Adatok
Szeretett Vezérünk Kim Dzsong Viktor KISZ titkár
0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Hatalmas a változás Pekinghez képest. Természetesen akárhány aranyat nyerjünk is a ködös Londonban, az nem változtat azon, hogy a magyar sport katasztrofális helyzetben vergődik. A rendszerváltás utáni, többségében szocialista-liberális kormányok nemhogy nem támogatták, hanem…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Az olimpia Észak-Koreában óriási eseménynek számít. Az emberek szabadtéri kivetítőkön nézik a játékokat, és az állami televízió szerint igen büszkék a nemzetük sikerére. „Miután láttam, hogy aranyérmet nyertünk, kimondhatatlan boldogságot éreztem, és büszke voltam a nemzetünkre, ami ezzel még nagyobb lett" – magyarázta egy észak-koreai nő.
Észak-Korea pártállam. Az országban óriási személyi kultusz alakult ki Kim Ir Szen és Kim Dzsongil körül, és a legtöbb észak-koreai irodalmi alkotás, zenei mű, színházi előadás és film őket dicsőíti.
Az ország a dzsucse eszmét követi, amit az első államelnök, Kim Ir Szen hozott létre. A dzsucse vagy csucshe (koreaiul 주체사상), magyar jelentése: önbizalom, autarkikus politikai és vallási eszme, Észak-Korea hivatalos ideológiája és a rajta alapuló államrendszere, a Kim-dinasztia rezsimjének szerves része. Politikai eszmeként a modern diktatúra egyik formája.
Főbb megkülönböztető jellegzetességei:
- A történelem fő mozgatóerői a modern korban immár nem az osztályok, hanem a nemzetek.
- Az antiglobalizmus filozófiájának integrálása a kommunista elméletbe.
- A forradalmi világnézet alapja a Párt és a Pártvezető iránti megkérdőjelezhetetlen hűség.
A dzsucsét Kim Ir Szen hirdette ki 1955. december 28-án, amikor egy Korea központú forradalom szükségességéről beszélt. Az eszme elmondása szerint a nemzeti büszkeséget és egységet, és hogy a nemzeti öntudatot egy nemzetközileg is jelentős erővé tegye, Kim és a Koreai Munkáspárt köré szerveződve.
A vezér szerint a dzsucse a „másoktól való függés megtagadása és az egyén erejének használata az ember saját erejébe vetett hitével és az önellátás forradalmi szellemének kimutatása”. A dzsucse Észak-Korea céljaihoz kapcsolódik: egy független külpolitikához, a gazdasági önellátáshoz és az önmagára támaszkodó hadsereghez. Az eszme kinyilatkoztatása 1955-ben az első lépés volt egy nagy, jól működő, Kim teljes befolyása alatt álló politikai hatalom felé. A dzsucse megalkotása a külföld felé érdeklődő személyek központi irányításból való eltüntetésének filozófiai eszköze, célja a Kína- és szovjetbarátok és a Kim-ellenesek eltüntetése volt.
Kim Dzsongil uralma alatt (az 1990-es évektől) az ország gazdasága jelentős hanyatlásnak indult, az élelmiszerhiány általánossá vált. A segélyszervezetek szerint több millió ember éhezik, emiatt számos észak-koreai lépte át illegálisan a kínai határt, hogy élelmet szerezzen. Az Amnesty International kétszázezer politikai fogolyról számol be, akik a koncentrációs táborokhoz hasonló körülmények közt élnek, 2006-os jelentésük szerint egy az észak-koreai kormány, az UNICEF és a Világélelmezési Program által végzett felmérés kimutatta, hogy az észak-koreai gyerekek 7%-a súlyosan alultáplált, 34%-a kórosan alultáplált és 23,4%-a rendkívül sovány. (Index, Wikipedia)
"Az összefogás nem szándék kérdése, hanem erő kérdése. Lehet hogy vannak országok, ahol ez nem így működik, például a skandinávoknál, de egy ilyen félázsiai származék, mint mi, akkor tud összefogni, ha erő van. ... Reméljük, a demokrácia helyett nem kell új politikai rendszert bevezetni, de új gazdasági rendszerek, új elgondolások kellenek" - Orbán Viktor