Adatok
rohonyip
3 bejegyzést írt és 8 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A Cyberdyne mérnökei új robotizált védőöltözetet fejlesztettek ki azon munkások számára, akik a leolvadt fukusimai reaktorokban szennyezésmentesítést végeznek. Az új öltözetet HAL-nak nevezik, s vannak benne olyan fém részek - amik a korábbi védő-öltözetekben nem voltak -,…..
Bár csak töredékét fedik le a szükséges biztonsági fejlesztéseknek, már most is óriási összegekről van szó, sok-sok eurómilliárdról, amit az összes EU reaktor biztonságosabbá tételére, azaz továbbműködtetésére el kéne, el kell költeni.
Végiggondolva a most…..
rohonyip
2012.10.14 14:06:57
@molnibalage: heló, szeretném kedves figyelmedbe ajánlani a 2-es számú lábjegyzetemet! Ezen túl, ha picit utána akarsz nézni, hogy mi történik az EnergiaForradalom energiastratégiák szerint, amikor se a szél nem fúj, se a nap nem süt: ajánlom figyelmedbe egyrészt a "Megújulók megállás nélkül" c. tanulmányunkat, magyarul (ha nem tudnál pl angolul), másrészt angol nyelven számos tanulmányt, amik egy részét pl a 4-es számú lábjegyzetemben megadott linken is el tudsz érni.
Ha ez nem elég: kicsit gondolj bele, hogy mit csinélnak a németek: biztos ők is arra gyúrnak, hogy senapseszél esetén majd leáll a fél iparuk ... hát igen, ez jellemző a németekre! A szövegem legvégén lévő német megújulós linket is ajánlom újfent szíves figyelmedbe.
Ha ez nem elég: kicsit gondolj bele, hogy mit csinélnak a németek: biztos ők is arra gyúrnak, hogy senapseszél esetén majd leáll a fél iparuk ... hát igen, ez jellemző a németekre! A szövegem legvégén lévő német megújulós linket is ajánlom újfent szíves figyelmedbe.
rohonyip
2012.10.15 14:27:01
@EXO: helo, a lábjegyzetek a szöveg alatt helyezkednek el, számozásuk 1-től 4-ig terjed.
Pandavának: A 150 milliárdos becsléseddel, lehet, hogy nem jársz messze a valóságtól AZ AZONNAL SZÜKSÉGES RÁKÖLTÉSEK TERÉN- persze ebből továbbra is hiányoznak azok a szükséges költségek, amiket 1. terror-elleni védelemre; 2. repülőgép rázuhanás elleni védelemre; 3. telephelyen kívüli vészhelyzeti felkészültségi szint növelésre; 4. reaktor-elöregedés miatti giga-beruházásokra; illetve 5. az atomerőművek teljesebb biztosítására; 6. a radioaktív hulladékok hosszú távú elhelyezésére; 7. az erőművek teljes leszerelésének az új adatok szerint számolt jóval nagyobb költségeire KÉNE MÉG EHHEZ HOZZÁSZÁMOLNI.
Utóbbi 7 pont költségesítését most itt nem teszem meg, még becsléssel sem - akit érdekel, a Toxic Assets tanulmányunk referenciái közt talál számos erre vonatkozó hivatalos forrást. Egy biztos: a 150 milliárd igen sokszorosa lesz a végösszeg. Azaz nem három, hanem sokszor három év alatt térülnek, térülnének csak meg ezek a beruházások, ha egyáltalán megtérülnek. (ami amúgy sokak szerint nem biztos, sőt, valószínűbb, hogy a költségek többségét/jókora részét utódainkra hagyjuk majd - milyen cuki hozzáállás, igaz felnőttes, felelősségteljes.). És ami nagyon nem mindegy: ha atomenergiára (is) ennyit költünk, mert kell költenünk, akkor nem lesz elég beruházás a valódi klíma-mentő megújulókra és energiahatékonyságra, ahogy az ezeknek kedvező politikai és beruházói környezet sem alakul akkor a legjobban.
S ha nem valósulnak meg a fent említett nukleáris biztonsági beruházások? Akkor elkezdhetünk számolni egy esetleges katasztrófa költségeivel. NB: a tapasztalati tények alapján kb minden évtizedre jut egy nagyobb atomkatasztrófa, ahogy, sajnos, most láthattuk Fukusima kapcsán. Ott 70 - 250 milliárd dollár közé saccolják ma a kárelhárítási és biztosítási költségeket, ahol inkább a drágábbig vége felé billen a mérleg (ha egyáltalán megáll ott). Érdekességként, illetve hogy jobban értelmezni tudjuk ezeket a számokat: ha jól tudom, nemrég azt írták, hogy a Google, illetve a Microsoft mai piaci értéke is ebben a kategóriában mozog, a felső határon.
S a valós - nem valós klímavédelemről: ajánlom figyelmedbe, Pandava, a Hálózatok harca (Battle of the grids) c. tanulmányunkat, illetve annak háttértanulmányait, éppúgy, ismét, a német és a japán energiahatékonysági és megújulós helyzet tanulmányozását. Ha szakértőbbé válsz a témában, megláthatod, hogy bár rövid távon ténylegesen nő az üvegházgáz kibocsátás, a szóban forgó energiagazdaságok átalakulása közép s hosszú távon bőségesen kárpótol ezért. Azaz a mai szükséges rossz, kibocsátásnövekedés, ami az atomenerggia gyors kivezetésével jár, az később többszörösen visszajön a megújulók és az energiahatékonysági fejlesztések révén. És persze nem csak az atomenergiát célozzuk: ha kicsit jobban utánajár valaki, láthatja, hogy kampányaink sokkal többet teszenk a fosszilisok viszaszorítására. Ja, és a németországi új köszenes erőművek: ezek egyike sem az atom-kivezetés miatt indult be, hanem mind már korábban beindult projekt, amelyek így is, úgy is elkezdtek volna termelni. Az atom-kivezetési döntés óta nem nőtt a tervezett kőszenes beruházások száma, sőt, volt egy olyan giga (s több kisebb) kőszenes projekt, ami elbukott (részben a Greenpeace-nek is köszönhetően). E téren tudom ajánlani az Öko-Institute anyagait is.
Egy igen jó nemzetközi szakember mondta idén a Közgázon/Corvinuson, hogy a dekarbonizáció egy három-lovas trojka, a CCS, az atom és a megújulók+energiahatékonyság hármasa képes nagy léptékben dekarbonizálni. Csakhogy az van - és ezt is ugyan ez a szakértő mondta -, hogy a háromból csak egy ló húz, mégpedig a megújulók+ energiahatékonyság. A többi egyszerűen nem teljesít, nem hozza az (amúgy tőlük sokak által) elvárt kibocsátás-megtakarításokat. A CCS már gyakorlatilag halott (for the time being), az atomenergia pedig lassan hanyatlik.
Mindannyiunk érdeke lenne a valós klímavédelem miatt, hogy felgyorsuljon ez a hanyatlás (a civil nukleáris áramtermelés terén), hogy még több lehetősége nyíljon az energiahatékonyságnak, energiatakarékosságnak, illetve a megújulók további elterjedésének. Utóbbiról tudható, hogy elég jó úton járnak ahhoz, hogy a hivatalos vázolt jövőjüket beteljesítsék: ám a Greenpeace szerint ennél több kell, hiszen a "hivatalosan vázolt" verziókban még mindig túl sok a fosszilis és az atomenergia. Ez a "még több" is lehetséges, egyre több szakértő szerint - s akkor miért kockáztassunk az atomenergiával?
Lásd pl egy pénteki hír: hogy amíg itthon még mindig attól hangos a pro-atomosok által uralt sajtó, hogy "azért igaziból a soha nem látott méretű természeti katasztrófa okozta" Fukusimát, Japánban a szakértők, politikusok, jogászok után immár maga a fukusimai atomerőművet üzemeltető TEPCO is bevallja, hogy emberi hibák sorozata vezetett az atom-katasztrófához (bevallja, mert nem tehet mást: kiderült, kiderítették szívós munkával... ..ami itthon nem lenne túl valószínű )
Tokyo Electric Power Co (Tepco) said on Friday it could have dealt better with the plant's meltdowns if broad preparations were taken, reversing the previous management's view that the disaster was unavoidable due to an unexpected force of nature.
www.reuters.com/article/2012/10/12/us-japan-nuclear-idUSBRE89B0XK20121012
Tepco finally admits nuke crisis avoidable
www.japantimes.co.jp/text/nn20121014a1.html
Recorded exchanges between staff at the Fukushima No. 1 nuclear plant and officials at Tokyo Electric Power Co. headquarters offer stark vignettes of repeated human error
ajw.asahi.com/article/0311disaster/fukushima/AJ201210140034
Pandavának: A 150 milliárdos becsléseddel, lehet, hogy nem jársz messze a valóságtól AZ AZONNAL SZÜKSÉGES RÁKÖLTÉSEK TERÉN- persze ebből továbbra is hiányoznak azok a szükséges költségek, amiket 1. terror-elleni védelemre; 2. repülőgép rázuhanás elleni védelemre; 3. telephelyen kívüli vészhelyzeti felkészültségi szint növelésre; 4. reaktor-elöregedés miatti giga-beruházásokra; illetve 5. az atomerőművek teljesebb biztosítására; 6. a radioaktív hulladékok hosszú távú elhelyezésére; 7. az erőművek teljes leszerelésének az új adatok szerint számolt jóval nagyobb költségeire KÉNE MÉG EHHEZ HOZZÁSZÁMOLNI.
Utóbbi 7 pont költségesítését most itt nem teszem meg, még becsléssel sem - akit érdekel, a Toxic Assets tanulmányunk referenciái közt talál számos erre vonatkozó hivatalos forrást. Egy biztos: a 150 milliárd igen sokszorosa lesz a végösszeg. Azaz nem három, hanem sokszor három év alatt térülnek, térülnének csak meg ezek a beruházások, ha egyáltalán megtérülnek. (ami amúgy sokak szerint nem biztos, sőt, valószínűbb, hogy a költségek többségét/jókora részét utódainkra hagyjuk majd - milyen cuki hozzáállás, igaz felnőttes, felelősségteljes.). És ami nagyon nem mindegy: ha atomenergiára (is) ennyit költünk, mert kell költenünk, akkor nem lesz elég beruházás a valódi klíma-mentő megújulókra és energiahatékonyságra, ahogy az ezeknek kedvező politikai és beruházói környezet sem alakul akkor a legjobban.
S ha nem valósulnak meg a fent említett nukleáris biztonsági beruházások? Akkor elkezdhetünk számolni egy esetleges katasztrófa költségeivel. NB: a tapasztalati tények alapján kb minden évtizedre jut egy nagyobb atomkatasztrófa, ahogy, sajnos, most láthattuk Fukusima kapcsán. Ott 70 - 250 milliárd dollár közé saccolják ma a kárelhárítási és biztosítási költségeket, ahol inkább a drágábbig vége felé billen a mérleg (ha egyáltalán megáll ott). Érdekességként, illetve hogy jobban értelmezni tudjuk ezeket a számokat: ha jól tudom, nemrég azt írták, hogy a Google, illetve a Microsoft mai piaci értéke is ebben a kategóriában mozog, a felső határon.
S a valós - nem valós klímavédelemről: ajánlom figyelmedbe, Pandava, a Hálózatok harca (Battle of the grids) c. tanulmányunkat, illetve annak háttértanulmányait, éppúgy, ismét, a német és a japán energiahatékonysági és megújulós helyzet tanulmányozását. Ha szakértőbbé válsz a témában, megláthatod, hogy bár rövid távon ténylegesen nő az üvegházgáz kibocsátás, a szóban forgó energiagazdaságok átalakulása közép s hosszú távon bőségesen kárpótol ezért. Azaz a mai szükséges rossz, kibocsátásnövekedés, ami az atomenerggia gyors kivezetésével jár, az később többszörösen visszajön a megújulók és az energiahatékonysági fejlesztések révén. És persze nem csak az atomenergiát célozzuk: ha kicsit jobban utánajár valaki, láthatja, hogy kampányaink sokkal többet teszenk a fosszilisok viszaszorítására. Ja, és a németországi új köszenes erőművek: ezek egyike sem az atom-kivezetés miatt indult be, hanem mind már korábban beindult projekt, amelyek így is, úgy is elkezdtek volna termelni. Az atom-kivezetési döntés óta nem nőtt a tervezett kőszenes beruházások száma, sőt, volt egy olyan giga (s több kisebb) kőszenes projekt, ami elbukott (részben a Greenpeace-nek is köszönhetően). E téren tudom ajánlani az Öko-Institute anyagait is.
Egy igen jó nemzetközi szakember mondta idén a Közgázon/Corvinuson, hogy a dekarbonizáció egy három-lovas trojka, a CCS, az atom és a megújulók+energiahatékonyság hármasa képes nagy léptékben dekarbonizálni. Csakhogy az van - és ezt is ugyan ez a szakértő mondta -, hogy a háromból csak egy ló húz, mégpedig a megújulók+ energiahatékonyság. A többi egyszerűen nem teljesít, nem hozza az (amúgy tőlük sokak által) elvárt kibocsátás-megtakarításokat. A CCS már gyakorlatilag halott (for the time being), az atomenergia pedig lassan hanyatlik.
Mindannyiunk érdeke lenne a valós klímavédelem miatt, hogy felgyorsuljon ez a hanyatlás (a civil nukleáris áramtermelés terén), hogy még több lehetősége nyíljon az energiahatékonyságnak, energiatakarékosságnak, illetve a megújulók további elterjedésének. Utóbbiról tudható, hogy elég jó úton járnak ahhoz, hogy a hivatalos vázolt jövőjüket beteljesítsék: ám a Greenpeace szerint ennél több kell, hiszen a "hivatalosan vázolt" verziókban még mindig túl sok a fosszilis és az atomenergia. Ez a "még több" is lehetséges, egyre több szakértő szerint - s akkor miért kockáztassunk az atomenergiával?
Lásd pl egy pénteki hír: hogy amíg itthon még mindig attól hangos a pro-atomosok által uralt sajtó, hogy "azért igaziból a soha nem látott méretű természeti katasztrófa okozta" Fukusimát, Japánban a szakértők, politikusok, jogászok után immár maga a fukusimai atomerőművet üzemeltető TEPCO is bevallja, hogy emberi hibák sorozata vezetett az atom-katasztrófához (bevallja, mert nem tehet mást: kiderült, kiderítették szívós munkával... ..ami itthon nem lenne túl valószínű )
Tokyo Electric Power Co (Tepco) said on Friday it could have dealt better with the plant's meltdowns if broad preparations were taken, reversing the previous management's view that the disaster was unavoidable due to an unexpected force of nature.
www.reuters.com/article/2012/10/12/us-japan-nuclear-idUSBRE89B0XK20121012
Tepco finally admits nuke crisis avoidable
www.japantimes.co.jp/text/nn20121014a1.html
Recorded exchanges between staff at the Fukushima No. 1 nuclear plant and officials at Tokyo Electric Power Co. headquarters offer stark vignettes of repeated human error
ajw.asahi.com/article/0311disaster/fukushima/AJ201210140034
Az éjszakát Svédország egyik atomerőművének tetején töltöttem. 28 órát voltam a Rhingals-on, csupán azért, mert így döntöttem. Be akartam bizonyítani, hogy ijesztően könnyű bejutni azokra a területekre, ahol a reaktor hűtőrendszerét látják el energiával. Az EU-s…..
Az atomerőmű biztonságossága szempontjából számottevő esemény történt nemrég az MVM Paksi Atomerőműben. Szeptember 3-án történt az eset, híradást csak hatodikán kaptunk róla, akkor is a szokásos enyhítő megfogalmazással. Ha szeptember elején nagyobb baj lett volna Pakson,…..
rohonyip
2012.09.19 14:50:23
p@pandava: azért nagy különbség egy grínpíszes hozzászólásban és egy politikusiban, hogy a gp-nél nincs, nem lehet céges támogató a háttérben, míg mondjuk a magyar (s általában a nemzetköziben is) politika túlnyomó részében durván érvényesülnek ipari/céges érdekek (is).
MÁS: a támogatásokról, Ukrajnáról: Azt gondolom, hgy teljesen jogosan mondtam, amit mondtam, s jó, ha a sok fiatal ezzel így szembesül. Amit elfelejtesz, hogy az atom és a szén, a kőszénipar és társaik már sok-sok évtizede kapnak hihetetlen mennyiségű, nagyságú állami támogatásokat, mindenféle rejtett és sokszor nem is rejtett formákban. MInd a mai napig az EU-ban a szenesek és atomososk nagyságrendileg több központi pénzt kapnak, mint a megújulók és energiahatékonysági projektek. EZ TÉNY. Azaz mindig azzal jönni, hogy igy meg úgy támogatják a megújulókat, s hogy a nélkül mi lenne -- nonszensz, ámítás, a tájékozatlanabb 'hallgatóság" mondhatni (ha nem is szándákos) félrevezetése. Mert az atomipar sehol se lenne, ha nem kapott volna s mind a mia napig nem kapna óriási támogatásokat. S még a kőszén sem lenne életképes, ha ténylegesen ki kéne fizetnie az általa okozott károkért a költségeket, pl az egészségügyieket. CSak persze nem egyszerű megváltoztatni egy bekövesedett rendszert.
Azaz, ha adsz rendes FiT vayg más támogatást a megújulóknak, azzal csak közelítesz egy FAIR piaci helyzet kialakításához - amiben a megújulók és az en-hatékonysági, en-takarékossági fejlesztések baromi gyorsan lenyomják az atomot (is). Több embernek több munkát, hosszabb távra adnak, s összességében olcsóbb a dolog. Nézd meg, mi történik Japánban, amióta bevezették nemrég a Feed in Tariff-ot: "Ministry of Economy (METI) has updated information on renewable installment -- since the start of Feed-in-law in July, in 2 months 1.3 GW of renewable energy has been approved by the Ministry for construction (at the end of August). This is more than half of the 2.5GW that is Ministry's target by the end of March 2013.
It is in Japanese, but you can see details of the information at the link below including breakdown of RE sources and list of installments by local authorities.
www.enecho.meti.go.jp/saiene/kaitori/dl/setsubi/201208setsubi.pdf
MÁS: a támogatásokról, Ukrajnáról: Azt gondolom, hgy teljesen jogosan mondtam, amit mondtam, s jó, ha a sok fiatal ezzel így szembesül. Amit elfelejtesz, hogy az atom és a szén, a kőszénipar és társaik már sok-sok évtizede kapnak hihetetlen mennyiségű, nagyságú állami támogatásokat, mindenféle rejtett és sokszor nem is rejtett formákban. MInd a mai napig az EU-ban a szenesek és atomososk nagyságrendileg több központi pénzt kapnak, mint a megújulók és energiahatékonysági projektek. EZ TÉNY. Azaz mindig azzal jönni, hogy igy meg úgy támogatják a megújulókat, s hogy a nélkül mi lenne -- nonszensz, ámítás, a tájékozatlanabb 'hallgatóság" mondhatni (ha nem is szándákos) félrevezetése. Mert az atomipar sehol se lenne, ha nem kapott volna s mind a mia napig nem kapna óriási támogatásokat. S még a kőszén sem lenne életképes, ha ténylegesen ki kéne fizetnie az általa okozott károkért a költségeket, pl az egészségügyieket. CSak persze nem egyszerű megváltoztatni egy bekövesedett rendszert.
Azaz, ha adsz rendes FiT vayg más támogatást a megújulóknak, azzal csak közelítesz egy FAIR piaci helyzet kialakításához - amiben a megújulók és az en-hatékonysági, en-takarékossági fejlesztések baromi gyorsan lenyomják az atomot (is). Több embernek több munkát, hosszabb távra adnak, s összességében olcsóbb a dolog. Nézd meg, mi történik Japánban, amióta bevezették nemrég a Feed in Tariff-ot: "Ministry of Economy (METI) has updated information on renewable installment -- since the start of Feed-in-law in July, in 2 months 1.3 GW of renewable energy has been approved by the Ministry for construction (at the end of August). This is more than half of the 2.5GW that is Ministry's target by the end of March 2013.
It is in Japanese, but you can see details of the information at the link below including breakdown of RE sources and list of installments by local authorities.
www.enecho.meti.go.jp/saiene/kaitori/dl/setsubi/201208setsubi.pdf
rohonyip
2012.09.19 16:18:32
@molnibalage: Szia, ha neked a tények bullshit, hát lelked rajta. Amúgy, azt hiszem, nem értetted meg, amit írtam. A szerint ugyan is igen, ha nem kapnak támogatást, nem bírják a megújulós projektek, mivel a másik oldalon a fosszilis és nukleáris projektek évtizedek óta, s a mai napon is, jóval nagyobb, többnyire rejtett támogatásokat kapnak. Érted?
Gondolj például arra (ami csak az egyik rejtettebb támogatás), hogy ha a Paksi Atomerőművet biztosítani kellene törvény szerint az általa okozható legnagyobb károkra, akkor még a régi, öreg blokkokkal termlet áram ára is hirtelen megnőne, nagyon megnőne.
Javaslom, hogy olvasd el a Toxic Assets jelentésünket (vagy legalább az elejét és a végét), angolul itt találod: www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/nuclear/2012/Fukushima/ToxicAssets.pdf
Gondolj például arra (ami csak az egyik rejtettebb támogatás), hogy ha a Paksi Atomerőművet biztosítani kellene törvény szerint az általa okozható legnagyobb károkra, akkor még a régi, öreg blokkokkal termlet áram ára is hirtelen megnőne, nagyon megnőne.
Javaslom, hogy olvasd el a Toxic Assets jelentésünket (vagy legalább az elejét és a végét), angolul itt találod: www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/nuclear/2012/Fukushima/ToxicAssets.pdf
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Japánban az atomerőművek 30 km-es körzetében működő gyárosok aggodalmukat fejezték ki, és egyes esetekben az elköltözést fontolgatják a lehetséges vészhelyzeti övezetekből. A Suzuki az összes Japánban gyártott autójához való összes motorját 13 kilométerre gyártja a Hamaoka atomerőműtől. Osama Suzuki, elnök-vezérigazgató azt nyilatkozta: "A teljes gyártási szektor összeomlana a Chubu régióban egy nukleáris katasztrófa esetén." A Suzuki már elkezdte pár egységének elköltöztetését az atomerőmű közeléből.
ajw.asahi.com/article/0311disaster/fukushima/AJ201210250062