Regisztráció Blogot indítok
Adatok
cidri14

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2012.09.27. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog ÉFM 1. kérdés 2012.11.26 11:19:47
A városi logisztika egyre bonyolultabb problémákat vet fel a közutak mind nagyobb fokú leterheltsége, a városi dugók miatt. Mit gondol: ki kellene telepíteni a pl. Csarnokot, és a hasonló logisztika-igényes létesítményeket a városközpontból? Vagy mi a megoldás? Inspirációként:…..
cidri14 2012.11.29 21:46:20
Véleményem szerint nem a vásárcsarnok és egyéb gyakran látogatott helyek kitelepítése a megoldás. Egyrészt, mert akkor ezen helyen látogatottsága (és így bevétele) jelentősen visszaesne, másrészt pedig ha valaki mégis ellátogatna a helyekre, nagyobb valószínűséggel ülne kocsiba emiatt, mivel tömegközlekedéssel már nem olyan jól megközelíthetőek. Egyetértek az előttem szólókkal, nem a logisztika vagy a csarnok elhelyezkedése a nagyobb gond, hanem az emberek hozzáállása. Kényelmességből indokolatlanul sokat használnak/használunk autót, legtöbbször csak egy vagy két ember. Így én is inkább az autóhasználat korlátozását tartom megoldásnak. Bevezethetnék a dugóadót, emellett pedig folyamatos kampányokkal, oktatással és egyebekkel megváltoztathatnák az emberek gondolkodását, hogy inkább a tömegközlekedést, biciklit válasszák autó helyett, főleg a belvárosban.
Vállgazd Blog Tudás- és információ-menedzsment 1. kérdés 2012.11.19 10:58:59
Az internet terjedésével lehetővé válik az otthonról végezhető távmunka, ami nem követeli meg egy adott feladaton dolgozó érintettek személyes együttműködését ill. ismeretségét. Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az internetre alapozott otthoni távmunkának? Szívesen…..
cidri14 2012.11.21 20:10:22
Megannyi érv szól a távmunka mellett és ellen egyaránt. Pozitívum, hogy az ember saját maga ura, maga oszthatja be az idejét. Ha éjszaka jobban tud dolgozni, akkor éjszaka dolgozik, míg ezt egy átlagos munkahelyen aligha tehetné meg. A távmunka rugalmas, mivel csak internetet igényel, a dolgoz semmi máshoz nincs kötve. Ha tehát úgy kívánja, beutazhatja a Földet is, miközben dolgozik. Ez a fajta munka a fiatal anyáknak és mozgássérülteknek a legoptimálisabb szerintem, nekik nehezen megoldható az, hogy elhagyják otthonukat.

Negatívum viszont, hogy szociális elidegenedéshez is vezethet. Nincsenek munkatársak, sőt, mivel a házat sem feltétlen kell elhagyni, telhetnek el úgy napok,hetek, hogy a dolgozó senkivel nem érintkezik. Márpedig egy vállalatnak nagyon fontos, hogy dolgozói megvitassák egymás között a problémákat, sokszor így születnek az innovációk alapötletei. Hátrány az is, hogy kevésbé lehet a dolgokat felügyelni. Továbbá az, hogy a távmunkához csak internet szükséges nem mindig igaz. Az olyan további eszközöket, mint fénymásoló, szkenner a dolgozónak így magának kell majd beszereznie.

Az, hogy a távmunka kinek működne kiválóan mégis leginkább a személyiségtől függ. Azok az emberek, akik nem tudják beosztani az idejüket, vagy csak úgy teljesítenek jól, ha valaki percenként rájuk szól, ne vállalják ezt a formát. Én szívesen kipróbálnám a távmunkát, de nem hosszú távon.
Vállgazd Blog Innováció 2. kérdés 2012.11.05 11:08:33
Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért?…..
cidri14 2012.11.08 22:03:47
Véleményem szerint a teljes emberiséget érintő problémák az egészségügy és a közbiztonság.
Mint ahogy már azt az előttem szólok is említették, az egészségügyben lelassultak az innovációk, illetve az átlagember számára nem elérhető árúak a legújabb, nagyobb hatású készítmények. Sok kutatás folyik a gyógyszeriparban, már majdnem az emberklónozást is sikerült elérni, de a rák, a rengeteg emberéletet követelő betegség ellenszerét még mindig nem találták meg. Lehetséges, hogy soha nem is fogják, mert lehetetlen, de az is elképzelhető, hogy bizonyos csoportok érdekében áll a rengeteg pirula és terápia eladása egyetlen gyógyszer helyett.
A közbiztonság kérdése is aggasztó. Sok olyan terület van a világon, ahol a polgárok már meg sem próbálkoznak a rendőrség kihívásával, mert vagy több órába telne, vagy korrupció miatt nem is csinálnának semmit. A háborús övezetekben pedig sok civil esik áldozatul a harcoknak. Fejlettebb megfigyelő és segélyhívó rendszerek szükségesek ezen a területen, gondolok itt arra is, hogy úgy legyen kiépítve a hálózat, hogy ne kelljen addig várni az érkező jàrőrökre, amikor már túl késő. A fejlettebb térfigyelő rendszerek a bűnüldözésben is nagy segítséget jelentenének.
Vállgazd Blog Vállalati stratégia 2. kérdés 2012.10.08 11:11:29
Hogyan határozná meg a BKV termékét? Mi jellemzi a BKV értékláncát? Fogyasztóként (utasként) hol lát javítási lehetőséget az értéklánc tevékenységeiben? Inspirációként: http://www.bkv.hu/upload/M_166/rek4/1099.pdf; …..
cidri14 2012.10.11 19:51:28
A BKV terméke az utasok szállítása a főváros területén, a jegyek illetve bérletekért beszedett díj ellenében. A BKV járműveket és üzemanyagot vásárol, a járműveket karban tartja, javítja, felújítja. Üzemanyagot vásárol, vezetőket, biztonsági őröket, pénztárosokat, ellenőröket, takarítókat alkalmaz. Folyamatosan fejleszteni próbálja a budapesti közlekedési hálózatot, meghosszabbítja vagy épp összevonja a közlekedési vonalakat.
Véleményem szerint a BKV-nak a londoni modellt kéne követnie: a felszállás minden járműre az első ajtónál történik, ahol a jegyet vagy bérletet rögtön érvényesíteni is kell (kivéve persze a metróknál, ahol a beléptetőkapuknál történik az érvényesítés). A bérletek viszont nem egy időintervallumra szólnak, hanem pénzösszeget lehet rájuk feltölteni, amiből aztán minden egyes utazásnál levonják a megfelelő árat. Értelemszerűen egy megállót utazni egy busszal kevesebbe kerül, mint hatot egy metróval. Míg itthon van olyan, aki heti egy utazás miatt kénytelen egész hónapra szóló bérletet venni, Londonban valóban annyiért fizetnek az utasok, amennyit igénybe vesznek. A beléptetőkapus rendszer pedig kizárja a bliccelés lehetőségét. Az bliccelés kizárásával nyert pénzösszeget pedig a fejlesztésre fordíthatná a BKV. A járművek lehetnének modernebbek, tisztábbak. Ez hosszútávon a BKV-nak is megtakarítás lenne, hiszen nem kellene nagyobb összeget fordítani a járművek javítására. Valamint valószínűleg megnyerné azon fogyasztók rétegét is, akiknek ilyenfajta kifogásaik vannak a BKV-val szemben.
Vállgazd Blog Az állam szerepe és a globalizáció 2. kérdés 2012.10.01 11:10:28
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat?  Inspirációként:…..
cidri14 2012.10.04 10:13:53
A külföldön folytatott tanulmányoknak számtalan előnye van. Az ember fejlesztheti a nyelvtudását, ezen belül a szakmai szókincsét is növelheti, ami szintén fontos. Sőt, egyszerre több nyelvet is fejleszthet, ha például Németországban él, de angol nyelvű képzésen vesz részt. A tanuló egyúttal bekerül egy nemzetközi csapatba, így többféle látásmódot, munkakultúrát és életvitelt ismerhet meg, profitálva mindből. Ahogyan a saját értékeit is továbbadhatja. Az, hogy már ilyen korán megszokja a nemzetközi közeget, jól jöhet majd később egy multinacionális vállalatnál.
Többen említették a külföldi tanulmányok anyagi vonzatát. Valóban sokba kerül, de például Ausztriában az európai uniós állampolgároknak ugyanazokat a feltételeket biztosítják, mint az osztrák diákoknak, tehát nem kell tandíjat fizetni. Ezen felül külföldön jobb kereseti lehetőségek is vannak, tehát ha az ösztöndíj mellett még dolgozni is elmegy valaki, nem lesznek megélhetési gondjai.
Nagy hátránynak gondolom viszont, hogy aki elsős kora óta magyar iskolákba jár, annak nagyon nehéz hirtelen egy teljesen más nyelven hallgatni és tanulni az anyagot. Sokkal nehezebben érthető és követhető. Erre általában még a két tannyelvű vagy nemzetiségi gimnáziumok sem készítenek fel kellőképpen. Továbbá az is hátrány, hogy a honvágy és a magány a teljesítmény rovására mehet.
Több ismerősöm is külföldre ment tanulni, a teljes 3 évre. A legtöbbjük nagyon izgalmasnak találja és élvezi, de olyanokról is beszámoltak, hogy az egyetemi tanárok egyáltalán nem segítenek a külföldieknek.
Én is szívesen kipróbálnám magam egy fél évre külföldön, szeretek más kultúrákat megismerni és nyelveket tanulni.
Vállgazd Blog A vállalat helye a társadalmi rendszerben 1. kérdés 2012.09.24 11:52:44
Véleménye szerint mi a közös a sportversenyekben és a gazdasági versenyben? Miben térnek el egymástól? Inspirálásként: http://www2.szie.hu/ujsag/v_13/23.html ; http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=54&m5_doc=2349&m17_act=1;; A hozzászólásokat szeptember 28.…..
cidri14 2012.09.27 21:25:26
Maga a verseny az emberiséggel egy időben született, hiszen az az ősember, amelyik lassúbb volt társainál és nem ért oda elég gyorsan az elejtett mamuthoz vagy gyűjtött elég bogyót, nem maradt életben. A sportversenyeken egyrészt előbb jelentek meg, mint a gazdasági versenyek, továbbá még sosem történt olyan, hogy a sportversenyeket beszüntették volna, míg a gazdasági versenyek egy-egy korszakra megszűntek (pl. céhek, kommunizmus).

Véleményem szerint a jó sportolók képzéséhez is elengedhetetlen a tőke és a fejlett infrastruktúra, csakúgy, mint a fejlődni vágyó vállalatoknak. Lehet például akármilyen tehetséges úszó egy Szajlán élő kisfiú, ha a községében nincs uszoda és nincs lehetősége képezni magát, a kevésbé tehetséges budapesti fiú fog kijutni az olimpiára, akinek számtalan uszoda, sportbolt és edző állt rendelkezésére. A sport- és gazdasági versenyek világa tehát igazságtalan is, a tehetség (akár egy sporthoz akár fantasztikus ötletek egy vállalat vezetéséhez) önmagában nem elég, az a döntő, ki milyen anyagi háttérrel rendelkezik, hova született, kiket ismer.

Azonos még, hogy mindkét versengésben fontos a fair play, a sportszerűség. Erre különböző intézmények ügyelnek, mind a sport világában, mind a gazdaságban. Ilyen a Gazdasági Versenyhivatal vagy a FIFA.

Továbbá a sport is egyre inkább a fogyasztók igényeinek próbál eleget tenni. A sportnak szórakoztatónak kell lennie, látványosnak, lenyűgözőnek, különben az emberek nem rajonganak majd egy-egy sportolóért így a szponzorok és reklámügynökségek is elpártolnak tőlük. Ez tisztán megfigyelhető például a ritmikus sportgimnasztikában -igaz, ezt a sportágat hazánkban nem követik annyian mint például Oroszországban- , ahol manapság már a dresszükkel is próbálják egymást túlszárnyalni a versenyzők. A rengeteg strasszal díszített színes ruhák már egyáltalán nem hasonlítanak a pár évtizeddel ezelőtti sima tornadresszekre. De a gyakorlatok sem. Minden edző próbál új és új koreográfiát összeállítani, lélegzetelállító elemekkel. A kevésbé látványos sportok terén is óriási a fejlődés, minden versenyző sokkal gyorsabb, mint 10 évvel ezelőtt. A gazdaság terén is állandóan próbálnak újjal előállni. Egy kislány talán már nem is örülne egy olyan játékbabának, ami nem beszél, főz és táncol egyszerre, miközben a hajszíne hő hatására színt vált.

Különbség a két területen az, hogy míg a sport a fizikai adottságokat díjazza (kivéve a sakkot), egy vállalat nem lesz attól jobb, ha vezetője tud súlyt emelni vagy különösen hajlékony. A gazdasági életben csakis kizárólag a szellemi adottságok számítanak.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása