Regisztráció Blogot indítok
Adatok
i01

0 bejegyzést írt és 15 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Argo vagy Playbook? Haneke vagy bárki más? A legfiatalabb vagy a legidősebb Oscar-jelölt? Jessicának jó haja lesz vagy rossz? Ezekre és még ezer másik égető kérdésre néhány órán belül választ kapunk, ugyanis ma éjjel kezdetét veszi a 85. Oscar-díjátadó gála, melyet jó…..
Még néhány óra, és a Hollywoodba szalajtott külföldi újságírók szavazatai alapján kezdetét veszi az Oscar előszobájának hazu mondott Golden Globe-gála. A show kezdetétől élő bloggal várunk mindenkit, de addig is időzzünk el kicsit a részleteknél. Az eltologatott határidők…..
A blog.hu szabta keretek miatt itt folytatódik gyűjtőcikkünk (az első rész fesztiválokkal, kritikusi díjakkal és a szezon más eseményeivel itt olvasható), 2013.02.25.Megkoronázandó az évet, íme az Oscar-nyertesek: hosszabb verzió, rövidebb verzió. A zenei betétekkel bőven…..
A diákhitelt néhány éve azért vezették be, hogy a hallgatók e kedvezményes konstrukcióval támogatni tudják felsőfokú tanulmányaik végzését. Érdemes-e igénybe venni? Milyen érvek szólnak az igénybevétele mellett és ellen? Inspirációként:…..
i01 2012.12.07 00:03:13
Ehhez a gondolatokhoz én már csak hozzáfűzni kívánnék, hiszen a diákhitel az elmúlt napokban megint aktualitássá vált, köszönhetően a jövő évi felsőoktatási tervezetnek.

Pár órás hír az Origo-n (
www.origo.hu/itthon/20121206-a-keretszamok-ismertetese-helyett-a-diakhitelt-dicserte-a-kormanyszovivo.html): egyrészt megerősíti az általam alkotott pozitív képet a DH2 konstrukcióról, hiszen a jövőben további támogatásokat is ígér. Másrészt viszont muszáj megemlíteni a tandíj bevezetésének pszichológiai hátterét is, noha ennek most sok köze nem lesz a Diákhitelnek. GIró-Szász András szerint a tandíj bevezetésének egyik oka a hallgatók motivációjának növelése. Szerintem ez a mondat felháborító. Ha már az állam a Diákhitel keretein belül viszonylag kedvező feltételeket biztosít a leendő hallgatóknak, addig egy ilyen "motivációs" érvvel számomra simán elveszik a maradék cseppnyi jókedvemet a továbbtanulástól.

Visszatérve a fő gondolati vonalhoz: a DH2 "hitel" jelzője ellenére is egy jó üzlet, tekintve, hogy ennyi erővel az állami támogatás is egyfajta hitel, amit a hallgató később magyarországi munkavállalással törleszt, ráadásul a dupláját. A 2013-as újabb keretszámcsökkentés szomorú híre ellenére is ajánlom felvételét, hiszen a jövőben ez plusz támogatásokat fog jelenteni a piaci szektorában és a közszférában elhelyezkedők számára.

Ellenérvnek ott lehetne például az eladósodás, de ezt a mai hallgató már egyébként se bírja elkerülni, legyen szó munkai vagy pénzbeli eladósodásról. Szóval a DH2 felvételét (természetesen hosszas, megfontolt mérlegelés után) érdemes lehet megejteni. A DH1-ről sajnos nem tudok nyilatkozni, tapasztalat híján.

Egy DH2-es tanuló.
Mire használja ill. tartja használhatónak Facebookot ill. a Wikipediát az egyetemi tanulmányaiban, a tudása megosztásában és a kapcsolatai építésében és ápolásában? Miért lehetnek előremutatóak, és milyen hátrányai lehetnek e megoldásoknak? Isnpirációként:…..
i01 2012.11.21 23:06:50
A közhiedelemmel ellentétben a Wikipedia igenis hasznos oldal tud lenni. Tény, hogy néhol találni rajta internetes szemetet, köszönhetően azoknak a felhasználóknak, akik nem rendeltetésszerűen használják a honlapot, és csupán csak saját ismereteikre támaszkodva fogalmazzák meg az adott fogalmat. Pedig ha elolvassák a használati feltételeket, valamint, mint bármelyik egyetemi dolgozatnál, helyesen hivatkoznak, akkor könyveket és lexikonokat is helyettesíteni tudnánk a Wikipediával. Én személy szerint szoktam néha használni, de csak abban az esetben, ha egyrészt létezik a Wikipediás infókhoz hivatkozás, másrészt pedig ha maga a forrás hiteles. Azonban én magam nem szoktam cikkeket írni és bővíteni ezen az oldalon.

A Facebook megítélése ennél sokkal nehezebb. Meg kell említeni, hogy a Facebook már bőven a Web 2.0 része, amelynek fő elemi közé tartozik az ún. "social networking". A social networking elvei tulajdonképpen csakis előnyeire válhatna az embernek, hiszen egy igazán ütős platformot hoz létre a gyors információcseréhez, a könnyű kapcsolattartáshoz és a gondolatok megosztásához. Nekem az a véleményem, hogy ha létezne egy olyan internetes platform, amely megtartaná a Facebook eddigi összes funkcióját, de az internetfogyasztók egy olyan speciális szegmensét célozná meg, ami felsőoktatásban résztvevőkből áll, akkor lenne igazán hasznos az egyetemisták számára is. Miért is? Mert a mostani kultúra, ami a Facebookon uralkodik, nem bír megteremteni egy igazán hatékony légkört, ami igazából is segíteni tudna egyetemi tanulmányainkban. Igaz, ilyen oldalak most is léteznek, de sem ismertségük, sem pedig technológiájuk nem olyan erős, mint amit a Facebooknak tudhatunk.

Addig pedig a Facebook által nyújtott segítségek kimerülnek az üzenetküldözésben ("Mit kell megtanulni a holnapi zh-ra?") és a fájlmegosztásban ("Át tudnád küldeni a Chikán-rövidítettet?" :-)), amire számtalan alternatíva létezik most is (pl. Google funkciói: Gmail, Drive (internetes tárhely)
Alkalmazottként vagy vállalkozóként vonzóbb-e a munka világa? Milyen érvek szólnak az alkalmazottként és milyenek a vállalkozóként való pályakezdés mellett? Insipirációként: http://evinet.hu/2011/07/korlatok-nelkul-esely-vagy-teher…..
i01 2012.11.15 21:59:28
Nekem volt szerencsém részt venni a fenti linkben említett "Vállalkozóvá válás napján". Természetesen most nem kívánom részletezni Gerendai vagy Palásti úr szavait, sokkal inkább arról írnék, hogy számomra mennyire erősítette meg azt a véleményemet, hogy vállalkozóként sokkal vonzóbb a munka világa.

Tény, hogy sokkal kevésbé biztos a talaj (vagy az Atlanti-óceán... aki érti, érti), sokkal nagyobbak és szerteágazóbbak a kihívások, valamint nagyobb a rizikó, mint ha az ember beállna a munkavállalók sorába. De annál jobb pillanatot elképzelni se tudnék, amikor az ember vállalkozóként előadást tart a jövő generációjának, és (lehetőleg) bármiféle nagyképűség nélkül, elért életútján keresztül ad tanácsokat. Legalább is ha nem pénzbeli vagy munkabeli előnyökről beszélünk, amelyeket a fenti hozzászólók már kifejtettek előttem, akkor ez mindenféleképpen említésre méltó.

Azonban nem érdekes csak a sikertörténetekből kiindulni. Biztos vannak olyan emberek, akik bármiféle munkatapasztalat nélkül sikeresen megragadták a Chikán által készített Demján-interjúban megemlített pár másodpercet, ami által ott tartanak, ahol. De ez nem mindennapos. És itt jelennek meg a munkavállalóként tapasztalt előnyök: ad egy képet arról, hogy tulajdonképpen milyen az adott szektor világa. Ezután pedig már csak egy jól kalkulált lépés, és sokkal könnyebb így nekikezdeni egy önálló vállalkozásba.

Összegezve: a vállalkozói világ sokkal izgalmasabb és vonzóbb, de csak magabiztosan érdemes belevágni. És akkor jöhet a Palásti által szerdán megemlített három lépés: "Elemzés, tervezés, kasszírozás."
Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen és tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért?…..
Az innovációt a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítéseként határoztuk meg. Ez hogyan egyeztethető össze a tartós fogyasztási cikkek (pl. mobiltelefon, számítógép) körében megfigyelhető „beépített avulással”, miszerint a termékek rövidebb élettartammal…..
i01 2012.11.08 22:20:00
Szerintem csak részben figyelhető meg ez a folyamat, tehát van is, meg nincs is. Ugyanis a témát két oldalról lehet megközelíteni, attól függően, hogy az elméletünk termékcentrikus vagy pedig fogyasztócentrikus.

1. Van beépített avulás a készülékekben.

Ebben az esetben valóban kijelenthetjük, hogy az innovációval kapcsolódik össze, hiszen a mai tudomány és gyártási módszerek rohamosan fejlődnek. A beépített avulás pedig akarva-akaratlanul felüti a fejét a fejlődő tudománnyal párhuzamosan növekvő fogyasztói igényekkel, mert a fogyasztó az idő elmúlásával egyre többet vár készülékétől.
Tulajdonképpen bármelyik Apple iPhone tartalmazza ezt a beépített avulást, hiszen évente frissített operációs rendszere általában a legfrissebb termékhez van optimalizálva (igaz, ezen a téren a vállalat az elmúlt időkben kisebb fejlődést produkált).

2. Nincs beépített avulás a készülékekben.

Több dologgal is lehet magyarázni. A legjobb indok az, hogy a fogyasztók használati szokásai ugyanúgy változtak, mint maguk az igények a gyártási technológiára. Míg egy régi mobilkészülék konkrétan semmire sem volt jó telefonáláson és sms-ezésen kívül, a mai gyártóknak jóval komplikáltabb folyamaton keresztül kell megalkotniuk készülékeiket, amelyeket a fogyasztók jóval gyakrabban használnak, mint ezeknek a készülékeknek a régebbi elődjeiket. Tehát ha ezt az elvet követjük, akkor maga a termék élettartama semmit sem változott, nem úgy, mint a fogyasztók használati szokásai.
Milyen előnyei vannak a saját márkás termékeknek a fogyasztó számára? Veszélyben vannak-e a gyártók márkái? Ön melyiket és miért részesíti előnyben? Inspirációként: http://kereskedelem.tlap.hu/magazin/sajat-markas-termek-fogalma/; http://hu.nielsen.com/site/20100906.shtml;…..
Mit gondol, egy termék ill. egy társadalmi ügy vonzerejét növeli-e, ha ismerős arc vagy arcok reklámozzák ill. népszerűsítik? Véleménye szerint pl. az idei londoni olimpikonjainknak van-e ilyen vonzerő  növelő értéke  vállalatok ill. társadalmi szervezetek számára?…..
i01 2012.11.02 00:06:03
Vonzerőt mindenképp kelt ez az eszköz. A kérdés inkább az, hogy ez a vonzerő abból tevődik össze, hogy a fogyasztó számára valóban rokonszenvet kelt a híres arc valamint a termék összekapcsolódása, vagy pedig abból, hogy csupán maga a személy megjelenése keltette fel a figyelmét, mintsem a termék, amit reklámozott. A magyar olimpikonok megjelentetése (logikusan) hazai termékeken pedig inkább a szükségesség jele, nem pedig az, hogy a sportoló valóban egy profiljába illő terméket reklámoz

Maga a hatás azonban mindenféleképpen pozitív. Miért? Mert pl. a magyar sportolók az egész ország számára sokat jelentenek, és mindenképpen jól eső érzést okoz az, ha az ember az ők arcát látja viszont valamely óriásplakáton. Ha pedig nem is, mint tudjuk, a negatív reklám is reklám, igaz, ez a tényleges vonzerőt nem fogja növelni, de az érdeklődést annál inkább.

Egy dolgot azonban mindenképpen meg kell említenem: ha szakmailag nem is túlgondolt ez az elmélet, de a legjobb reklám a szex, legalább is az erotika. Mert vagy a szép női test látványa kelti fel a figyelmét az embernek (főleg a férfiaknak), vagy pedig a polgárpukkasztás ténye, vagyis olyan dolgot látnak az emberek, ami tabu (igaz, hogy a mai modern társadalomban már kevésbé).
Erre pedig kitűnő példa bármelyik topmodell vagy énekesnő parfümöt reklámozó plakátja vagy televíziós reklámszegmense.

Kiegészítésként elég csak megemlíteni az amerikai Super Bowl-t, amely alatt a világ legdrágább tévés reklámidőit árulja a közvetítő csatorna. Ezeket a reklámokat egyrészt nagyon híres filmes rendezők készítik, másrészt sok-sok ismert amerikai arcot is szerepeltetnek benne, pl Clint Eastwood is vállalt már szerepet ilyen reklámban (
www.youtube.com/watch?v=_PE5V4Uzobc). Róla pedig tudni kell, hogy pár éve kijelentette azt, hogy nem vállal több filmszerepet (igaz, ezt az ígéretét még nem tartotta be igazán), tehát szerepeltetése egy reklámban hatalmas fogás, és mindenképpen növeli a vonzerőt is.
Hogyan határozná meg a BKV termékét? Mi jellemzi a BKV értékláncát? Fogyasztóként (utasként) hol lát javítási lehetőséget az értéklánc tevékenységeiben? Inspirációként: http://www.bkv.hu/upload/M_166/rek4/1099.pdf; …..
i01 2012.10.08 17:59:39
A BKV szolgáltatásának meghatározása a lehető legegyszerűbben: előre meghatározott A pontokból juttatja el a fogyasztókat a számukra legmegfelelőbb, ugyancsak előre meghatározott B pontokba, költségtérítés ellenében. A vállalat biztosítja az akadálytalan, zavarmentes utazást, a fogyasztó pedig vállalja, hogy a tömegközlekedési eszközök állapotában nem tesz kárt.
Mit vár el a fogyasztó a pénzéért? Egy jól összehangolt vállalati stratégiát, valamint azt, hogy a vállalat tevékenységei a legmegfelelőbben össze legyenek hangolva. Ehhez szükség van:
- minőségi infrastruktúrára, ami sajnos csak ritkán valósul meg (pl. a ’piros” metróvonal új szerelvényei megfelelnének az elvárásoknak, szemben a régi, kék szerelvényekkel). Az ember szemében a tömegközlekedés még mindig régi és koszos járműveket jelent.
- zavartalan utazásra. Minden vonalon szükség van fokozott közbiztonságra annak érdekében, hogy az utas ne érezze magát kellemetlenül két megálló között. A pótlójáratokat viszont aránylag jól megoldja a vállalat pótlóbuszokkal és relatíve gyors tájékoztatással, habár itt is akadnak hiányosságok.
- pontos menetrendre. Itt sem érezni problémákat, a legtöbb jármű aránylag pontosan jár, természetesen leszámítva a reggeli vagy délutáni csúcsforgalmat.

Azonban tekintve arra, hogy a BKV-nek nincsen versenytársa a fővárosi tömegközlekedésben, az alternatív utazási lehetőségeket leszámítva (pl. kerékpár), az emberek talán a legnagyobb hibát a magas utazási díjak terén látják. Ezt támasztja alá a bliccelők népes tábora is. Ugyanakkor érthető, hogy egy eleve csődközelben levő vállalat természetesen nem kockáztathat azzal, hogy díjcsökkentésekkel csábítsa a fővárosiakat a szolgáltatások pénzért való igénybevételére. Tehát először erre a problémára szükségeltetik mielőbb megoldást találni, utána végig lehet menni a fenti pontokon is.
Személy szerint én nem mondom azt, hogy szeretek BKV-val utazni, és teljesen megéri az erre a célra feláldozott pénzt is, de magának a vállalatnak a szolgáltatásait hasznosnak találom, viszonylag magas hatékonysági fokon elégítik ki utazási igényeimet.
Mondjon maximum három olyan területet, ahol az adófizetői pénzekért cserébe az állami szerepvállalást elengedhetetlennek tartja! Ezek közé tartozik-e a felsőoktatás nappali tagozatos képzése? Indokolja választását! Inspirációként:…..
i01 2012.10.04 22:15:51
Nem fontossági sorrendben:

1. A felsőoktatásban elvárható a racionális állami beavatkozás, függetlenül attól, hogy az ember az utolsó filléreit is beleöli "önköltséges nappali képzés" címszó alatt vagy az állam állja a költségeit pár évnyi itthoni munkavállalásért cserébe. Az első esetnél a hallgató elvárja, hogy cserébe az állam úgy szervezze az oktatási rendszert, hogy külföldön is helyt bírjon állni a tanuló, hiszen teljesítménye ugyanúgy leírja az országot is ahonnan jött, nem csak magát a személyt. Az utóbbinál pedig a hallgató elvárja, hogy a későbbiekben az állam a szerződésért cserébe munkahelyet bírjon biztosítani a tudás alapú társadalomban.

2. A közbiztonság megerősítését (vagy megteremtését?) nagyon fontosnak tartom, hiszen az ember számára mi lehetne fontosabb a biztos megélhetés mellett, ha nem maga a biztonságérzet.

3. Az egészségüggyel kapcsolatban pedig egyet tudok érteni a fenti hozzászólókkal. Amit még kiemelnék ezen belül, az az egységesítés: az egészségügyi biztosítást muszáj minden állampolgár számára egyenlően szolgáltatni (és itt most nem a vagyoni megkülönböztetésre, hanem inkább magára a szabályozási rendszerre gondolok).

Még sok-sok területet meg lehetne említeni (és többen ezt meg is tették), azonban véleményem szerint a tudás, a létbiztonság és az egészség mellett nemigen létezik más olyan terület, amit az ember ne tudna nélkülözni. Amit pedig nem soroltam fel, de elengedhetetlen tényező lenne, az pedig már eleve szükséges feltétele a fenti területeknek, amelyek egyébként is az ember életének szignifikáns részét foglalják magukba.
Milyen érvek szólnak a külföldön folytatott egyetemi tanulmányok mellett, és milyenek ellene? Gondolkodik-e abban, hogy külföldön folytat tanulmányokat?  Inspirációként:…..
Véleménye szerint mi a közös a sportversenyekben és a gazdasági versenyben? Miben térnek el egymástól? Inspirálásként: http://www2.szie.hu/ujsag/v_13/23.html ; http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=54&m5_doc=2349&m17_act=1;; A hozzászólásokat szeptember 28.…..
i01 2012.09.25 23:15:16
Egy kicsit realista módon kívánom megközelíteni a sportok, és ezen beül is a versenysportok által generált versengés feszesebb ritmusát, amelyet akár a gazdasági verseny egy más dimenzióba való áthelyezéseként is felfoghatunk. A példám a tenisz lesz, mivel egyrészt egy gyors játékmenettel jellemezhető sportágról van szó, másrészt Magyarországon a teniszversenyzők közössége már-már „családias” hangulatban érezhetik magukat, hiszen viszonylag kevésbé űzött sportágról beszélhetünk. Az utóbbi szempontot akár úgy is átültethetjük a gazdaság területére, mintha a teniszjátékos egy olyan vállalkozó lenne, aki sokrétű kapcsolati hálózattal rendelkezik, ezáltal könnyebben tud kommunikálni a közösség egyéb szereplőivel.
A gazdaságban elfoglalt, társadalmi szerepkör által meghatározott vezető pozíció megtartásához gyors és határozott, de ugyanakkor bölcs döntésekre is szükség van, amelyekkel tovább lehet építeni és erősíteni a helyzetünket. Lényegében erről szól a teniszben a labdamenet: a létező legnagyobb higgadtsággal, folyamatosan végzett racionális döntésekkel „behúzni a szettet”.
A fenti kijelentésekkel pedig csak egyet tudok érteni: mint ahogy az üzleti világban is a legjobb vállalkozók hívják fel magukra a figyelmet, úgy a teniszben is csak a legsikeresebb teniszcsillagok számíthatnak a bevételük legnagyobb részét kitevő szponzorajánlatokra, már-már egybe forrasztva a nevet és a márkát (pl. egy sportrajongó számára szinte elképzelhetetlen egy nem Nike-felszerelésben küzdő Rafael Nadal).
Amiben eltérhet a két dolog, az a vereség következményei, de mindkét oldalon radikális következményekkel járhat egy hatalmas bukás. A sportoló számára nem csak egy presztízs kérdésről kell beszélnünk, hiszen a sportoló is a győzelmeiből él meg (ezekért járnak a szponzorszerződések is). Ugyanez vonatkozhat egy sportoló/csapat felkészítését segítő csapatra is: ahogy az üzleti világban is lehet hallani az üzleti döntések nagy részét irányító vezetőségek elbocsátásáról, úgy a sport világában is takarékra kerülnek a gyengén teljesítő edzők és trénerek.