Regisztráció Blogot indítok
Adatok
nmilan

0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat?  Inspirációként:…..
nmilan 2012.10.02 15:52:52
Elsősorban a közgazdaságtani képzésekre kívánok kitérni, mivel az egyes tudományterületeken folytatott tanulmányok jellege több szempontból is merőben eltérő lehet a különböző országok egyetemeinek kínálatában.

A közgazdaságtan, mint diszciplína külföldön való elsajátítása kérdésében mindenképpen érdemes figyelembe vennünk az oktatás minőségének, a diploma presztízsének, valamint az ebbe befektetett energiának és az ezzel együtt járó költségeknek hányadosát.

Rögtön az érettségi előtt lehetőségünk nyílik arra, hogy eldöntsük, alapszakos képzésünket külföldön kívánjuk-e folytatni. Az Egyesült Királyság kiváló egyetemi képzést kínál közgazdaságtani szakirányban:

Cambridge (Economics – Undergraduate Course), Oxford (Economics and Management – Undergraduate Course),London School of Economics and Political Science, valamint Skóciában a University of St. Andrews (Applied Economics – Undergraduate Course).

Mind a négy egyetem magas (a világon kimagasló) presztízsű diplomát jelent, már az alapszak elvégzése után, s ugyanez igaz az Ivy League egyetemekre is:

A Columbia University, a Cornell University, a Darthmouth College, a Harvard University, a Princeton University, a Yale University és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) is kiemelkedő szakmai elismertségnek örvend a közgazdaságtani képzések terén.

Noha a diploma értéke (ezen egyetemeknél megkérdőjelezhetetlen) mindenképpen szem előtt tartandó, ugyanakkor az itt folyó képzések költsége egyáltalán sem elhanyagolható kérdés.

Hogy csak pár statisztikai adatot említsünk: csak a “tuition fee”, azaz a tandíj mind az Egyesült Királyságban, mind az Egyesült Államokban hatalmas terhet ró a tanulókra, s ez a Magyarországi családi háttérrel rendelkező diákokkal sincs másképp. Az Egyesült Királyságban a tandíj kb. évi 3 millió forintnak megfelelő összeg, s ehhez társul hozzá a lakhatás, a felszerelés, esetleg a college (a szállás) díja, mely hatalmas mértékben megemelheti ezt a számot. (Ehhez hozzátartozik, hogy Angliában kevésbé hajlamosak ösztöndíjakat kiadni, s a rendelkezésre álló lehetőségekből is jóval kevesebb van.) Ugyanígy Amerikában a tandíj egyetemtől függően akár évi 60000 dollár, azaz hozzávetőlegesen 13 millió forint, azonban itt az ösztöndíjak is könnyebben szerezhetők.

Mindkét esetben látszik, hogy a költségek fizetésére nagy valószínűséggel diákhitelt kell felvennünk, amely bár rendkívül kedvező, mégis meggondolandó, hiszen a nagybetűs Életbe nem csupán egy remek közgazdaságtani diplomával lépünk ki, hanem több millió forintnyi adóssággal is.

Ezen egyetemeknél elsődleges szempont a tanulók világszínvonal élén járó oktatása, éppen ezért találkozhatunk akár Nobel-díjas oktatókkal is, mely csak emeli diplománk értékét.

A diploma és a költségek után érdemes szemügyre vennünk a külföldi élet egyéb velejáróit: a college-okban töltött hétköznapok sokkal jobban felkészítenek arra, hogy megálljunk a saját lábunkon (noha valójában nagyon hasonló az itthoni kollégiumokhoz), továbbá értelemszerűen a külföldön folytatott tanulás eredményeként nyelvtudásunk is nagy mértékben gyarapodhat.

A külföldi kapcsolatok építése sokkal eredményesebben zajlik egy külföldi színtéren, mint itthon (ez triviálisan így van), s ebből a későbbiekben elég jól kihasználva lehetőségeinket, profitálhatunk is.

Ne felejtsük el, hogy különböző programok keretében lehetőségünk van fél-egy évre kiutazni, s tanulmányainkat egy-egy partneregyetemen folytatni, amely a költségeket nem kis mennyiségben lecsökkenti.

Összegészében – véleményem szerint – mindenképpen érdemes megfontolni legalább egy külföldön töltött évet, azonban a döntés meghozatala előtt szánjunk időt a különböző egyetemek közötti választásra, s a megfelelő mérlegelésre, hiszen ez a kérdés sokkal komplexebb, semmint egy röpke pillanat alatt megválaszolható: számtalan összetevője van, s nekünk minddel számolnunk kell.
Véleménye szerint mi a közös a sportversenyekben és a gazdasági versenyben? Miben térnek el egymástól? Inspirálásként: http://www2.szie.hu/ujsag/v_13/23.html ; http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=54&m5_doc=2349&m17_act=1;; A hozzászólásokat szeptember 28.…..
nmilan 2012.09.26 00:31:51
A párhuzamra és az ellentétekre vonatkozó állításaim átfogóan a sport jelenségéből kívánom levonni, azonban egyes pontosabb példák esetében jóval gyakorlatiasabban szeretnék eljárni: egy egzakt sport, nevezetesen a vívás-párbajtőr olimpiai sportágon keresztül szeretném megállapítani a felmerülő egyezéseket, vagy eltéréseket.

Alapvetően a verseny fogalma már megadja a két típus, a gazdasági és a sportbeli kompetíció – egyébként megegyező – keretét: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésére irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége. Tekintsük most a definíciót összetevő elemeket. A szereplők léte egyértelmű mindkét esetben, mint ahogy az előnyszerzésre való törekvés is. A szabályok természetesen különbözhetnek, hiszen már a sportágak között is jelentős eltérések vannak, de mind a gazdaság, mind minden egyéb sport esetében elkerülhetetlen összetevő a szabályozás tevékenysége. A gazdaságra vonatkozó szabályozás tökéletesen párhuzamba hozható a sportok szabályaival, ennek bizonyításához a konkrétabb példát, a párbajtőrt fogjuk felhasználni.

A szabályozás az egyenlő feltételekre való törekvést igyekszik szem előtt tartani, valamint megpróbálja a lehető legkevesebb korlátozás mellett a résztvevő szereplők érdekét szolgálni.

Gondoljuk csak meg, milyen szinten leredukált a sportágak szabályzata, a hagyomány elvének kivételével az egyszerűségre törekednek. A gyakorlati példán keresztül bemutatva: a párbajtőrözőknek kötelező felszereléséhez tartozik a mellvédő, a speciális ruha, sisak és kesztyű, azonban ezek mind a sportolók testi épségének védelmét szolgálják, nem pedig felesleges funkcióval bíró elemek. Mi értelme lenne például egy búvár ólomövét ráakasztani egy vívóra, ha ezzel nem új sportágat szeretnénk létrehozni? (Ehhez hozzátartozik, hogy manapság is léteznek olyan sportok, melyek látszólag teljesen értelmetlen szabályokat tartalmaznak, ezekre most nem kívánok kitérni.)

A versennyel kapcsolatban érdemes megemlítenünk a szintén hasonlóan működő koordinációs mechanizmusokat is. A sportversenyek tekintetében ezek a mechanizmusok leginkább a szabályok egy speciális formájaként jelennek meg (pl. fair play). Ez a típusú íratlan szabályrendszer leginkább az etikai mechanizmussal hozható párhuzamba, noha a többi eset is fellelhető a sportversenyek valamely részeseteiben.

Hasonlóság figyelhető meg továbbá a szabályok be nem tartása, a csalás esetén felmerülő penalizálásban is. A hivatalos versenyeken rajtakapott résztvevőknek hatalmas érvágást jelenthet egy-egy büntetési forma, s ebben a gazdasági és a sportbeli oldal is megegyezik. Az olimpikon sportolók doppingolás esetén kizárást, amennyiben erre van lehetőség, az érem elvételét, s hatalmas presztizsbeni visszaesést szenvedhetnek el, míg pl. a tőzsdemanipuláció esetén is jelentős büntetésekre lehet számítani.

A különbségek oldalán érdemes megfigyelnünk a marketing kérdését. Míg a sportversenyek szinte legnagyobb bevétele az esetleges szponzorok és a reklámok által bevont szélesebb rétegek által keletkezik, addig a gazdasági verseny önnön keretein belül képes ugyanezt elérni. A verseny funkciója a sportban manapság sokkal inkább a lehető legnagyobb bevétel megszerzésére irányul, míg a gazdaságban véleményem szerint kifejezetten a hatékonyság növelését nevezhetjük elsődleges célnak, s ez lesz majd képes több csatornán keresztül növelni az elérhető pénzmennyiséget.

Ennek fordítottja jelenhet meg a technológia kérdéskörében. A gazdasági verseny a technológiát eszközként használja fel a nagyobb hatékonyság és ezzel együtt profittermelésre, míg a sport a technológiát saját maga fejlesztésére alkalmazza, s elsősorban a keretein belüli eredmények javítására, természetesen ennek mellékhatásaként akár növekedhetnek a bevételek, bár ezen növekedés mibenléte, s mértéke már nem egyértelmű. (A párbajtőr sportág fejlettebb felszerelésekkel sem feltétlenül eredményez nagyobb bevételt.)