAT: BűvészKULCS: menetrendJOGOK: J.K. Rowlingot és a WB-t illetik.MŰFAJ: slash, romantikus, akcióFIGYELMEZTETÉS(EK): slash, erotikus tartalom (non slash)KORHATÁR: 18TARTALOM: Dracót a…..
Hana Neko 2014.02.12 10:53:00
Kedves Író!

Nagyon kedves történetet hoztál nekünk, pont erre volt most szükségem. :) Szeretem a drarryket, főleg az ilyen aranyos, könnyed történeteket, amikbe könnyű belefeledkezni.

Bár nem igazán éreztem, hogy Draco munkája lenne a történet középpontjában, mégis úgy érzem, sikerült megfelelned a csapatodnak. Elvégre Draco a muglik között élt és próbált boldogulni. Kifejezetten tetszett, ahogy ennek az előzményeit felépítetted. ^.^
A kulcsoddal már kicsit nagyobb bajban voltam, nem igazán éreztem, hogy sok köze lenne a történet alakulásához vagy bármilyen szempontból központi szerepet kapott volna. Ha nem itt olvastam volna és nem tudnám, hogy ez egy megszabott kulcsra írt történet, akkor talán eszembe se jutna ilyesmit keresni benne. Nálad a menetrend az én olvasatomban érdekes színesítő elem volt, nem pedig központi, meghatározó elem.

Draco karaktere nagyon szimpatikus volt, bár nem igazán hasonlított a könyvbeli önmagára. Persze ezt az emlékezet vesztéssel megmagyaráztad, így nem hagyott bennem rossz érzést, hogy ennyire kifordult magából, de azért egy OOC figyelmeztetést ilyen esetben szerintem nem ártana kitenned legközelebb. Csak hogy tudjuk, mire számítsunk. :)
Harry viszont nagyon tetszett. Szépen ábrázoltad, hogy mennyire megrázta, mikor szembesült hazugságokkal, tetszett a kitartása, hogy ő már pedig akkor is tudni akarta, mi történt és meg akarta keresni Dracót. Az elején kicsit irritált ugyan, hogy milyen sokszor kiemelted, mennyire nincs oka élni Draco nélkül, de a végére magára talált ő is és végre cselekedett. Ez tetszett benne nagyon.
Jesse… Bevallom, nálam ő kiverte a biztosítékot. Nem azért mert „bekavart” egy slash történetbe, az ilyesmivel soha nincs bajom, meglehetősen sok hetero történetet olvasok (régebb óta ráadásul, mint slasht). A történet egész ideje alatt nem tudtam rájönni miért zavar annyira, de a végére megértettem. Ő nekem tipikusan az a karakter, akitől tíz körömmel vakarom le a vakolatot. A semmilyen csaj, akit a rajongók tipikusan úgy írnak meg, hogy bármelyik kislány azonosulni tudjon vele és mindig a kedvenc férfi karakterükkel jön össze. Nincs is ezzel semmi gond, mert legalább Mary Sue felé nem vitted őt el, de engem akkor is bosszantott. Ha már egy OC csajnak kell összejönnie egy canon szereplővel, akkor az legalább legyen egyéniség. Sajnálom, ez nem ellened szól, egyszerűen nálam az ilyen karakterek nem egyszerűen „nem jönnek be”, hanem egyenesen irritálnak. ^.^”

A cselekmény szépen ki volt találva, ahogy azt már korábban is írtam, az alapötlet amire építkeztél nagyon tetszett. Igazából egy picit gyorsnak éreztem az eseményeket a végén, mint a kihíváson már több másik történetnél, itt is az volt a benyomásom, hogy keretek közé szorított a szószám. Mintha hirtelen valahol a második felében a történetnek szembesültél volna vele, hogy „hoppá, nem fogok beleférni a tízezer szóba”. Az elejével szemben, ami szép lassan bontakozott ki mind Draco, mind Harry oldalán a vége kifejezetten rohanó tempóra váltott. Nagyon kíváncsi lennék, hogy mi sül ki ebből az ötletből, ha nem vagy keretek közé szorítva, remélem a kihívás után lesz kedved hosszabban megírni a történet második felét. Engem nagyon érdekelne a bővített változata ennek a történetnek is. :)

Összességében kellemes olvasmány volt, még annak ellenére is, hogy Jesse jelenetein többnyire a falat kapartam és a szememet forgattam, várva, hogy tovább lépjünk végre. Öröm volt olvasni és nagyon remélem, hogy ezzel a jesses-dologgal nem bántottalak meg. Ez az én kis nünükém, ettől függetlenül a történet nagyon aranyos lett, gratulálok hozzá és köszönöm, hogy olvashattam! :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 3
Karakterek: 4
Cselekmény: 4
Tetszés: 4
Malfoy Kihívás Mágusok PORTRÉi 2014.02.08 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: A portréCSAPAT: MágusKULCS: portréJOGOK: Minden jog JK.Rowling tulajdona.MŰFAJ: akció-kalandFIGYELMEZTETÉS: enyhe OOCKORHATÁR: 12TARTALOM: Egy Malfoy, egy Potter és némi sötét varázslat.Kattintsatok ide, és…..
Hana Neko 2014.02.09 13:51:49
Kedves Író!

Hűha. * - * Végigvigyorogtam a történetedet, minta vadalma. Draco a gyerekekkel eszméletlenül aranyos nyitó jelenet volt. Alapvetően bevallom, inkább a slash történeteket szeretem, úgy ritkán találkozok szembe az új generációval, de itt teljesen levettek a lábamról. Akár csak az egész történet. ^.^

A csapatodnak és a kulcsodnak is tökéletesen megfeleltél, azt hiszem, ezt felesleges is lenne túlragozni. Ráadásul egyáltalán nem éreztem azt, hogy meggyűlt volna a bajod a szószámmal, teljes kerek egész történetet tártál elénk, öröm volt olvasni az elsőtől az utolsó szóig. * - *

Bellát imádtam. Te jó ég, annyira eltaláltad, egyszerűen zseniális volt, főleg Draco gondolatai róla. „Még a Nagyúr is tudta, hogy Bella totál buggyant.” Hát ezen úgy nevettem, hogy lefordultam a székről. X) Ő és a kicsit dilis íród zseniális páros volt.
Az elején azt írtad, hogy kicsit OOC szereplőkre kell számítanunk, de én ezt egyáltalán nem éreztem. Draco makacs volt, akaratos, önfejű és látszólag csak magával törődött még akkor is, amikor valójában nem. Szerintem tökéletesen eltaláltad őt, de ugyanígy helyén volt minden apró karaktered, még azok is, akik csak egy rövid időre bukkantak fel, mint mondjuk Hagrid. :)

A cselekmény olvastatta magát. Bár a történethez fűződő megjegyzésed jobban felkeltette az érdeklődésemet, mint maga a leírás, végig fenn tudtad tartani a kíváncsiságomat. Tudom, sokan nem szeretik a sablon történeteket, én viszont pont az ellentétnek vallhatom magam, mindig nagyon érdekel, hogy egy úgymond sablon ötletből mit tud kihozni az író. :D Itt viszont nem éreztem azt, hogy sablonos lenne a történet, sőt! Végig nagyon kíváncsi voltam, hogy na most vajon mi fog történni, teljesen lekötöttél. Zseniálisan adagoltad az információkat, így bár volt gyanúm, se túl hamar nem tudtam rájönni, hogy akkor mi is lesz a megoldás, se túlságosan derült égből villámcsapásként nem ért a dolog, hogy csak pislogjak a végén, mint nyuszi a fűben. Pont jó volt. :)
Az is nagyon tetszett, hogy a keretes szerkezetet úgy tudtad megvalósítani, hogy nem árultál el túl sokat előre a történet csattanójáról, mégsem tűnt feleslegesnek sem a nyitó-, sem a záró jelenet.

Mit is mondhatnék még? Azt hiszem, az eddigi áradozásom elárulta, hogy mennyire tetszett a történeted, egyszerűen lenyűgöztél! A stílusod gördülékeny, olvastatja magát, az ember le se akarja tenni. Szinte sajnáltam, hogy vége lett. Persze ez csak a telhetetlenség, hiszen ez a történet épp így volt kerek és egész. Alig várom, hogy meg tudjam, kinek a tollából született az a kis csoda. * - *

Köszönöm az élmény!
Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 5 (Már sokadik alkalommal érzem úgy, hogy adnék sokkal többet is, úgyhogy gondolatban nyugodtan toldd meg még néhánnyal. ^.~)
Malfoy Kihívás Bűvészek PORTRÉi 2014.02.07 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: Gyógyuló sebekCSAPAT: BűvészKULCS: PortréJOGOK: Minden jog J.K. Rowlingot illet, én csak játszottam a szereplőivel JMŰFAJ: Kaland, DrámaKORHATÁR: 14TARTALOM: Mintha az, hogy három évre muglik közé száműzték, nem…..
Hana Neko 2014.02.08 21:23:03
Kedves Író!

Könnyed, szórakoztató történettel ajándékoztál meg minket, nagyon kellemes perceket szereztél vele. :)
Engem megvettél az ötlettel, hogy Draco műkincs kereskedelemmel foglalkozzon. Nagyon sajnáltam, hogy olyan keveset mutattál meg erről végül, mert így szerintem te is érzed, hogy azért eléggé rezeg a léc a csapatod és az egész kihívás témáját illetően.

A karaktereid tetszettek, különösen Percy. Ő egyébként egyike azoknak a karaktereknek, akiket nem különösebben szívlelek, de a te Percydet megszerettem a végére. Én simán elhittem, hogy ilyenné vált a háború után. Audreyt szintén nagyon megkedveltem, bár csak egy rövid ideig volt a történetben. Abigail néni zseniális volt és általa a kulcsod beépítése is. Önző, akaratos, arrogáns, lekezelő banya – tökéletesen illett a Malfoy család tagjai közé. Szegény Draco. :) És ha már itt tartunk, Draco… Ő elég vérszegényre sikeredett. Ha visszagondolok a történetre inkább Abigail néni vagy Percy jut eszembe, nem pedig ő. Ivott és sopánkodott, igazából még csak Hermione-t sem ő találta meg a nagynénjének, csak úgy… megtörtént a dolog.

Az események nagyon gyorsan pörögtek, látszik, hogy sok mindent szerettél volna elmondani nagyon rövid idő alatt. Hermione mint ügyvéd bravúrozott, nagyon tetszett az a szál. Ugyanakkor Percy felügyelői mivolta végül nem igazán jutott szerephez, feldobtad a labdát, aztán valahogy ott maradt a levegőben, de nem történt vele igazából semmi.
A végével igazán nem tudtam, hogy mit kezdjek, értem én, hogy függő véget szerettél volna hagyni a számunkra, de számomra ez számomra sokkal inkább befejezetlenség volt. Talán dramione akart lenni a történetedből? Mert erre a történet közben számomra nem utalt semmi, sem Draco, sem Hermione részéről. Marakodtak, párbajoztak, a végén volt egy kézszorítás meg némi mosoly, de ebből én különösebb vonzalmat nem olvastam ki, nagyon sajnálom.

Összességében kellemes történet volt. Abigail részein jól szórakoztam, a temetős jeleneten szomorkásan mosolyogtam. Tetszett, de bevallom őszintén, nem az a fajta történet volt, amire hosszú ideig emlékezni fogok. Ahhoz valami hiányzott a végéről, talán egy csattanós befejezés.

Köszönöm, hogy olvashattam, szép pontokat kívánok Neked! :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 4
Cselekmény: 3
Tetszés: 4
Malfoy Kihívás Mágusok a KERÍTÉS mögött 2014.02.06 19:00:00
Kedves Olvasók! Jó szórakozást kívánunk a mai történethez! CÍM: A kerítésen túlCSAPAT: MágusKULCS: kerítésJOGOK: A Harry Potter könyvek világa J. K. Rowling tulajdona, a jogokat csak ő és az általa meghatalmazott társaságok birtokolják. Nekem semmilyen anyagi hasznom nem…..
Hana Neko 2014.02.07 10:11:37
Kedves Író!

Ez megint egy olyan történetre sikerült, amire jó~ nagyot kellett aludnom, hogy megálmodjam, milyen pontokat is adjak. Azt előre leszegezném, hogy nagyon tetszett az írásod, igazán különleges párt hoztál, Luna pedig az egyik kedvenc karakterem így nagyon örültem, hogy ő is szerepelt a történetben.

A csapatodnak kétségtelenül megfeleltél, amivel sokkal-sokkal nagyobb gondban voltam, az a kulcsod. Én ezt a történetet őszintén megmondom, inkább a „rezervátum” kulcshoz tudtam volna elképzelni, a történet közepe táján gyorsan le is ellenőriztem, hogy valóban a kerítés volt-e a kulcsod. Persze… akár a kerítés is lehetett volna lényeges elem, ha valóban meghibásodik, és így az hozza össze a fiúkat, de itt inkább Luna mesterkedésén múlt minden, nem azon a bizonyos kerítésen. :/

A karaktereid tetszettek, bár engem egyébként sem szoktak zavarni az OOC karakterek, amíg hihetőek és nem esnek át a „ló túloldalára”. Főleg, ha előre figyelmeztetnek, hogy mire számítsak, így igazán nem volt semmi problémám azzal, hogy Draco a kelleténél kicsit… Nos nem is igazán tudom, milyen szóval lehetne illetni a viselkedését, talán a „lányos” a legjobb kifejezés, ami most eszembe jut. Luna ellenben nagyon tetszett, ahogy szerintem Charlie-t is jól eltaláltad, bár én nagyon hiányoltam az ő karakteréből azt a kis valamit, ami megmagyarázta volna, hogy akkor végső soron miért is szeret bele Dracóba. Az ellenszenvét megértettem, azzal nem volt semmi gond. A hirtelen fellobbanó vágyat már kevésbé tudtam hová tenni.
A saját szereplőiddel is gondban voltam olykor, Vlad nagyon szimpatikus karakter lett a maga szerencsétlenségével és bénázásával egyetemben. (Kicsit úgy éreztem néha, mintha Ronról olvasnék. ^.^”) Néhány másik karakteredet viszont teljesen feleslegesnek éreztem. Doina például azon kívül, hogy az elején leitatta Dracót és a betegszobán kimondott néhány teljesen egyértelmű dolgot (amit akár Luna is elmondhatott volna Dracónak) nem sok szerepet játszott a történetben. Ugyanígy feleslegesnek éreztem, hogy rögtön két karaktert is beleszőttél a történetbe Dimitru és Adriano képében, akik nem kedvelték Dracót, de egyébként (számomra) teljesen egyformának tűntek. Ugyanúgy nem tudtunk meg egyikről sem, másikról sem semmit, ami egyedivé tette volna őket azon kívül, hogy Charlie talpnyalói voltak (miért is?) és nem kedvelték Dracót (szintén: miért is? Bár Adriano esetében volt némi halovány magyarázat…) Elég vérszegényre sikerültek, én személy szerint sokkal jobban kedvelem, ha kevesebb szereplő van egy történetben, de azoknak van mélységük, személyiségük.

A cselekménnyel alapvetően nem volt problémám. Kicsit kiszámítható volt, de ez szerintem egyáltalán nem gond, én még a leges-leglerágottabb ötletet is élvezettel olvasom, ha az jól van megírva. Ez a történet pedig szerintem jól volt megírva, ráadásul Luna és Draco barátsága üde színfolt volt, ami nagyon tetszett. :)
Egyetlen aprócska negatívumot említenék meg egyedül, ami mellett nem tudok elsiklani: A szexet. A történetnek ez a része nekem leginkább egy olcsó pornót juttatott eszembe, ne haragudj. Nem csak azért, mert egyszerűen túl hirtelen volt a ’klikk’ a két szerelőd között, hanem azért is, mert teljesen megváltozott a fogalmazásod, amikor Charlie a „tettek mezejére lépett”. Egészen addig nagyon élvezetesen írtál, de egy ponton olyan közönségessé vált a szóhasználatod, hogy szinte rosszul esett olvasni. Főleg az istállóban azt az első, egyetlen bekezdéses együttlétüket. :( Jó, tudom én, hogy nem lehet minden első alkalom varázslatos, rózsaszín szeretkezés és itt nem is feltétlenül a finomkodást adta a helyzet, de mégis… Pornó. Nekem ez jutott eszembe, mind a fogalmazásról, mind a helyzetről, sajnálom. :(

Összességében azonban tetszett a történeted. Valami hiányzott belőle, valami, amit nem tudok egészen megfogalmazni, de még mindig úgy érzem, hogy nem tudnék nyugodt szívvel max pontot adni a tetszésre. Talán azért, mert olvasás közben szinte minden el tudta vonni a figyelmemet. Hiába fogalmazol szépen és gördülékenyen, valahogy nem szegeztél a képernyő elé még a különleges páros ellenére sem.
Egy aprócska építő jellegű megjegyzésem lenne még ezzel kapcsolatban: rengetegszer használsz bizonyos szavakat. Egy idő után majdnem számolni kezdtem, hányszor szerepeltek a „majd” és a „mert” szavak. Ne félj a többi kötőszótól sem, mert ez így egy picit sok szóismétlést okozott egy ilyen rövid történethez képest. :)

Remélem nem bántottalak meg, mert minden felsorolt morgolódásomtól függetlenül élveztem a történetedet, kellemes kikapcsolódás volt első és második olvasásra is. :) Sok olvasót és kevésbé szőrösszívű pontozókat kívánok neked a Kihívás hátralévő részére!

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 2
Karakterek: 3
Cselekmény: 4
Tetszés: 4
Malfoy Kihívás Bűvészek a KERÍTÉS mögött 2014.02.05 19:00:00
Kedves Olvasók! Jó szórakozást kívánunk a mai történethez! Cím: KörbezárvaCsapat: BűvészKulcs: kerítésJogok: Az alapvilágot és szereplőket tekintve minden jog Rowlingé, mint ahogy az egy nagyszerű történetfolyam kitalálóját megilleti. Én pusztán kölcsönöztem őket a…..
Hana Neko 2014.02.06 18:49:28
Kedves Író!

Hűha! * - * Nagyon kíváncsi lennék arra a „kifejtett” verzióra, mert ez már így önmagában is csodálatos élmény volt. Eleve nagyon szeretem a drarryt, úgyhogy már nagyon vártam, mikor bukkan fel az első a kihíváson. Még most is úgy vigyorgok, mint a macska, ami tejszínt nyalt, teljesen levettél a lábamról. * - *

A csapatodnak maximálisan megfeleltél, jó nagyot csobbant Draco abban a bizonyos mélyvízben. Nagyon tetszett, ahogy feltalálta magát és neki indult, az egész kicsinyes „bosszúja”, ahogy megfuttatta az aurokat… Nagyon illett hozzá, végig vigyorogtam a történet elejét. Egyszerűen zseniális! Akár csak a kulcsod felhasználása, kíváncsi voltam nagyon, hogy végül miféle kerítés fog megfelelni Harry igényeinek. =3

A karaktereid önmaguk maradtak, Draco egyszerűen zseniális volt, nagyon sokszor kellett visszafognom magamat, hogy tekintettel tudjak lenni a szomszéd íróasztalnál dolgozó főnökömre és ne nevessek hangosan egy-egy megjegyzésén, replikáján. Harry is önmaga volt, védelmező, erős, határozott, aki nem fél a sarkára állni, mikor valami nem tetszik neki. Teddy pedig… Hát érte igazán odáig voltam, az egyik személyes kedvenc jelentem volt, amikor a krétáit pakolta a Dracótól kapott tálba. * - * Annyira nagyon szép lett az a jelenet… (Diszkréten félrevonul öt percig sóhajtozni, mielőtt tovább írna…)
Williamson karakterét külön kiemelném, a saját szereplőid közül nekem ő lett a kedvencem, attól függetlenül, hogy nem sokat szerepelt.

A történetvezetésed nagyon szép volt, nagyon tetszett az eleje, amikor Draco a saját útját kereste. Bár meglehetősen nagy vonalakban vázoltad csak fel, hol merre járt azalatt a két év alatt, mégse éreztem úgy, hogy bármi hiányozna. Megmutattad honnan indult, hová jutott el annak ellenére, hogy a terjedelmi határok érezhetően keretek közé szorítottak. A történet második felénél már kicsit jobban éreztem az elnagyoltságot, tényleg nagyon-nagyon kíváncsi lennék arra, hogy mit hozol ki ebből, ha nem szorítanak keretek közé a kihívás szabályai. :)
Ennek ellenére én szép kerek egésznek éreztem a történetedet valószínűleg a stílus miatt. Gördülékenyen és nagyon szépen írsz, ahol a szószám miatt nem tudtál valamit kifejteni ott is nagyon szépen éreztetted az idő múlását, vagy a kimaradt dolgokat. „Negatívumként” legfeljebb annyit lehetne felróni neked, hogy Harry és Draco rettentő hirtelen került közel egymáshoz, de azt hiszem, ez is inkább a maximum szószám rovására írható, nem a tiédre. :)

Ha eddig nem lett volna egyértelmű: Imádtam. * - * Tényleg és rettenetesen. * - * Van egy halovány gyanúm, hogy ki lehetsz, de annyit még azért nem olvastam a magyar fandomban, hogy biztos lehessek a dologban, úgyhogy nagyon kíváncsian várom, hogy kiderüljön, ki „követtel el” ezt a történetet. :) Mindenesetre nagyon szép pontokat kívánok Neked és alig várom, hogy a Kihívás után olvashassam majd azt a bizonyos kibővített verziót. :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 5
Malfoy Kihívás Mágusok a KÖPENY alatt 2014.02.04 19:00:00
Kedves Olvasók!Jó szórakozást kívánunk a mai történethez:CÍM: Ami a legfontosabbCSAPAT: MágusKULCS: köpenyJOGOK: Minden jog J. K. Rowlingé, nekem anyagi hasznom nem származik belőle.MŰFAJ: novellaFIGYELMEZTETÉS: nincsKORHATÁR: 12 évTARTALOM: Az Azkaban mindenkit megváltoztat.…..
Hana Neko 2014.02.05 18:39:17
Kedves Író!

Meglehetősen vegyes érzelmeim voltak már tegnap is a novelláddal kapcsolatban és még most, második olvasásra is azok vannak. Minden esetre azt előre leszegezném, hogy tetszett, csak épp… nem is tudom. Valami nekem hiányzott belőle, na de mindjárt le is írok mindent szép sorjában, hátha úgy magamnak is megvilágítom, hogy mi volt az. :)

Először is azt kell mondanom, bajban voltam a csapatnál, mert én egyáltalán nem éreztem úgy, hogy ennek a történetnek a középpontjában Lucius varázslók között végzett munkája áll. Sok minden mást tudtam volna odahelyezni a családi összetartástól egészen Lucius vezekléséig, de hogy őszinte legyek, a munka valahol a sor végén jutna eszembe. :( Számomra ez a történet nem erről szólt, nem is sokat tudtunk meg erről, hogyan éli meg Lucius azt, hogy dolgoznia kell, vagy hogy akkor most pontosan mit is csinál a Szent Mungóban. Számomra azzal az „1 hónap múlva” felirattal épp azt a részét ugrottad át a történetnek, amiről az idei kihívás írásainak szólni kellett volna. Épp ezért pedig bármennyit gondolkodtam rajta, az én szájízem szerint nem felelt meg ez a novella a csapatodnak és a kulcsod is eléggé esetleges lett, nagyon sajnálom. :(

A karakterekkel kapcsolatban is eléggé visszás érzéseim voltak. Lucius nagyon szimpatikus lett, de épp ezért éreztem úgy, hogy egy OOC figyelmeztetést nem ártott volna kitenned. Alapvetően nem igazán szeretem Luciust a ridegsége és a távolságtartó kimértsége miatt, de itt rettenetesen lágy volt. Megértem, hogy a börtön megváltoztatja az embert, egy családi tragédiáról már nem is beszélve. Nincs is ezzel semmi gond, én igazán csak azt az OOC figyelmeztetést hiányoltam a történet elejéről. Ha ott lett volna, akkor egészen biztosan nem „kötözködnék”, mert nem a rideg, kimért, könyvbéli Malfoy viselkedést vártam volna. Draco alapvetően rendben volt, bár kicsit önző és gyerekes dolognak éreztem, hogy így hátat fordít a családjának, ez nálam még belefért az ő karakterében. Narcissáról pedig azon kívül, hogy mennyire szép nem igazán tudtunk meg semmit. Azt viszont talán kicsit túl sokat is hangoztattad. ^.^”
Számomra Hermione volt a legélőbb szereplő a történetben, pedig őt megvallom, ki nem állhatom. Itt mégis egészen megkedveltem őt a végére, bár kicsit úgy éreztem, hogy elnyomta a Malfoyokat.

A cselekmény összességében tetszett, nagyon jó volt az alapötlet amivel dolgoztál. Kicsit elkapkodottnak éreztem a dolgot, nagyon sajnálom, hogy épp azt az egy hónapot ugrottad át, amikor Lucius dolgozott. Arra igazán kíváncsi lettem volna, hogyan fogadják egyáltalán a varázslók, hogy egy volt azkabani rab a betegek között dolgozzon, mikor a beteg varázslók és boszorkányok akár elég kiszolgáltatott helyzetben is lehetnek a gyógyítókkal szemben. (Ahogy ezt Narcissa esetével szépen meg is mutattad.)
Arra azért igazán kíváncsi lettem volna, hogyan lett épp Hermione egy ilyen helyzetben Narcissa ápolója. Nagyon remélem, hogy egyszer még esetleg ki fogod ezt a történetet bővíteni és az ilyen részleteket megosztod velünk. :)

Most eléggé gonosz, házsártos boszorkánynak érzem magam, szóval remélem, nálam sokkal kevésbé kukacoskodó pontozóid lesznek még itt a kihíváson. Mert összességében nekem is tetszett a történeted, a stílusod nagyon könnyen olvastatja magát, csupán a cselekményben volt egy-két bökkenő, amiket igazán jobban kidolgozhattál volna. Az az egy hónap… Nekem az hiányzott nagyon. Meg az OOC figyelmeztetés.
Ettől függetlenül igazán gratulálok, nagyon szép történetet adtál nekünk és nagyon örülök, hogy a vége happy end lett. Végig volt egy kis félelem bennem, hogy nem így lesz, megkönnyebbülten mosolyogtam, mikor a végét olvastam.

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Nem
Kulcs: 2
Karakterek: 3
Cselekmény: 4
Tetszés: 4
Malfoy Kihívás Bűvészek a KÖPENY alatt 2014.02.03 19:00:00
Kedves Olvasók! Jó szórakozást kívánunk az első történethez: CÍM: A sors fintoraCSAPAT: BűvészKULCS: KöpenyJOGOK: RowlingéMŰFAJ: dráma (vagy valami ilyesmi)FIGYELMEZTETÉSEK: AU, OOCKORHATÁR: 16TARTALOM: Mihez kezd egy varázsló, ha mindent elveszít? Mihez kezd, ha ő Lucius…..
Hana Neko 2014.02.03 21:48:44
Kedves Író!

Elsőnek lenni mindig nagyon nehéz, de bátran mondhatom, veled a csapatod (és az egész Kihívás) csodálatos rajtot vett. :) Élvezet volt a történetedet olvasni az elejétől a végéig, olyannyira a képernyő elé szegeztél, hogy közben a teám szinte ihatatlanul erősre ázott, de se gond, bőven megérte nem felállni és kivenni a filtert. ;)

A csapatodnak szerintem tökéletesen megfeleltél, bár ez kevésbé Lucius munkájáról szólt, mint inkább az útról, ahogy eljutott a döntésig, hogy a muglik között fog dolgozni. Mégsem maradt bennem hiányérzet ezzel kapcsolatban, sőt! Szerintem ez egy nagyon is érdekes megközelítése volt a témának, gratulálok.
A kulcsoddal már kicsit nagyobb bajban voltam, az elején ráncoltam a homlokomat egy picurit, hogy na vajon hogyan is lesz ennek az egésznek köze a köpenyhez. Sok minden megfordult közben a fejemben, hogy „na, majd itt felbukkan!” a végén pedig egész el is siklottam a pillanat felett, mikor elő került az a bizonyos köpeny. Persze ezt olyan szempontból egyáltalán nem negatívumként mondom, hogy valószínűleg azért siklottam el a félmondat felett, mikor Walter a fiatal Lucius vállára terítette, mert annyira magával ragadott a történet menete. Egyszerűen elsiklottam felette, a végén gyorsan vissza is kellett ugranom, hogy még egyszer megnézzem, hol is volt az a bizonyos jelent és akkor kaptam csak a fejemhez, hogy „Jé, tényleg!” Az egyetlen aprócska problémám így csupán az maradt, hogy ennyi erővel akár egy cilinder, vagy egy pár bűvészkesztyű is lehetett volna az a jelkép, amit Lucius megőriz Walter emlékére.

A karaktereid… No, erről ódákat tudnék zengeni, Walter azt hiszem ezennel az örök top 10 mellékszereplő listámra is felírta magát, egyszerűen zseniális volt az öreg. * - * Engem teljesen megvettél vele, de ugyanígy Arsenas alakja is nagyon tetszett. :)
Ami pedig a két főszereplő Malfoyt illeti… Imádtam ezt a lassan kibontakozó, komoly a saját világképében megingó és újra magára találó Luciust. Bár azt írtad a figyelmeztetések között, hogy OOC lesz, miközben olvastam egyáltalán nem ez jutott eszembe. Számomra nagyon is önmaga volt, büszke és határozott, annak ellenére, hogy nyilván egy egészen más utat választott magának, mint a könyvbeli karakter. Csak gratulálni tudok hozzá!

Nagyon szépen vezetted végig, hogy hogyan jutott el Lucius a felfedezésekig és a döntésig, hogyan ébredt rá arra, mennyire rossz úton jár, ha az apjának akar megfelelni. Szépen bontottad ki a dolgokat, bár nem volt hosszú a történeted, mégsem éreztem elsietettnek, hogy alig néhány nap alatt ekkorát fordult a világképe. Szép munka. :)

A stílusodról már csak annyit, hogy mint korábban is említettem: lenyűgöztél. Gördülékenyen és csodálatosan írsz, végig a képernyő elé ragadva, teljesen és totálisan elvarázsolva olvastam a történetedet. A komor hangulat szinte fájt az elején, párás lett a szemem, ahogy Lucius megpróbáltatásait olvastam, később pedig alig vártam, hogy fény derüljön a titkokra. Nagyon kiforrt a stílusod, öröm volt olvasni az egész történetedet!

Nagyon köszönöm ezt a csodálatos élményt, sok-sok véleményt és szép pontot kívánok Neked! Engem megnyertél, csak gratulálni tudok, de azt jó sokszor és lelkesen tapsikolva azon a bizonyos nézőtéren. * - *

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 4
Karakterek: 5
Cselekmény: 5
Tetszés: 5 (adnék sokkal többet is, ha lehetne, szóval gondolatban még nyugodtan csapj hozzá legalább még tíz pontot… =D)
Malfoy Kihívás Egy álomszakma kellékei 2013.12.05 19:00:00
Elérkezett a kulcsosztás pillanata. Idén a kulcsokkal is illeszkedünk a tematikához, és olyan szavakat kaptok, amelyek utalhatnak egy-egy foglalkozásra, szakmára, hogy ezzel is inspiráljunk titeket. Legyetek bátrak és kreatívak! Nem csak egy megoldás van, nincs rossz…..
Hana Neko 2014.02.03 14:35:01
Malfoy Kihívás Felnőtt gyerek - lázadás módra 2012.12.07 19:00:00
Kedves Olvasók!Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet.CÍM: SajtóhibaCSAPAT: LázadásKULCS: felnőtt gyerekJOGOK: Minden jog JKR-t és a filmek jogtulajdonosait illeti. Anyagi hasznom nem származik eme írásból.MŰFAJ: romantikus vígjátékFIGYELMEZTETÉS(EK): slash, kiskorúak…..
Hana Neko 2012.12.16 12:35:39
Kedves Író!

Igen csak zűrzavaros érzéseket hagyott bennem a történeted, de azt kijelenthetem, hogy új keletű rajongásomat a harmadik generáció iránt nem tudtad te se letörni. :D Na de erről majd később, most először is köszönöm ezt az édes kis történetet. A csapatodnak tökéletesen megfeleltél, ezt azt hiszem, nincs is értelme feszegetni, mindkét generáció lázadozott szegény Lucius hagyományai ellen.
A kulcsoddal már nagyobb bajban voltam, bár kétségtelen, a szereplők gyerekesen viselkedtek, mégis érezte valami megragadhatatlan hiányt végig, egy csöppnyi erőltetett felhangot az egész mesédben.

A karakterek nagyon tetszettek, különösen Narcissáért voltam oda. Véleményem szerint őt sikerült a legjobban megragadnod, nagyon tetszett az anyáskodása nem csak Draco, de időnként bizony Lucius felett is és az a könnyed elegancia, ahogy a dolgokat intézte. Igazán illett egy előkelő nemes hölgyhöz, ahogy rövidre zárt egy-egy kényes kérdést, például Draco lányszöktetését.
Ugyanakkor a főszereplők nagyon laposak voltak. Persze éreztem, hogy valami többet akartál Draco és Harry kapcsolata mögé tenni a múlttal, mégis meglehetősen zavaros maradt az egész. A feleségek megölését pedig nagyon sajnáltam, mert így egy csomó problémát, ami egyébként érdekes lehetett volna a személyiségük fejlődése szempontjából egyszerűen keresztül kiradíroztál a képből.
A fiatalabb generációról se sokat tudtunk meg, legalábbis Scorpiusról. Az ő szemszögéből bemutattad a Pottereket, de a másik oldal szinte egészen kimaradt, ami miatt kicsit furcsa volt a hirtelen szerelem Al és Scorp között. Szívesen megtudtam volna többet is a legifjabb Malfoyról.

A történet. Magával ragadott, egyszerűen muszáj volt olvasnom. :) Az alapötleted, hogy mindent Vitrol cikke indított el nagyon jó volt és nagyon vártam, vajon mi fog ebből kisülni. Sajnos kapkodtál, sok helyen átfutottál rengeteg lehetőség felett, ami magyarázatot adhatott volna a szereplőid viselkedésének. Főleg Scorpius és Al esetében. Az ő száluk… Hirtelen volt és kicsit érthetetlen, semmit nem tudtunk meg arról, a mágia miért is döntött úgy, hogy össze tartoznak és a végén is valahogy túl hamar elfogadták a dolgot, ahhoz képest, hogy Al alig fél nappal korábban még abban se volt biztos, hogy a nőkhöz vagy a férfiakhoz vonzódik-e.
Mégse ez volt, ami igazán zavart. Hanem az alkohol. A karaktereid minden krízist piával oldottak meg, mindig a whisky került elő és ez engem egy idő után rettenetesen zavart. Igen, egy haláleset tragédia, amit fel kell dolgozni, de nem feltétlenül alkohollal. Nem is értettem, hogy ha Draco azt akarta a temetés után, hogy Harry talpra álljon, összeszedje magát és továbblépjen, miért egy kocsmába viszi? Ez a fajta egysíkú probléma megoldás engem nagyon zavart, sokkal mélyebb szálakat is beleszőhettél volna a dologba, ha már Astoria és Ginny megölése mellett döntöttél.

Mindezek ellenére azt kell mondanom, hogy igazán élveztem a történetedet. Remélem, nem veszed nagyon szívedre a hibákat, mert csodálatosan írsz és talán csak az idő dolgozott ellened. Végig fenn tudtad tartani a hiányosságok ellenére is az érdeklődésemet, egyszerűen tudni akartam mi lesz a vége a dolgoknak és hová fog kilyukadni ez az egész sajtóhiba. :)
Nagyon köszönöm ezt az élményt, igazán könnyed és elvarázsoló történet volt!

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 4
Karakterek: 3
Cselekmény: 3
Tetszés: 5
Malfoy Kihívás Felnőtt gyerek - hagyomány módra 2012.12.06 19:00:00
Kedves Olvasók!Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet.CÍM: Fedőneve: TélapóCSAPAT: HagyományKULCS: felnőtt gyerekJOGOK: J.K. Rowlingé természetesenMŰFAJ: Romantikus, humorosFIGYELMEZTETÉS(EK): slash, AU, erotikus tartalomKORHATÁR:18TARTALOM: Ugye, ismered a Télapót? A hosszú,…..
Hana Neko 2012.12.16 10:36:31
Kedves Író!

Nagyon bájos, aranyos kis történetet hoztál nekünk, sajnálom, hogy nem tudtam épp Mikulás napján elolvasni, de az élmény ígyis varázslatos volt. :)

A csapatodnak tökéletesen megfeleltél, igazán tetszett a hagyomány, amit kitaláltál egyszerűen fantasztikus, meghökkentő és nagyon-nagyon kreatív megoldás volt és ezáltal a kulcsod is tökéletesen beleillett a történetbe, gratulálok.

A karakterekkel már kicsit bajban voltam. Szépen építetted fel őket, főleg Dracót ismertük meg alaposan a történeted során és nagyon tetszett, ahogy fokozatosan fogadta el a családi hagyományt. Ugyanakkor számomra Harry zavaróan gyerekes volt, mégha ezt meg is kívánta a kulcsod. A sértődékenysége egyik másik jelenetben már-már zavaró volt, legalábbis számomra. Nem szoktam bánni, ha a karakterek OOC-k, de egy figyelmeztetést igazán kitehettél volna, ha nem is Harry miatt, hát Lucius miatt, akiben én szinte nyomát se találtam a könyvbéli rideg önmagának. Túl lágy volt, túl finom. Kicsit túlságosan előtérbe került a Télapós oldala. Mégha nem is róla szólt ez a történet elsősorban, nekem egyszerűen akkor is hiányzott, hogy megtudjam, ő akkor most miért olyan rideg a hétköznapokban, ha egyszer ennyire benne él a kedves, öreg Mikulás.

A cselekmény egyszerűen tökéletes volt. Bár akadtak is benne itt-ott aprócska bukkanók, ahol mintha megfeledkeztél volna apróságokról (mikor hol jár épp Harry pálcája) de ezektől eltekintve is csodálatosan állt össze a kép és nyúlfarknyi volt ugyan a történet, mégse éreztem elkapkodottnak.
Talán csak Lucius és Piton hirtelen kapcsolatán pislogtam a végén, ami kicsit váratlan volt számomra, hogy hát akkor ez most honnan jött, mikor Lucius elvileg házas. De hát üsse kő, legyen ő is boldog a végére. :D

Hát, ha az eddigiekből nem derült volna ki, elárulom, nagyon tetszett a történeted. :D Csak gratulálni tudok hozzá, igazán elvarázsoló is mese volt, egészen kedvem támadt megajándékozni valakit itt a környezetemben. :) Végig a képernyő elé tudtál szegezni a történeteddel, igazán köszönöm az élményt!

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 3
Cselekmény: 5
Tetszés: 5
Malfoy Kihívás A vesztes diadala - lázadás módra 2012.12.05 19:00:00
Kedves Olvasók!Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet.CÍM: December 21-én történtCSAPAT: LázadásKULCS: a vesztes diadalaJOGOK: Rowling. Mindig Rowling. :-)MŰFAJ: komor, némi humorralFIGYELMEZTETÉS(EK): gyilkosság, OOC (mivel egy igazán karakterhű Luciusszal nehezen lenne…..
Hana Neko 2012.12.09 20:08:50
Kedves Író!

Hát, azt kell mondjam, eléggé bajban vagyok a történeteddel. Nagyon tetszett, igazán különlegesen építetted fel az egészet elejétől a végig és végig a képernyő elé tudtál láncolni. Kíváncsian olvastam a sorokat, vártam, hogy mi fog ebből kisülni a végén pedig kissé értetlenül állt a dolgok előtt.

Lázadás? Hát… Végső soron volt a történetedben, de én egyáltalán nem éreztem úgy, hogy Lucius akarta volna ezt. Inkább Rabastan volt, aki lázadt, Lucius pedig akaratán kívül belesodródott ebbe az egészbe. Egyszerűen nem éreztem elég erősnek a karakterét, hogy valóban befolyással tudjon lenni a körülötte folyó eseményekre, csak… volt. És elfogadta a sodródást, a végén meg hozott egy váratlan döntést, azt is sokkal inkább Sirius gyerekkori megjegyzésére alapoztad, mint az ő lázongására. De mivel sokat gondolkodtam a történeteden, nem leszek szőrösszívű és igent, adok, végtére is Lucius így vagy úgy, de a végén csak szembe helyezkedett azzal, amit elvártak tőle.
A vesztes diadalának azonban nyomát se találtam a történetben. Lucius diadalt aratott, de nem éreztem őt vesztesnek egy kicsit se. Ha nagyon kedves akarok lenni, akkor is csak a végén éreztem annak, amikor belekényszerítették az új vezető szerepébe, de akkor is inkább a győztes vereségének éreztem a dolgot, hiszen nem tudta elkerülni a titulus rá aggatását. :-/

Tetszett, hogy olyan karakterekkel dolgoztál, akik a könyvben nem lettek kidolgozva, így a saját szemszögedből tudtad bemutatni őket. Abrax különösen megfogott, igazi Malfoyként viselkedett végig, aki pontosan tudta, mikor kell köpönyeget fordítania. Gratulálok, nagyon szépen dolgoztad ki. Nagyon szerettem Rabastant is és Jamest, bár utóbbi nem sokat szerepelt. Mégis különleges lett, kifejezetten élveztem az első jelenetet, ahol Sirius, James és Lucius beszélgettek a partin.
Ami Luciust illeti… Nekem ő túl gyenge lett, túlságosan sodródom az árral típus. Jó, elment ez tény és vissza is jött, de végig azt éreztem, fogalma sincs, mit akar, egyszerűen csak vitték az események, amikbe (a legvégéig) nem is tudott és igazán mintha nem is akart volna beleszólni. Nem vagyok az a fajta, aki elzárkózik az OOC karakterek elől, ha fel vannak építve, de itt valahogy nem értette, Lucius miért ennyire gyenge, miért ennyire… „magára hagyott”. A szíve, a valódi énje nem volt benne a eseményekben és ez engem nagyon zavart, főleg, miután kikérte magának, hogy az apja azt hiszi, befolyásolás nélkül nem képes semmit tenni. Valójában végig úgy éreztem, mások irányítják, Sirius megjegyzése, az apja akarata, azok, akik a titulust rá aggatták…

Ami a cselekményt illeti, nagyon tetszett az alap ötleted és a két szálon futó események, amik a végére szépen összeértek. Ugyanakkor volt egy hatalmas lyukak az egészben, amik engem nagyon zavart. Az a bizonyos öt év, ami egyszerűen „eltűnt”. Engem nagyon érdekelt volna, hogyan is élt Lucius külföldön, miként boldogult a mágiája nélkül. Azt hittem, ez lesz majd, ami megmagyarázza, miért is lett Lucius személyisége olyan, amilyen, de nem így lett. Mintha csak elvesztegetett idő lett volna, semmit nem tudtunk meg igazán abból, ami ezek alatt az évek alatt történt, pedig szerintem ez lehetett volna a legfontosabb személyiségfejlődést előidéző időszak. Nagyon sajnáltam, hogy erre nem tértél ki, mert így hatalmas hiányérzet maradt bennem. :(

Végeredményben mégis azt kell mondanom, nagyon tetszett. Kicsit a befejezetlenség különös szájízét hagyta benne, de minden hibája ellenére is magával ragadott a történeted és egy olyan múltat villantott fel, ami egy egészen más jövő nyitánya, egy olyan világé, amiről később én még szívesen olvasnék akár. :)
Köszönöm ezt az élményt, remélem sok, nálam kevésbé kötekedő olvasód lesz még ezen a kihíváson, akik magas pontokat adnak majd.

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 2
Karakterek: 4
Cselekmény: 3
Tetszés: 4
Malfoy Kihívás A vesztes diadala - hagyomány módra 2012.12.04 19:00:00
Kedves Olvasók! Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet. CÍM: Veszíteni tudni kell!CSAPAT: HagyományKULCS: a vesztes diadalaJOGOK: J.K. Rowlingé természetesenMŰFAJ: Romantikus, humorosFIGYELMEZTETÉS(EK): slash, AU, erotikus tartalom, utalás MpregreKORHATÁR:18TARTALOM: Draco Malfoy…..
Hana Neko 2012.12.09 11:24:46
Kedves Író!

Nos, ez valóban igazán bájos, könnyed történet lett, az arcomon pedig még mindig akkora, levakarhatatlan mosoly díszeleg, hogy azt le se tudom írni. Azt viszont szeretném már most elmondani, hogy csodálatosan írsz, a történeted egyszerűen magával ragadott már az első pillanattól kezdve és végig sodort az eseményeken. :)

A csapatodnak megfeleltél, bár azt azért kénytelen vagyok hozzátenni, hogy kicsit kilógott a lóláb, én nem éreztem úgy, hogy Draco IGAZÁN követni akarná az ősi (kissé dilinyós) hagyományokat, inkább csak belesodródott az egész párbajba. A kulcsodra azonban igazán nem lehet panasz, Lucius emelt fővel vesztett és végeredményben mégse éreztem egy pillanatig se, hogy ő lenne az, aki ebből az egész szituációból a rövidebbet húzta, gratulálok. :)

A karaktereid éltek és megmosolyogtattak, bár nem voltak se túl mélyek, se túl összetettek. De egy ilyen nyúlfarknyi novellánál azt hiszem, ez megbocsájtható. :) Különösen Pitont szerettem a maga csípős nyelvével és szarkazmusával.
Egy OOC figyelmeztetés azonban nem ártott volna a történet elejére, mert bár engem nem zavarnak az OOC karakterek, azért eléggé váratlanul ért két ennyire magából kivetkőző, ordítozó Malfoy és egy meglehetősen nőies, az eseményeket tehetetlenül elviselő Harry.

Végig mosolyogtam és élveztem a történetedet. :) A hagyományod egyszerűen zseniális volt a maga idiótaságával, de pont olyan, amit egy ennyire múltban ragadt családtól elvár az ember. Kész agybaj, mégis mindenki követi, mert hát miért ne. A próbáidon jót nevettem, egyszerűen nem tudtam komolyan venni őket, mégis gond nélkül el tudtam képzelni, hogy a Draco és Lucius teljes beleéléssel „küzd” a saját céljáért. :’)

Gondolom, érzed te is, hogy nagyon tetszett a történeted, egyszerűen elvarázsoltál vele. :) Ugyanakkor meg kell mondanom őszintén, az elején kicsit megijedtem, mikor a figyelmeztetések között megláttam az „mpreg”-et. Nagyon kevés dolog van, amit nem tudok jó szívvel elviselni egy fanfic-ben, az mpreg pontosan ilyen, egyszerűen nem veszi be a gyomrom. Általában kerülöm is az ilyen történeteket, ezért nagyon örültem, hogy nem került bele túl komolyan a dolog a történetedbe, így azt kell mondanom, zavartalanul élvezhettem a történetedet és nem kell az áradozásom végére tenni azt a bizonyos "de" szócskát. :)
Nagyon szép munkát adtál ki a kezeid körül, igazán köszönöm, hogy olvashattam és kívánok Neked sok-sok magas pontot a továbbiakban is!

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 4
Cselekmény: 5
Tetszés: 5
Malfoy Kihívás Örök múlandóság - lázadás módra 2012.12.01 19:00:00
Kedves Olvasók! Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet. CÍM: Emlékek útjánCSAPAT: LázadásKULCS: Örök mulandóságJOGOK: Minden jog J. K. Rowlingé, én csak használtam az ő szereplőit, de ebből semmilyen anyagi hasznom nem származik.MŰFAJ: RomantikusFIGYELMEZTETÉS(EK):…..
Hana Neko 2012.12.09 10:09:39
Kedves Író!

Nagyon örülök, hogy ismét Scorpiusról olvashattam, ennek a Kihívásnak a hatására kezdem egyre inkább megkedvelni a legfiatalabb generációt. :) Igazán kedves kis történetet adtál nekünk, amit jó volt olvasni. :)

A csapatodnak megfeleltél, Scorpius lázadt, lázadt és lázadt, mégha kicsit triviálisnak is tűnt, hogy ismét a házasság került képbe. A kis csavar a vörös hajú nőkkel azonban megmentette a történetedet attól, hogy klisésnek lehessen nevezni. :) A kulcsodat is érdekesen fogtad meg, én biztosan nem gondoltam volna rá, hogy a szerelemmel kössem össze az örök múlandóságot.

A karakterekkel kicsit gondban voltam, nem éreztem úgy, hogy igazán sikerült volna elmerülnöd Scorpius karakterében. Persze a történet nagyon rövid volt, szinte alig nyúlfarknyi, de mivel Scorpius volt a főszereplő, végig vártam, hogy többet tudjak meg róla, hogy kiderüljön, miért is szereti annyira Rose-t. Így csak annyit sikerült megtudni, hogy jó vele vitázni, ami számomra a szerelemhez (legalábbis ehhez az olthatatlan szerelemhez) meglehetősen gyenge magyarázatnak tűnt.
Lucius viszont nagyon tetszett, szépen megfogtad a karakterét, bár furcsa volt, hogy Scorpiust nem az apja, hanem a nagyapja próbálta kiházasítani. Először nem is értettem, miért nem Draco teszi mindezt, elvégre mégiscsak ő volt az Apa, akinek a fiát terelgetnie kellett volna. De ettől függetlenül örülök, hogy Luciust ilyen szépen kidolgoztad, jó volt róla olvasni. :)

Nagyon tetszettek az emlékek is, amiket bemutattál, különösen a dédpapa emléke. Különös csavar volt, mondhatni a sors fintora, hogy aki megtehette volna, hogy elveszi a szerelmét, azt épp a szerelme utasította el.
A többi emlék is tetszett, szépen értek össze a szálat, ahogy Scorpius lassan megértette a dolgokat és elhatározásra jutott, bár a Draco-Ginny dolog számomra mindig olyasmi volt, amit nem vesz be a gyomrom. Nem tudom miért, de Ginny karaktere számomra eleve taszító, itt azonban valahogy nem zavart. (Talán azért, mert meg volt a megnyugtató tudat, hogy végül nem őt vette el Draco.)

Összességében nagyon tetszett a történeted, könnyed kis olvasmány volt így reggelre, igazán bájos darabja a kihívásnak. :) Gratulálok hozzá, jó volt olvasni, még mindig mosolygok a végén. Köszönöm az élményt és sok sikert, sok olvasót kívánok a továbbiakban is! :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 4
Cselekmény: 5
Tetszés: 5
Malfoy Kihívás Örök múlandóság - hagyomány módra 2012.11.30 19:00:00
Kedves Olvasók! Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet. CÍM: „If it's just You and Me trying to find the light”CSAPAT: HagyományKULCS: örök mulandóságJOGOK: Minden Ms. Rowlingé, én csak eljátszottam egy-két dologgal. :)MŰFAJ: Angst, némi keserű humor és látszólagos…..
Hana Neko 2012.12.09 00:47:12
Kedves Író!

Hogy őszinte legyek nagyon, NAGYON sokáig tartott, amíg átküzdöttem magam a történeteden. Nem azért, mert rossz volt, sőt, kifejezetten érdekelt, mi is lesz a vége, mégis rengetegszer meg kellett állnom és mást olvasni. Száraz volt az egész élmény, olyan, mint amikor egy finom ételt próbál leküzdeni az ember és hiányzik hozzá a mártás, vagy egy pohár bor, amivel könnyebben csúszna. :-/

A csapatodnak tökéletesen megfeleltél és a kulcsodat is remekül, igazán egyedien és érdekesen oldottad meg, le a kalappal előtte.

A karakterek tetszettek, különösen Sir Lambrick tetszett, de mellette Draco is igazán mélyen, szépen kidolgozott karakter lett. Igazán élveztem olvasni róluk, bár picit hiányoltam Lady Morganát. Persze lehet ez csak az én olthatatlan ismerjük meg a mellékszereplőket vágyam miatt van, de róla is szívesen olvastam volna többet, hogy jobban megértsem a motivációit, az érzéseit.

A történet vezetésed nagyon szép volt, nagyon tetszett például az 537-es jelenet Sir Lambrickről. Nagyon különleges pillanatot sikerült megragadnod egy ember életéből.
Itt-ott voltak elkapkodott részek, de összességében ezek annyira nem zavartak, mint az egész történet hangvétele.

Ez a hangvétel az, ami miatt végeredményben azt kell mondjam, tetszett is meg nem is a történeted. Nagyon szépen építetted fel, igazán izgalmas alapot mutattál nekünk és végig képes voltál fenntartani a hangulatot, amit megteremtettél a legelején. Ugyanakkor számomra épp ez a hangulat volt, ami nagyon szárazzá, nagyon mechanikussá tette az egészet, egyszerűen nem tudtam beleélni magam. Nem tudom, miért, de mint már említettem, sokszor eluntam, meg kellett állnom és másfelé fordulni, pedig alapvetően érdekelt a végkimenetel. Ezért is tértem vissza hozzá újra és újra. Talán ha egyben olvastam volna jobban tetszik, de erre egyszerűen, ne haragudj, nem tudtam rávenni magam, pedig egy napja erre készülök.
Azt viszont készségesen elismerem, hogy bizonyára sok munkát és energiát fektettél ebbe a történetbe és lelkiismeretesen kidolgoztál, az ellenérzésem teljes egészében csak az enyém ezért egyezzünk ki fifty-fifty pontban, rendben? :) A továbbiakra pedig kívánok neked még sok-sok olvasót és szép, magas pontokat! :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 5
Karakterek: 4
Cselekmény: 5
Tetszés: 3
Malfoy Kihívás Hamis igazság - lázadás módra 2012.11.29 19:00:00
Kedves Olvasók! Fogadjátok sok szeretettel a mai történetet. CÍM: Szerelem a hógömbbenCSAPAT: LázadásKULCS: hamis igazságJOGOK: Minden jog JKR-é. JMŰFAJ: romantikusFIGYELMEZTETÉS(EK): slash, durva nyelvezet, OOC karakter(ek)KORHATÁR: 14TARTALOM: Draco és barátai minden évben…..
Hana Neko 2012.12.03 20:10:25
Kedves Író!

Meg kell mondanom, bajban vagyok a történeteddel. Szeretem a Drarryket, mondhatni emiatt a páros miatt kezdtem egyáltalán a Harry Potter univerzumban olvasgatni, így érthetően nagy várakozásokkal kezdtem bele a történetedbe. Talán ez volt a hiba, mert sajnos csalódnom kellett, még mindig kicsit… rossz szájízzel írom ezt a véleményt, de igyekszem kedves lenni.

A csapatodnak látszott, hogy megpróbálsz megfelelni, de mintha ez is csak a vége felé jutott volna eszedbe. Az elejében egyáltalán nem találtam semmit, ami a lázadásra utalt volna, bár azt vártam, Draco majd lázongani kezd az apja döntése ellen, hogy a Roxfortban kell maradni vagy valami. De nem, igazán nem lázadt, csak a legeslegvégén, az is kicsit… esetlenre sikerült. Kapkodós volt.
A kulcsod szintén különös volt, megértettem (azt hiszem) mit szerettél volna belevinni az oximoronod jelentésébe. Főleg, mivel az elején külön kiemelted, ami megjegyezném, nagyon furcsa volt. Mint sok minden más a történetben: erőltetetten hatott. Mintha nem bíztál volna a saját történetedben, hogy közvetíti ez az elképzelésedet felénk, és bennünk olvasókban, hogy meg fogják érteni ezt az üzenetet.
Röviden, nem voltam igazán elégedett se a csapatodnak való megfeleléssel, se a kulcsod használatával, sajnálom. :(

A karaktereiddel is voltak komoly problémáim, amik szintén a kidolgozatlanságból fakadt. Szinte alig tudtunk meg valamit mind Draco, mind pedig Harry személyiségéről, egy-egy tulajdonsággal akartad jellemezni őket, de ezt sem tetted következetesen. Mikor pedig Blaise benyögte, hogy „ja mi amúgy dugtunk”… O.o Nos, ott csak pislogtam, erre semmi előzményt nem adtál nekünk, mintha csak azért lett volna szükséged erre a lépésre, hogy megmagyarázd, Draco miért is fogadja el olyan könnyen, hogy meleg. Nem értettem.

A történeted alap gondolata klisés volt, de ez engem szinte soha nem zavar. Ahogy az OOC karakterekkel meg tudok barátkozni, ha jól fel vannak építve, ugyanúgy a klisés történet alapokat is mindig izgatottan várom, mert kíváncsi vagyok, mit hoz ki belőle az író. Itt sajnos nem sok mindent sikerült kezdened a saját alapoddal.
Kapkodtál, túl gyorsan változtak a karaktereid, bár kétségtelenül voltak aranyos vonalak a mesédben, amik megmosolyogtattak. A hóemberépítést például nagyon élveztem, nem volt túl karakterhű dolog Draco részéről, de ettől függetlenül nagyon édes jelenet lett. :)
Voltak viszont komoly logikai buktatók, megmagyarázatlan dolgok és a végén a szökés… Nos, mint említettem, nekem kicsit olyan íze volt a dolognak, mintha kifutottál volna az időből és ráadásul akkor jutott volna eszedbe, hogy nincs lázadásod, hát gyorsan kell valami látványos.
Arról nem is beszélve, hogy elég meglepő volt, hogy Lucius először nem akarta hazaengedni Dracót az iskolából, aztán hirtelen az a „valami”, ami miatt Draco nem mehet haza, már nem létezik és nyugodtan menjen csak haza, sőt _muszáj_ így tennie. Ezek az apróságok nagyon nem álltak össze számomra, megtörték az olvasást.

Gondolom, érzed te is, hogy nem igazán nyerte el a tetszésemet a történeted. :( De azért szeretnék néhány fontos pozitívumot is kiemelni, ha már ilyen kemény voltam veled. Élvezetesen írsz, voltak jelenetek, mikor egészen beszippantott a történeted egy időre, tetszettek a párbeszédeid is. Lehet csak az időd volt kevés, de ha több lett volna, jobban sikerül a történeted, mert a hibái ellenére azért olvastatta magát, még ha néhol erősen vonogattam is a szemöldökömet.
Épp ezért gratulálok, biztos megdolgoztál ezzel a történettel, így kívánok neked sok (az enyémnél szebb) pontot és olvasót! :)

Puszi,
Hana Neko

Csapat: Igen
Kulcs: 1
Karakterek: 2
Cselekmény: 3
Tetszés: 3
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása