IttegyAndris 2013.11.17 22:33:49

@tucat:

Mégegyszer mondom: Nagyon jó olvasni ahogy írsz ;) Olyan bravúrosan forgatod a szavakat hogy még. Bár nem tagadom, suliban ülve, két kontírozás között és már kellően lefáradt aggyal elég volt felfognom :D

Jólesik, hogy ilyen hamar válaszoltál s hogy ilyen kedves reakciókat váltott ki belőled, eme pár sorom.

Tudod, én is igyekszem őszinte lenni s hallgatni a szívemre. Kár, hogy nem mindenhol lehet, s bár a legjobb szándék vezérel, nem mindig kifizetődő. S kár, hogy a szív oly könnyen összetörik.

De igen! Harcolnunk kell. Magunkért s egymásért is. Próbálnunk kell kitörni a fényre. S kívánom mindenkinek hogy sikerüljön.
Hiszen mikor higgyünk az életben, ha nem most, mikor élünk!?!
Igen, félünk. Annyi mindentől, mégis azt hiszem meg kell próbálnunk. S nem kell egyedül tennünk ezt.
S ha mégsem sikerül vagy nem jön össze valami? Nem mondhatjuk, hogy meg sem próbáltuk.

Szóval hajrá Tucat! Hajrá Odeeey! S hajrá mindenki ;)

Bármikor megcirógatom bárkinek a fejét, ha ezzel segíthetek s jót tehetek :) Szóval ne búsulj, ha kocka, ha kerek: De mindenképpen értékes!

Ui: Odeeey türelemmel várakozva várjuk felbukkanásod :)

IttegyAndris 2013.11.20 16:05:21

@tucat:

"Tucat, tucat ejnye már,
a szótlanságot szánni kár"

Ne tartsd vissza színesebbnél-színesebb kommentjeid. Talán az utóbbi időben sokan elnémultak, vagy épp csak olvasni szeretik mások hozzászólásait, de ez nem azt jelenti hogy szerény személyeddel lenne bárkinek problémája.
Aki nem így gondolja, most szóljon vagy hallgasson örökre!!!
Nem mentegetőzöm, mert felesleges, de tény hogy általában én is a csendben meghúzódók táborába tartozom. Ráadásul most igencsak jól jönne egy nagy bárányfelhő, amire felülhetnék és egy kicsit gondtalanul és felszabadultan élvezhetném a súlytalanság örömeit.

S mit gondolsz? Odeeey-nak nem hiányoznának jó érzést kiváltó hozzászólásaid?

Szóval most is azt mondom: Ne búsulj és ne fogd vissza magad ;)

Majd én lógatom helyetted is az orrom...

IttegyAndris 2013.12.07 18:47:47

Aztakutya, hogy felpörgött az oldal mióta nem jártam itt :D Mikor megláttam hogy 53 komment született, nem akartam hinni a szememnek :)

Na de jó látni, hogy míg én elbújtam, mások előbújtak ;) Örülök mindenkinek :)

Ui: Tucat: elnézésedet kérem, amiért nem válaszoltam az e-mailedre, titokban attól féltem hogy tényleg elhallgatsz, de örömmel látom hogy nem így lett :)

IttegyAndris 2013.04.20 22:44:25

Szia

Én is olvaslak már egy ideje, azt hiszem nem vagyok egyedül ha azt mondom hogy már kezdtem aggódni hogy hová tűntél :)
Jó látni hogy megvagy. A bejegyzés eleje tényleg elég durva, nagyon rossz hogy ilyen van. Ismeretlenül is bízom benne hogy a srác túllesz ezen és megússza komoly lelki sérülések nélkül. Nekem is lassan színt kellene vallani, de ez nem olyan könnyű ha van egy meleg bátyád is... Csak így meg az a rossz, hogy szeretem a szüleim tanácsát kikérni sok mindenben, és így nem látják át teljesen hogy mit miért csinálok/csinálnék úgy ahogy. Ráadásul most válaszút elé értem, befejezem a tanulmányaim egy nagyvárosban és hazaköltözök vidékre. Imádom a vidéki életet, de itt aligha lesz valaha valakim. Még nem tudom hogyan tovább. gondolkodom én is hogy külföldre megyek de ez még a jövő titka. Na lezárom mielőtt kisregényt írnék :)
Sok sikert neked és reméljük a következő állásod már jobb lesz ;)

IttegyAndris 2012.08.27 11:21:02

Sziasztok

Nemrég találtam rá a filmre, és így erre a blogra. Már nagyon várom hogy megnézhessem.
Az a helyzet hogy én is meleg vagyok és hívő.

Viszont olyan szempontból szerencsésnek tartom magam, hogy a családom egy átlagos család, akik ünnepekkor elmennek Templomba, és hisznek Istenben, de ennyi. Így ilyen szempontból nem kell a családommal szembe néznem.
Engem általános iskolában sokat bántottak (mind lelkileg, mind fizikailag) Nem voltam nyilvánosan meleg, de sejthették és amúgy is visszahúzódó, csendes gyerek voltam akit lehetett piszkálni.
Ekkor jött az életembe Isten és a hit. Ebbe tudtam kapaszkodni és ez át segített a bajokon.
Ma is vannak harcaim és küzdök és sokszor belefáradok de hiszem hogy van jövőm.

A kereszténység hozzáállása viszont elszomorító. Vannak keresztény ismerőseim, rokonaim. Akikkel jól elvagyok, de sosem fogom őket a barátaimnak tartani mert tudom, ha tudnák mi a helyzet velem megutálnának és ez nagyon rossz.
Épp az elesetteket és a problémákkal küzdő embereket kellene támogatniuk, nem pedig kitaszítani

A helyzet az, hogy Isten mindenkit szeret, van az embereknek rossz oldala is, ezt Ő tudja nagyon jól. De meglátja minden emberben a jót, és ezért tud minket szeretni. Azért van önálló akaratunk, hogy legyen személyiségünk.

Hála Istennek, vannak mellettem olyan emberek is akik segítettek abban hogy legalább megpróbáljam elfogadni magam. Ezen még mai napig nem vagyok túl és nem tudom mikor leszek.
A helyzetem nehezíti hogy a bátyám is meleg, róla tudják a szüleim is és elfogadják úgy ahogy.
Viszont bennem reménykednek hogy hátha én nem... tehát ez elég zűrös.

Jól esett megosztanom veletek ezt a pár gondolatot és bocs ha nem voltam valami összeszedett:)

Szép napot mindenkinek.