Regisztráció Blogot indítok
Adatok
b.ilo

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Milyen kiváló magyar termékeket ismer? Mit lehetne azért tenni, hogy a hazai fogyasztók magyar termékeket vásároljanak? Hogyan segítené elő, hogy e termékek külpiacokra jussanak? Inspirálásként: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek;…..
b.ilo 2012.09.26 12:04:05
Mint mindannyian tudjuk számos kiváló magyar terméket gyártanak, azonban sajnos ezek gyakran nem vehetik fel árban a versenyt a külföldön gyártott hasonló termékekkel. Tudjuk, hogy a magyar fogyasztók jó részének az elsődleges szempont az ár, utána a minőség és csak aztán a gyártási hely. Azok a magyar termékek meg amiket tudnak jó áron kínálni gyakran minőségben maradnak alul (pl. egyes sajtok, felvágottak). Bár az utóbbi években megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre tudatosobban nézik a vásárlók a származási helyet az egyes árucikkeken, ez egyenlőre nem jelent jelentős mértékű bevételt a magyar cégeknek. A BCE kutatása szerint „a magyar társadalom egyre inkább elvárja a magyar termékek kínálatát”.
A megoldás a termékek minőségének fejlesztése úgy, hogy eközben az ár csökkenjen, vagy ne változzon. Természetes, hogy a vállalkozóknak nincs elég tőkéje a gazdasági válságban az innovációra, ezért szerintem állami szerepvállalás révén kellene őket segíteni. Fontos itt hozzátenni, hogy nem EU-s beruházásokra gondolok, hiszen tudjuk, hogy az EU-nak nem igazán célja a magyar öntudat és a magyar „önálló” piacnak a segítése. Viszont az is nyilvánvaló, hogy az állam nincs olyan anyagi helyzetben, h ilyen beruházásokra tegyen szert, ezért erre kéne valami megoldást találni.
Sok előttem szóló beszélt már a hazai szesziparról. Nos, én hozzátenném azt, hogy tényleg nagyon sok ember figyelembe veszi azt, hogy az adott sör hol készült (én pl. miskolci vagyok és a kedvencem a borsodi sör  ). A söriparban épp az a jó, hogy fel tudja venni árban a versenyt a külföldi termékekkel, de természetes, hogy pl. a belga vagy egyes cseh sörök minőségét meg sem közelítik (viszont ezeknek a söröknek az ára jóval több, mint amit egy átlagos magyar fogyasztó megengedhet magának). Ami a borokat illeti, szerintem gyakran túlbecsüljük a magyar borokat. Nemrég több bécsi (elég nívós) boltban jártam, ahol csak elvétve lehetett magyar borokat kapni. Sokkal inkább az olaszt preferálják, hiszen olcsóbb és a kvalitása is épp olyan jó! Büszkének kell lenni a magyar borra, viszont nem szabad megállnunk a fejlesztésében, hiszen az is könnyen elvesztheti a piacát. A magyar szeszkultúra egyik alapvető eleme még az Unicum is. Nagyon drága és jó minőségű ital, azonban külföldön ezt sem fogyasztják. Véleményem szerint ennek egyik fő oka a nem megfelelő marketing, így annak fejlesztésére is nagyon oda kéne figyelni.
A sok negatívum mellett sikertörténekről is mesélhetek. Vegyük pl. a Fornettit! Ez Magyarország legnagyobb franchise üzlete, és ma már akkora vállalat lett, hogy 4 üzemben is gyártják az alaptermékeket és több mint 1200 látványpékséget üzemeltet. A Fornetti jelen van Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Svédországban, Luxemburgban, Kanadában és további 19 államban (forrás: wikipédia). Ez a hatalmas siker annak köszönhető, hogy mikor megnyílt a cég (1997) még nem volt hasonló jellegű vállalat a magyar piacon. Jó minőségű, finom termékeit a fogyasztók hamar megkedvelték, ezért tudott a Fornetti hatalmas mennyiségű profitra szert tenni; leányvállalatokat nyitni és innoválni. Az innováció nagyon hangsúlyos szerepet kap, és véleményem szerint, olyan „brand”-ekkel kéne betörni a magyar piacra először amire nincs példa, és utána jöhet a külföldre való terjeszkedés. Természetes, hogy a marketing is nagy szerepet játszik. (Bár a Pöttyös Rudi is ilyen egyedülálló volt, ez külföldön is megjelent, viszont már nem a magyar cég gyártása által.)
Mindezek mellett, talán az egyik legfontosabb a magyar öntudat fejlesztése. Nagy hangsúlyt kéne fektetni az oktatásra, főleg a történelem és a társadalomismeret terén, valamint a nemzeti értékek fontosságának elmélyítésére, gondolkodásmódba való beépülésére.
Véleménye szerint mi a közös a sportversenyekben és a gazdasági versenyben? Miben térnek el egymástól? Inspirálásként: http://www2.szie.hu/ujsag/v_13/23.html ; http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=54&m5_doc=2349&m17_act=1;; A hozzászólásokat szeptember 28.…..
b.ilo 2012.09.24 18:02:00
A sport és a vállalalatok egyaránt hangsúlyos szerepet játszanak főként az európai és az amerikai ember életében. Mindkettőben megtalálható az éles verseny, azonban az a kérdést, hogy mi a különbség a sportversenyek és a gazdasági versenyek között igen csak elgondolkodtató.
A sport, csakúgy, mint a vállalatok jó része, dinamikus és nagyon gyorsan fejlődő ágazat. Nézzünk meg például egy 70-es évekbeli foci meccset, és egy mait! Látható, hogy sokkal pörgősebb, gyorsabb egy mai meccs, a játékosok pedig sokkal erősebben motiváltak a pénz iránt! A vállalatoknak is (általában) legfontosabb célja, a profitszerzés. A piaci gazdaságokban ez mozgatórúgó. A sportversenyeknek és azok közvetítésének célja (ez már maga egy vállalati cél lehet!) a „fogyasztói igények kielégítése” is. Tehát élvezeti lehetőséget biztosít a tévé nézőknek és a stadionban ülőknek egyaránt. Ha nem elég színvonalas és éles a verseny, jóval kevesebb „fogyasztó” lesz. Egy Magyarországon rendezett NB1-es meccsnek például, közel sincs akkora sikere és kereslete, mint egy Angliában, vagy Spanyolországban megrendezésre kerülő 1. osztályú meccsnek. A legjobb játékosokból is légiósokká válnak emiatt (pl.: Dzsudzsák).
A verseny kiéleződése miatt sok sportoló használ legális, vagy nem legális doppingszereket. A vállalatok ezen szerei az adó-optimalizáció, és adócsalás. E két típusú verseny működésének alapvető feltétele a sportolók és vállalatok jogi keretek közé szorítása. Ezért tilos a doppingszerek használata, az adócsalás, vagy az offshore cégek létrehozása.
Ha elég nagy a verseny a sportban, és ezáltal az színvonalassá válik, az az iránti érdeklődés egyre nő. Ha a verseny a gazdaságban nagy, a termékek, szolgáltatások is színvonalasak lesznek (általában!) és nő a kereslet. Ezért mindkettő verseny eszköze lelehet a regionális fejlődésnek és ösztönözhetik az infrastruktúra megújítását.
Ugyanakkor a sportesemények jelentős részére nonprofit struktúrák keretében kerül sor és függenek a nyilvánosság támogatásából, hogy valamennyi ember számára hozzáférést biztosítson. Ez nem jellemző a vállalatokra. A non-profit vállalatok nincsenek versenyben, míg a sportban a verseny zajlik. Sportversenyekhez nem feltétlenül kell tőke, viszont a vállalalatok alapvető feltétele, hogy legyen pénz, amiből elindulhat, amiből be tud fektetni. Ha tehát nincs saját tőke, a vállalatok el sem tudnak indulni, így a versenyben sem vehetnek részt.