Adatok
istvan.budapest
0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
A honfoglalás-kori temetkezések egyik legsajátosabb momentuma, igazi hungaricum a jelképes koponyalékelés. Erről a jelképes, valamint a nagyobb kiterjedésű, valószínűleg orvosi célú trepanációról korábban már részletes beszámoló jelent meg a blogon, két részben. A jelképes…..
istvan.budapest
2012.10.09 23:51:50
@Zolte: Kedves Zolte! Köszönöm szépen, hogy megtisztelt válaszával.
Különösen az tetszett "a kereszt megjelenése viszont nem utal egyértelmű kereszténységre". Akkor mi a fészkes csodáért temetnek el valakit kereszttel a sírjában, ha még csak keresztény sem volt a nyomorult ???
A síraknák telepakolását nem látom egyértelműen "keresztényietlen" praktikának, legalábbis kevésbé az mint mondjuk az amikor ma hithű keresztény indiánok tollakba öltözve és testüket kifestve ősi prekolumbán táncokat járnak a jeles katolikus ünnepeken. Magyarán a síraknák mellékleteinek gazdagsága és változatossága nem bizonyítja a magyarság nem-keresztény mivoltát.
A kijevi keresztekről annyit, hogy még véletlenül sem "ukránok" laktak kijevben a kérdéses korban. A várost a krónikák szerint Geréb, Csák, és Keve alapította (lásd Kijev Krónika), és alapjainak építése 840-ben fejeződött be. Mindhárman a tarján nemzettségből valóak (lásd Salgótarján városnév ugye). A városalapítók nevéből ered a település neve, Keve vár.
Véletlenül mindhárom név magyar, olyannyira, hogy a Csák még honfoglaló nemesi családnévként is megőrződött.
A jelenlegi "tudomány" e neveket óorosz mitológiai elnevezéseknek tartja, hisz egyértelműen nem létező szláv nevekről van szó.
A körtemplomokat azért említettem, mert a manicheizmus elterjedése illetve az örmények keresztény hitre térése nagyjából egy időben zajlik, a 3. század körüli időben, noha az örmények valóban nem manicheisták, hanem önálló egyházuk van. Az örmény templomok jellegzetesen kerek formája igen gyakori (Európában egyedül) és jellegzetes- minő véletlen- az árpádkori Magyarországon.
Révész László monográfiáját még nem olvastam, de ha a kezembe akad, akkor ígérem, hogy átnézem.
Különösen az tetszett "a kereszt megjelenése viszont nem utal egyértelmű kereszténységre". Akkor mi a fészkes csodáért temetnek el valakit kereszttel a sírjában, ha még csak keresztény sem volt a nyomorult ???
A síraknák telepakolását nem látom egyértelműen "keresztényietlen" praktikának, legalábbis kevésbé az mint mondjuk az amikor ma hithű keresztény indiánok tollakba öltözve és testüket kifestve ősi prekolumbán táncokat járnak a jeles katolikus ünnepeken. Magyarán a síraknák mellékleteinek gazdagsága és változatossága nem bizonyítja a magyarság nem-keresztény mivoltát.
A kijevi keresztekről annyit, hogy még véletlenül sem "ukránok" laktak kijevben a kérdéses korban. A várost a krónikák szerint Geréb, Csák, és Keve alapította (lásd Kijev Krónika), és alapjainak építése 840-ben fejeződött be. Mindhárman a tarján nemzettségből valóak (lásd Salgótarján városnév ugye). A városalapítók nevéből ered a település neve, Keve vár.
Véletlenül mindhárom név magyar, olyannyira, hogy a Csák még honfoglaló nemesi családnévként is megőrződött.
A jelenlegi "tudomány" e neveket óorosz mitológiai elnevezéseknek tartja, hisz egyértelműen nem létező szláv nevekről van szó.
A körtemplomokat azért említettem, mert a manicheizmus elterjedése illetve az örmények keresztény hitre térése nagyjából egy időben zajlik, a 3. század körüli időben, noha az örmények valóban nem manicheisták, hanem önálló egyházuk van. Az örmény templomok jellegzetesen kerek formája igen gyakori (Európában egyedül) és jellegzetes- minő véletlen- az árpádkori Magyarországon.
Révész László monográfiáját még nem olvastam, de ha a kezembe akad, akkor ígérem, hogy átnézem.
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Megjegyzésként csak annyit tennék hozzá, hogy Mani püspök egész élete során semmi másnak nem nevezte magát mint Jézus Krisztus apostolának.
Mani egész munkásságát szíriai arameus nyelven fejtette ki, vagyis azon a nyelven amin Jézus beszélt (ami még véletlenül sem a héber volt).
A kereszténység mellé emelt buddhista és zoroasztriánus elemeket, ha ettől ő már a hivatalos "tudomány" számára nem keresztény, akkor ne legyen az.
Nem tudom milyen "régészeti nyom" szükségeltetik a régi magyarok manicheus keresztény mivoltának bizonyítására...?
Már említettem a hon(vissza)foglalás kori magyar temetőkben százával talált kereszt nyakékeket, amin véletlenül éppen Krisztus van ábrázolva. No nem keresztre feszítve mint a judeo-kereszténységben, hanem kitárt karral áldást osztva. És ott vannak az Árpád korinak nevezett (hazudott) kerek templomok Kárpát-medence szerte, amik jóval (évszázadokkal) megelőzik Szent István idejét, hasonlóak a Kaukázusban találhatóak az örményeknél, akiket hivatalosan az első keresztény államnak tartanak.
A magyarság ősi keresztény múltját egész népművészetünk, egész népi kultúránk, 2oo.ooo (!) népi imádságunk (szemben a németek néhany száz népi imájával) tanusítja. Mit lehet ezen még elhazudni? Meddig kívánnak minket hülyének nézni?
Kiváncsiságból megnéztem augusztus 20-án a Magyar Nemzeti Múzeum honfoglalás kori tárlatát. Szégyen és gyalázat, hogy az egész Szent István korát megelőző magyar korból néhány kopott nyereg és rozsdás kengyel van kiállítva! Hol van a csodás ötvösművészetünk és kézművességünk? Hová lopták-rejtették el a magyar ékszerművesség remekeit, a csodás ruhadíszeket, használati tárgyakat?
Folyik a hazudozás, az aljas magyargyűlölő, külföldi érdekeket kiszolgáló "tudományos" szakemberek mellébeszélése. Az igazság márpedig előbb-utóbb mindig kiderül: az Önök napjai a tudomány területén meg vannak számlálva.