Adatok
Reith János
0 bejegyzést írt és 78 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
Ma a vízcsapból is az folyik, hogy egyre növekvő számú informatikus hiányzik Magyarországon. Nem csak informatikusok, hanem jószerivel minden szakmában hiányoznak a jól képzett szakemberek.
A valóban jól képzett informatikusok hiányára utaló nagy port felvert ide illő hír, hogy évek óta nem…..
Reith János
2018.10.03 17:39:25
@Pic: Újra köszönettel tartozom. A leírt példa kiváló annak igazolására, hogyan tudja egy jól képzett informatikus több kevésbé jól képzett szakember hosszú ideig tartó manuálisan végzett munkáját helyetesíteni.
Reith János
2018.10.04 09:41:47
@villám.ló.láng.nyelv: A blogírónak is van felelőssége, mint mindenkinek, nem csak az IT területen dolgozónak. A felelősség vállalás pedig azt is jelenti, hogy adom a nevem a munkámhoz, a véleményemhez.
Kíváncsi lennék arra, hogy milyen „íveket” nem látok, s mi a problémák gyökere. Ha ugyanis van valaki, aki ezt tudja, ne tartsa magában, hanem ossza meg velünk.
A provinciális látásmódom ellenére én inkább úgy fogalmaznék, hogy egy 4 hónapos képzés után belépő kolléga egy munkahelyen egyenrangú a többiekkel, legfeljebb a tudása marad el egy magasabb végzettségű és/vagy több tapasztalattal rendelkező kollégáé mögött.
A cél éppen az kellene legyen, hogy ne külföldi cégek vigyék el előlünk azokat a projekteket, amelyeket jobb szervezéssel itthon is meg lehetne csinálni.
Kíváncsi lennék arra, hogy milyen „íveket” nem látok, s mi a problémák gyökere. Ha ugyanis van valaki, aki ezt tudja, ne tartsa magában, hanem ossza meg velünk.
A provinciális látásmódom ellenére én inkább úgy fogalmaznék, hogy egy 4 hónapos képzés után belépő kolléga egy munkahelyen egyenrangú a többiekkel, legfeljebb a tudása marad el egy magasabb végzettségű és/vagy több tapasztalattal rendelkező kollégáé mögött.
A cél éppen az kellene legyen, hogy ne külföldi cégek vigyék el előlünk azokat a projekteket, amelyeket jobb szervezéssel itthon is meg lehetne csinálni.
A nyáron szokásos uborkaszezon ellenére az innováció szempontjából számos nagyon időszerű és meghatározó jelentőségű témakörben is érdemi vita van kibontakozóban a politikában és a sajtóban egyaránt...
Reith János
2018.09.25 13:03:23
@Coro: Sajnos kénytelen vagyok elismerni, hogy az innováció sokkal inkább ürügy, mint valódi célja sok embernek az országban. Nem véletlenül alakult ki a megélhetési innovátor kifejezés sem. Az innováció hosszú ideje divatos kifejezésnek számít, amire hivatkozással jelentős összegek osztogatására van lehetőség. Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy pénzeket költünk innováció címén, hanem az, hogy ezeknek a „befektetéseknek” többnyire semmi, vagy aránytalanul kevés kézzel fogható eredménye van. Sőt, sok esetben már az „innovációs” projektek kezdésekor sem cél az erre elosztogatott pénzekből valódi eredmények elérése.
Az értelmiségtől általában több tudást és felelősségvállalást szokás elvárni, mint az átlagemberektől. Való igaz, értelmiségünk hozzáállása talán még a képzés színvonalesésénél is nagyobb mértékben romlott. Ez azonban nem csak hazai, hanem világjelenségnek tekinthető. Megfogalmazhatjuk persze ezt a tényt pozitív szemlélettel úgy is, hogy a nem értelmiségi rétegek világnézete, a közös dolgaink iránti felelősségvállalási szintje elérte az értelmiségéét.
Természetesen nem kell mindent eltörölni, ami a múlt öröksége, mert automatikusan nem rossz minden csak azért, mert „ósdi”. Valaminek a hosszú távon való fennmaradása inkább az értékállóság bizonyítéka szokott lenni.
A magyar értelmiség szerepvállalásával kapcsolatos elvárások nem teljesülése nem új keletű probléma. Nincs 100 éve, hogy „A MAGYAR
ÉRTELMISÉG
VÁLSÁGA
” címmel előadássorozat készült, amelynek anyaga a következő linkről tölthető le:
mtdaportal.extra.hu/books/a_magyar_ertelmiseg_valsaga.pdf
Roppant érdekes mai szemmel látni, hogyan ítélték meg elődeink az értelmiség feladatát:
„Röviden: az intelligencia s annak belső kategóriái csak oly mértékben jelentenek értéket a nemzeti társadalomban amennyiben funkcionális hivatásukat eredményesen betöltik.
”
Vagyis az értelmiség értékét is, mint minden más társadalmi csoportét az alapján lehet megítélni, hogy milyen mértékben járul hozzá hivatásával az ország eredményességéhez.
Nagy problémának látom magam is az értelmiség közömbösségét, amely talán részben a nem megalapozatlan félelmekből vezethető le. Az innováció célja értelemszerűen a jövő megváltoztatása lehet csak, a jelen körülményei már a múltban eldőltek, azokon visszamenőlegesen korrigálni nem tudunk. Megítélésem szerint ma nem a feltételek, mint inkább a jól megfogalmazott célok, és az ezekért a jó célokért való munka akarása hiányzik.
Optimista lévén azt gondolom, hogy ez is csak egy átmeneti állapot lesz. Hamar rá fognak jönni az emberek, hogy sokkal több lehetőségük van számukra előnyös feladatokat bevállalni annál, mint amit ma hajlandók megtenni. Ha pedig pesszimista lennék, akkor is azt kellene mondanom, hogy a kényszerek gondoskodni fognak arról, hogy sokkal jobban éljünk az innováció kínálta lehetőségeinkkel.
Az értelmiségtől általában több tudást és felelősségvállalást szokás elvárni, mint az átlagemberektől. Való igaz, értelmiségünk hozzáállása talán még a képzés színvonalesésénél is nagyobb mértékben romlott. Ez azonban nem csak hazai, hanem világjelenségnek tekinthető. Megfogalmazhatjuk persze ezt a tényt pozitív szemlélettel úgy is, hogy a nem értelmiségi rétegek világnézete, a közös dolgaink iránti felelősségvállalási szintje elérte az értelmiségéét.
Természetesen nem kell mindent eltörölni, ami a múlt öröksége, mert automatikusan nem rossz minden csak azért, mert „ósdi”. Valaminek a hosszú távon való fennmaradása inkább az értékállóság bizonyítéka szokott lenni.
A magyar értelmiség szerepvállalásával kapcsolatos elvárások nem teljesülése nem új keletű probléma. Nincs 100 éve, hogy „A MAGYAR
ÉRTELMISÉG
VÁLSÁGA
” címmel előadássorozat készült, amelynek anyaga a következő linkről tölthető le:
mtdaportal.extra.hu/books/a_magyar_ertelmiseg_valsaga.pdf
Roppant érdekes mai szemmel látni, hogyan ítélték meg elődeink az értelmiség feladatát:
„Röviden: az intelligencia s annak belső kategóriái csak oly mértékben jelentenek értéket a nemzeti társadalomban amennyiben funkcionális hivatásukat eredményesen betöltik.
”
Vagyis az értelmiség értékét is, mint minden más társadalmi csoportét az alapján lehet megítélni, hogy milyen mértékben járul hozzá hivatásával az ország eredményességéhez.
Nagy problémának látom magam is az értelmiség közömbösségét, amely talán részben a nem megalapozatlan félelmekből vezethető le. Az innováció célja értelemszerűen a jövő megváltoztatása lehet csak, a jelen körülményei már a múltban eldőltek, azokon visszamenőlegesen korrigálni nem tudunk. Megítélésem szerint ma nem a feltételek, mint inkább a jól megfogalmazott célok, és az ezekért a jó célokért való munka akarása hiányzik.
Optimista lévén azt gondolom, hogy ez is csak egy átmeneti állapot lesz. Hamar rá fognak jönni az emberek, hogy sokkal több lehetőségük van számukra előnyös feladatokat bevállalni annál, mint amit ma hajlandók megtenni. Ha pedig pesszimista lennék, akkor is azt kellene mondanom, hogy a kényszerek gondoskodni fognak arról, hogy sokkal jobban éljünk az innováció kínálta lehetőségeinkkel.
A valódi innovációért
Hová vezet az új nemzeti alaptanterv? avagy felfelé a lejtőn?
2018.09.18 14:25:22
Az előző írásban az innováció egyik fontos feltételeként a megfelelő tudás meglétét kellett nevesítsük. Ma már közismert és széles körben elfogadott tény, hogy az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munka tartalmával és módszertanával, az erre épülő szakképzés színvonalával komoly gondok vannak.…..
Reith János
2018.09.19 14:47:50
@El Torro: Egyetértek, minden iskolai neveléssel és oktatással kapcsolatos átalakításnak az innovációra való felkészítés irányába kellene a lehető legnagyobb lépéseket tennie. A duális képzés fő célja a gyakorlati orientáció erősítése volt, ami ugyan nem mond ellent az innovációra való felkészítésnek, de garanciát sem jelent rá.
Szerintem a gyerekek ma legalább annyira okosak és nyitottak, mint korábban bármikor, tehát a jelenlegi problémák gyökerét nem itt kell keresni. Ha valamit gyermekeink nem tudnak, az nem az ő hibájuk. Mi nem tanítottuk meg nekik.
A tanárok és szülők közös felelőssége az, hogy a NAT célkitűzéseit milyen szinten sikerül teljesíteni.
A szülő azzal teheti a legtöbbet, ha a saját gyermeke érdekében együttműködik az iskolával. Elvárja, ha kell, kikényszeríti, hogy a NAT-ban szereplő valamennyi cél ne csak írott malaszt maradjon.
Szerintem a gyerekek ma legalább annyira okosak és nyitottak, mint korábban bármikor, tehát a jelenlegi problémák gyökerét nem itt kell keresni. Ha valamit gyermekeink nem tudnak, az nem az ő hibájuk. Mi nem tanítottuk meg nekik.
A tanárok és szülők közös felelőssége az, hogy a NAT célkitűzéseit milyen szinten sikerül teljesíteni.
A szülő azzal teheti a legtöbbet, ha a saját gyermeke érdekében együttműködik az iskolával. Elvárja, ha kell, kikényszeríti, hogy a NAT-ban szereplő valamennyi cél ne csak írott malaszt maradjon.
Reith János
2018.09.19 14:54:19
@Ms. Xanax: Az írás valóban jól összefoglalja a lényeget. Elolvasásra ajánlom még az alábbi linken található elemzést:
koloknet.blog.hu/2018/09/18/nat-kalauz_aggodo_szuloknek#comment-form
koloknet.blog.hu/2018/09/18/nat-kalauz_aggodo_szuloknek#comment-form
Reith János
2018.09.25 11:48:48
@Coro: Maximálisan egyetértek azzal, hogy még számos lehetőség van a duális képzés jelenleg ismert rendszerének a továbbfejlesztésére. Vélhetően egy ennél sokkal sikeresebb és szélesebb hallgatói kört érintő rendszer kialakulásában bíztak a kitalálói.
A duális képzést életre hívó kényszerek ma is érvényesek. Ennek megfelelően a nevelés, az oktatás és a szakképzés tartalmi megújításánál is fontosabb volna a szemlélet megváltoztatása. A gyakorlati orientáció erősítése, a kreatív munkára, az innovatív látásmódra való felkészítés kellene felváltsa a jelenlegi lexikális ismeretek átadására fókuszáló, alapvetően tekintélyelvű oktatásunkat.
A Nat legújabb tervváltozata nem jár messze azoktól a céloktól, amiket valóban ki kellene tűzni, a megvalósítás mikéntje azonban még kidolgozatlan, a garanciái pedig teljességgel hiányoznak.
A duális képzést életre hívó kényszerek ma is érvényesek. Ennek megfelelően a nevelés, az oktatás és a szakképzés tartalmi megújításánál is fontosabb volna a szemlélet megváltoztatása. A gyakorlati orientáció erősítése, a kreatív munkára, az innovatív látásmódra való felkészítés kellene felváltsa a jelenlegi lexikális ismeretek átadására fókuszáló, alapvetően tekintélyelvű oktatásunkat.
A Nat legújabb tervváltozata nem jár messze azoktól a céloktól, amiket valóban ki kellene tűzni, a megvalósítás mikéntje azonban még kidolgozatlan, a garanciái pedig teljességgel hiányoznak.
Az előző írások kapcsán kibontakozott vita összefoglaló megállapítása röviden úgy fogalmazható meg, hogy a hazai politikai és gazdasági elit talán már kezdi felismerni nem csak az innováció szükségességét, hanem a benne rejlő lehetőségeket is. Így indokolt volna a címben szereplő kérdés…..
Reith János
2018.09.11 14:25:24
@El Torro: Örömmel konstatáljuk, ha az írásokat nyomon követik olvasóink, tagjaink, s csak köszönetet mondhatunk azért, ha megosztják velünk véleményüket, kritikai észrevételeiket, megfogalmazzák javaslataikat.
Magam is bízom abban, hogy az értelmes javaslatok több emberhez eljutnak, s ha nem is azonnal, de előbb-utóbb a jogszabályokban is visszaköszönnek. Az ITM anyagaiban egyre több biztató jele van annak, hogy az innováció politika szakított a korábbi évek, évtizedek hibás szemléletével. A miniszter szájából elhangzó új elvek és célok remélhetőleg már elsősorban a hazai tulajdonú gazdaság fejlesztését fogják szolgálni. A hazai vállalkozások szerintem nyitottak ezekre az új elvárásokra, csak a szabályozási környezet, az innovációhoz fűződő szemlélet felülről irányított megváltozására várnak.
Az innováció szemléletének minden területen, így még a pártpolitikában is létjogosultsága van. Nagyon nem jó az, ha a pártpolitika és a szakmapolitika között akkora érdekellentét feszül, amely innovációkat képes megakadályozni.
A Magyar Innovációs Szövetség tevékenységét nem tudom és nem is kívánom minősíteni, olyan szinten nem követem nyomon az itt folyó munkát. A kérdés azonban jogos, hiszen mindenkinek, így az innováció elősegítésére létrejött szövetségnek különösen fontos feladatai lennének ezen a területen.
Magam is bízom abban, hogy az értelmes javaslatok több emberhez eljutnak, s ha nem is azonnal, de előbb-utóbb a jogszabályokban is visszaköszönnek. Az ITM anyagaiban egyre több biztató jele van annak, hogy az innováció politika szakított a korábbi évek, évtizedek hibás szemléletével. A miniszter szájából elhangzó új elvek és célok remélhetőleg már elsősorban a hazai tulajdonú gazdaság fejlesztését fogják szolgálni. A hazai vállalkozások szerintem nyitottak ezekre az új elvárásokra, csak a szabályozási környezet, az innovációhoz fűződő szemlélet felülről irányított megváltozására várnak.
Az innováció szemléletének minden területen, így még a pártpolitikában is létjogosultsága van. Nagyon nem jó az, ha a pártpolitika és a szakmapolitika között akkora érdekellentét feszül, amely innovációkat képes megakadályozni.
A Magyar Innovációs Szövetség tevékenységét nem tudom és nem is kívánom minősíteni, olyan szinten nem követem nyomon az itt folyó munkát. A kérdés azonban jogos, hiszen mindenkinek, így az innováció elősegítésére létrejött szövetségnek különösen fontos feladatai lennének ezen a területen.
Reith János
2018.09.12 14:57:32
@Ms. Xanax: Úgy tűnik, hogy olyan mértékű szemléletbeli különbség van a K+F és innováció szerepét illetően a minisztérium és az MTA között, amely valóban jelentős változások ígéretét vetíti előre. Az elakadt tárgyalások ténye is csak megerősíti azt, amit az előző „Kurzusváltás zajlik az innovációpolitikában?” címmel megírt eszmefuttatásomban még csak kérdésként mertem feltenni.
Azt remélem, hogy a minisztérium által képviselt szemlélet kerekedik felül, az MTA kényszerűen beletörődik a megváltozott helyzetébe. Megítélésem szerint ez az új szerep inkább előnyös lesz a tudós társadalom többsége számára, mint hátrányos. Egy korábbiaknál szorosabb és egészségesebb kapcsolat alakulhat ki a tudás termelésért és felhasználásért felelős erők között.
Az új szemlélettel szoros összhangban lévő célok, mint a hazai tulajdonú vállalkozások megerősödése a saját termékek fejlesztése és piacra vitele révén, a mérnöki szemlélet és tudás szélesebb körű megjelenése a vállalkozásokban, valóban a jólét alapjainak a megteremtődését eredményezhetik.
Azt remélem, hogy a minisztérium által képviselt szemlélet kerekedik felül, az MTA kényszerűen beletörődik a megváltozott helyzetébe. Megítélésem szerint ez az új szerep inkább előnyös lesz a tudós társadalom többsége számára, mint hátrányos. Egy korábbiaknál szorosabb és egészségesebb kapcsolat alakulhat ki a tudás termelésért és felhasználásért felelős erők között.
Az új szemlélettel szoros összhangban lévő célok, mint a hazai tulajdonú vállalkozások megerősödése a saját termékek fejlesztése és piacra vitele révén, a mérnöki szemlélet és tudás szélesebb körű megjelenése a vállalkozásokban, valóban a jólét alapjainak a megteremtődését eredményezhetik.
A korábbi vitaindító írásaimban már több olyan ITM miniszteri nyilatkozatra is történt hivatkozás, amelyek arra engednek következtetni, hogy kurzusváltásnak is beillő mértékű szemléletváltás következett be a politika innovációhoz fűződő viszonyában, az ezzel szoros kapcsolatban lévő oktatási és K+F…..
Reith János
2018.09.10 10:25:17
@Ms. Xanax: Tökéletesen megértem azt a türelmetlenséget, ami a hozzászólásból kiderül. A kurzusváltás kifejezés ebben a formában talán sehol nem hangzott el, így magam is csak kérdés formájában tettem fel az írás címében. Valóban sok nyitott kérdés van még azzal kapcsolatban is, hogy ténylegesen mi fog történni a hazai innováció politikában.
Számos elemzés jelent meg a hazai sajtóban arról, hogy az innováció területén Európa mennyire lemaradt az USA, s egyre inkább Ázsia mögött is. A leszakadó európai mezőnyön belül pedig hazánk az utolsó harmadban kullog.
Egyetértek azzal, hogy jelentős változást lehetővé tevő (nem ígérő) programra volna szükség. A minisztériumból eddig kikerülő információkból levezethető célok, a megfogalmazott új értékrend a véleményem szerint támogatásra méltó. Valóban nagyon jó lenne mielőbb már a tettek mezejére lépni.
Számos elemzés jelent meg a hazai sajtóban arról, hogy az innováció területén Európa mennyire lemaradt az USA, s egyre inkább Ázsia mögött is. A leszakadó európai mezőnyön belül pedig hazánk az utolsó harmadban kullog.
Egyetértek azzal, hogy jelentős változást lehetővé tevő (nem ígérő) programra volna szükség. A minisztériumból eddig kikerülő információkból levezethető célok, a megfogalmazott új értékrend a véleményem szerint támogatásra méltó. Valóban nagyon jó lenne mielőbb már a tettek mezejére lépni.
Reith János
2018.09.10 14:29:52
@El Torro:
Maximálisan egyetértek, a beszédnél sokkal fontosabbak a tettek. A jogszabályok megalkotása ugyan több, mint csak beszéd, de kétségtelenül az sem garancia a későbbi jó irányba való elmozdulásra, a tettekre.
Ne felejtsük el, hogy az innováció csak a retorika szintjén való megjelenésél is van rosszabb, az, amikor semmilyen szinten fel sem merül.
Kicsit túlzó megállapításnak vélem az ellenzék hallgatását az innovációval kapcsolatban, de kétségtelen, hogy átütő erejű javaslataik nekik sincsenek.
Több írás is foglalkozott a BMW gyár idetelepülésének vélt és valós káros következményeivel. A magam részéről azonban sokkal fontosabbnak gondolom a várható következményeknél az idetelepülés okait. Azokat az okokat, amelyek a magyar gazdaságot ebbe a BMW számára vonzó helyzetbe hozták.
Így szerintem is a gyár által elfoglalt szántóföld elveszése az egyik legkisebb tétel. Ezer más sokkal fontosabb szempontot lehetett, sőt kellett volna a mérlegre tenni.
Maximálisan egyetértek, a beszédnél sokkal fontosabbak a tettek. A jogszabályok megalkotása ugyan több, mint csak beszéd, de kétségtelenül az sem garancia a későbbi jó irányba való elmozdulásra, a tettekre.
Ne felejtsük el, hogy az innováció csak a retorika szintjén való megjelenésél is van rosszabb, az, amikor semmilyen szinten fel sem merül.
Kicsit túlzó megállapításnak vélem az ellenzék hallgatását az innovációval kapcsolatban, de kétségtelen, hogy átütő erejű javaslataik nekik sincsenek.
Több írás is foglalkozott a BMW gyár idetelepülésének vélt és valós káros következményeivel. A magam részéről azonban sokkal fontosabbnak gondolom a várható következményeknél az idetelepülés okait. Azokat az okokat, amelyek a magyar gazdaságot ebbe a BMW számára vonzó helyzetbe hozták.
Így szerintem is a gyár által elfoglalt szántóföld elveszése az egyik legkisebb tétel. Ezer más sokkal fontosabb szempontot lehetett, sőt kellett volna a mérlegre tenni.
E hónap elején jelent meg „Fordulatra van szükség a magyar gazdaságban” címmel egy elemzés, amely az alábbi linken olvasható:..
Reith János
2018.09.10 10:45:08
@El Torro: A sajtóban megjelenő hírek szerint a Nemzeti Versenyképességi Tanács rendszeresen ülésezik. Innen tudható, hogy a legutóbbi találkozók alkalmával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkaanyagainak a tartalmát vitatták meg. Célként mindegyik a magyar gazdaság versenyképességi fordulatának folytatását fogalmazza meg. A tudósítások szerint a tanács a három stratégia összevetését követően az ősz folyamán a kormánynak javaslatot tesz a versenyképességet tovább erősítő intézkedésekre.
A valódi innovációért
Tényleg ez a célja az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak?
2018.08.21 10:10:27
Nemrégiben került a kezembe az alábbi írás, amely a címben szereplő minisztérium vezetőjével, Palkovics Lászlóval készült interjú lényegéről szól:..
Reith János
2018.08.21 14:58:29
@Ms. Xanax: Az írásomban a korábbi, Pálinkás József dominálta időszak, és az új kurzus innovációpolitikai szemléletében rejlő különbségekre igyekeztem rávilágítani, majd pedig egyértelműen kifejezésre juttatni a személyes véleményemet a kétfajta értékrendre vonatkozóan.
Az előbbinek már részben látjuk az eredményét, az utóbbi esetében pedig még sok a megválaszolatlan és eldöntetlen kérdés. Legyünk azonban bizakodóak és optimisták!
Egyet kell értenem, az autóipari befektetések további ösztönzése és a hazai tulajdonú gazdaság fejlesztésének törekvései között hosszú távon nyilvánvaló érdekellentét áll fenn. Nincs könnyű dolga a nemzetgazdaság irányítóinak. A rövid távú kényszerek mellett kellene megtalálni, és útjára indítani azokat a gazdaságpolitikai megoldásokat, amelyek hosszú távon is eredményesek. Korukban sajnos jellemzően a rövid távú érdekek dominálnak, amelyek oltárán a kelleténél is gyakrabban áldoztuk fel a hosszú távú érdekeinket.
Az előbbinek már részben látjuk az eredményét, az utóbbi esetében pedig még sok a megválaszolatlan és eldöntetlen kérdés. Legyünk azonban bizakodóak és optimisták!
Egyet kell értenem, az autóipari befektetések további ösztönzése és a hazai tulajdonú gazdaság fejlesztésének törekvései között hosszú távon nyilvánvaló érdekellentét áll fenn. Nincs könnyű dolga a nemzetgazdaság irányítóinak. A rövid távú kényszerek mellett kellene megtalálni, és útjára indítani azokat a gazdaságpolitikai megoldásokat, amelyek hosszú távon is eredményesek. Korukban sajnos jellemzően a rövid távú érdekek dominálnak, amelyek oltárán a kelleténél is gyakrabban áldoztuk fel a hosszú távú érdekeinket.
Közismert tény, hogy Magyarországon a K+F meglehetősen régóta alapkutatás (felfedező kutatás) fókuszú nem csak a tudománypolitika, hanem az ezzel szorosan összefüggővé tett innovációpolitika is. Vezető tudósok részéről különböző formában többször megfogalmazódott, hogy az alapkutatás az Akadémia…..
Reith János
2018.08.14 09:33:41
@Ms. Xanax: Egyetértek. A K+F munkának ugyanúgy meg kell legyen az eredménye, mint bármilyen más alkotó, értékelőállító tevékenységnek. Bízzunk benne, hogy sok sikeres támogatott projekt lesz, amelyek célja és eredménye nem elsősorban „impaktfaktorok” előállítása lesz, hanem a nemzetgazdaság számára bevételeket is termelhetnek majd akár közvetlenül, akár rá épülő kutatások és fejlesztések segítségével.
Reith János
2018.08.17 10:15:15
@El Torro: A kulturált hozzászólásokat, fejezzenek ki azok bármilyen legitim nézőpontot, nem töröljük.
Az innováció kérdésköréhez a hivatkozott írás annyiban talán mégis szervesen kapcsolódik, hogy nem akárkinek a véleménye hangzik el a cikkben. Az MTA elnökeként, a Fidesz kulturális tagozatának alapítójaként Pálinkás József igen csak sokat tehetett volna azért, hogy a most általa kifogásolt helyzet ne következhessen be. Az NKFIH vezetőjeként Pálinkás József a hazai innováció politika irányítója volt, amelynek eredménye határozza meg azt a közvetlen előzményt, kiindulási állapotot, amelyet a jövő tervezésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ki kell elemezni mind a pozitív eredményeket, mind pedig a negatív következményeket, mert csak így tanulhatunk belőlük. Reális innovációs stratégiát a továbblépésre csak a valóságból kiindulva lehet megfogalmazni.
Az innováció kérdésköréhez a hivatkozott írás annyiban talán mégis szervesen kapcsolódik, hogy nem akárkinek a véleménye hangzik el a cikkben. Az MTA elnökeként, a Fidesz kulturális tagozatának alapítójaként Pálinkás József igen csak sokat tehetett volna azért, hogy a most általa kifogásolt helyzet ne következhessen be. Az NKFIH vezetőjeként Pálinkás József a hazai innováció politika irányítója volt, amelynek eredménye határozza meg azt a közvetlen előzményt, kiindulási állapotot, amelyet a jövő tervezésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ki kell elemezni mind a pozitív eredményeket, mind pedig a negatív következményeket, mert csak így tanulhatunk belőlük. Reális innovációs stratégiát a továbblépésre csak a valóságból kiindulva lehet megfogalmazni.
Reith János
2018.08.17 10:23:09
@Coro: A blog célja az innováció ügyének minden vállalható eszközzel való elősegítése, ehhez minél szélesebb körtől a szellemi muníciók összegyűjtése. Egyes személyek jellembeli tulajdonságainak a megítélése véleményem szerint már túl mutat ezeken a célokon, ezért nem javasolom az ebbe az irányba való továbblépést.
A bloghoz történő hozzászólások visszatérően jogos megállapítása, hogy az innováció fogalma messze nem annyira közismert és egységesen értelmezett, mint azt hinni szeretnénk...
Reith János
2018.08.13 14:52:08
@El Torro: Sajnos maximálisan egyet kell értsek, szemléletváltás nélkül nem nagyon reménykedhetünk a gazdaság alapjainak a megváltozásában sem. Talán nem is „átprogramozni” kellene az emberek agyát, hanem megszüntetni az átprogramozási kísérletek hosszú ideje fennálló sorozatát. Hagyni kellene végre, hogy az emberek a józan paraszti eszükre, a saját maguk által megtapasztaltakra támaszkodhassanak.
A saját termékek száma a rendszerváltás után valóban jelentősen lecsökkent, ami egy bűnös önfeladás eredménye.
Az új hazai termékek megjelenését akkor lehetne a gazdasági szereplőktől elvárni, ha erre tudatos törekvés van a gazdaságpolitikában. Az eddigi elvárások inkább a „hogyan legyünk beszállítók” elv köré csoportosultak.
A fogalmak egységes értelmezése nélkül az érintettek csak elbeszélnek egymás mellett. Valóban nem kellene sok időt tölteni a fogalmak tisztázásával, azonban ez elkerülhetetlen, ha tovább akarunk lépni. A korábbi időszakban a fogalmak tisztázatlansága, önkényes értelmezése okozott nagyon sok kárt az innováció ügyének.
Talán nem is az egyes szereplők nevei volnának az érdekesek, hanem azok a társadalmi jelenségek, amelyeket gyakran leegyszerűsítve a kérdést, egy-egy ember nevéhez kötünk. Tudnunk kell azonban, hogy általában mindig sokkal több szereplő együttműködése kell ahhoz, mint akik neveihez kapcsolunk egy-egy időszakot, jelen esetben a K+F és innováció-politika egyes területeinek a történéseit.
A saját termékek száma a rendszerváltás után valóban jelentősen lecsökkent, ami egy bűnös önfeladás eredménye.
Az új hazai termékek megjelenését akkor lehetne a gazdasági szereplőktől elvárni, ha erre tudatos törekvés van a gazdaságpolitikában. Az eddigi elvárások inkább a „hogyan legyünk beszállítók” elv köré csoportosultak.
A fogalmak egységes értelmezése nélkül az érintettek csak elbeszélnek egymás mellett. Valóban nem kellene sok időt tölteni a fogalmak tisztázásával, azonban ez elkerülhetetlen, ha tovább akarunk lépni. A korábbi időszakban a fogalmak tisztázatlansága, önkényes értelmezése okozott nagyon sok kárt az innováció ügyének.
Talán nem is az egyes szereplők nevei volnának az érdekesek, hanem azok a társadalmi jelenségek, amelyeket gyakran leegyszerűsítve a kérdést, egy-egy ember nevéhez kötünk. Tudnunk kell azonban, hogy általában mindig sokkal több szereplő együttműködése kell ahhoz, mint akik neveihez kapcsolunk egy-egy időszakot, jelen esetben a K+F és innováció-politika egyes területeinek a történéseit.
Reith János
2018.08.14 09:25:24
@Ms. Xanax: A jog szabályozta fogalom meghatározásokkal szerintem kevésbé van probléma, a definíciók eléggé egyértelműek és világosak. A NAV és az őt „segítő” SZTNH általi értelmezés azonban annyira sajátos, hogy a jogalkotónak nem a törvényben szereplő szövegszerű megfogalmazás pontosításával, hanem inkább a adóhatósági eljárások rendjének a szabályozásával kellene biztosítékokat teremteni arra, hogy az ilyen szándékos félreértelmezések azonnal orvosolhatók legyenek. Ne tudjanak hosszú időn keresztül fennmaradni, s jóvátehetetlen károkat okozni.
Reith János
2018.08.16 11:25:48
@Ms. Xanax: Palkovics miniszter úr „minden cég vegyen fel egy mérnököt” jelszava nagyon szimpatikus a számomra.
Amennyiben azonban ki kellene bontani, hogy ez alatt mit kell érteni, a következő megszorítást és engedményt tenném:
A megszorítás: Mérnök alatt nem a mérnöki diploma meglétét, hanem a mérnöki szemléletet és tudást kell érteni.
Az engedményem is ezzel függ össze: Nem kell mérnöki diplomával rendelkeznie egy jó szakembernek ahhoz, hogy a szemlélete és a tudása elegendő legyen a hazai KKV-k esetében valóban nagyon kívánatos saját termék fejlesztéshez.
Amennyiben azonban ki kellene bontani, hogy ez alatt mit kell érteni, a következő megszorítást és engedményt tenném:
A megszorítás: Mérnök alatt nem a mérnöki diploma meglétét, hanem a mérnöki szemléletet és tudást kell érteni.
Az engedményem is ezzel függ össze: Nem kell mérnöki diplomával rendelkeznie egy jó szakembernek ahhoz, hogy a szemlélete és a tudása elegendő legyen a hazai KKV-k esetében valóban nagyon kívánatos saját termék fejlesztéshez.
A valódi innovációért
Alacsony-e a hazai KKV-k termelékenysége? avagy a Tusványos-i beszéd margójára!
2018.08.06 07:53:16
A Tusványos-i Szabadegyetem keretében tartott beszélgetésen Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs miniszter is tartott egy előadást/vitát a hazai KKV szektor lemaradásáról. Nem új keletű a vita ebben a kérdésben sem. Ha a magam válaszát kellene erre megfogalmazni, akkor egy…..
Reith János
2018.08.09 14:24:51
@Ms. Xanax: Valószínűleg azt sohasem fogjuk megtudni, hogy mennyi is lesz valójában a most épülő BMV gyárban a hozzáadott érték, amit Debrecenben teremtenek meg. Csak abban lehetünk biztosak, hogy lényegesen magasabb érték annál, mint amit az ország majd profitál belőle.
A bért a dolgozóknak biztosan ki fogják fizetni, főleg ha azt is számításba vesszük, hogy a kapott állami támogatásuk 4-5 évre teljes körűen fedezetet is nyújt erre.
A külföldi tulajdonú vállalatok nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy megsértődjenek. Így tehát abban is biztosak lehetünk, hogy sértődés okán sem Romániába, sem máshová nem viszik el a gyárukat. Ha elviszik, annak vélhetően az lehet majd az oka, hogy sikerült találniuk egy nálunk is olcsóbb bérű országot, ahol hasonló nyereségszintet lehet elérni. Már csak ezért sem nagyon jöhet számításba Románia, mint célország, mert a bérszínvonaluk helyenként a miénket is meghaladta.
A bért a dolgozóknak biztosan ki fogják fizetni, főleg ha azt is számításba vesszük, hogy a kapott állami támogatásuk 4-5 évre teljes körűen fedezetet is nyújt erre.
A külföldi tulajdonú vállalatok nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy megsértődjenek. Így tehát abban is biztosak lehetünk, hogy sértődés okán sem Romániába, sem máshová nem viszik el a gyárukat. Ha elviszik, annak vélhetően az lehet majd az oka, hogy sikerült találniuk egy nálunk is olcsóbb bérű országot, ahol hasonló nyereségszintet lehet elérni. Már csak ezért sem nagyon jöhet számításba Románia, mint célország, mert a bérszínvonaluk helyenként a miénket is meghaladta.
Bendzsel Miklós, a szabadalmi hivatal elhíresült elnöke szerint mind az Igazságügyi minisztérium, mind az Állami Számvevőszék, mind az Alapvető Jogok Biztosa, mind a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület, sőt még a hivatali korrupciót firtató parlamenti képviselők is tévesen értelmezik a…..
Reith János
2016.06.06 12:10:31
SZTNH szakmai felkészültségéről, a hozzájuk intézett kritikai észrevételek kezeléséről a K+F minősítések kapcsán magunk is sok tapasztalatot szereztünk. Erről az alábbi linken olvasható írásban már 2014-ben említést tettünk:
innovacio.blog.hu/2014/04/21/amikor_a_hohert_akasztjak_960
Felettes hatóságokhoz címzett levélben kértünk vizsgálatot SZTNH tevékenységével kapcsolatban, érdemi dolog sajnos a mai napig nem történt.
Felmerül kérdés: Minek kell még kiderülnie ahhoz, hogy a hivatal vezetésében változás következhessen be?
Megítélésem szerint a hazai innováció ügyének nagyon sokat ártott az a szemlélet, ami ma a szabadalmi hivatal vezetésének a hozzáállását meghatározza. A pénzügyi ellenőrzésnél is fontosabb volna a hivatal szakmai munkájának a felülvizsgálata. Attól tartok, hogy ott még nagyobb problémák jönnének a felszínre.
innovacio.blog.hu/2014/04/21/amikor_a_hohert_akasztjak_960
Felettes hatóságokhoz címzett levélben kértünk vizsgálatot SZTNH tevékenységével kapcsolatban, érdemi dolog sajnos a mai napig nem történt.
Felmerül kérdés: Minek kell még kiderülnie ahhoz, hogy a hivatal vezetésében változás következhessen be?
Megítélésem szerint a hazai innováció ügyének nagyon sokat ártott az a szemlélet, ami ma a szabadalmi hivatal vezetésének a hozzáállását meghatározza. A pénzügyi ellenőrzésnél is fontosabb volna a hivatal szakmai munkájának a felülvizsgálata. Attól tartok, hogy ott még nagyobb problémák jönnének a felszínre.
Orbitális hibák és dilettantizmus a szabadalmi kormányhivatalnál, napvilágra került fejlesztési titkok, és mindennek megkoronázásaként egy koncepciós per a problémát észlelő bejelentők ellen. Milyen kutyakomédiát tartogatott még Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke?
A FIFA…..
Szabadalmi blog
Találja ki, melyik brókercsoportra bízták hazánk szabadalmi titkait?
2015.04.13 11:03:31
A Szabadalmi Hivatal vezetése egy botrányos brókercsoporthoz tartozó céget bízott meg jó sok pénzért biztonságának kiépítésével. Kikhez kerülhettek hétpecsétes titkaink?
Kecskére káposztát? Egy rókáról több bőrt? Szakértők szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának…..
„Innováció: látszat és valóság” címmel rendezett konferenciát a Világgazdaság, március 17-én, Budapesten. Sajnos a rendezvényen nem tudtam részt venni, a kiváló címválasztáshoz azonban ezúton is gratulálok a szervezőknek. Hogy mennyire igaz a mai magyar innovációs…..
A BME-n a közelmúltban megtörtént az alapszakok felülvizsgálata, a tanárok, a diákok és az ipari partnerek körében végzett felmérések kiértékelése. Az egyes eldöntendő kérdésekre adott válaszokból sok érdekes és számszerűen is megjeleníthető tapasztalat olvasható ki.…..
Reith János
2015.02.03 14:40:05
@Gerilgfx:
A hozzászólás tartalmával igen, a megfogalmazás stílusával nem nagyon tudok azonosulni. Éppen az akadályozza -sok más mellett- a kulturált és eredményes párbeszédet, hogy mindegyik oldalnak van mit a másik oldal fejére olvasni.
Kétségtelen tény, hogy Magyarországon elfogadhatatlanul sok helyen, így a felsőoktatás területén is rengeteg abnormális jelenséggel találkozik az ember. A rokoni kapcsolatok miatt valóban gyakori következmény a „tudálékos ingyenélők” nagy számban való előfordulása.
A hazai egyetemeken folyó képzés színvonalának az esése ma már elfogadott tényként kezelhető. Bár tegyük tárgyilagosan hozzá, hogy ez a folyamat nem a közelmúltban kezdődött. A saját tapasztalataim alapján bátran kijelenthetem, hogy sajnos már a 80-as években is mutatkoztak ennek a színvonalesésnek a jelei. A ma aktív és vezető szerepet betöltő tanárok többsége is ebben az időszakban szerezte a diplomáját, kezdte el pályafutását.
Nem ismerek olyan statisztikát, amely megbízhatóan megmondaná, hogy a tanárok hány százalékát kellene lecserélni a romló trend megfordítása érdekében. Azzal azonban maximálisan egyet kell értenem, hogy valódi szakmai teljesítmények, szakmai tapasztalat nélkül eredményesen tanítani nem lehet.
A humán tárgyak esetében sem tekinthető elfogadhatónak az, ha pusztán lexikális tudást adnak át, s kérnek számon a hallgatókon. A természettudományi területeken ez még inkább érvényes. Az ismeretek kreatív módon való felhasználása az, ami az értékteremtési folyamatban való részvételre felkészít. Éppen ezért nem elég az, ha egy előre kidolgozott menetrendet tartalmazó sillabusz szerint kell egy ISA hangkártyát megtervezni. További olyan követelmények támasztása is fontos, amely a tanultak továbbgondolását, valódi problémák megoldását igényli.
Egyetértek azzal is, hogy nem csupán hiba, hanem egyenesen bűn az, ha a képzésben rejlő lehetőségeket nem használjuk ki.
Jómagam is sokakat ismerek, akik nem tudták megszokni az állami szféra sok területén érvényes „érdemi munka nélküli üldögélést”, s miután nem bírták cérnával a semmittevést, az értelmetlen „munkavégzést”, elmenekültek onnan. A felsőoktatásban is sajnos tetten érhetők azok a negatív folyamatok, amelyeket a közszféra fő jellemzőjének szokás tartani.
A blogon szereplő írások célja éppen az, hogy szóvá tegye azokat a problémákat, amelyek innovatív módon való megoldása nélkül érdemi változás nagyon nem várható az országban. Mint a közvélemény alakulása is mutatja, már a helyzetértékelés is komoly feszültségek forrása tud lenni, pedig az milyen messze van az a megoldási javaslatok kidolgozásától, majd az elhatározások végrehajtásától.
A innovacio.blog.hu/2015/01/17/atuto_ereju_valtozast_igero_felsooktatasi_strategia címmel néhány hete írtam a kedvező irányú változást megcélzó felsőoktatási stratégiáról. Abban kellene együttműködjünk, hogy olyan tartalommal sikerüljön ezt a stratégiai tervet megtölteni, ami garanciát jelenthet arra, hogy 15-20 év múlva megalapozottan ne írhasson senki még csak hasonlót se.
A hozzászólás tartalmával igen, a megfogalmazás stílusával nem nagyon tudok azonosulni. Éppen az akadályozza -sok más mellett- a kulturált és eredményes párbeszédet, hogy mindegyik oldalnak van mit a másik oldal fejére olvasni.
Kétségtelen tény, hogy Magyarországon elfogadhatatlanul sok helyen, így a felsőoktatás területén is rengeteg abnormális jelenséggel találkozik az ember. A rokoni kapcsolatok miatt valóban gyakori következmény a „tudálékos ingyenélők” nagy számban való előfordulása.
A hazai egyetemeken folyó képzés színvonalának az esése ma már elfogadott tényként kezelhető. Bár tegyük tárgyilagosan hozzá, hogy ez a folyamat nem a közelmúltban kezdődött. A saját tapasztalataim alapján bátran kijelenthetem, hogy sajnos már a 80-as években is mutatkoztak ennek a színvonalesésnek a jelei. A ma aktív és vezető szerepet betöltő tanárok többsége is ebben az időszakban szerezte a diplomáját, kezdte el pályafutását.
Nem ismerek olyan statisztikát, amely megbízhatóan megmondaná, hogy a tanárok hány százalékát kellene lecserélni a romló trend megfordítása érdekében. Azzal azonban maximálisan egyet kell értenem, hogy valódi szakmai teljesítmények, szakmai tapasztalat nélkül eredményesen tanítani nem lehet.
A humán tárgyak esetében sem tekinthető elfogadhatónak az, ha pusztán lexikális tudást adnak át, s kérnek számon a hallgatókon. A természettudományi területeken ez még inkább érvényes. Az ismeretek kreatív módon való felhasználása az, ami az értékteremtési folyamatban való részvételre felkészít. Éppen ezért nem elég az, ha egy előre kidolgozott menetrendet tartalmazó sillabusz szerint kell egy ISA hangkártyát megtervezni. További olyan követelmények támasztása is fontos, amely a tanultak továbbgondolását, valódi problémák megoldását igényli.
Egyetértek azzal is, hogy nem csupán hiba, hanem egyenesen bűn az, ha a képzésben rejlő lehetőségeket nem használjuk ki.
Jómagam is sokakat ismerek, akik nem tudták megszokni az állami szféra sok területén érvényes „érdemi munka nélküli üldögélést”, s miután nem bírták cérnával a semmittevést, az értelmetlen „munkavégzést”, elmenekültek onnan. A felsőoktatásban is sajnos tetten érhetők azok a negatív folyamatok, amelyeket a közszféra fő jellemzőjének szokás tartani.
A blogon szereplő írások célja éppen az, hogy szóvá tegye azokat a problémákat, amelyek innovatív módon való megoldása nélkül érdemi változás nagyon nem várható az országban. Mint a közvélemény alakulása is mutatja, már a helyzetértékelés is komoly feszültségek forrása tud lenni, pedig az milyen messze van az a megoldási javaslatok kidolgozásától, majd az elhatározások végrehajtásától.
A innovacio.blog.hu/2015/01/17/atuto_ereju_valtozast_igero_felsooktatasi_strategia címmel néhány hete írtam a kedvező irányú változást megcélzó felsőoktatási stratégiáról. Abban kellene együttműködjünk, hogy olyan tartalommal sikerüljön ezt a stratégiai tervet megtölteni, ami garanciát jelenthet arra, hogy 15-20 év múlva megalapozottan ne írhasson senki még csak hasonlót se.
Az innováció fogalmát sokan a mai napig szinte kizárólag műszaki, technikai, technológiai folyamatokra értelmezik. Az életszínvonal javulását is attól várják, hogy sikerül-e forradalmian új felfedezésekre, találmányokra, műszaki megoldásokra szert tenni. Így nagyon kevés…..
Reith János
2015.01.06 10:05:28
@Muzsikok közt: Sajnos abban igazat kell adjak, hogy egyre több ember számára kezd igaz lenni, hogy „Ott van a haza, hol a haszon.” . De fogadjuk el, hogy nem mindenki gondolkodik így. Még vannak sokan, akik nem csak az anyagiakban mérik az életminőséget. A társadalmi környezet pedig nem szűkíthető le arra a kérdéskörre, hogy a hatalom és az ellenzéke a választásokon hogyan szerepelt. Mellesleg az sem igaz, hogy az ellenzék még jobban rommá lenne verve a környező országokban, mint idehaza. Javasolom a következő cikket ehhez elolvasni:
tenytar.blog.hu/2014/04/14/europaban_is_ketharmadot_er_a_44_szazalek
tenytar.blog.hu/2014/04/14/europaban_is_ketharmadot_er_a_44_szazalek
Reith János
2015.01.06 10:15:15
@midnight coder: A társadalmi innováció témakörében kevésbé azok a megújulási javaslatok lennének fontosak, amelyek Kínából beszerezhető termékek előállítását jelentik. Az innováció azt sem igényli, hogy az alapját jelentő megoldások szabadalmaztathatók legyenek.
Értem én természetesen a hozzászólás lényegét. S egyet is értek azzal, hogy az értékelőállításra kellene helyezni idehaza is a hangsúlyt, szemben azzal a szemlélettel, amely ma a sokat bírált Magyarországi állapotokat meghatározzák.
Értem én természetesen a hozzászólás lényegét. S egyet is értek azzal, hogy az értékelőállításra kellene helyezni idehaza is a hangsúlyt, szemben azzal a szemlélettel, amely ma a sokat bírált Magyarországi állapotokat meghatározzák.
Reith János
2015.01.06 10:26:43
@Szabadalmi Blog: A hozzászólásban egy kiváló példa található arra, hogy a parciális hivatali érdekek milyen módon képesek eltorzítani a valóságot. A romló tendencia hogyan értelmeződik át, s lesz a politikai kommunikációban javuló eredmény belőle. Általános érvénnyel kimondhatjuk, hogy minden területen a negatív folyamatokat megelőző intézkedésekre volna szükség, s nem pedig a spontán folyamatok által bekövetkező negatív trendek megszépítésére, a hanyatlás fejlődésként való bemutatására. A következmények ugyanis előbb-utóbb úgy is ki fognak derülni. A múltban elkövetett hasonló hibák, de inkább bűnök eredményei pedig már a jelenben okoznak komoly nehézségeket.
bitsandpix - IT és fotótechnikai blog
Kína októberre saját operációs rendszert szeretne
2014.08.26 08:17:11
Egy dologban biztosan egyetért a Google, az Apple és a Microsoft: operációs rendszert építeni kismillió különböző eszközre nem egyszerű. Úgyhogy amikor Kína azt mondja, hogy szeretne saját OS-t fejleszteni, hogy függetleníthesse magát a három nagy gyártó termékeitől, nagy…..
A címben megfogalmazott típusú álkérdésekkel van tele a hazai sajtó és a közéletünk. Szenvedélyes viták zajlanak az ilyen és ehhez hasonló álproblémák megoldása érdekében. Ráadásul ezek gyakran politikai színezetet is kapnak, aminek következtében még inkább sikerül…..
Nincs igazán megbízható statisztika arra vonatkozóan, hogy mennyire is tekinthetők innovatívnak a magyar vállalkozások. Sőt azt is rendkívül nehéz lenne megmondani, hogy mitől innovatív egy vállalkozás. Így mindenki pillanatnyi érdeke fogja eldönteni, hogy éppen milyennek ítéli…..
Szabadalmi blog
Bűvös kocka és az állatorvosi ló: Hogyan védhette a világ egyik legjobb találmányát a világ egyik leggyengébb szabadalma?
2014.04.25 17:02:55
Röviden: sehogy. Hosszabban: gyakorlatilag védtelen volt e nagyszerű találmány. Erről persze nem Rubik Ernő tehetett. Arra kívánunk rámutatni, hogy jó szabadalmi ügyvivő nélkül a legnagyszerűbb találmány is védtelen marad. Csak a Gondviselésnek köszönhető, hogy e…..
A valódi innovációért
Anomáliák VI. - Szakértői vélemény, helyszíni vizsgálat nélkül
2013.11.19 09:11:19
Az eddigi tapasztalatok alapján jól látszik, hogy a k+f tevékenység előzetes és utólagos minősítését illetően valóban jelentős anomáliák alakultak ki, amelyek miatt szükségessé vált a vonatkozó törvényi helyeken módosítások elvégzése. Az előző írásomban (Szakértői…..
A természettudományok és a műszaki tudományok területén viszonylag kikristályosodott gyakorlat alakult ki a kutatás- fejlesztés menetének a lebonyolítására, az eredmények közvélemény elé tárására.
„A bölcsészjellegű tudományos kutatás módszere…..
Az innováció eredményességében a konstruktív szellemiségű társadalomtudományoknak is meghatározó jelentősége van. Ma az egyszerre teljesítményorientált és fogyasztói szemléletű világunkban hatalmas kapacitások mozdulnak meg vállalati megrendelésre az egyik oldalon…..
A történelem bizonyítja, hogy megszorítások nem működnek.
Mégpedig azért, mert a háttérben meghúzódó okot sosem oldják meg. Ez pedig a munkanélküliség.
Az államnak az a feladata, hogy békés időkben a jólét őrzője, nehéz időkben pedig a gazdasági élénkség…..
Az Európai Unió az utóbbi években kényszerűen megváltoztatta az innovációval kapcsolatos álláspontját. A korábban megfogalmazott tudásalapú társadalom fogalmát egyre inkább az innovatív társadalom célkitűzése váltja fel. Ez a…..
Belépve többet láthatsz. Itt beléphetsz
Óriási a különbség aközött, hogy egy jelenséget megnevezünk, s aközött, hogy valakinek a személyi jogait megsértjük.
A mosógép javításra vonatkozó kiegészítő megjegyzést pedig nem is igazán értem. Viszont ellent kell mondjak, mert hiba függő az, hogy a garancia lejárta után érdemes-e a mosógépet javítani. Mert ha a fűtőszál ment tönkre, vagy éppen a szénkefe kopott el, akkor relatíve olcsón beszerezhető alkatrészekről beszélünk, s ezek cseréje különösebb szakértelem nélkül is csak néhány perc.