Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Reith János

0 bejegyzést írt és 78 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Ma a vízcsapból is az folyik, hogy egyre növekvő számú informatikus hiányzik Magyarországon. Nem csak informatikusok, hanem jószerivel minden szakmában hiányoznak a jól képzett szakemberek.   A valóban jól képzett informatikusok hiányára utaló nagy port felvert ide illő hír, hogy évek óta nem…..
Reith János 2018.10.03 17:32:05
@CyberPunK: Nem zavart, mert biztos voltam benne, hogy az olvasók többsége pontosan érti, hogy mire gondolok. A mondani való lényege nem az, hogy több száz cég közül x. cég éppen az ÁFA kulcs aktualizálása érdekében mit tett, hanem az, hogy általában milyen problémák vannak a vázolt területen.

Óriási a különbség aközött, hogy egy jelenséget megnevezünk, s aközött, hogy valakinek a személyi jogait megsértjük.

A mosógép javításra vonatkozó kiegészítő megjegyzést pedig nem is igazán értem. Viszont ellent kell mondjak, mert hiba függő az, hogy a garancia lejárta után érdemes-e a mosógépet javítani. Mert ha a fűtőszál ment tönkre, vagy éppen a szénkefe kopott el, akkor relatíve olcsón beszerezhető alkatrészekről beszélünk, s ezek cseréje különösebb szakértelem nélkül is csak néhány perc.
Reith János 2018.10.03 17:39:25
@Pic: Újra köszönettel tartozom. A leírt példa kiváló annak igazolására, hogyan tudja egy jól képzett informatikus több kevésbé jól képzett szakember hosszú ideig tartó manuálisan végzett munkáját helyetesíteni.
Reith János 2018.10.04 09:41:47
@villám.ló.láng.nyelv: A blogírónak is van felelőssége, mint mindenkinek, nem csak az IT területen dolgozónak. A felelősség vállalás pedig azt is jelenti, hogy adom a nevem a munkámhoz, a véleményemhez.

Kíváncsi lennék arra, hogy milyen „íveket” nem látok, s mi a problémák gyökere. Ha ugyanis van valaki, aki ezt tudja, ne tartsa magában, hanem ossza meg velünk.

A provinciális látásmódom ellenére én inkább úgy fogalmaznék, hogy egy 4 hónapos képzés után belépő kolléga egy munkahelyen egyenrangú a többiekkel, legfeljebb a tudása marad el egy magasabb végzettségű és/vagy több tapasztalattal rendelkező kollégáé mögött.

A cél éppen az kellene legyen, hogy ne külföldi cégek vigyék el előlünk azokat a projekteket, amelyeket jobb szervezéssel itthon is meg lehetne csinálni.
A nyáron szokásos uborkaszezon ellenére az innováció szempontjából számos nagyon időszerű és meghatározó jelentőségű témakörben is érdemi vita van kibontakozóban a politikában és a sajtóban egyaránt...
Reith János 2018.09.25 13:03:23
@Coro: Sajnos kénytelen vagyok elismerni, hogy az innováció sokkal inkább ürügy, mint valódi célja sok embernek az országban. Nem véletlenül alakult ki a megélhetési innovátor kifejezés sem. Az innováció hosszú ideje divatos kifejezésnek számít, amire hivatkozással jelentős összegek osztogatására van lehetőség. Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy pénzeket költünk innováció címén, hanem az, hogy ezeknek a „befektetéseknek” többnyire semmi, vagy aránytalanul kevés kézzel fogható eredménye van. Sőt, sok esetben már az „innovációs” projektek kezdésekor sem cél az erre elosztogatott pénzekből valódi eredmények elérése.

Az értelmiségtől általában több tudást és felelősségvállalást szokás elvárni, mint az átlagemberektől. Való igaz, értelmiségünk hozzáállása talán még a képzés színvonalesésénél is nagyobb mértékben romlott. Ez azonban nem csak hazai, hanem világjelenségnek tekinthető. Megfogalmazhatjuk persze ezt a tényt pozitív szemlélettel úgy is, hogy a nem értelmiségi rétegek világnézete, a közös dolgaink iránti felelősségvállalási szintje elérte az értelmiségéét.

Természetesen nem kell mindent eltörölni, ami a múlt öröksége, mert automatikusan nem rossz minden csak azért, mert „ósdi”. Valaminek a hosszú távon való fennmaradása inkább az értékállóság bizonyítéka szokott lenni.

A magyar értelmiség szerepvállalásával kapcsolatos elvárások nem teljesülése nem új keletű probléma. Nincs 100 éve, hogy „A MAGYAR
ÉRTELMISÉG
VÁLSÁGA
” címmel előadássorozat készült, amelynek anyaga a következő linkről tölthető le:
mtdaportal.extra.hu/books/a_magyar_ertelmiseg_valsaga.pdf
Roppant érdekes mai szemmel látni, hogyan ítélték meg elődeink az értelmiség feladatát:
„Röviden: az intelligencia s annak belső kategóriái csak oly mértékben jelentenek értéket a nemzeti társadalomban amennyiben funkcionális hivatásukat eredményesen betöltik.

Vagyis az értelmiség értékét is, mint minden más társadalmi csoportét az alapján lehet megítélni, hogy milyen mértékben járul hozzá hivatásával az ország eredményességéhez.

Nagy problémának látom magam is az értelmiség közömbösségét, amely talán részben a nem megalapozatlan félelmekből vezethető le. Az innováció célja értelemszerűen a jövő megváltoztatása lehet csak, a jelen körülményei már a múltban eldőltek, azokon visszamenőlegesen korrigálni nem tudunk. Megítélésem szerint ma nem a feltételek, mint inkább a jól megfogalmazott célok, és az ezekért a jó célokért való munka akarása hiányzik.

Optimista lévén azt gondolom, hogy ez is csak egy átmeneti állapot lesz. Hamar rá fognak jönni az emberek, hogy sokkal több lehetőségük van számukra előnyös feladatokat bevállalni annál, mint amit ma hajlandók megtenni. Ha pedig pesszimista lennék, akkor is azt kellene mondanom, hogy a kényszerek gondoskodni fognak arról, hogy sokkal jobban éljünk az innováció kínálta lehetőségeinkkel.
Az előző írásban az innováció egyik fontos feltételeként a megfelelő tudás meglétét kellett nevesítsük. Ma már közismert és széles körben elfogadott tény, hogy az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munka tartalmával és módszertanával, az erre épülő szakképzés színvonalával komoly gondok vannak.…..
Reith János 2018.09.19 14:47:50
@El Torro: Egyetértek, minden iskolai neveléssel és oktatással kapcsolatos átalakításnak az innovációra való felkészítés irányába kellene a lehető legnagyobb lépéseket tennie. A duális képzés fő célja a gyakorlati orientáció erősítése volt, ami ugyan nem mond ellent az innovációra való felkészítésnek, de garanciát sem jelent rá.

Szerintem a gyerekek ma legalább annyira okosak és nyitottak, mint korábban bármikor, tehát a jelenlegi problémák gyökerét nem itt kell keresni. Ha valamit gyermekeink nem tudnak, az nem az ő hibájuk. Mi nem tanítottuk meg nekik.

A tanárok és szülők közös felelőssége az, hogy a NAT célkitűzéseit milyen szinten sikerül teljesíteni.

A szülő azzal teheti a legtöbbet, ha a saját gyermeke érdekében együttműködik az iskolával. Elvárja, ha kell, kikényszeríti, hogy a NAT-ban szereplő valamennyi cél ne csak írott malaszt maradjon.
Reith János 2018.09.19 14:54:19
@Ms. Xanax: Az írás valóban jól összefoglalja a lényeget. Elolvasásra ajánlom még az alábbi linken található elemzést:
koloknet.blog.hu/2018/09/18/nat-kalauz_aggodo_szuloknek#comment-form
Reith János 2018.09.25 11:48:48
@Coro: Maximálisan egyetértek azzal, hogy még számos lehetőség van a duális képzés jelenleg ismert rendszerének a továbbfejlesztésére. Vélhetően egy ennél sokkal sikeresebb és szélesebb hallgatói kört érintő rendszer kialakulásában bíztak a kitalálói.

A duális képzést életre hívó kényszerek ma is érvényesek. Ennek megfelelően a nevelés, az oktatás és a szakképzés tartalmi megújításánál is fontosabb volna a szemlélet megváltoztatása. A gyakorlati orientáció erősítése, a kreatív munkára, az innovatív látásmódra való felkészítés kellene felváltsa a jelenlegi lexikális ismeretek átadására fókuszáló, alapvetően tekintélyelvű oktatásunkat.

A Nat legújabb tervváltozata nem jár messze azoktól a céloktól, amiket valóban ki kellene tűzni, a megvalósítás mikéntje azonban még kidolgozatlan, a garanciái pedig teljességgel hiányoznak.
Az előző írások kapcsán kibontakozott vita összefoglaló megállapítása röviden úgy fogalmazható meg, hogy a hazai politikai és gazdasági elit talán már kezdi felismerni nem csak az innováció szükségességét, hanem a benne rejlő lehetőségeket is. Így indokolt volna a címben szereplő kérdés…..
Reith János 2018.09.11 14:25:24
@El Torro: Örömmel konstatáljuk, ha az írásokat nyomon követik olvasóink, tagjaink, s csak köszönetet mondhatunk azért, ha megosztják velünk véleményüket, kritikai észrevételeiket, megfogalmazzák javaslataikat.

Magam is bízom abban, hogy az értelmes javaslatok több emberhez eljutnak, s ha nem is azonnal, de előbb-utóbb a jogszabályokban is visszaköszönnek. Az ITM anyagaiban egyre több biztató jele van annak, hogy az innováció politika szakított a korábbi évek, évtizedek hibás szemléletével. A miniszter szájából elhangzó új elvek és célok remélhetőleg már elsősorban a hazai tulajdonú gazdaság fejlesztését fogják szolgálni. A hazai vállalkozások szerintem nyitottak ezekre az új elvárásokra, csak a szabályozási környezet, az innovációhoz fűződő szemlélet felülről irányított megváltozására várnak.

Az innováció szemléletének minden területen, így még a pártpolitikában is létjogosultsága van. Nagyon nem jó az, ha a pártpolitika és a szakmapolitika között akkora érdekellentét feszül, amely innovációkat képes megakadályozni.

A Magyar Innovációs Szövetség tevékenységét nem tudom és nem is kívánom minősíteni, olyan szinten nem követem nyomon az itt folyó munkát. A kérdés azonban jogos, hiszen mindenkinek, így az innováció elősegítésére létrejött szövetségnek különösen fontos feladatai lennének ezen a területen.
Reith János 2018.09.12 14:57:32
@Ms. Xanax: Úgy tűnik, hogy olyan mértékű szemléletbeli különbség van a K+F és innováció szerepét illetően a minisztérium és az MTA között, amely valóban jelentős változások ígéretét vetíti előre. Az elakadt tárgyalások ténye is csak megerősíti azt, amit az előző „Kurzusváltás zajlik az innovációpolitikában?” címmel megírt eszmefuttatásomban még csak kérdésként mertem feltenni.

Azt remélem, hogy a minisztérium által képviselt szemlélet kerekedik felül, az MTA kényszerűen beletörődik a megváltozott helyzetébe. Megítélésem szerint ez az új szerep inkább előnyös lesz a tudós társadalom többsége számára, mint hátrányos. Egy korábbiaknál szorosabb és egészségesebb kapcsolat alakulhat ki a tudás termelésért és felhasználásért felelős erők között.

Az új szemlélettel szoros összhangban lévő célok, mint a hazai tulajdonú vállalkozások megerősödése a saját termékek fejlesztése és piacra vitele révén, a mérnöki szemlélet és tudás szélesebb körű megjelenése a vállalkozásokban, valóban a jólét alapjainak a megteremtődését eredményezhetik.
A korábbi vitaindító írásaimban már több olyan ITM miniszteri nyilatkozatra is történt hivatkozás, amelyek arra engednek következtetni, hogy kurzusváltásnak is beillő mértékű szemléletváltás következett be a politika innovációhoz fűződő viszonyában, az ezzel szoros kapcsolatban lévő oktatási és K+F…..
Reith János 2018.09.10 10:25:17
@Ms. Xanax: Tökéletesen megértem azt a türelmetlenséget, ami a hozzászólásból kiderül. A kurzusváltás kifejezés ebben a formában talán sehol nem hangzott el, így magam is csak kérdés formájában tettem fel az írás címében. Valóban sok nyitott kérdés van még azzal kapcsolatban is, hogy ténylegesen mi fog történni a hazai innováció politikában.

Számos elemzés jelent meg a hazai sajtóban arról, hogy az innováció területén Európa mennyire lemaradt az USA, s egyre inkább Ázsia mögött is. A leszakadó európai mezőnyön belül pedig hazánk az utolsó harmadban kullog.

Egyetértek azzal, hogy jelentős változást lehetővé tevő (nem ígérő) programra volna szükség. A minisztériumból eddig kikerülő információkból levezethető célok, a megfogalmazott új értékrend a véleményem szerint támogatásra méltó. Valóban nagyon jó lenne mielőbb már a tettek mezejére lépni.
Reith János 2018.09.10 14:29:52
@El Torro:
Maximálisan egyetértek, a beszédnél sokkal fontosabbak a tettek. A jogszabályok megalkotása ugyan több, mint csak beszéd, de kétségtelenül az sem garancia a későbbi jó irányba való elmozdulásra, a tettekre.

Ne felejtsük el, hogy az innováció csak a retorika szintjén való megjelenésél is van rosszabb, az, amikor semmilyen szinten fel sem merül.

Kicsit túlzó megállapításnak vélem az ellenzék hallgatását az innovációval kapcsolatban, de kétségtelen, hogy átütő erejű javaslataik nekik sincsenek.

Több írás is foglalkozott a BMW gyár idetelepülésének vélt és valós káros következményeivel. A magam részéről azonban sokkal fontosabbnak gondolom a várható következményeknél az idetelepülés okait. Azokat az okokat, amelyek a magyar gazdaságot ebbe a BMW számára vonzó helyzetbe hozták.

Így szerintem is a gyár által elfoglalt szántóföld elveszése az egyik legkisebb tétel. Ezer más sokkal fontosabb szempontot lehetett, sőt kellett volna a mérlegre tenni.
E hónap elején jelent meg „Fordulatra van szükség a magyar gazdaságban” címmel egy elemzés, amely az alábbi linken olvasható:..
Reith János 2018.08.28 14:58:13
@Ms. Xanax: A fordulat szó használata a gazdaságpolitikára valóban nem túl szerencsés, mert nem kellően egzakt a tartalma. A kis mértékű korrekciótól a 180 fokos, ellentétes irányba történő fordulásig bármi érthető alatta. Az egymást követő fordulatok nem csak pörgést, azaz egy irányba történő változást, hanem ide-oda ingadozást, azaz +/- irányú mozgást is eredményezhetnek.

A lényeg azonban mégiscsak az, hogy sikerült felismerni az irányváltás szükségességét, ami pedig egy kiváló lehetőség a jobb irányba való elindulásra. Kétségtelen tény, hogy a rossz irányba való módosítás lehetősége is benne van. Bízzunk benne, és segítsünk is abban, hogy a jó irányt közösen mielőbb megtaláljuk.

Ehhez valóban sok új ötletre, az új elképzelések innováció eszközeinek a segítségével történő megvalósítására lesz szükség. Az innovációt minél szélesebb körben, azaz nem csak a gazdaságban, hanem a társadalmi létünk minden területén alkalmazni kellene. A politika az innovációt a jogi szabályozással is tudná segíteni. Így például az adókedvezmények okosan kialakított rendszere garantáltan jobb eredményeket adna, mint a jelenlegi pénzosztogató pályázati megoldások.

Ahhoz, hogy innovációbarát környezet alakulhasson ki az országban, még valóban nagyon sok munka elvégzésre lesz szükség. Ahhoz pedig, hogy új innovatív ötletek megszülessenek és meg is valósulhassanak, még annál is több.

Az innováció eszközének a használatáról lemondani olyan hiba, mint lemondani a repülésről csak azért, mert ragaszkodunk a megszokott, „szilárd talaj van a lábunk alatt” érzéshez, s mert közben félünk a légi katasztrófától is.
Reith János 2018.09.10 10:45:08
@El Torro: A sajtóban megjelenő hírek szerint a Nemzeti Versenyképességi Tanács rendszeresen ülésezik. Innen tudható, hogy a legutóbbi találkozók alkalmával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkaanyagainak a tartalmát vitatták meg. Célként mindegyik a magyar gazdaság versenyképességi fordulatának folytatását fogalmazza meg. A tudósítások szerint a tanács a három stratégia összevetését követően az ősz folyamán a kormánynak javaslatot tesz a versenyképességet tovább erősítő intézkedésekre.
Nemrégiben került a kezembe az alábbi írás, amely a címben szereplő minisztérium vezetőjével, Palkovics Lászlóval készült interjú lényegéről szól:..
Reith János 2018.08.21 14:58:29
@Ms. Xanax: Az írásomban a korábbi, Pálinkás József dominálta időszak, és az új kurzus innovációpolitikai szemléletében rejlő különbségekre igyekeztem rávilágítani, majd pedig egyértelműen kifejezésre juttatni a személyes véleményemet a kétfajta értékrendre vonatkozóan.

Az előbbinek már részben látjuk az eredményét, az utóbbi esetében pedig még sok a megválaszolatlan és eldöntetlen kérdés. Legyünk azonban bizakodóak és optimisták!

Egyet kell értenem, az autóipari befektetések további ösztönzése és a hazai tulajdonú gazdaság fejlesztésének törekvései között hosszú távon nyilvánvaló érdekellentét áll fenn. Nincs könnyű dolga a nemzetgazdaság irányítóinak. A rövid távú kényszerek mellett kellene megtalálni, és útjára indítani azokat a gazdaságpolitikai megoldásokat, amelyek hosszú távon is eredményesek. Korukban sajnos jellemzően a rövid távú érdekek dominálnak, amelyek oltárán a kelleténél is gyakrabban áldoztuk fel a hosszú távú érdekeinket.
Közismert tény, hogy Magyarországon a K+F meglehetősen régóta alapkutatás (felfedező kutatás) fókuszú nem csak a tudománypolitika, hanem az ezzel szorosan összefüggővé tett innovációpolitika is. Vezető tudósok részéről különböző formában többször megfogalmazódott, hogy az alapkutatás az Akadémia…..
Reith János 2018.08.14 09:33:41
@Ms. Xanax: Egyetértek. A K+F munkának ugyanúgy meg kell legyen az eredménye, mint bármilyen más alkotó, értékelőállító tevékenységnek. Bízzunk benne, hogy sok sikeres támogatott projekt lesz, amelyek célja és eredménye nem elsősorban „impaktfaktorok” előállítása lesz, hanem a nemzetgazdaság számára bevételeket is termelhetnek majd akár közvetlenül, akár rá épülő kutatások és fejlesztések segítségével.
Reith János 2018.08.17 10:15:15
@El Torro: A kulturált hozzászólásokat, fejezzenek ki azok bármilyen legitim nézőpontot, nem töröljük.

Az innováció kérdésköréhez a hivatkozott írás annyiban talán mégis szervesen kapcsolódik, hogy nem akárkinek a véleménye hangzik el a cikkben. Az MTA elnökeként, a Fidesz kulturális tagozatának alapítójaként Pálinkás József igen csak sokat tehetett volna azért, hogy a most általa kifogásolt helyzet ne következhessen be. Az NKFIH vezetőjeként Pálinkás József a hazai innováció politika irányítója volt, amelynek eredménye határozza meg azt a közvetlen előzményt, kiindulási állapotot, amelyet a jövő tervezésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ki kell elemezni mind a pozitív eredményeket, mind pedig a negatív következményeket, mert csak így tanulhatunk belőlük. Reális innovációs stratégiát a továbblépésre csak a valóságból kiindulva lehet megfogalmazni.
Reith János 2018.08.17 10:23:09
@Coro: A blog célja az innováció ügyének minden vállalható eszközzel való elősegítése, ehhez minél szélesebb körtől a szellemi muníciók összegyűjtése. Egyes személyek jellembeli tulajdonságainak a megítélése véleményem szerint már túl mutat ezeken a célokon, ezért nem javasolom az ebbe az irányba való továbblépést.
A bloghoz történő hozzászólások visszatérően jogos megállapítása, hogy az innováció fogalma messze nem annyira közismert és egységesen értelmezett, mint azt hinni szeretnénk...
Reith János 2018.08.13 14:52:08
@El Torro: Sajnos maximálisan egyet kell értsek, szemléletváltás nélkül nem nagyon reménykedhetünk a gazdaság alapjainak a megváltozásában sem. Talán nem is „átprogramozni” kellene az emberek agyát, hanem megszüntetni az átprogramozási kísérletek hosszú ideje fennálló sorozatát. Hagyni kellene végre, hogy az emberek a józan paraszti eszükre, a saját maguk által megtapasztaltakra támaszkodhassanak.

A saját termékek száma a rendszerváltás után valóban jelentősen lecsökkent, ami egy bűnös önfeladás eredménye.

Az új hazai termékek megjelenését akkor lehetne a gazdasági szereplőktől elvárni, ha erre tudatos törekvés van a gazdaságpolitikában. Az eddigi elvárások inkább a „hogyan legyünk beszállítók” elv köré csoportosultak.

A fogalmak egységes értelmezése nélkül az érintettek csak elbeszélnek egymás mellett. Valóban nem kellene sok időt tölteni a fogalmak tisztázásával, azonban ez elkerülhetetlen, ha tovább akarunk lépni. A korábbi időszakban a fogalmak tisztázatlansága, önkényes értelmezése okozott nagyon sok kárt az innováció ügyének.

Talán nem is az egyes szereplők nevei volnának az érdekesek, hanem azok a társadalmi jelenségek, amelyeket gyakran leegyszerűsítve a kérdést, egy-egy ember nevéhez kötünk. Tudnunk kell azonban, hogy általában mindig sokkal több szereplő együttműködése kell ahhoz, mint akik neveihez kapcsolunk egy-egy időszakot, jelen esetben a K+F és innováció-politika egyes területeinek a történéseit.
Reith János 2018.08.14 09:25:24
@Ms. Xanax: A jog szabályozta fogalom meghatározásokkal szerintem kevésbé van probléma, a definíciók eléggé egyértelműek és világosak. A NAV és az őt „segítő” SZTNH általi értelmezés azonban annyira sajátos, hogy a jogalkotónak nem a törvényben szereplő szövegszerű megfogalmazás pontosításával, hanem inkább a adóhatósági eljárások rendjének a szabályozásával kellene biztosítékokat teremteni arra, hogy az ilyen szándékos félreértelmezések azonnal orvosolhatók legyenek. Ne tudjanak hosszú időn keresztül fennmaradni, s jóvátehetetlen károkat okozni.
Reith János 2018.08.16 11:25:48
@Ms. Xanax: Palkovics miniszter úr „minden cég vegyen fel egy mérnököt” jelszava nagyon szimpatikus a számomra.

Amennyiben azonban ki kellene bontani, hogy ez alatt mit kell érteni, a következő megszorítást és engedményt tenném:
A megszorítás: Mérnök alatt nem a mérnöki diploma meglétét, hanem a mérnöki szemléletet és tudást kell érteni.
Az engedményem is ezzel függ össze: Nem kell mérnöki diplomával rendelkeznie egy jó szakembernek ahhoz, hogy a szemlélete és a tudása elegendő legyen a hazai KKV-k esetében valóban nagyon kívánatos saját termék fejlesztéshez.
A Tusványos-i Szabadegyetem keretében tartott beszélgetésen Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs miniszter is tartott egy előadást/vitát a hazai KKV szektor lemaradásáról. Nem új keletű a vita ebben a kérdésben sem. Ha a magam válaszát kellene erre megfogalmazni, akkor egy…..
Reith János 2018.08.09 14:24:51
@Ms. Xanax: Valószínűleg azt sohasem fogjuk megtudni, hogy mennyi is lesz valójában a most épülő BMV gyárban a hozzáadott érték, amit Debrecenben teremtenek meg. Csak abban lehetünk biztosak, hogy lényegesen magasabb érték annál, mint amit az ország majd profitál belőle.

A bért a dolgozóknak biztosan ki fogják fizetni, főleg ha azt is számításba vesszük, hogy a kapott állami támogatásuk 4-5 évre teljes körűen fedezetet is nyújt erre.

A külföldi tulajdonú vállalatok nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy megsértődjenek. Így tehát abban is biztosak lehetünk, hogy sértődés okán sem Romániába, sem máshová nem viszik el a gyárukat. Ha elviszik, annak vélhetően az lehet majd az oka, hogy sikerült találniuk egy nálunk is olcsóbb bérű országot, ahol hasonló nyereségszintet lehet elérni. Már csak ezért sem nagyon jöhet számításba Románia, mint célország, mert a bérszínvonaluk helyenként a miénket is meghaladta.
Bendzsel Miklós, a szabadalmi hivatal elhíresült elnöke szerint mind az Igazságügyi minisztérium, mind az Állami Számvevőszék, mind az Alapvető Jogok Biztosa, mind a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület, sőt még a hivatali korrupciót firtató parlamenti képviselők is tévesen értelmezik a…..
Reith János 2016.06.06 12:10:31
SZTNH szakmai felkészültségéről, a hozzájuk intézett kritikai észrevételek kezeléséről a K+F minősítések kapcsán magunk is sok tapasztalatot szereztünk. Erről az alábbi linken olvasható írásban már 2014-ben említést tettünk:
innovacio.blog.hu/2014/04/21/amikor_a_hohert_akasztjak_960

Felettes hatóságokhoz címzett levélben kértünk vizsgálatot SZTNH tevékenységével kapcsolatban, érdemi dolog sajnos a mai napig nem történt.
Felmerül kérdés: Minek kell még kiderülnie ahhoz, hogy a hivatal vezetésében változás következhessen be?

Megítélésem szerint a hazai innováció ügyének nagyon sokat ártott az a szemlélet, ami ma a szabadalmi hivatal vezetésének a hozzáállását meghatározza. A pénzügyi ellenőrzésnél is fontosabb volna a hivatal szakmai munkájának a felülvizsgálata. Attól tartok, hogy ott még nagyobb problémák jönnének a felszínre.
A BME-n a közelmúltban megtörtént az alapszakok felülvizsgálata, a tanárok, a diákok és az ipari partnerek körében végzett felmérések kiértékelése. Az egyes eldöntendő kérdésekre adott válaszokból sok érdekes és számszerűen is megjeleníthető tapasztalat olvasható ki.…..
Reith János 2015.02.03 14:40:05
@Gerilgfx:

A hozzászólás tartalmával igen, a megfogalmazás stílusával nem nagyon tudok azonosulni. Éppen az akadályozza -sok más mellett- a kulturált és eredményes párbeszédet, hogy mindegyik oldalnak van mit a másik oldal fejére olvasni.

Kétségtelen tény, hogy Magyarországon elfogadhatatlanul sok helyen, így a felsőoktatás területén is rengeteg abnormális jelenséggel találkozik az ember. A rokoni kapcsolatok miatt valóban gyakori következmény a „tudálékos ingyenélők” nagy számban való előfordulása.

A hazai egyetemeken folyó képzés színvonalának az esése ma már elfogadott tényként kezelhető. Bár tegyük tárgyilagosan hozzá, hogy ez a folyamat nem a közelmúltban kezdődött. A saját tapasztalataim alapján bátran kijelenthetem, hogy sajnos már a 80-as években is mutatkoztak ennek a színvonalesésnek a jelei. A ma aktív és vezető szerepet betöltő tanárok többsége is ebben az időszakban szerezte a diplomáját, kezdte el pályafutását.

Nem ismerek olyan statisztikát, amely megbízhatóan megmondaná, hogy a tanárok hány százalékát kellene lecserélni a romló trend megfordítása érdekében. Azzal azonban maximálisan egyet kell értenem, hogy valódi szakmai teljesítmények, szakmai tapasztalat nélkül eredményesen tanítani nem lehet.

A humán tárgyak esetében sem tekinthető elfogadhatónak az, ha pusztán lexikális tudást adnak át, s kérnek számon a hallgatókon. A természettudományi területeken ez még inkább érvényes. Az ismeretek kreatív módon való felhasználása az, ami az értékteremtési folyamatban való részvételre felkészít. Éppen ezért nem elég az, ha egy előre kidolgozott menetrendet tartalmazó sillabusz szerint kell egy ISA hangkártyát megtervezni. További olyan követelmények támasztása is fontos, amely a tanultak továbbgondolását, valódi problémák megoldását igényli.

Egyetértek azzal is, hogy nem csupán hiba, hanem egyenesen bűn az, ha a képzésben rejlő lehetőségeket nem használjuk ki.

Jómagam is sokakat ismerek, akik nem tudták megszokni az állami szféra sok területén érvényes „érdemi munka nélküli üldögélést”, s miután nem bírták cérnával a semmittevést, az értelmetlen „munkavégzést”, elmenekültek onnan. A felsőoktatásban is sajnos tetten érhetők azok a negatív folyamatok, amelyeket a közszféra fő jellemzőjének szokás tartani.

A blogon szereplő írások célja éppen az, hogy szóvá tegye azokat a problémákat, amelyek innovatív módon való megoldása nélkül érdemi változás nagyon nem várható az országban. Mint a közvélemény alakulása is mutatja, már a helyzetértékelés is komoly feszültségek forrása tud lenni, pedig az milyen messze van az a megoldási javaslatok kidolgozásától, majd az elhatározások végrehajtásától.

A innovacio.blog.hu/2015/01/17/atuto_ereju_valtozast_igero_felsooktatasi_strategia címmel néhány hete írtam a kedvező irányú változást megcélzó felsőoktatási stratégiáról. Abban kellene együttműködjünk, hogy olyan tartalommal sikerüljön ezt a stratégiai tervet megtölteni, ami garanciát jelenthet arra, hogy 15-20 év múlva megalapozottan ne írhasson senki még csak hasonlót se.
Az innováció fogalmát sokan a mai napig szinte kizárólag műszaki, technikai, technológiai folyamatokra értelmezik. Az életszínvonal javulását is attól várják, hogy sikerül-e forradalmian új felfedezésekre, találmányokra, műszaki megoldásokra szert tenni. Így nagyon kevés…..
Reith János 2015.01.06 10:05:28
@Muzsikok közt: Sajnos abban igazat kell adjak, hogy egyre több ember számára kezd igaz lenni, hogy „Ott van a haza, hol a haszon.” . De fogadjuk el, hogy nem mindenki gondolkodik így. Még vannak sokan, akik nem csak az anyagiakban mérik az életminőséget. A társadalmi környezet pedig nem szűkíthető le arra a kérdéskörre, hogy a hatalom és az ellenzéke a választásokon hogyan szerepelt. Mellesleg az sem igaz, hogy az ellenzék még jobban rommá lenne verve a környező országokban, mint idehaza. Javasolom a következő cikket ehhez elolvasni:
tenytar.blog.hu/2014/04/14/europaban_is_ketharmadot_er_a_44_szazalek
Reith János 2015.01.06 10:15:15
@midnight coder: A társadalmi innováció témakörében kevésbé azok a megújulási javaslatok lennének fontosak, amelyek Kínából beszerezhető termékek előállítását jelentik. Az innováció azt sem igényli, hogy az alapját jelentő megoldások szabadalmaztathatók legyenek.

Értem én természetesen a hozzászólás lényegét. S egyet is értek azzal, hogy az értékelőállításra kellene helyezni idehaza is a hangsúlyt, szemben azzal a szemlélettel, amely ma a sokat bírált Magyarországi állapotokat meghatározzák.
Reith János 2015.01.06 10:26:43
@Szabadalmi Blog: A hozzászólásban egy kiváló példa található arra, hogy a parciális hivatali érdekek milyen módon képesek eltorzítani a valóságot. A romló tendencia hogyan értelmeződik át, s lesz a politikai kommunikációban javuló eredmény belőle. Általános érvénnyel kimondhatjuk, hogy minden területen a negatív folyamatokat megelőző intézkedésekre volna szükség, s nem pedig a spontán folyamatok által bekövetkező negatív trendek megszépítésére, a hanyatlás fejlődésként való bemutatására. A következmények ugyanis előbb-utóbb úgy is ki fognak derülni. A múltban elkövetett hasonló hibák, de inkább bűnök eredményei pedig már a jelenben okoznak komoly nehézségeket.
Egy dologban biztosan egyetért a Google, az Apple és a Microsoft: operációs rendszert építeni kismillió különböző eszközre nem egyszerű. Úgyhogy amikor Kína azt mondja, hogy szeretne saját OS-t fejleszteni, hogy függetleníthesse magát a három nagy gyártó termékeitől, nagy…..
Reith János 2014.08.27 17:12:47
Már várható volt, hogy ez előbb-utóbb be fog következni. S vélhetően nem Kína lesz az egyetlen, amely saját operációs rendszert kíván fejleszteni.

Sok területen okozott már meglepetést Kína, így egyáltalán nem elképzelhetetlen az, amit megcéloztak. Ha már októbertől használni kívánják az új operációs rendszert, akkor az már készen is van, s nem most kezdenek neki a fejlesztésének.

Az a kérdés pedig, hogy mi számít jobbnak,vagy rosszabbnak, nem dönthető el könnyen. Így például a szerző azon megállapítása is erősen vitatható, amelyet az alábbi módon fogalmazott meg:
„A Windows és az OS X is fejlett hálózatkezeléssel és csoportkezeléssel rendelkezik, ez Linux alatt azonban még nem olyan kiforrott. „

Viszont maximálisan igaza van szerzőnek akkor, amikor az alábbit állítja:
„A saját szoftver létrehozása mögött Kínának az a félelme is állhat, hogy az amerikai székhelyű vállalatok kiskapukat építenek termékeikbe, így elősegítve az USA kémkedését.”

Talán nem kellett volna visszaélni a bizalommal , s a szoftvervásárlókat teljesen hülyének nézni.

Az tény, hogy ma Kínában nem csak az informatika, hanem minden más területen is egy nagyon gyors fejlődés zajlik, igaz, ők alacsony szintről indultak. Ezzel szemben Európa még a több éve tartó válságból sem kecmergett ki, igaz, viszonylag magas szinten van még ma is a jólét. Ha az önmagát fejlettnek nevező világban nem történik valami jelentős változás, ez nem marad már hosszú távon így. Az arisztokratikus magatartásról pedig már ideje volna elkezdeni leszokni, mert a világban nagy átrendeződések prognosztizálhatók.

A Windows 10 %-os legális példányszáma mellett is óriási számokról beszélhetünk, így természetesen meg lehet majd érezni a kiesést, ha az jelentkezik.

Sajnos nem fejtette ki a szerző, hogy ugyan mitől menne a produktivitás rovására az, ha létrehoznak egy saját operációs rendszert. A magam részéről éppen fordítva gondolom. Még ha nem is lesz elsőre tökéletes a megoldás, akkor is óriási előrelépést hozhat Kínának.

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy nem is olyan lehetetlen egy LINUX alapú operációs rendszert ma létrehozni, ha ez nekünk, egy kis cégnek sikerült. Csak érteni kell hozzá. és sokat kell dolgozni rajta.

Lásd bővebben: haxson.hu
A címben megfogalmazott típusú álkérdésekkel van tele a hazai sajtó és a közéletünk. Szenvedélyes viták zajlanak az ilyen és ehhez hasonló álproblémák megoldása érdekében. Ráadásul ezek gyakran politikai színezetet is kapnak, aminek következtében még inkább sikerül…..
Reith János 2014.07.24 17:06:24
Kedves Bambano!

Ha Te értenél a könyveléshez, akkor olyasmit nem írnál le, hogy „ nyereség csak a ténylegesen eladott termékből, szolgáltatásból lesz, amit ki is fizettek.” Először is egyáltalán nem garantált a nyereség, ha egy terméket, vagy szolgáltatást sikerül is eladni. Az sem biztos, hogy mire a kifizetés megtörténik, még mindig nyereséges az értékesítés. Sorolhatnám az elvi és gyakorlati lehetőségeket arra vonatkozóan, hogy mégis nem ilyen egyszerű, mint ahogy azt elképzeled. Másrészt nyeresége lehet valakinek olyasvalamiből is, amit nem vett meg, mert például saját maga állította elő saját magának.

Ha helyesen értelmezted volna az írást, akkor az nem arról szólt, hogy a felesleges kapacitásokat eladhatatlan termékek előállítására szeretném mozgósítani, hanem meglévő jogos igények kiszolgálására. Vagyis azt mondtam, hogy építsünk stadiont és kórházat is egyszerre, ha ezekre van szükség, mert van rá bőséges kapacitás. A többi általad belemagyarázott tartalommal pedig időkímélés érdekében nem bocsátkozom meddő vitába.

Az hogy mi az optimális, az mindig célfüggvény és peremfeltételek kérdése. Mindkettő többé-kevésbé szabadon befolyásolható. Rajtunk múlik, hogy mit tekintünk optimálisnak.

Az állam eladósodása saját állampolgáraival szemben talán nem is olyan nagy probléma, mint amilyen a mi adósságunk, aminek nagy része viszont külföld felé áll fenn. A kettő között érdemes különbséget tenni. Lehet a gazdasági folyamatokat úgy szervezni, hogy belső eladósodás se következzen be. Kétségtelenül ezt nehezebb megoldani, de nem lehetetlen.

Az írásomban kizárólag Magyarországról, s nem az államról, s nem a költségvetésről beszéltem. Mellesleg a kórházat és a stadiont is lehetne akár privát kezdeményezéssel is felépíteni.
Reith János 2014.07.28 15:33:20
Kedves diszkriminans!

Nagyon örülök, hogy a formál logikai szabályaival tisztában vagy, s tökéletesen igazad van abban, amit írtál. Éppen ezért azt szeretném kérni, hogy ne csak akkor működjön ez a fajta képességed, amikor magadat kell megvédeni, hanem akkor is, amikor a másik által mondottakat értelmezed véletlenül, vagy szándékosan félre.

Pontosan azt tettem a kifogásolt hozzászólásommal, mint amit néhányan az én általam leírtakkal. Olyasvalamibe kötöttem bele, amit ugyan a hozzászóló nem mondott, de sajnos tapasztalatból tudom, hogy sokan gondolják azt: minden üzlet nyereséges, ha kifizették a termék ellenértékét.

Jól látod. Pontosan abból indultam ki, hogy amennyiben ilyen kiterjedt vita van arról, hogy stadiont építsünk, vagy kórházat, akkor mindkét igény lehet jogos. Sok fajta rossz döntést lehet hozni. Az írásom arról szólt, hogy ezek közül a legrosszabb az, ha a kritikus hangokra hallgatva egyiket sem építjük fel, hanem az aktív korosztály nagy része munkanélküliként tengődik, s nem csinál semmi hasznosat, vagy éppen tökéletesen értelmetlen (improduktív) feladatokkal halmozzuk el. Ezen munkakörökben a tapasztalataim szerint gyakran inkább csak akadályozzák a termelő munkát végzőket. Ez jellemzi ugyanis a mai valóságot az elfogadhatónál nagyobb mértékben, s meg is van az ára.

Nem látom be, hogy miért ne lehetne párhuzamosan építeni a kórházat és a stadiont. Ha egyszer kellő számban vannak stadionépítés és kórházépítés hívők, akkor azok az adott projekt mögé beállva a maguk erejéből meg is tudják építeni. Ami azonban a legrosszabb, ha a két társaság egymásnak feszül, s az energiája arra megy el, hogy a másikat megakadályozza a saját céljainak a megvalósításában.

A prioritásra is érvényes, hogy mindenkinél más és más. Hasonlóképpen igaz, hogy nincs egy abszolút piac sem, amely mindig objektív törvényszerűségek szerint rendezi el dolgokat, ahogy abban sokan oly nagyon szeretnének hinni.

Arra a kérdésre pedig, hogy a stadiont a magánszféra, vagy a közszféra építse-e fel, szintén egyszerű a válasz. Ha az adóelvonás mértéke olyan, hogy a köz feladatának szánja a stadion építést, akkor a köznek kell felépítenie a begyűjtött pénzből. Ha viszont a magánszféra feladatának tekintjük, akkor a rávalót nem kell beszedni, s ott kell hagyni a magánbefektetőknél.
Nincs igazán megbízható statisztika arra vonatkozóan, hogy mennyire is tekinthetők innovatívnak a magyar vállalkozások. Sőt azt is rendkívül nehéz lenne megmondani, hogy mitől innovatív egy vállalkozás. Így mindenki pillanatnyi érdeke fogja eldönteni, hogy éppen milyennek ítéli…..
Reith János 2014.07.04 10:03:28
Kedves batyu!

Nagyon örülök a hozzászólásodnak, mert így legalább alkalmam van értesülni azokról a véleményekről, amelyek megfogalmazódnak egy-egy ember fejében akkor, amikor az írásaimat elolvassák.

Nem tudom, hogy az első mondat, vagy akár az idézett rész mennyiben árulkodik arról, hogy nem sokat vállalkoztam. Miután én a véleményemet a nevemmel együtt vállalom, így könnyen meggyőződhettél volna az interneten a nevemre rákeresve arról, hogy 1991 óta folyamatosan a saját vállalkozásomat vezetem, s immáron 23 éve ebből élek. Ennek ellenére elvileg persze lehetséges, hogy Neked van igazad, s még nem vállalkoztam eleget. Meg aztán az is elképzelhető, hogy nem ugyanazt értjük a „vállalkozás” kifejezés alatt.

Nem nagypolitikai összefüggésekre kívántam utalni akkor, amikor csupán azokat a innovációszakmai kifogásaimat fogalmaztam meg, amelyek nagyon is valóságos tapasztalatokon nyugszanak. Ha a blogon szereplő többi írásaimat elolvasod, ezekből azok konkrét tartalma is megismerhető.

Nem vonom kétségbe, hogy sokat javult a közszférában is sok területen a helyzet. Én azonban nem azokról a kérdésekről írtam, amelyek rendben vannak, azoknak akad propagandistája minden politikai érában bőségesen. A fejlődést, a hibák orvosolását nem az fogja eredményezni, ha csak azért kellene elégedettnek lennünk mindennel, mert vannak egyes részterületek, ahol javult a helyzet. A magam részéről továbbra is azt igyekszem a természetesnek tekinteni, ha a dolgok a maguk normális menete szerint zajlanak, s kifogásolni azokat, ahol viszont komoly gondokat látok.
  Röviden: sehogy. Hosszabban: gyakorlatilag védtelen volt e nagyszerű  találmány. Erről persze nem Rubik Ernő tehetett. Arra kívánunk rámutatni, hogy jó szabadalmi ügyvivő nélkül a legnagyszerűbb találmány is védtelen marad. Csak a Gondviselésnek köszönhető, hogy e…..
Az eddigi tapasztalatok alapján jól látszik, hogy a k+f tevékenység előzetes és utólagos minősítését illetően valóban jelentős anomáliák alakultak ki, amelyek miatt szükségessé vált a vonatkozó törvényi helyeken módosítások elvégzése. Az előző írásomban (Szakértői…..
  A természettudományok és a műszaki tudományok területén viszonylag kikristályosodott gyakorlat alakult ki a kutatás- fejlesztés menetének a lebonyolítására, az eredmények közvélemény elé tárására.   „A bölcsészjellegű tudományos kutatás módszere…..
Reith János 2013.10.28 23:17:39
Kétségtelen tény, hogy normális esetbe a kutatás-fejlesztésbe ma beinvesztált összeggel arányos eredménynek kellene kijönnie évekkel később. Az alapkutatás esetében ez általában hosszabb, míg a kísérleti fejlesztések esetében ez rövidebb megtérülési időkkel valósulhat meg. Természetesen nem minden kutatási projekt zárul sikerrel, de a nagy számok törvénye alapján az eredményes projektek ki kell termeljék a kudarcok veszteségeit is. Éppen ezért kell törekedni arra, hogy az eredményes projektekben rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználjuk, míg a sikertelen kutatásokat mielőbb felismerjük.

A kutatás-fejlesztés nem automatikusan garantálja a legjobb megtérülést, mint ahogy a szakirodalomban erről értekezni szokás. Mindent, így a kutató-fejlesztő munkát is lehet rosszul, azaz eredményektől mentesen végezni. Az alapkutatások esetében a kialakult publikálási kényszernek köszönhetően az új ismeretek közzététele miatt elvileg bárki hasznosíthatja az eredményeket. Így a befektetés nem feltétlen azoknál térül meg, akik az alapkutatást finanszírozták.

Maximálisan egyet kell értenem azzal, hogy valóban nagyon nem mindegy, mire fordítjuk a kutatás-fejlesztésre, azaz a jövőbe történő befektetésre szolgáló forrásokat. Források alatt nem kizárólag pénzt értek, hanem minden olyan erőforrást, amelyet egy ország mozgósítani képes a saját fejlődése érdekében. Talán éppen az a legnagyobb probléma ma a tudomány és a politika világában is, hogy a pénzen kívül nem lát más eszközöket.

Nagyon jó lenne, ha Magyarország abban a helyzetben volna, hogy a mainál lényegesen többet tudna áldozni kutatás-fejlesztésre és innovációra. Ehhez azonban nem több pénzre, hanem több szellemi teljesítményre és több kreativitásra volna szükség. Attól ugyanis nem feltétlenül lesz valaki eredményesebb a kutatás-fejlesztés területén és az innovációban, ha több pénzt kap, viszont ha eredményesek vagyunk e két területen, komoly esélyeink vannak sokkal nagyobb bőségben a javakat előállítani. Vagyis a kutatás-fejlesztés nem cél, amire áldozni illik, hanem eszköz a jólét biztosításához. Mint minden eszközre, erre is igaz, hogy lehet jól és sután is használni.
        Az Európai Unió az utóbbi években kényszerűen megváltoztatta az innovációval kapcsolatos álláspontját. A korábban megfogalmazott tudásalapú társadalom fogalmát egyre inkább az innovatív társadalom célkitűzése váltja fel. Ez a…..