Regisztráció Blogot indítok
Adatok
baleszter

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2007.11.21. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Intenzív osztály KoMa-Plazma 2007.12.28 11:54:00
Boronkay Soma  A KoMa nomen est omen-ként Kortárs Magyar. Ez lehet akár kortárs magyar dráma, beszédstílus, gondolkodás, problémakör vagy színjátszás (ha egyáltalán van ilyen). Mialatt nézem a csapat debütáló produkcióját elgondolkozom, hogy egy most alakult, kizárólag…..
baleszter 2008.03.04 23:04:18
Egy korábbi Sirályos előadás után a múlt héten Debrecenben láttam második alkalommal a Plazmát. A Sirályban (a kismama és az előadás szempontjából is) merész vállalkozásnak éreztem (de tetszett), hogy Patocskai Katalin gömbölyödő pocakkal játszott, de amikor hónapokkal később Debrecenben is megláttam őt (mivel a műsorfüzetben is az ő neve volt feltüntetve), komolyan elkezdtem aggódni. Az előadás első perceiben csak azon pörgött az agyam, hogy akár az ember, akár az előadás szempontjából biztosan jó ötlet-e, hogy még mindig ő játssza a szerepet. Aztán szépen meglepődtem, amikor helyette Lass Bea szólalt meg és játszott. Megnyugodni viszont nem tudtam teljesen, mert nem érzem Beát igazán jó választásnak a szerepre. Na nem a tehetsége miatt, a játékával semmi bajom nem volt - függetlenül attól, hogy stílusa jelentősen eltér Katalinétól. Viszont egy nem "pusztán" felolvasószínházi előadásban megkerülhetetlen szempont a játszók külseje. Ezesetben elsősorban a két lány közös jeleneteit értelmezte teljesen át Lass Bea - és az ő haja. Persze lehet, hogy ha most láttam volna először az előadást, akkor nem zavart volna az, hogy egészen más értelmet kap a két barátnő beszélgetése. Lehet, hogy ez csak csomókeresés a kákán, de szerintem igenis fontos, hogy két azonos vagy éppen teljesen különböző karakterű lány között zajlik-e az a jelenet. Amíg Katalin volt Jelinek Erzsébet partnere, adott volt két barátnő: egy barna és egy szőke, egy visszafogottabb, bölcsebb és egy könnyűvérű butácsaka (egy tipikus "szőkenő"). Ezzel a felállással tudtak igazán hatni az olyan poénok, mint az "átpasszolom neked a pasim", vagy a "te most számolni próbálsz?". Ehelyett most két szőke cicababa trécselésévé vált a jelenet. Persze értem én, hogy egy társulat (pláne egy új) szívesebben foglalkoztatja saját tagjait, mint hív vendégszínészeket - bár ennek ellent mond a tény, hogy Jaskó Bálint is "m.v." státuszban van feltüntetve. Úgyhogy akaratlanul is felmerül bennem a kérdés, hogy ha állt volna egy erős rendező az előadás mögött a maga koncepciójával, vajon akkor is Bea lenne-e a beugró.
A debreceni tér kihasználását illetően, eléggé ingadozó a véleményem. A színészbüfé, mint helyszín feltételezésem szerint inkább volt a szervezők, mint az előadók ötlete, de nem volt rossz választás: elég jól lehetett kihasználni a tér adottságait. Egyértelműen adta magát, hogy a rádiós jelenetek az évek óta a büfében leledző akvárium mellett játszódjanak, hiszen így Guppi itt és most testet ölthetett, de ez nem biztos, hogy szerencse. Persze ha a talált térben van egy akvárium és benne halak is, akkor egyszerűen nem lehet nem mellé ülni, ha a szövegben egy halhoz (és -ról) beszélnek. Csakhogy a szövegbéli utalás előtt és után egyáltalán nem reflektáltak a játszók az akvárium lakóira, így Guppi emlegetésekor az üvegfal megkocogtatása Guppi egész létét sokkal olcsóbb poénná degradálta, mint amilyennek a Sirályban tartottam. Viszont úgy gondolom, a büfé lépcsője kifejezetten jó pillanatokban volt kihasználva (pl. a dalbetéteknél, és a "Leszopsz te Petya"-jelenetnél) - még akkor is, ha terelgetni kellett hozzá a kis helyre zsúfolódott szép számú közönséget.
Ami pedig a tapsot illeti, én szerettem a Sirályban azt a (korábban Eszti által is említett) pár néma percet az előadás végén a tapsolás kezdete előtt. Épp ezért rosszul esett, hogy most Ötvös András (a hang eredetének irányából tippelem, hogy ő lehetett) pár másodperc után bejelentette, hogy vége az előadásnak. Ezek szerint a Sirálybéli eset nem volt koncepciózus, csak véletlen? Vagy most voltatok túl fáradtak kivárni a közönség reakcióidejét? Bárhogy is legyen, én ezt a módszert nem érzem elegánsnak. OK, hogy itt nem gördül le a függöny, nem sötétülnek el a fények, hogy jelezzék az előadás végét. De ha igénylitek a tapsot - és így van, mert meghajoltok-, akkor miért nem elég egyszerűen némán felállni és meghajolni?
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása