Regisztráció Blogot indítok
Adatok
blognar

0 bejegyzést írt és 25 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
A "kik a magyarok ősei?" kérdés rendszeresen felvetődik a hazai médiában és Kőrösi Csoma Sándor óta - vagyis már kerek két évszázada - hogy kiemelten foglalkoztatja a magyarságot. Kőrösi Csoma 1819 novemberében (vagyis épp most 200 éve) indult el Erdélyből gyalog-szerrel (!) Indiába és Tibetbe, hogy…..
blognar 2019.09.30 16:52:53
@savaz:
Most nincs kéznél a Németh Gyula könyve, de minden hun név értelmezhető ótörökül.
Mundzuk - gyöngy
Aibars -farkas
Nem akarok fejből hülyeségeket írni, nézz utána.
blognar 2019.09.30 19:53:26
@Közbiztonság Szilárd:
A hunok és magyarok sokkal közelibb rokonságban vannak, mint gondolnád, úgyhogy nyugodtan merem mondani, lesz még meglepetés, ha az időbeli turpisságokat végre leleplezik. Úgyhogy mielőtt különféle jelzőkkel dobálódzol, vegyél elő még pár könyvet és próbálj meg művelődni. Neked lehet, hogy minden sztyeppei nép egyforma, de sok különbség van köztük, és nem lehet összemosni a besenyőket, a mongolokat és a hunokat sem. A történelemben pedig meg van a folyamatosság, ok és okozati összefüggés, így olyat írni, hogy a hunok semmimből jöttek és a semmibe tűntek értelmetlen. Ilyet csak tudálékos ifjú bölcsészhallgatók és az öreg, szenilis akadémiai professzor, doktor urak állítanak.
blognar 2019.09.30 20:04:39
@Közbiztonság Szilárd:
Tanulni neked nem ártana, akkor nem írnál ennyit feleslegesen. De mivel te csak kötözködni akarsz, és nem hozzászólni, érvelni vagy meggyőzni, fölösleges egyáltalán válaszolni is. A hunokról sokkal többet tudni, mint te állítod, de szeretném látni a forrásaidat, ha voltak olyanok egyáltalán, és nem az összes ismereted az általános iskolás 7-es történelemkönyvedből származik, amire még talán emlékszel.
Szóval elő a görög történetírókkal, az ogur és ugor különbözőséget tanúsító forrásokkal, és még arra is válaszolhatsz, hogyha a hunokat, mint sztyeppei lovasokat támadják, akkor azok nem vonulhatnak hegyes dombos terepre az ellenség elől.
Írtam már, hogy a kémiához egy kicsit jobban értek, mint az átlag. Tanár vagyok ugyanis. Egy ideje nem tanítok, de azért még mindig sokat álmodom arról, hogy ott állok megint a gyerekek előtt. Az egyik leggyakoribb mondat, ami akkoriban elhagyta a számat az "És most vegyétek elő a periódus…..
A „Besenyőfutás 558-ban” c. fejezetben arra a következtetésre jutottunk, hogy középkori krónikáink közlését, mely szerint Attila halála és a magyarok második bejövetele között valóban csupán 104 év telt el, sokkal komolyabban kell vennünk, mint gondoltuk. Ezen a…..
blognar 2013.05.21 09:22:48
@zipar: A csúsztatások legalább biztosak. Valahol már írtam erről, most megpróbálom újra összehozni. Bíborbanszületett Konstantin szerint a longobárdok Itáliába vonulása az ő kora előtt kb. 200 évvel történt, 764-ben, az oka pedig, hogy 'a zavarok' elfoglalják Pannoniát. Ha a történészek ezt 568-ra teszik, akkor Konstantint is le kellene csúsztatni 760 körülre, a mostani 950-es dátumról.
Az 'avarokról' szól Theopülaktosz Világtörténelem című könyve is, ebből viszont kiderül, hogy 'a zavarok' azonosak a hunokkal, csak a bizánci uralkodó a Justianusok után Mauricius.
Végül is két csúsztatás történt, egy 200 év körüli és egy 300 év körüli. Ezeket a keresztény szerzetesek és krónikaírók hajtották végre, miszerint Krisztus születését a világidőben eltolták 5500-ról először 5200-ra, majd 5000-re. Az összes dátum eltérés ezekből származik.
Szkítiától Maghrebig A Kőszikla 2013.02.18 10:46:29
2012 novemberében, Debrecenben, a Régről regélők... c. előadássorozat keretei között ismét lehetőséget kaptam, hogy legújabb kutatási eredményeimről beszámoljak. Ez volt az első olyan alkalom, amikor a Nagy Konstantinnal és Cirillel kapcsolatos gondolataimat szélesebb körben is…..
Ahogy azt A Nagy ciklus c. fejezetben láttuk, Antonio Bonfini még tudott olyan évkönyvekről, amelyek Attila galliai hadjáratát és Szent Orsolya mártíromságát Anterus pápasága és Maximinus császársága idejére tették. Mivel Anterus néven csak egyetlen pápa élt, és ő is csak…..
Talán még emlékszünk rá, hogy a „Hosszú hajú Merovingok” c. fejezetet egy Tours-i Gergely krónikájából vett idézettel kezdtük. Ez az idézet Klodvig megkereszteléséről szólt. Gergely szavainak felidézése akkor a „sigamber” szó emlegetése miatt volt fontos számunkra,…..
blognar 2012.09.13 09:37:20
Nos, a két Nagy személyről és Aladárról, mint Attila fiáról én nem húznák ilyen egyértelmű egyezést, és fiktívnek sem tartanám őket, mert attól, hogy későbbi írások ilyen olyan történeteket, legendákat akasztanak a nyakukba, attól még létezhettek.
Ilyen lehet, mondjuk a középkorban elhíresült János pap, aki mint nem létező személy, sokáig legendának számított, mígnem G. Hanckok nem talált Etiópia királyai között ilyen címet, ugyanis az ottani királyok mind Jan, Jano néven uralkodó papkirályok voltak.
De elkalandoztam. Amit akartam írni, az Attila halála utáni időkben, mikor a fiai egymás ellen támadtak, a Tarih-i Üngürüsz a következőket írja:
„Innen [térjünk vissza] : Amikor Kaba és Aladorinusz egy nap ismét nyeregbe szálltak és a két párt ismét összecsapott, mindkét oldalon töméntelen ember pusztult el. A nimcse-pártiak kifáradtak és elgyengültek, nem sok híja, Hunor népétől vereséget szenvedtek, és kezdtek megfutamodni.”
„Ekkor azon a helyen azt látták, hogy az ég csúcspontja felé oszlopokban száll a por. Mindkét hadseregből [embereket] küldtek abba az irányba, hogy megtudják, mi ennek az oka. A nimcse seregben azonnal megperdült a hírdob. Ekkor már Kaba teljesen ki volt merülve.”
„Amikor Vincse Laos odaérkezett és szemügyre vette a csatát, látta, hogy a nimcse-pártiak egymásba vannak keveredve, kevés híja, hogy futásnak eredjenek, másrészt látta, hogy Kaba seregének a közepébe intéznek támadást. A két sereg egész napnyugtáig olyan szörnyű öldöklést művelt, hogy a vér patakokban folyt, s gőzével az ég arcát ködbe burkolta. Végül a nimcse sereg győzött, és Kaba serege legyőzetve futásnak eredt.”
„Innen [térjünk vissza] : Mivelhogy Kaba vereséget szenvedett és elmenekült, Pannonija tartománya a nimcse pártiaké lett. Vincse Laos megérkezése okozta Kaba vereségét, ezért őt találták méltónak a trónra, és a trónra ültették. De a trón és a korona Aladorinuszt illette volna, ezért őt [kárpótlásul] Erdel tartománya bánjává nevezték ki. Abban időben az ő népét Szikulinak hívták”
Tehát Vincse Laos lett a király. Miután ezt én egy időre tettem Nagy Károly korával (rétestészta), aki a hunok maradékával harcolt és győzött, viszont azt is feltételeztem, hogy Nagy Károly azonos lehet Klodviggal, aki az összes frank népet legyőzve, egyedül lett a frankok királya (482-511), így különösen érdekes, ki lehetett az Üngürüszben említett Vincse Laos.
I. Klodvig-ot Clodvig, Clodovech néven is írják, vagyis inkább ezen a néven futott régebben, későbbi írásmódban lett Klodvig.
A wikipedia szerint pedig a Lajos név eredete:
„A Lajos[1] a régi germán Chlodovech névnek a francia Louis formájából származik: Lajos < Louis francia < Clouis ófrancia < Clovis középkori latin ’Clodovicus becézése’ < Clodovicus középkori latin < Chlodovech ófelnémet < Hluodowig ófelnémet < *hluda ősgermán ’híres’ (vö. loud angol ’hangos’) + *wiga ősgermán ’háború”
Nem szeretek nyelvészkedni, nem is értek hozzá, de mondjuk a Clodo Vicus névről el tudom képzelni, hogy a török nyelven író Mahmud (az Üngürüsz leírója, másolója) Vincse Laos csinált.
Ebből az következik (feltételezés), hogy Attila fiainak csatáját a frank seregek döntötték el, akiket Klodvig vezetett, és aki később Nagy Károllyá lett.
Akik a kitalált középkorral kapcsolatos kutatást már a kezdetektől figyelemmel követik, azok valószínűleg emlékeznek rá, hogy „A magyar krónikák és a kitalált középkor” c. tanulmányomban már foglalkoztam Antonio Bonfini munkásságával. Bonfini egy itáliai humanista…..
blognar 2012.09.06 09:27:36
Nem tudom feltűnt-e már valakinek, hogy tours-i Gergely a frankokról írt könyvében, milyen időszámítás szerepel. Ugyanis az első könyv 48. történetének végén megemlíti, hogy a világ teremtésétől (a kezdetektől) Szent Márton haláláig 5596 év telt el. Majd a tizedik könyv 31. fejezetének végén újra leírja, nehogy valaki ne értse meg.
A kezdetektől - a vízözönig 2242 év
A vízözöntől - a zsidók kivonulásáig Egyiptomból 1404 év
A kivonulástól - az Úr feltámadásáig 1538 év
A feltámadástól - Szt. Márton haláláig 412 év
Szt. Márton halálától - az ő idejéig 197 év
azaz, összesen 5792 év.
Ha a számokat összeadjuk Jézus feltámadásáig, 2242 + 1404 + 1538 = 5184-et kapunk. Innen az ő koráig 412 + 197 = 609 év telik el. A két szám összege 5184 + 609 = 5793 ami 1 év eltérés mutat az általa leírt számmal.
De nem ez a lényeg, hanem a következő, ha Krisztus feltámadása 5184-ben volt, akkor 33 év levonásával megkapjuk a születési dátumát, azaz 5151-et.
A bizánci meg az alexandriai világérák kezdőidőpontjai i.e. 5493 és i.e. 5509, vagyis, ha kivonjuk egymásból a számokat 5493 - 5151 = i.e. 342, 5509 - 5151 = i.e. 358 kapunk Jézus születésére. Ha ezekhez a számokhoz hozzáadjuk a 609 évet, ami a feltámadástól Gergely koráig eltelt akkor Gergely i.sz. 267-ban vagy i.sz. 251-ban élhetett. Itt még lehet okoskodni, hogy Jézus feltámadását vagy a születését értette, tehát 33 év különbséget még lehet felszámolni.
Végül csak annyi, hogy a X. könyvben, valahol a könyv vége felé, említést tesz egy emberről, aki keletről jött, és azt a hírt hozta, hogy Antiochiát a perzsák elfoglalták.
Amit ugye okosan i.sz. 591-re tesznek a szerkesztők, de I. Sapur i.sz. 253 körül szintén elfoglalta a várost, és akkor talán nem leszünk messze az igazságtól, hogy bizony csúnyán átvágtak minket megint.
„Elsőként tehát a király kérte, hogy a püspök keresztelje meg. Odavonul az új Konstantin a keresztelőkúthoz, hogy lemossa a régi lepra betegségét, és hogy a szennyfoltokat, amelyeket oly régóta hordozott, friss vízzel lemossa. Amikor odalépett a kereszteléshez, így szólt…..
Immár tíz éve foglalkozom az egymással párhuzamosan futó időszámítási rendszerek problémájával, és próbálom feltérképezni régi krónikáink látszólagos időrendi ellentmondásait. Ezen kutatások eredményeképp történelmünk kulcsfontosságú eseményei lassan elkezdtek a…..
E mostani fejezetben több, egymástól kezdetben teljesen különálló gondolat találkozott és forrt össze egyetlen egységes egészé. Történelmünk nagy mozaikjának restaurálásakor sokszor előfordul, hogy némely kezem ügyébe kerülő apró mozaikkockáról már első látásra is…..
blognar 2012.08.05 13:54:35
Ez egy levelemből idézet amit Hölbling Tamásnak írtam.
Idézetek az Üngürüsz-ből:
„Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták.”
„A másik ok, [amiért Hunor más országban akart letelepedni] az volt, hogy Hunor Dzsiddija népével nem volt igazi [békés] kapcsolatban, nem élt velük barátságban. A szomszédos országokat is megtámadta, sok országot harccal és erőszakkal leigázott, melyek megértették, hogy [Hunornak] ellenállni nem képesek.”
„Mikor Hunor ezt a csodálatos óriási hadsereget összegyűjtötte, élete nem lett hozzá hű, és közben eltávozott ebből a világból.”
„De Hunor rokonai között volt egy hatalmas bégfi, nevét Kattarnak mondták. Hunor utódául őt választották meg a hadsereg fővezérévé.”
„Mikor Kattar fővezér meghalt, alattvalói és bégjei mindnyájan meggyászolták, feketébe öltöztek, drága testét rózsavízben megmosták, és letették a föld mélyébe.
A hírmondók így beszélik: Hunor nemzetségéből két testvér volt közöttük az egyiket Atilusznak, a másikat Budának hívták. Atilusz jó természetű, bátor, éles eszű és okos ember volt, s szerfölött alkalmasnak látták őt a királyságra, és igyekezettel arra törekedtek, hogy Atiluszt a trónra juttassák.”
„Atiluszt méltónak látták a királyságra, mindnyájan meghódoltak, és engedelmességet fogadtak [neki]. A trónra és a koronára érdemesnek találták, és Nazret-i Iszá (48) időszámítása szerint a háromszáznyolcvanhetedik évben Atiluszt megkoronázták, a szultáni trónra ültették, és királlyá választották. Így tehát Atilusz lett a király, okosan és igazságosan kezdett uralkodni.”

Nagyjából ennyi idézet után, a következő utódlást lehet vázolni az Üngürüsz alapján.

Nimród = Ménrót
Hunor, Magor (Nimród fiai)
Kattar (Hunor rokona)
Atilusz, Buda (Hunor nemzetségéből)

Most pedig Jordanes – Getica-jából a gót királyok névsora. Ez történetesen most egy másik honlapról lesz idemásolva, de a könyvben is ez szerepel.
www.jmarcussen.dk/historie/reference/medieval.html

Ostrogoth Rulers

Gapt; child : 1. Hulmul (A-98);
Hulmul; s(A-97); child : 1. Augis (A-99);
Augis; s(A-98); child : 1. Amal (A-00);
Amal the Fortunate; s(A-99); child : 1. Hisarna (A-01);
Hisarna; s(A-00); child : 1. Ostrogotha (A-02);
Ostrogotha the Patient; s(A-01); child : 1. Hunuil (A-03);
Hunuil; s(A-02); child : 1. Athal (A-04);
Athal the Mild; s(A-03); children :
1. Achiulf (A-05);
2. Odwulf;

Achiulf; s(A-04); children :
1. Ansila;
2. Ediulf;
3. Vuftwulf (A-06);
4. Hermanaric (A-05a); Hermanaric = Hermanric; s(A-05); † 375; King of the Ostrogoths from 335;

Ez pedig az Ostrogotha névtől érdekes, ami egyben a nép neve is.

Ostrogotha
Hunuil
Athal
Achiulf, Oduulf v. Odwulf

A két listát egymás mellé rakva ezt kapjuk.

Nimród – Ménrót = Ostrogotha
Hunor = Hunuil
Kattar = Athal
Atilusz, Buda = Achiulf, Oduulf v. Odwulf

És lásd még Attila = Atilusz = Achiulf fiait is, akiknél Hermanaric-nél mellett találunk egy évszámot is, meghalt 375-ben, 110 éves korában, mert nem bírta elviselni, hogy a hunok elfoglalták a birodalmát. Ugyanezen hunok leszármazottja lesz Attila, Buda nevű testvérével, aki majd 445-453-ban hal meg. Hermanaric neve megfelel a reiks, ric (uralkodó, király) elhagyásával, Ermana, Erman azaz Ernak vagy Irniknek, akiről azt jósolták Attilának, Priszkos szerint, hogy általa fog fennmaradni a neve.
De akkor, mégis mikor is élhetett Attila?
Márpedig a gótok beáramlása 240 körül a Kárpát-medencébe (másik időszámítás szerint 552-ben) és a Tarih-i Üngürüsz leírása szerint a hunok beáramlása között szintén vonhatunk párhuzamot, ami ugyan nem egyezik meg a Kézai-féle históriában leírtakkal, de érdekes.