Regisztráció Blogot indítok
Adatok
Vividos

0 bejegyzést írt és 17 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Földutas falu, mezítlábas, de gyönyörű sziget, a reggel 6 óra a nulla (mert sötétben nincs mit számolni, ugye) – egyszóval Zanzibár egy elhagyatott részén kezdjük vasárnapi kalandozásunkat, ahonnan aztán egy hatalmas kulturális ugrással máris Kanadában leszünk, ahol…..
Vividos 2018.09.16 17:21:23
@Szaktanár: Ezzel kapcsolatban nagyon ajánlom Erin Meyer The Culture Map c. könyvét (magyarul - azt hiszem - még nem jelent meg). Bár én még nem jártam Hollandiában, de a közeli munkatársaim között voltak hollandok, és az így szerzett tapasztalataim teljesen alátámasztják a könyvben leírtakat. A hollandok a világelsők között vannak abban a tekintetben, hogy mennyire közvetlenül, direkt módon adnak negatív visszajelzést, és a konfliktusok nyílt felvállalásában is erősek. Nekik ez az alaptermészetük, ezt találják egyenesnek és hatékonynak, viszont pont emiatt nem is veszik személyes támadásnak, ha ők kapnak negatív visszajelzést. Szemben például velünk, magyarokkal. Ezt persze a mi perspektívánkból lehet arroganciának és bunkóságnak értelmezni, de fontos tudni, hogy nem rosszindulat áll a viselkedésük mögött. Sőt, nem árt tisztában lenni azzal, hogy például a japánok szemében ugyanilyen okokból kifolyólag mi is sokszor arrogánsnak is bunkónak tűnhetünk.
Vividos 2018.09.16 18:31:44
@Szaktanár: nagyon szívesen :)
Vividos 2018.09.16 22:48:30
@homálykrémes kenyér: Szívesen, bár a tippet Szaktanárnak írtam. Úgy tűnik, őt - hozzám hasonlóan - érdeklik a könyvekben leírt tapasztalatok és tanácsok is. Egyébként nekem abból a szempontból is hasznos volt ez a könyv, hogy segített megérteni a háttérfolyamatokat és gondolkodásmódot olyan kultúrák kommunikációjával és viselkedésével kapcsolatban is, amelyeket amúgy már meglehetősen behatóan ismertem személyes tapasztalatok alapján. És bizony előfordult, hogy más perspektívába helyezte azokat. Én amúgy az ismerősöd történetét sem látom (amennyire egy mondat alapján meg lehet ítélni) ellentmondásosnak a fent megfogalmazottakkal: elment egy házibuliba, ahol kokainoztak (ez már azért meghatározza a szűkebb réteget, mert azt nem hiszem, hogy minden holland házibuliban kokainoznának), és amikor visszautasította a felkínálást, akkor "sok negatív kommentet kapott". Ez nem pont az a közvetlen, nyers negatív visszajelzés, amiről szó volt? Amit mi személyesnek veszünk, ők viszont nem? Amúgy eszembe jutott egy párhuzam: itthon mit kap az, aki elmegy egy házibuliba, ahol mindenki iszik, és ő visszautasítja az alkoholt? (Szerintem: nem annyira közvetlen és negatívnak ható kritikát, mint valószínűleg Hollandiában kapna, de egészen biztos, hogy jönnek a "gyerünk, csak egy pohárral", "légy férfi", "egy sör nem sör" és hasonló szintű megjegyzések, amelyek nekünk megszokottak, de egy defenzívebb kultúrából érkezőnek durvák és követelőzőek.)
A könyvben le van írva egy eset, amikor a szerző részt vett egy holland cég meetingjén. Az egyik holland menedzser előadta egy javaslatát, mire egy másik résztvevő rettentő nyers, goromba, megsemmisítő stílusban leszólta ott helyben, mindenki előtt. Ez talán az, amit hátbaszúrásnak is érezhetünk (hiszen a kolléga nem adott előre, négyszemközt visszajelzést az ötletre, hanem várt addig, amíg mindenki előtt megtehette), nem? Csakhogy ebben az esetben a megbeszélés után ebédelni mentek a résztvevő, és bár a szerző arra számítot, hogy a két menedzser szóba sem áll ezek után egymással, vagy sértetten folytatják a vitát, meglepve látta, hogy kedélyesen beszélgetnek, sőt, az első - ha jól emlékszem a leírtakra - meg is köszönte a másodiknak a kiváló visszajelzést és kritikát. Ez a példa szerintem kiválóan rávilágít arra, hogy amit mi ellenségeskedésnek és támadásnak érezhetünk, az ő szemükben egyáltalán nem az.
Egy kicsit más oldalról, más példával megközelítve: van egy ismerősöm, aki pályakezdő kora óta, legalább tíz év alatt sok (magyar és német) munkahelyen megfordult. Akárhová ment, néhány hét után mindig panaszkodni kezdett és azután ez egyre fokozódott hónapokon keresztül, amíg fel nem mondott. A panaszai többnyire ugyanarról szóltak: a kollégák áskálódnak ellene, összebeszélnek a háta mögött, a főnök hülye, nem becsülik meg, nem veszik figyelembe a véleményét stb. Na most persze előfordulhat, hogy balszerencséje volt és csupa rossz céghez került, ahol tényleg mindenki más alkalmatlan volt rajta kívül, de azért az is egy eshetőség, hogy az ő személyes kultúrája/viselkedése nem volt kompatibilis a céges környezettel. Nem érzett rá, hogyan érdemes a véleményét felhozni, reagálni mások visszajelzéseire, tárgyalni a főnökökkel, nem személyes támadásnak venni a kritikát stb. Érthető, mire akarok kilyukadni, ugye?
Az én személyes tapasztalatom egyébként azokkal a hollandokkal kapcsolatban, akikkel évekig doloztam együtt, száz százalékig az "arcbamondós dolog", viszont a sunyiság és hátbaszúrás végtelenül távol állt tőlük.
Ha őszinte akarok lenni, soha eszembe nem jutott volna, hogy Malajziában telepedjek le, úgyhogy kifejezetten kíváncsivá tett Krónikás írása, ami érintőlegesen kapcsolódik a Tíz dolog-sorozathoz. Ő azt szedte össze, mi az a tíz dolog, ami miatt le tudná képzelni ott az életét hosszú távon is (és mi…..
Vividos 2018.06.08 15:21:08
@FogarasiArpi: megkérdezhetem, hogy te mennyi időt töltöttél Malajziában és melyik részen?
Több minden, amit írsz, nem egyezik a saját tapasztalataimmal és azzal, amit az ott élő (helyi) ismerőseimtől látok/hallok. Például szerintem a "kosz és bűz uralkodik az utcák többségében" így biztosan nem igaz.
A korrupció valóban jelentős probléma. Ahhoz azonban, hogy ezt megfelelő kontextusban értelmezzük, vegyük észre, hogy a Transparency International korrupciós felmérésében évek óta Magyarországgal szerepel egy szinten az ország (
www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2017 ). Csak éppen Malajziában pont most váltották le a hosszú idő óta hatalmon lévő kormányt, és a kormányváltástól elsősorban a korrupció visszaszorítását várják a helyiek.
“Az idegen és nem muszlimok elleni gyűlölet”. Én személy szerint, hat hét alatt, amíg nagyjából körbeutaztam az országot (és jobbára nem turistáknak való helyeken), ebből egyáltalán semmit sem éreztem. A malajziai-kínai ismerőseim sem panaszkodtak soha ilyesmire. A legrosszabb, amit megtapasztaltam velük együtt, hogy amikor Kelantanban (Malajzia “legiszlámabb” állama) akartak karaoke estet tartani, akkor egy nyílt titokban működő bárba kellett elmennünk, mert egyébként ott vallási előírások miatt nem szórakozhatnak együtt a férfiak és nők. Más tartományokban és Kuala Lumpurban hasonlónak pedig még csak nyomát sem láttam. Elszigeltelt atrocitásokról én is hallottam, de egyik sem volt rosszabb, mint amit itt nálunk a külföldi ismerőseim rendszeresen megtapasztalnak.
(Tiger beer kisebb kiszerelésben: winetalk.com.my/sale/tiger-beer-24-x-320ml-can-crate.html )
Vividos 2018.06.08 11:06:20
@adg: csak a hozzászólásom elküldése után olvastam a válaszod. Sajnálom, hogy ilyen rossz tapasztalataid voltak eddig, de ha rám hallgatsz, akkor nem ezek alapján általánosítasz.
Egyébként a különböző kultúrákkal való kommunikációról és megértésükről van egy nagyon jó könyv, amit mindenkinek ajánlok elolvasásra, aki igazi multikulturális környezetben dolgozik: www.amazon.com/Culture-Map-Breaking-Invisible-Boundaries/dp/1610392507
1866. Felszabadított rabszolganők dolgoznak egy gyapotfeldolgozóban két munkavezető felügyelete mellett..
Vividos 2017.11.13 22:09:47
@for-avar: utánaolvastam, hogy nem emlékszem-e rosszul, és a legtöbb forrás, amit találok, arról ír, hogy bár korábban (a XX. század közepéig) valóban 10-20 millió közé becsülték a népességet, újabban ez felment 50 millió környékére (és esetenként 100 milliós becslések is vannak). De nagyon kevés a régészeti bizonyíték (főleg az írásbeliség hiánya miatt), szóval biztosan tudni biztosan nem lehet. :)

Források (ezek voltak az első találatok között a "pre-columbian population" keresésre):

"The population figures for indigenous peoples in the Americas before the 1492 voyage of Christopher Columbus have proven difficult to establish. Scholars rely on archaeological data and written records from settlers from the Old World. Most scholars writing at the end of the 19th century estimated that the pre-Columbian population was as low as 10 million; by the end of the 20th century most scholars gravitated to a middle estimate of around 50 million, with some historians arguing for an estimate of 100 million or more."
[https://en.wikipedia.org/wiki/Population_history_of_indigenous_peoples_of_the_Americas]

"A population of ~100 million also remains an estimate which -- while it cannot be conclusive proven -- has survived the test of time, and is still cited today. A more moderate estimate was put forth in Denevan's (1976) The Native Population of the Americas in 1492, which calculated about 57 million in the Western hemisphere (revised to 54 million in the 1992, 2nd edition). Similarly, Thornton's (1987) American Indian Holocaust and Survival: A Population History Since 1492, estimated a lower population than that of Borah, Cook, and Dobyn, albeit one higher than Denevan, settling on around 72 million."
[https://www.reddit.com/r/AskHistorians/comments/2sx6h9/whats_the_current_scholarly_consensus_of/]

"Translation - It is calculated that in the Americas there were more then
80 million natives in 1492 and that in one and a half centuries later there were left 20 million thus 400.000 disappeared per year." (Az egyik hozzászóló véleménye alapján, de ugyanezen a fórumon mások ezt irreálisan soknak tartják.)
[http://historum.com/american-history/47049-demographics-pre-columbian-cultures.html]

"A century later the question remains far from settled. But modern scholarship tends to side with the painter. Some ex- perts believe that perhaps 10 million people lived above the Rio Grande in 1492—twice as many as may have in- habited the British Isles at that time. The population of the Western Hemisphere may have exceeded 15th-century Eu- rope’ s 70 million."
[https://www.bxscience.edu/ourpages/auto/2009/4/5/34767803/Pre-Columbian%20population.pdf]
Vividos 2018.04.07 18:02:13
@gintonic.azigazi: ha tényleg érdekel a téma, akkor ajánlom Jared Diamond Guns, Germs and Steel c. könyvét, amelyben pont ezekre a kérdésekre keres választ. De készülj fel rá, hogy ha elolvasod, kicsit árnyalni fogja a mostani "befüvezve üldögéltek a sátruk előtt" világképedet. A lényeg, hogy Eurázsia földrajza jobban kedvezett a földművelés elterjedésének, és a háziasítható állatfajok is túlnyomóan itt voltak megtalálhatóak. Ezek a tényezők meghatározóvá váltak a civilizációk fejlődésére nézve, beleértve a növekvő népsűrűséget, nem termelő társadalmi osztályok megjelenését (pl. hivatásos katonaság, papság, kereskedők) a technikai (hadi) fejlődést stb. Az állattenyésztés és állatokkal való együttélés következménye pedig azokra a gyilkos betegségekre való rezisztencia lett, amelyek villámgyorsan irtottak ki olyan népcsoportokat, amelyek nem voltak kitéve nekik korábban és így nem volt idejük kialakítani az immunitást.
Szóval az "így volt jó" helyett én inkább azt mondanám, hogy "így történt". Ugyanennyi erővel mi is lehettünk volna a túloldalon. Nem azért alakult így, mert genetikailag okosabbak, szorgalmasabbak vagy erősebbek lettünk volna.
És hogy ne tudtak volna "kőházat" építeni? Cahokia, Machu Picchu, Palenque stb.
( www.urbanindy.com/2012/10/11/pre-columbian-urbanism/ )
1988. II. János Pál pápa a maranellói Ferrari gyárban tett látogatásakor egy neki készült Mondial kabrióban, a leggyorsabb pápamobilban..
Vividos 2016.02.15 20:53:35
Ander fotójához szemléltetésképpen: en.wikipedia.org/wiki/Mug_shot#/media/File:Benito_Mussolini_mugshot_1903.jpg

Itt látszik, hogyan támasztották meg a fotó elkészítéséhez az alany törzsét és fejét. Így egyrészt nem kellett fókuszt állítani, hiszen mindig ugyanott álltak a "modellek", másrészt nem mozdultak be a (hosszabb) expozíció alatt.
Aki követi a blogot, tudja, hogy a Doom, pláne a Doom II szívügyem. ezt a játékot mindenféle irányítási módon végigjátszottam, kellemes és ciki élményeim kapcsolódnak hozzá. Szóval eléggé izgalomba jöttem a hír hallatán, hogy megdőlt a Doom II uv speedrun rekord, vagyis az…..
Az odáig rendben van, hogy eltérő kultúra, a nyugati civilizációban is eszünk húst, csak más állatét, de a ma megrendezendő kínai kutyahús fesztivál nálunk kiverte a biztosítékot. Képek csak erős idegzetűeknek. Miután napokig ketrecekben tartották, lemészárolják,…..
Vividos 2013.06.23 10:41:43
Én is idegenkedem a kutyahús-evéstől. Ez egy tanult dolog, az határozza meg, hogy milyen környezetben nő fel az ember és mit lát maga körül.
Ettől függetlenül teljesen igaz, amit többen írtak: nekünk a kutyaevés taszító, másnak a disznó és így tovább. Primitívnek meg barbárnak hívni valakit gondolkozás nélkül, érzelmi alapon, mert tőlünk távol áll valamilyen szokása, erős korlátoltságra vall.
Megpróbálom néhány ténnyel árnyalni a képet:

1. nagyon sok kínai (szívesen írnék 'legtöbbet', de fogalmam sincs az arányokról) egyáltalán nem eszik kutyát. Ha jól tudom, a kutyaevés eredetileg koreai szokás és a Kína déli részein terjedt el.
2. 2011-ben betiltottak egy (600 éves múltra visszatekintő) éves kutyahús-fesztivált Qianxi városában a (kínai) közvélemény nyomására.
3. Svájc egyes részein még ma is fogyasztanak (kis mennyiségben) kutyahúsból készült ételeket (lásd gedörrtes Hundefleisch)
4. Qianxi lakossága 890'000 fő (2010-es adat). Ez a kínai népesség kb. 0,065 százaléka. Összehasonlításként: ez Magyarországon kb. Taksonynak felel meg. Tehát meglehetősen korlátos helyi szokásról van szó (ez a fesztiválra vonatkozik, nem a kutyaevésre).
5. "kínai konyha" mint egységes fogalom nem létezik, csak gyűjtőnév. Legalább 11 nagyobb változata van, amelyek eltérő alapanyagokat, fűszerezést és elkészítési módokat használnak. Ami nagy általánosságban talán elmondható, hogy sokkal több zöldséget és friss alapanyagot fogyasztanak, mint például mi. És kevesebb húst esznek (ne az itthon található kínai büféket vegyétek alapul: ők a mi igényeinkhez szabták a kínálatukat, ízben és választékban is).
6. mi simán eszünk vért, agyat, gyomrot és beleket. Van, ahol ez meg elképzelhetetlenül gusztustalan (nem Kínában, ezeket ők is fogyasztják).
7. a közhiedelemmel ellentétben nem elterjedt szokás a fogyasztásra szánt kutyák kínzása. Értelme sincs és idő sem jutna rá.
8. a 10.000 kutya sok. Azért összhasonlításként: a sepsiszentgyörgyi csirkevágóhíd kapacitása 2500 db / óra.