Regisztráció Blogot indítok
Adatok
RealGlowface

0 bejegyzést írt és 3 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.

Admin Szerkesztő Tag Vendég
Napjaink slágertémája a motiváció, de mintha erről a legtöbb vezető hallani sem akarna. Sajnos legtöbbjük még mindig a „hagyományos” motivációs eszközöket alkalmazza cégében (sikertelenül). Ma megnézzük, miért nem működnek ezek a módszerek...
RealGlowface 2017.04.24 11:24:46
Az írás erősen hasonló következtetésekre jut, mint talán a 70es élvekben egy Herzberg nevű fickó. Övé a két-tényezős elmélet.

Arról beszél, hogy a munkahelyi "boldogság" két, látszólag ellentétes tényezőtől függ.

Van az "elégedetlenségi" szint: mennyi minden van, ami miatt morogni tudok. Ezt hívta higéniás körülményeknek: elfogadhatóak-e a munkakörülmények, nem vagyok-e nagyon alulfizetve, ilyesmi.

És van az "elégedettségi" szint: jól érzem-e magam a munkában, szívesen pörgök-e rajta, beleadok-e pluszt. Ezt hívta "motivációnak". Motivációt adhat a változatosság, az érdekes munka, az elismertség, fejlődés lehetősége, ilyesmi.

Arra jutott egy csomó munkahely felmérése után, hogy a kettő egymástól valójában függetlenül mozog. Vannak péládul helyek, ahol az emberek nem elégedetlenkednek (jó higénés körülmények - oké pénz, oké munkabeosztás, stb), de nem igazán érdekli őket a munkájuk. Csak a fizetés miatt maradnak ott.

És vannak például olyan helyek is, ahol sok minden morgásra készteti az embereket (nem elég a pénz, sötét az iroda, sok a túlóra), mégis hajtanak, motiváltak, mert jó a vezetés, jók a feladatok, van bennük valamiféle remény vagy eltökéltség.

Ha jól emlékszem, Herzbergnél is a fizetés határozottan csak higiénés tényezőnek bizonyult, nem motivátornak. Ha nem kapnak elég fizetést, az emberek elégedetlenek. De egy bizonyos szint fölött hiába van magasabb fizetés, attól még nem lesznek igazán motiváltak, az nem adja meg nekik a pluszt.
Eljött hát ez is. Tudtuk, hogy bekövetkezik, egyértelmű volt az előzményekből. Csak az volt a kérdés, mikor és milyen módszerrel nyúlja le Viktor az igazságszolgáltatást is. Most kiderült: sunyin, ahogy szokták. Meg fogják tudni magyarázni az őket hatalomban tartó agyhalottaknak, hogy ez jó, meg…..
RealGlowface 2016.08.25 20:01:43
Miközben nyilván egy ilyen felsőbíróság veszélyes dolog, főleg ha nem független, azért ha jól értem a híreket, ez nem egy mindenható ítélőszék lesz.
Kifejezetten közigazgatási ügyekkel foglalkozik majd, ami azért egy fokkal korlátozottabb. Nem lesznek itt büntetőügyek, polgári peres ügyek, családjogi ügyek, miegymás. Csak közigazgatási hatóságok által hozott határozatok megtámadása - pontosabban, gondolom, az ilyen ügyekben hozott elsőfokú bírósági ítélet felülvizsgálata.
Persze, ezek is lehetnek politikailag érzékenyek. Rengeteg közigazgatási döntés izgalmas lehet, de az ilyen ügyek nagy többsége nem az.
Eddig pl adóügyekben hozott a NAV egy határozatot, majd a NAV azt másodfokon felülvizsgálta, és ha akartad, lehetett bíróságon (egy fokú eljárásban) azt a döntést felülvizsgálni. Másodfok bíróságon nem volt, rendkívüli jogorvoslatként lehetett a Kúriához fordulni, ha jogszabálysértő volt a bírósági ítélet - de ezt a Kúria sokszor lerázta magáról, nem az alapügy újratárgyalása volt ez.
Szóval, én sokkal inkább a hivatalok mindennapi elkényelmesedésétől félek. Eddig a "döntő szót" a közig. bíróságok mondták ki, akiknek a függetlensége és szakértelme lehet kérdéses, de azért a kirívó NAV döntéseket hajlamosak voltak korrigálni.
Ha most a legfelsőbb közig. döntés az új bíróság kezében lesz, amibe, ha jól értem, államigazgatási emberek (mondjuk ex-NAVosok?) is beleszólnak, akkor az nem fogja javítani a döntések függetlenségét. Félek tőle, hogy sokkal hajlamosabb lesz a NAV döntésekre inkább rábólintani, még ha az szakmailag vagy jogilag nem is teljesen megalapozott, a hatékonyság és a feltételezett adócsalás elleni küzdelem jegyében... (= ha a NAV megbírságolta, akkor biztos csinált valami csúnyát).
Ha elképzelünk egy vegyesbolti eladót, aki majd minden terméknél a fejét vakarja, hogy akkor ezen a terméken mekkora is az áfa kulcs, nem az adóegyszerűsítés és a gazdaság kifehérítése jut az eszünkbe. Két csoport jár majd jól a sokkulcsos áfával: a pénztárgépüzletág…..
RealGlowface 2012.04.14 08:58:51
Eltekintve az igazságossági kérdéstől (erről már minden érvet leírtatok pro és kontra, ami eszembe jutott) kicsit konventrálnék a "bonyolultság" dologra.

Az egykulcsos szja igazából nem érdemi egyszerűsítés. Ha belevesszük a kedvezmények kemény visszanyírását, akkor mondjuk igen. De az, hogy valaki a jövedelme után egy darab %-számítást végez (egykulcsos adó), vagy egy kivonást, egy százalékszámítást, és egy összeadást végez el (többkulcsos adó) nem érdemi egyszerűsítés. Pláne amikor az elektronikus nyomtatvány mindezt megcsinálja helyettem...

Ellenben a sokkulcsos áfa igazi zűrös bonyolítás. Ma Magyarországon igen kevés dologra vonatkozik alacsonyabb áfakulcs, EU összehasonlításban. De még így is vannak nagyon nehezen körbehatárolt kategóriák.
Pl. 18%-os kulcs vonatkozik a pékárukra. Láttátok egy időben a cukrászdákban a "helyben 25%, elvitelre 18%" kiírást? Csak azért, mert az éttermi/curkászdai szolgáltatásra nem vonatkozik a 18%, csak a pékáru eladására.
És egyáltalán, meddig péksütemény valami, és honnantól mondjuk édesség, vagy éppen tejtermék? A piritós? A kétszersült? A kréker? A háztartási keksz? A krémes keksz? A csokis keksz? A kekszalapra öntött puding, vagy a keksztörmelékes túrókrém?
Hogy adózzon a croissant, a sajtos croissant, a sajttal töltött táska, a káposztás táska, a húsos táska?
Egyformán adózzón-e a mikrohullámú sütőben pattogatHATó kukorica (ami igazából szimpla gabona, spéci zacskóban), és a készen vett pattogatottkukorica (ami gabonából készült termék)?
Az újságon 5% az áfa, a CD-ken/DVD-ken 27%. Mi van az újsághozz mellékelt CD-kel? Újságot veszek, hozzá ingyen DVD jár, vagy igazából DVD-t akarok venni, csak valami újságot is csomagolnak mellé? Vagy meg kellene bontania az árat minden boltosnak újság- és DVD-árra? De milyen összegben? És ki állítja be a kasszákat?

Minél szélesebb körben vezetnek be kedvezményes kulcsokat, annál több bizonytalan határterület lesz. És ez nem csak a multi gyártócégeknek és Tescó-knak okoz fejfájást. Minden sarki pékség, hentes, a 24-órás kisbolt és diszkont ugyanúgy szenvedhet vele, hogy minden eladott árucikket besoroljon. Viszont a NAV ellenőröknek olyan, mint Dagobert bácsi arannyal teli medencéje: az ellenőr csak beveti magát a cikkszámok és áfakulcsok tengerébe, és addig halászgat, amíg talál pár téves besorolást, és bírságol.