Regisztráció Blogot indítok
Adatok
GretaBlanka

0 bejegyzést írt és 1 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Régen jártunk Olaszországban, így nagyon örültem olaszmamma írásának, aki nem kevés tapasztalat birtokában van már az itáliai virtust illetőleg. Mint kiderül, külföldiként (pláne nőként) munkát találni szinte lehetetlen, de ha sikerül, akkor az élet jó. Jöjjön tehát…..
GretaBlanka 2013.12.03 20:56:32
A poszt nagyon helytálló. Valóban nagy a munkanélküliség, tapasztalom. Anyaként, gyerekekkel meg pláne. Ha csak felvetem a gondolatot, hogy dolgozni szeretnék, olasz ismerőseink többsége elkerekedett szemekkel rámcsodálkozik, két gyermek mellett!? Hogy gondolom én ezt?! Úgy, hogy otthon egy egy éves, és 4 éves mellett munkába álltam. Nem volt választásom. Egy-két hónapig valóban élvezetes a háztartásbeliség, de utána... Szeretnék én is a talpamra állni, dolgozni, biztonságot érezni és hátradőlni... Itt olvastam a blogon valahol, valakitől (talán Norvégiából), hogy egy fizetésből elvagyunk, kettőből bátran tervezhetünk. Na ez az, ami még várat magára, mert az ország valóban gyönyörű, a mentalitás is pozitív és a válság valóban más, mint otthon.
A gyermeknevelés!? Valóban nem ugyanaz, mint nálunk, de nem mondanám, hogy rosszabb. Óvodai és iskolai tapasztalataim egyaránt vannak otthonról és Olaszországból. Itt igyekeztek elrémíteni azzal, hogy miért hoztuk ide a gyerekeket, mert nem tanulnak semmit. Ezt nem állítanám. Reggel 9-től 5-ig iskolában vannak, délelőtt és délután tartanak órákat és este még várja őket a plusz házifeladat... Az oviban rengeteg a kreatív foglalkozás, énekelnek, mesét olvasnak és néznek. De az otthoni oviban is nézett mesefilmet a kislányom...
Olasz barátaink fiai diplomások, sportolnak, több nyelven beszélnek (angol, spanyol) és roppant intelligensek. Itt sem feltétlenül az iskolázottság a mérvadó.
Persze vannak dolgok, amelyek nem igazán tetszenek, (pl. az oviban a gyerekek köpenyben, cipőben fekszenek le aludni, minimális időt, télen szinte semmit sem tartózkodnak az udvaron, és még sorolhatnám, az időnként feltörő idegenellenességről nem is beszélve) de mindezek ellenére szeretjük Olaszországot, csak most nehéz itt. Nem tudom, milyen volt a válság előtt, de még így válság idején, egy fizetésből is jobb itt hajszállal, mint otthon volt, sajnos.
Lehet nagyot álmodni, informálódni, de otthonról csak részben lehet felkészülni mindarra, ami itt vár az újonnan érkezettekre, negatív és pozitív értelemben egyaránt!