Adatok
PassPass
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A 2006 szeptemberében és októberében történtek az elmúlt hat év során a racionális politikai diskurzus keretein kívül ragadtak: a szemben álló politikai erők és hátországuk képviselői szinte vallásos hittel képviselték a hamis mítoszaikat. Míg az egyik oldal a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
"Az őszödi kazetta, a TV-ostrom és napjaink igaz története
Az írásban közölt állításokra a ténybeli következtetés módszerével jutottam, a megtörtént eseményekből lehet következtetni összefüggő, irányított folyamtokra.
Következzék hát:
1. Az első állítás, hogy Orbán Viktor 2006. július 10-e és július 22-e közötti időben megismeri Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédét, eljut hozzá a hangfelvétel. Ez egyébként nem új állítás, erre a következtetésre jutott az események sodrában már Debreczeni József is.
2. Az, hogy Orbán Viktor „idő előtt” –tehát a 2006. szeptember 17-i közzététele előtt ismeri a hangfelvételt, az általa is jegyzett, 2006. július 22-i keltű Jó reggelt Magyarország! kiáltvány szövegszerű elemzésével bizonyítható. Az egész kiáltvány nem más, mint egy reflexió az őszödi beszédre. A hangfelvétel hordozta azt a bennfentes információt, amelyre válaszul a kiáltvány megszületett. További bizonyíték, hogy Orbán Viktor akkori beszédeiben, írásaiban látnoki módon egészen pontosan megjósolta azokat a tüntetéseket, a „békétlenséget”, ami be is következett. Egy apró – közvetett képi bizonyíték is van: a Magyar Nemzet 2006. augusztus 11-i pénteki számában jelenik meg egy írás, Az őszi politikai szezon elé - Kérdés, hogy az ellenzék tud-e majd áttörést, győzelmet aratni?, amelyet elég beszédesen egy magnókazettát ábrázoló rajz illusztrál.
3.. A kérdés ezek után az, hogy mit tesz a Fidesz az öszödi beszéd hangfelvételével? Dönthettek volna az azonnali nyilvánosságra hozatalról is – de nem, ők ennek az ellenkezőjéről, a felhasználásáról döntöttek: stratégiát építettek rá, kidolgozták titkos politikai forgatókönyvüket. Az eseménytörténet ezt igazolja. És innen indulnak a 2010-es rengéshullámok, amelyek elvezettek a 2/3-os választási győzelemhez, következményeihez, és új Alkotmányhoz.
4. Az események 2006 július 22-től annyira ütemre történnek, hogy csak a vak nem látja ebből a koreográfiát. A kormánybuktatás 2006 nyarán kidolgozott és az öszödi beszéd nyilvánosságra hozatalára alapozott fideszes stratégiája - az eseménytörténetből rekonstruálhatóan - három fő részből, felvonásból áll:
I. Felvonás: Augusztus – a mozgósítás ideje.
II. Felvonás: Szeptember – a robbantás ideje.
III. Felvonás: Október – az eltakarítás ideje.
Szeptember elejétől a következő, magasabb szintre emelő főbb történésekre építve ütemezhetők is az események:
Első ütem: szeptember 3-a vasárnap: Fidesz kampány-nyitó.
Második ütem: szeptember 9-e szombat: Vízválasztó című Orbán-írás 3. része a Magyar Nemzetben. Ez egy szabályos kiátkozó írás Gyurcsány Ferenc és a kormány ellen.
Harmadik ütem: szeptember 17-e vasárnap: az öszödi beszéd nyilvánosságra „kerülésének” napja.
Negyedik ütem: szeptember 23-a szombat: terv szerint Fidesz nagygyűlés a hazugság ellen.
Ötödik ütem: október 1-e vasárnap: önkormányzati választások napja.
Hatodik ütem: október 3-a kedd: 72 órás ultimátum a kormánynak a lemondásra.
Szeptember hónap első felében az eseménytörténetben az figyelhető meg, hogy 17-éig egyre „fokozódik” a helyzet, egyre magasabb szintet ér el a feszültség. Gyurcsány Ferenc kampány-rendezvényeit folyamatos rendzavarások kísérik. A feszültségnövelő Orbán-beszédek és nyilatkozatok is a 17-e előtti héten hangzanak el: …Minden voks kell, hogy meg tudjunk indulni a kormány ellen”, Ha nem látja be a kormány, hogy meg kell hátrálnia, majd belátja a lába” „A népnek joga van az ellenállásra”. Szeptember 16-án – egy nappal a hivatalosan nem ismert nagy esemény előtt, a Magyar Nemzet valóságos tematikus hazugság-számmal jelentkezik, ez mellett és két írás is foglalkozik az FTC-vel, az egyik összeköti a Fradi ügyeit az ország ügyeivel, és a másik felkarol egy szurkolói kezdeményezést. Az is megfigyelhető, hogy az ütemváltások egyhetes ütemezéssel – hétvégén történnek. Mintha a politikai és a társadalmi feszültség csúcspontja szeptember 17. napjára lenne hangolva.
Ilyen előzmények után érkezik el szeptember 17-e a harmadik ütem: az őszödi beszéd nyilvánosságra „kerülésének” napja. Ez az ütem már a Második felvonáshoz tartozik, hiszen itt minőségi váltás van az eseményekben: ez a robbantás ideje. A nyár közepi politikai stratégia – amelyet visszafejtünk – úgy szólt, hogy szeptember közepén, az önkormányzati választási kampány középidőszakához igazítva - a nyílt politikai válság kirobbantása fog megtörténni, az öszödi beszéd nyilvánosságra hozatalával. Addigra a szervezett politikai hazugság vádjára előzetesen felkészített, kíváncsivá tett és mozgósított tömegek izgatottan, a befogadásra teljesen készen – az „ugye ezt már én is megmondtam” érzésével - fogják várni a „leleplező erőt”. És a vád mindenki számára napnál világosabban bebizonyíttatik: a vádlott egyenes adásban kiáll a színpadra, és a váddal egyező, azt még túl is licitáló teljes körű beismerő vallomást tesz. A vallomásáról készült hangfelvételt az izgatottan várakozó milliók számára azonnal sugározzák a televíziók, rádiók, közlik az újságok és az internet. Ez a központi eleme a stratégiának, ennek kell kiváltania azt az elsöprő erejű társadalmi felháborodást, a politikai válságot, amely elvezet a kormány bukásához. Orbán az egész addigi kampányában erről beszél, az emberek érthető elemi felháborodását vetíti előre. Az „öszödi beszéd” nyilvánosságra hozatalára rászervezett, de spontánnak beállított tüntetésekkel elmélyítik és fenntartják a politikai válságot.
Ezt követi a negyedik ütem: szeptember 23-a – szombat: Tüntetés a Hősök terén a nyílt és szervezett hazugság kampány ellen - a Jó reggelt Magyarország! kiáltványban 2006. július 22-én eltervezve. Terv szerint egy héttel vagyunk az öszödi beszéd nyilvánosságra „kerülése” után, és egy héttel az önkormányzati választások előtt - világos már, hogy miért Jó reggelt Magyarország! a kiáltvány neve, és miért szeptember 23-a volt a meghirdetett időpontja? Ez csak a forgatókönyvben volt így megtervezve – a szeptember 18-19-i MTV székház-ostrom miatt aztán elhalasztották. És világos már, hol volt az öszödi kazetta 2006 július 22-én? Ötödik ütem: október 1-e vasárnap – a helyi önkormányzati választással nyílik meg a Harmadik felvonás – a népakaratra hivatkozás joga, amely után a kifejezett népakaratra hivatkozva Orbán Viktor 72 órás ultimátumot is intéz az MSZP-hez, 72 órán belül, csütörtökön 13 óráig tegye meg az első lépést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztésére, ellenkező esetben az ellenzéki párt péntek délutánra a budapesti Kossuth térre hívja az állampolgárokat.
5. De hát mi a jelentősége ennek? Mi a probléma azzal, ha éppen az lenne megállapítható, hogy Orbán Viktor 2006 július 22-én – közel két hónappal a nyilvánosságra kerülése előtt - ismeri az öszödi beszéd tartalmát? Ha úgyis volt, joga volt politikai stratégiát építeni rá, és egyetlen politikai vetélytársa sem cselekedett volna másként. Miért várjuk el éppen tőle a politikai naivitást, hiszen a demokratikus politizálásnak része a politikai harc is. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű.
A problémák a következők:
a) A Fidesz részéről azzal kezdődnek a problémák, hogy az öszödi beszéd szeptember 17-e előtti megismerését később is eltagadták. (lásd: Orbán Viktor nyilatkozatát az Indexben, 2006 október 25-én). Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor szerint is van takargatnivaló ebben a történetben.
b) Továbbá: ha igaz a kazetta július 22-i Fidesz általi birtoklása – akkor ez alapvetően át kell, hogy értékelje a 2006 szeptember-októberi eseményeket. Vélhetően ez is a hivatalos tagadás oka. Ezesetben alapvetően nem a polgárok őszinte felháborodása volt a mozgatója az eseményeknek - nem spontán, békés vélemény-nyilvánítás zajlott az utcákon, amelyet csak megzavart a szélsőséges elemek provokációja, - – ahogy ezt tartalmazza a Civil Jogász Bizottság jelentése is - hanem ezzel szemben felülről szervezett és mozgatott hatalmi harcba vonták be és használták fel a párthívek tömegeit, és manipulálták ezzel az embereket.
c) A tartalmi kérdés – probléma – pedig az, hogy az a politikai stratégia, amelyet az öszödi beszédre felépítettek – és ahogyan azt 2006 szeptember-október hónapban megvalósították, nos az belül marad-e a demokratikus politizálás keretein, vagy átlépi azt? A kormány illegitimmé nyilvánításával, és a népi ellenállás jogának önkényes meghirdetésével meghirdetésével, legitimmé nyilvánításával és ennek politikai kommunikációjával 2006. szeptember-október hónapban Orbán Viktor – az erőszakra való direkt felhívás nélkül is - átlépte a demokratikus politizálás kereteit, a rendszerváltást követően példa nélküli módon megsértette az Alkotmány 2.§/3/ bekezdését, konkrétan annak utolsó mondatát. Az MTV székház ostroma egy valóságos, nemleges bizonyítása annak az elméleti kérdésnek, hogy a demokratikus politizálásnak része-e egy demokratikusan választott kormányt illegitimmé, az ellene fellépőket legitimmé nyilvánítani, lehet-e békétlenséget, tüntetéseket, káoszt, a burkolt és a nyílt ellenállást törvényes úton – azaz erőszak bekövetkezte nélkül - szítani.
A 2006. szeptember-októberi eseményeket a kormánybuktatásra irányuló cselekvés szervezettsége, masszív alkotmányellenessége és az erőszak jelenléte folytán alappal nevezhetjük egy államcsíny-kísérletnek. Alkotmányellenes tevékenysége miatt kérdéses, hogy Orbán Viktor, és az általa vezetett Fidesz egyáltalán alkalmas-e arra, hogy bármilyen szerepet játszanak egy új alkotmány megalkotásában."