Adatok
AndrásBéla
0 bejegyzést írt és 2 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Balavány György feltalálta a spanyolviaszt az ízlésesen augusztus 20. elé időzített posztjában, amiben arra igyekszik kíméletlenül rámutatni, hogy szadista testvérgyilkost ünnepelünk államalapítóként, nem pedig szentet; valamint hogy Magyarország sosem volt keresztény.…..
AndrásBéla
2012.08.23 22:52:09
@Bogyó 2: IV. Béla kapcsán. Hogy akkor a magyarok nem kértek a kunokból. Illetve Istvánra voksoltak volna Koppány helyett. Akik 1240-ben nem kértek a kunokból, az a Kőszegi család, az Aba család, a Borsa család, a Gutkeled család, meg még néhány. Akkorra alakult ki nagyjából a kiskirályok birtoka. Csak nagyjából, mert IV. Béla épp azon erőlködött, hogy visszavegye mindazt amit az apja szétosztogatott (herdált). És nem azért fogadta be a kunokat, mert ő annyira tisztán látta a mongol veszedelmet. Ha így lett volna, akkor nem Muhinál, hanem a Kárpátok hágóinál lett volna a csata a mongolokkal. IV. Béla a több tízezer fegyverest látta a kunokban, akik tényleg neki engedelmeskednek, ellentétben a sok tízezer magyar fegyveressel, akik akkor már jobbára a tartományuraknak engedelmeskedtek. A kor széles rétegei meg leginkább arra voksoltak volna, hogy a főnemesi családok a kunokkal együtt menjenek a mongolok elé és amikor találkoznak akkor kivétel nélkül mindenki maradjon ott a csatatéren :) Ellentét pedig nyilván volt, de az tisztán etnikai jellegűnek minősíthető, ahogy a 400 évvel korábbi magyar kazár ellentét is (nem azért volt háborúskodás a kazárokkal, mert a vezető családok zsidó vallásúakká váltak, azt hiszem ezt mindannyian elfogadhatjuk :) ).
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
A bizánci kereszténységgel kapcsolatban egy apróság: Nem tudom Koppány megkeresztelkedett-e, de Gyuláról elég biztosan állítják, hogy bizánci keresztény volt. Ami a lényeg: az egyházszakadás 1054-ben történt. István 1038-ban halt meg. Innentől kezdve Gyula és az erdélyiek nyugati kereszténnyé tétele kissé vicces.
Hogy István mennyire volt őszintén hívő. Biztos az volt, ilyesmikhez senki nem elég erős önigazolás nélkül. De király volt, királyi családból. Minden amit tett politika volt. Heti 168 órás műszakban dolgozott (csakhogy lefordítsuk a mai fogalmakra).
A szentté avatásról. Azt a pápa csinálta. Szent László uralkodása idején. Ugye Szent László az aki fegyverrel megbuktatja az általa is elismert magyar királyt, majd hamrosan elfoglalja a helyét. Nem szokás mindezt külpolitikai környezetben elhelyezni. Salamon IV. Henrik sógora és szövetségese volt. Majdnem egyidősek voltak és együtt nőttek fel. Salamon 1074-ben győzetett le Mogyoródon. A pápa 1075-től kezdi az összetűzést IV. Henrikkel. Amit manapság invesztitúra háborúknak szokás nevezni. Salamonnal szövetségben IV. Henrikkel nem mer kezdeni a pápa. Lászlóval szövetségben a pápa nyugodtan kiátkozza a császárt. Ilyen körülmények között ha László kéri, akkor még Vérbulcsút is szentté avatta volna az aktuális pápa.