Regisztráció Blogot indítok
Adatok
A város polgármestere

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ha azt hittük volna, hogy a Heti hetesben súlyos milliókért mondanak fáradt politikai poénokat az asztal mellé bebetonozott fejek és a pár új arc, akit sikerül rávenni az egyre kínosabb műsorban való szereplésre, akkor tévedünk. A mai Bors számolt be arról, hogy Hajós András…..
A város polgármestere 2013.01.21 15:47:45
GFG Blog A liberális kérdés 2012.09.28 07:03:27
„Ellenfél kell minden komoly dologhoz: / aktushoz is, meg háborúhoz is” (Nádasdy Ádám: Oberon uralkodik)     Van min gondolkodni. A liberális kérdés ilyen. Mi lehet a magyarázata annak, hogy a liberalizmus elkárhozását jelző vészharangok kongása ellenére a liberalizmus…..
A város polgármestere 2012.09.28 11:19:17
Van min gondolkodni.
A cigány kérdés ilyen.
Mi lehet a magyarázata annak, hogy a cigányság elkárhozását jelző vészharangok kongása ellenére a cigányság mégis él és virul?
Kézenfekvő válasz lehet erre, hogy létezik egy cigány közmegyezés, amit nem lehet megkerülni. De mit is értsünk cigány közmegyezés alatt?
Mert attól, hogy valami „cigány”, meg „közmegegyezés”, attól még nem feltétlenül magától értetődő, azaz érvekre van szükség igazolásához.
Kevésbé tűnik problematikusnak, hogy vannak intézmények, meg eszközök, amelyek benne foglaltatnak, illetve amelyek kívül rekednek ezen a közmegyezésen (fékek és egyensúlyok rendszere, illetve a halálbüntetés bevezetésének megkísértése).
Sokkal erősebb érvekre van azonban szükség, ha úgy érezzük ez a cigány közmegegyezés a gondolatainkat akarja meghatározni, kérdéstilalom alá vetve problémákat és ügyeket, a kizárás és szalonképtelennek minősítés által kényszerítve ki az egyetértést.
A közmegegyezés létét mi sem demonstrálja plasztikusabban, mint hogy a cigányok és a cigányság minden meghatározó pártban felüti a fejét. Vagy másképpen: sehol sem látható, mégis valójában mindenütt ott van.
A szocialista pártot maga a cigányság ejtette csapdába, éppen a cigány tematika által kilátástalanná téve helyzetét. A szocialista párt legfontosabb témái ma a fasizmus-probléma, a kulturális-tematika, ami megint csak fasizmus-kérdésbe torkollik, és az életforma választás kérdésének szabadsága, ezek kivétel nélkül mind a cigányság (esetleg zsidóság) témái.
Természetesen a Fideszben is van cigány (vagy zsidó) irány: az intézmények és eljárások elsőbbségének hangsúlyozása, a kritikátlan nyugatpártiság, az individuális szabadság elsőbbsége ennek az iránynak a meghatározó hangsúlyai.
Az LMP identitásának egyik alapvető dimenzióját a zsidócigány jelzőtől való megszabadulás szándéka adja, miközben éppen a politikához való viszonyuk, vagy jellegzetes döntéshozatali eljárásuk (24 órából 23-at azzal töltenek, hogy megállapodásra jussanak egy napirendi pont tekintetében) demonstrálja leginkább cigány karakterüket.
A Jobbik pedig ismét csak a cigányság és zsidóság fogságában vergődik: képtelen magát és témáit a cigányságtól függetlenül meghatározni. A Jobbik maga a hús-vér anticigányság.
Illusztráljunk.
Míg a zsidócigányság az azonos neműek házasságát teszi ki a kirakatba, addig a Jobbik egy szándékosan anticigány nyelven megfogalmazott kérdést: a cigánybűnözést, kiprovokálva egyszersmind ezzel a közmegegyezésen kívülre kerülést. Vegyük észre: a cigányság, amelynek szótárához az „emberiség” (ld. roma jelentése), az „emberi jogok” kifejezések tartoznak, és amely éppen a rasszok, nemek sb. közötti különbségtétel indokolatlan jellegét hangsúlyozza, témakijelölésével maga járul hozzá a különbségek fenntartások és az anticigány tematika burjánzásához, ami ellen szükségképpen háborút kell folytatnia. A közmegegyezést ugyanis nem lehet ellenség nélkül fenntartani.
Vagy nézzünk egy másik példát. A cigány közmegegyezés felől nézve az rendben van, ha „dugnak” a színpadon, az aktus művészi értéket képvisel, az viszont nincs rendben, ha "fasisztának" tartott nézetek jelennek meg ugyanazon a színen, ha Budapesten egy „fasiszta” színházban veszélyes nézeteket zenésítenek meg. A logika világosnak tűnik: szeretkezni jó dolog, a „fasiszta” nézetek meg rosszak. De mi van akkor, ha a színpadon egy templom díszletei között „dugnak”, a „fasiszta” nézetek pedig a kisszerűség, a közönségesség és a megvetés kontextusában kerülnek bemutatásra? A cigány, ha következetes akar lenni önmagához, akkor kénytelen eltekinteni a művészi megjelenítés, a befogadás kérdéseitől, hiszen a közmegegyezést nem lehet ellenség nélkül fenntartani.
A sor tetszés szerint tovább folytatható.
A lényeg azonban világosan látszik: a cigány közmegegyezésnek ellenségre van szükség ahhoz, hogy legitimálja saját megkérdőjelezhetetlenségét.
Mindehhez viszont nincs feltétlenül szüksége egy önálló cigány pártra.
A hiány mögött egy világos felismerés áll, amit egy alaposan végiggondolt polikai racionalitás kényszerített ki.
Az SZDSZ összeborulása a szocialistákkal és kölcsönös hitelességvesztésük egy olyan politikai közhangulatot alakított ki Magyarországon, amelyben nem érdemes és talán még egy ideig nem is lesz önálló cigány párt létrehozásával kísérletezni.
De mi szükség is lenne rá, ha a cigány közmegyezés mintegy láthatatlan hatalomként képes meghatározni a kimondható és kimondhatalan kérdések körét?
A cigányok, miközben látszólag igyekeznek minden kérdést kivonni a politika fennhatósága alól, valójában minden kérdést (szexuális együttlét, privát szféra, kultúra stb.) átpolitizálnak. A cigányok ugyanis megértették a politika alapvető természeti törvényét, hogy ellenfél kell minden komoly dologhoz: az aktushoz is, meg háborúhoz is, meg persze ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a megkérdőjelezhetetlennek tekintett cigány közmegyezést.
Ezért uralkodik ma ez a közmegegyezés Magyarországon.