Regisztráció Blogot indítok
Adatok
lyongibert

0 bejegyzést írt és 6 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

2012.09.25. óta tag.
Admin Szerkesztő Tag Vendég
Vállgazd Blog Innováció 2. kérdés 2012.11.05 11:08:33
Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért?…..
lyongibert 2012.11.08 17:59:23
Véleményem szerint az emberi életminőség javítása érdekében több területen innovációra lenne szükség. Beszélhetünk itt az egészségmegőrzés vagy gyógyítás céljából kifejlesztett termékek, szolgáltatások fejlesztéséről v. kifejlesztéséről. Nem szeretném részletezni, ugyanis az első hozzászólóhoz hasonlóan vélekedem. Annyit hozzá szeretnék tenni, hogy az alternatív gyógymódok, a különböző kultúrákból érkezett doktorok és gyógyítok terméke innovatív megoldás lehet, de nem biztos.
Térjünk át a másik nagy témára, a megújuló energiaforrások és környezetkímélő eszközök (pl. hibridautók, elektromos autók) topikjára. Ez emberiség életminőségének növelése szempontjából, a magasabb fogyasztói igénykielégítés miatt érdekes. A tisztább környezet, tisztább levegő miatt, kevesebb lesz az egészségügyi megbetegedés, a beteg. Ebből következik, sokféle baktérium el is tűnhet, mind a levegőből, mind az ételekből (pl. gyümölcs).
A közlekedés és szállítás esete közel áll az előzőekben említettekhez. Habár sokkal fontosabb lenne, ha pl. a taxik és buszok lennének környezettudatosak, mint a magánautók.
Az oktatásban is szükség lenne is szükség lenne innovációra, hogy azért a szolgáltatásért, amit a tanuló kap egy egyetemtől/főiskolától az annak az árával arányos legyen. Gondolok itt arra, hogy Magyarországon pl. az elmélet-alapú oktatás a "divat", míg Skandináviában már a gyakorlatorientált képzések a mérvadók. Az elmélet másodlagos.
Vállgazd Blog Innováció 1. kérdés 2012.11.05 11:02:04
Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. mobiltelefon, számítógép) körében megfigyelhető „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb élettartammal…..
lyongibert 2012.11.08 17:26:43
Az első forrást figyelembe véve azt kell, hogy mondjam beépített avulásról egyáltalán nem beszélhetünk. Mindennek, akár egy doboz tejfölt vagy egy hidat nézünk, megvan a saját szavatossági ideje. A 2010-es években már fel kell készülnünk arra, hogy a fejlesztők és gyártók egyre inkább magától működő, modern, hétköznapi ember számára nem hozzáférhető és javítható alkatrészekkel dolgoznak. Tekintsük a feladatleírásban megadott két példát: a mobiltelefont és a számítógépet (autót is mondhatnánk): egyre inkább 1 egészet képeznek ezek az eszközök és ha "lejár a szavatossága" valamelyik alkatrésznek, akkor általában nemcsak azt, hanem az egész gépet kell cserélni. Régen lehetséges volt a telefonokban csak akkumulátorból, elő-hátlapból, stb. újat venni. Manapság és a múlt összevetésében pl. (elektromos autók és trabant kontrasztja) azt látjuk, hogy nem kis termékekből álló NAGY TERMÉKET kapunk, hanem csak a NAGY, KOMPAKT TERMÉKET kapjuk. Ahogyan a vállalatgazdaságtan szeminárum-vezetőm elmondta, amikor innovációról beszélünk ne keverjük össze azt az invencióval. Nos manapság, a technológiai, radikális és termék innovációt szokás keverni az invencióval. Nem véletlen, hisz' az, hogy feltalálom az Ipad-et vagy "feltalálom" az Ipad 15-öt tényleg hasonló. De az Ipad 15, mégis jobban kielégíti a fogyasztói igényt, mint az Ipad, pedig köztudott, hogy 2 évet fog bírni. A fogyasztó viszont, akkor is a minőségit, az aktuálisat, a modernet fogja megvenni és nem fogja érdekelni, hogy az mennyi ideig fog funkcionálni.
Vállgazd Blog Vállalati stratégia 2. kérdés 2012.10.08 11:11:29
Hogyan határozná meg a BKV termékét? Mi jellemzi a BKV értékláncát? Fogyasztóként (utasként) hol lát javítási lehetőséget az értéklánc tevékenységeiben? Inspirációként: http://www.bkv.hu/upload/M_166/rek4/1099.pdf; …..
lyongibert 2012.10.11 16:53:14
A BKV, Budapesti Közlekedési Vállalat terméke a személyszállítás. A személyszállításnak (tömegközlekedésnek) több módját is megvalósítják: busz, trolibusz, metro-földalatti, villamos, hajó, hév, fogaskerekű, stb. A fogyasztóknak ezzel fogyasztói értéket teremtenek, a fogyasztók pedig a jegyek megvásárlásával tulajdonosi értéket hoznak létre (növelnek).
Ami az értékláncot illeti, a BKV-nél a személyszállítás sokoldalú megvalósítását látjuk, értéket teremtenek a különböző igényekkel rendelkező fogyasztók számára. Pl. Nem szeret metrozni, inkább busszal megy. Illetve, értéket teremt azzal, hogy az egész várost és az agglomerációt is egy közlekedési hálózatként kezeli. Szinte mindenhova el lehet jutni általa Budapest határain belül és az agglomerációban. Például az éjszakai járatokkal is hozzájárul a közlekedés gördülékennyé tételéhez.
A természetvédelem sem utolsó szempont, bár ebben még a BKV-nak van hová javulnia, ugyanis kevés hybrid vagy ún. Clean AIR Bus ár rendelkezésre. A tisztaságon is lenne mit javítani, bár a 2-es metro vonalán kicserélésre kerülő metrovonatokkal ez elkezdődött. A buszoknál és trolibuszoknál sajnos ez a probléma még mindig fennáll.

A BKV további problémáira térve, az értéklánc javítható pontja lenne, a felesleges kiadások hasznos kiadásokra fordítása (sok hivatalnok állás vagy jogi tanácsadók, felesleges tervezések, elnyúló építkezések-4-es metro költségei). Az értékláncot úgyis lehetne javítani, hogy magyar gyártókkal egyezzenek meg például a buszpaletta bővítésénél. Pl.Cravtex Credo, Győr.

A BKV monopolhelyzetben van Budapesten, a személyszállítást illetően, viszont ennek előnyeit és (főleg) hátrányait érzékelteti a lakosokkal.
Vállgazd Blog Vállalati stratégia 1. kérdés 2012.10.08 11:10:03
Milyen információkat tartana fontosnak megismerni állásra pályázóként a cég küldetéséből és stratégiájából? Miért lenne célszerű ezekről tájékozódnia? Honnan gyűjtene információkat? Inspirációként:…..
lyongibert 2012.10.11 16:29:51
Álláspontom szerint, a cég stratégiáját, illetve küldetését illik ismerni, ha azt szeretnénk, hogy foglalkoztassanak minket. Hogy miért is?

Mielőtt egy állásinterjúra megyünk, mind az interneten (cég honlapja és egyéb), mind a szórólapokból, cégkatalógusokból tájékozódhatunk arról, hogy egy adott vállalat mivel foglalkozik, hány alkalmazottja van, mióta működik (pl. Magyarországon), milyen pozíciót tölt be az adott iparágban (nagy, közepes, kicsi), (ill.küldetés és stratégia.)

A KÜLDETÉS a vállalat céljának konkrét értelmezése, tartalmazza a belső működéssel kapcsolatos információkat, működési kört, külső érintettekkel való kapcsolatot. Ha egyszerűen fogalmazunk ez az a tényező, amiben eltér az iparágban szereplő többi vállalattól (Apple-Blackberry).

Ha tisztában vagyunk egy vállalat küldetésével, magunkat mint egy építőkockát, jobban bele tudjuk képzelni az szervezetbe. Tisztává válhat előttünk, hogy be tudnánk-e tölteni azt az űrt (pozíciót), amire ennek a szervezetnek szüksége van. A küldetésben a távlati célokra, irányítási-és operatív célokra is utalást találhatunk, mely meghatározó lehet karrierünk szempontjából.
Az állásinterjún is szembesülhetünk akár a vállalati küldetéssel és stratégiával kapcsolat tájékozottságunkat felmérő kérdésekkel.
Továbbá, a STRATÉGIA ismerete fontos lehet mindazoknak, akik pályakezdők és nem pályakezdők. A cég stratégiájában a működésével kapcsolatos elveket, irányelveket fogalmazza meg. Tulajdonképpen egy stratégia a futballban és egy vállalatnál hasonló. A futballban a csapatfelállást hasonlíthatjuk, a vállalat csapatfelállásához(HR,marketing,logisztika,pénzügy,értékesítés, beszerzés, számvitel). A futballklubok is játékost igazolnak a hiányzó pozíciókra, így a vállalatok is.
A stratégiában továbbá a piacon való részvétellel,termeléssel, értékesítéssel, stb. kapcsolatos részleteket dolgoznak ki. Ezeket minden munkakör képviselőinek ki kell dolgoznia, így ha egy állásra jelentkezőt felvesznek, hamarosan neki is kell készítenie hasonlót.

Amit még kiemelnék, hogy a stratégiából és küldetésből merített információk ismerete előnyt jelenthet a további pályázóval szemben, pl. egy olyan kérdésnél, hogy miért is lenne az adott munkavállaló alkalmas a pozícióra.

Ekkor idézve a stratégiában és küldetésben foglaltakat felhasználva szimpatikus választ adhat.
Vállgazd Blog Az állam szerepe és a globalizáció 2. kérdés 2012.10.01 11:10:28
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat?  Inspirációként:…..
lyongibert 2012.10.05 08:59:53
Véleményem szerint a külföldi továbbtanulás mellett nagyon sok pro és kevés kontra érv szól.
Miért?
Az Európai Unió nagy részén (Skócia, Svédország,Dánia, Németország, Ausztria, Finnország) szinte alig vagy nincs is tandíj. Igaz a bekerülés feltétele majdnem minden esetben a magas szintű (általában) angol vagy német nyelvtudás.
Fontosnak tartom, hogy egyes ágazatokban tanulók például nemzetközi közgazdászok, leendő diplomaták, teljes egészében vagy részben külföldön tanuljanak. Mióta az Európai Unió által szinte minden hallgatónak lehetősége van az EU-n belül másik országban tanulnia, akár az Erasmus akár más programok által, határozottan gyakorlatiasabbá vált az ő nyelvtudásuk (nem tankönyvből tanult nyelv).

Természetesen hátulütői is vannak a külföldi tanulmányoknak. A megélhetés általában a magyar diákoknak rendkívüli nehéz egy nyugat-európai országban a magas megélhetési költségek miatt.A jóképességű fiatalok elhagyják az országot és más ország szakembereinek számát növelik.

Én is gondolkodtam rajta és Dánia volt a főcél, de a magas költségek miatt végülis nem mentem oda.
Vállgazd Blog Az állam szerepe és a globalizáció 1. kérdés 2012.10.01 11:05:47
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását! Inspirációként:…..
lyongibert 2012.10.05 08:53:18
Véleményem szerint, az adófizető állampolgárok általában többet várnak el a befizetett összegért, mint amelyet az állam tudna teljesíteni.
A három legfontosabb területként, hasonlóan az előttem szólókhoz az EGÉSZSÉGÜGY, az OKTATÁS és INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS.
A felállított tételmondatom indoklására egy példát szeretnék felhozni: Szingapúr annak köszönhette gazdasági felemelkedését, hogy a beáramló FDI-nek (külföldi tőkebefektetés) úgymond "piacot" teremtett azzal, hogy növelte az oktatás színvonalát, több jól képzett munkaerőt termelt ki.
Magyarországra vetítve ez azt jelenti, hogy az oktatásnak a nyugat-európai normákhoz hasonlóan, ingyenesnek kellene lennie, viszont feltételekhez kötve.
(A szingapúri csoda is csak úgy jöhetett létre, hogy minőségi oktatás folyt, ambíciózus tanulókkal. )
A feltételek közé sorolnám,hogy az egyes felsőoktatási intézmény világrangsorban minél jobb helyet töltsön be (nemcsak magyar, hanem nemzetközi szinten is állja meg a helyét. Magas oktatói is hallgatói színvonal legyen.

Az én értékelésemben ezek a tényezők játszottak főszerepet.
felhasználási feltételek adatvédelmi tájékoztató segítség jogi problémák dsa impresszum médiaajánlat süti beállítások módosítása