grazer 2012.12.24 07:51:28

@karamellcukorka: Az első szülésem nekem is 16 órán át tartott, nem kiabáltam, nem "hisztiztem", csak csendesen elájultam a fájdalomtól, ami soha azelőtt és azután sem fordult elő. Volt is nagy rohangálás - szerintem az sem volt jobb. El is telt jó hosszú idő, mire rászántam magam a másodikra. Ekkor már kértem EDA-t, és sokkal jobb volt. Nem volt az sem fájdalommentes természetesen, de annyival azért enyhébb, hogy szép emlék maradjon. Nagy különbség.

Ha van más megoldás, miért kellene egy embert hagyni szenvedni?

A jó orvos elfogadja, hogy minden ember más, ahogy karcsibácsi is mondta, és nem csak szimplán eldönti, hogy ez márpedig nem fáj, "mert azt mondtam", és belátja, hogy vannak eltérő esetek. Az, hogy valamiről nem tud egy orvos, még létezhet, még ha ezt egyes orvosok (legalábbis annak mondja magát) nem is fogadják el.

grazer 2012.12.24 10:08:02

@karamellcukorka: Igen, biztosan az EDA-nak is van kockázata, ugyanúgy, mint az altatásnak vagy akár egy fogorvosnál beadott érzéstelenítőnek is. Csak van, hogy nincs más megoldás. A szülés részemről csak egy példa volt, amit a hozzászólásokban olvastam, de a különbözőség igaz minden más fájdalomra is. És ez nem biztos, hogy hiszti vagy kényelmesség, bár biztos előfordul az is.
Én is csak a véleményemet írtam le, úgyanúgy mint te: vannak empatikus orvosok, az én szememben ők az igazi orvosok, és vannak teljesen érzéketlenek, akik Istennek hiszik magukat - ők számomra nem orvosok, csak annak mondják magukat. De ez mindenki szuverén joga, hogy mit gondol.

A gyerekeddel kapcsolatban pedig maximálisan megértelek, jól is teszi :)

grazer 2012.12.15 23:22:59

Az én gyerekemet is a SOTE-n műtötték, igaz az I.sz. Gyerekklinikán, de mi mindennel maximálisan meg voltunk elégedve. A kórtermek nem a legújabbak, de rend és tisztaság volt, az orvosok is és a nővérek is maximálisan a gyerekek érdekeit tartották szem előtt. (Sajnos, össze tudom hasonlítani más, vidéki kórházakkal, ég és föld a különbség az emberi oldalát tekintve.) A műtét után, ha csak pár szót is, de egyből tudtam a műtétet végző orvossal beszélni, másnap pedig részletes megbeszélésre is szakított időt. Addig pedig az osztályos orvos segített mindenben, ha gond volt. Ilyen is van.

grazer 2012.10.16 21:33:18

Sziasztok! Én vagyok az, aki ezt a posztot bátorkodtam mérgemben megírni :)
@Betsy2: Igen, valószínűleg ugyanaz lehetett. Amit leírtál és a mi esetünk - ilyen jéghideg nemtörődömségre gondolom, nem sok gyermekorvos képes.

@ViktoriaF: Pont ez volt a helyzet: diéta ellenére görcsölt be, amit természetesen betartottunk, ahogy a posztban írtam is. A virsli meg a párizsi pedig azon a lapon szerepelt, amit az első roham után nyomott a kezünkbe az ügyeletes orvos, amikor kiengedték a kórházból. Az "állatorvosi ló esete" pedig azért bosszantott fel, mert ugye ezt arra szokták használni, akinek számtalan betegsége van egyszerre. (Bár hálistennek kiderült, hogy mégsem.) Akkor pedig szerintem ki kellene vizsgálni, ahogy ezt tették a másik 2 kórházban.

grazer 2012.10.18 11:57:25

@karcsibácsi: Nem tudom, lehet, hogy én voltam félreérthető, ez esetben elnézést, de itt a problémám nem az volt, hogy nem műtötte meg egyből (meg ahogy halottam, gyerekeknek laparoszkópiát nem is végeznek itt - hozzáteszem, nem vagyok orvos, ezt a nővérek mondták).
Ami dühít, hogy olyan görcsrohamok után, amikor egy gyerek összecsúszik a fájdalomtól, miért nem vizsgálják ki annak az okát? Nem további kivizsgálást javasolt, hanem leírta, hogy nem epeköves görcsrohamok voltak (holott később kiderült, hogy mégis), alhasi fájdalmakról írt, holott szó sem volt erről. A mielőbbi műtétet pedig azért javasolta több sebész is egymástól függetlenül, aki vizsgálta és látta az UH-ot, mert nagyon aprók voltak, sok, és nagyon rossz helyen és könnyen nagyobb baj lehetett volna.
A modorról pedig...lehet, másnak más a tapasztalata, de a stílusáról már több szülő panaszkodott. Ettől függetlenül, természetesen nem az a dolga, hogy bájologjon, ha segít a bajban, az nekem tökéletesen elég. De ez a poszt alapvetően nem is róla szólt volna kimondottan, hanem az ottani gyerekosztály hozzállásáról összességében.

grazer 2012.10.18 15:23:05

@Tempus-Anh: A képet nem én választottam. Jó neked, hogy számodra ez ennyire vicces helyzet.
A súlytöbblet pedig egy korábbi betegségsorozat során szedett gyógyszerek következménye volt (természetesen nem magamtól adtam, mielőtt ezt feltételeznéd, orvosi utasításra szedte). Ez azóta rendeződött, visszanyerte eredeti súlyát. Van másik gyerekem is, aki ugyanolyan táplálkozás mellett nem szedett össze súlytöbbletet, de nem is szedett olyan gyógyszert.
De ez a történet szempontjából irreleváns. Vagy ha hozzád kerül egy májbeteg, aki alkoholista, akkor nem vizsgálod ki, elküldöd, hogy minek ivott (nem, nem iszom, mielőtt megkérdeznéd) vagy egy tüdőbeteg dohányos (nem, nem dohányzom), őt is elküldöd azzal, hogy minek dohányzott? És sorolhatnám.
Csak megjegyzem, hogy ismerek nem egy embert, aki csontsovány (nő is és férfi is), mégis ilyen műtéten esett át.
A Heim Pálban minden hónapban legalább egy, ha nem 2 ilyen műtétre kerül sor (OEP honlapján olvastam, tehát nem én találtam ki), és ott nem hiszem, hogy felnőtteket műtenének. Ezen kívül anyatejes babáknál is fordult már elő.